Ceglédi Népszava, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1946-01-01 / 1. szám
Mit várunk az Újévtől ? Elsősorban a teljes és végleges világbékét. Békét minden népek és és nemzetek között, úgy politikai, mint gazdasági vonatkozásban. Hoszszú, tartós békét és teljes szabadságot a világ összes szabadságszerető népeinek, hogy a hosszú évekig tartó szörnyű világégés után végre igazán elkezdődhessék az emberiség jobb és könnyebb, emberiesebb életlehetőségének kiépítése. Békét, hogy az emberiség ne egymás ellen használja fel erejét, vagyonát, energiáját, hanem a nép, a közösség életszínvonalának, kultúrájának emelésére. Gondoljunk csak arra, hogy milyen paradicsomi állapotot lehetett volna teremteni az emberiség számára ezen a földön, ha azt az összeget, anyagot és energiát, amit a világháború kezdete óta egymás ellen, egymás gyilkolására, egymás javainak elpusztítására fordítottak, hasznos célra használták volna fel. Gazdasági békét várunk az újévtől. Azt várjuk, hogy a háború által kevésbbé, vagy egyáltalán nem sújtott államok segítsenek rajtunk kölcsönnel, élelmiszerekkel, iparcikkekkel és nyersanyagokkal, hogy ki tudjunk bújni a gazdasági romok alól, mert mi erre a magunk erejéből képtelenek vagyunk. Azt várjuk az újévtől, hogy hozza meg a teljes belső megbékélést országunkban is, hogy értse meg végre egymást hazánk minden lakója, társadalmi, osztály és pártkülönbség nélkül. Ne egymás ellen, egymás hátrányára, vagy kárára használjuk erőnket, energiánkat, vagyonunkat, hanem állítsuk ezeket a közösség, a béke szolgálatába valamennyiünk és országunk hasznára. Ehhez különben nagyon fontos gazdasági érdekünk is fűződik. Nevezetesen, amíg nem tudjuk összefogni meglévő gazdasági erőnket, addig külföldi kölcsönre, segítségre egyáltalában nem számíthatunk. Azt várjuk az újévtől, hogy hozza meg a teljes és őszinte pártközi békét, hogy a demokratikus pártok ne egymás ellen, hanem egymás mellett harcoljanak a közös ellenség a reakció és a fasizmus maradványai ellen. Azt várjuk az újévtől, hogy hozza meg nekünk a tiszta demokráciát és söpörje el a bürokráciát, meg a korrupciót. Adja Isten, hogy amit várunk az újévtől, mind-mind beteljesedjen, hogy minden magyarnak legyen tele kamrája, ruhája, cipője és nem utolsó sorban egészsége, hogy teljes erővel vehessen részt az ország demokratikus újjáépítésében. Ezek után pedig kívánok minden demokratikus érzelmű magyarnak és magyarbarátnak békés, nyugodt és eredményekben gazdag BOLDOG ÚJÉVET! Csala László. Cegléd város polgármesterének felhívása a város lakosságához A fegyverszüneti egyezmény 11 szakaszában Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a Vörös Hadsereg hazánkban tartózkodó alakulatainak ellátásáról gondoskodik. Ennek keretén belül ez év IV. évnegyedére Cegléd városának összesen 4750 mázsa élelmiszert és terményt kell a hatóságilag megállapított áron összegyűjteni és a Vörös Hadseregnek átadni. Tekintettel Cegléd város nehéz közellátási helyzetére Pest vármegye főispánja útján kérelemmel fordultam a Közellátásügyi Miniszterhez, hogy mérsékelje a reánk kivetett mennyiséget. A miniszter úr kérelmünket kénytelen volt elutasítani, s így az eredetileg kivetett mennyiségeket a legrövidebb időn belül ki kell szolgáltatni. A főispán úr utasítást adott, hogy a készletek összegyűjtéséről igénybevétel (rekvirálás) útján gondoskodjunk. Minthogy az összegyűjtésnek ezt a módját, a rekvirálást a lehetőséghez képest el kívánom kerülni, elrendelem, hogy minden földingatlan (szántó, szőlő, rét stb.) tulajdonos kát. holdanként 2 és fél kg. kenyérlisztet, fél kg 0-ás lisztet, 2 kg babot, vagy borsót, 1 kg árpát, 5 kg csövestengerit, negyed kg napraforgómagot és családonként 1 drb tojást köteles a Központi Raktárba (Népkör u. 4. sz., Mandel-féle ház) beszállítani. A földingatlan tulajdonnal nem rendelkezők személyenként 2 kg kenyérlisztet, negyed kg 0-ás lisztet, 1 kg babot, vagy borsót, 1 kg csövestengerit kötelesek a Központi Raktárba (Népkör u. 4. sz.) beszállítani. A kenyérjeggyel rendelkező ellátatlanok beszolgáltatási kötelezettségüknek akként tesznek eleget, hogy 8 héten keresztül hetenként egy napra kenyérfejadagukról lemondanak, illetve 8 héten keresztül hetenként 1 napi kenyéradagjukat nem kapják meg. A termény ellenében dolgozó iparosok a szántóföld-tulajdonosokkal egyforma elbírálás alá esnek és beszolgáltatási kötelezettségüknek külön kivetés alapján tesznek eleget. A beszolgáltatott élelmiszerekről kapott átvételi elismervényt mindenki gondosan őrizze meg, mert annak felmutatása esetén a rekvirálást végrehajtó közegek az igénybevételt mellőzik. Aki beszolgáltatási kötelezettségének az előírt határidőig, 1946 január 15-ig nem tesz eleget, igénybevételi eljárásnak (rekvirálás) lesz alávetve, amikor is készleteit fejadagra való tekintet nélkül igénybe fogják venni. Szelepcsényi Imre s. k. polgármester. Újévi film január 1. kedd — Ára 500 pengő Beszámoló az elmúlt évről Az esztendő utolsó napján időszerű összefoglalnunk az év eseményeit külpolitikai, belpolitikai területen. Ez összefoglalás szocialistákhoz méltóan őszinte legyen, mert csak így tudjuk megállapítani, mi volt a jó és mi volt a rossz, egy esztendő alatt végzett munkánkban és mi az amire a következő évben fel kell készülnünk. Külpolitikai szempontból kétségtelenül sikerült nagy eredményeket elérnünk. Az év elején Magyarország Hitler utolsó európai segítsége volt, reménytelen helyzetben is harcolt a fasizmus oldalán, az év végén pedig az összes csatlós államok közül az egyetlen, amelyet valóban demokratikusnak ismertek el, amely felé keletről és nyugatról egyaránt bizalommal tekintenek. Kétségtelenül nagy eredmény, s talán nem túlzunk, ha ezt nagy részben a mi pártunk külpolitikájának tudjuk be. Nemcsak azért, mert a mi pártunk régi nemzetközi kapcsolatai funkcionálnak a legjobban, hanem azért is, mert a szociáldemokrata külpolitikai elképzelés kezdettől fogva ez volt: országunknak nem súrlódási felületnek, hanem összekötő kapocsnak, együttműködési területnek kell lennie a nagyhatalmak részben eltérő érdekei és törekvései közepette. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy külpolitikai téren mindennel meg vagyunk elégedve, ami eddig történt. Nem kielégítő Magyarország viszonya a szomszédos államokkal, amelynek részben a határokon belül vannak az okai. Ha saját országunkban a reakciót döntően megvertük, akkor, de csak akkor lesz jogunk ugyanezt követelni a szomszéd államoktól is. Nem hangzik azonban meggyőzően ha mi a szlovákiai magyarok kétségtelenül tűrhetetlen helyzetével a Szlovákiában valóban meglévő reakciós elemeket okoljuk, ugyanakkor azonban nálunk is akadnak olyan tünetek, amelyek veszedelmesen hasonllítanak a régi rendszer külpolitikai szólamaira és követeléseire. Belpolitikai területen ugyancsak jelentős eredményeket ért el a magyar demokrácia. Ez év elején mindenünnen",álmatlanság sugárzott felé, cselekképes kormánya, működő állami gépezete egyáltalában nem volt, itt álltunk egy romhalmaz közepén. A magyar demokrácia első nagy cselekedete a földreform volt. Nemcsak azért történelmi jelentőségű ez, minden hibája ellenére is, mert igazságot szolgáltat a föld népének, hanem azért is, mert az ipari munkásosztály önfeláldozó harca a föld dolgozóiért megvetette alapját az ipari és mezőgazdasági dolgozók szövetségének. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság területén még rengeteg a tennivaló, hogy a gyors végrehajtás miatt rengeteg hiba történt. Ezek kijavítására is sor kerül. A következő lépésnek a szövetkezeti mozgalom kiépítését tekintjük, mert így lehet erőssé és gazdaságilag ellenállóképessé tenni az új kisbirtokosokat és így lehet a kisbirtok számára a modern nagyüzem legtöbb előnyét biztosítani. Az államosítás kérdése sok tekintetben rokon a földreform kérdésével. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a parlamentben, ahol bevallottan a nagytőke érdekeit képviselő párt nincs, de annál nagyobb a kapitalista befolyás a többségi pártban, mégis egyhangúlag fogadták el a bányák és erőművek soron kívüli államosítására vonatkozó javaslatot. A mi álláspontunk szerint, amelyet több ízben indokoltunk, ez nem az utolsó, hanem csak az első lépés. Történtek lépések a reakció elleni küzdelemben is, a népbíróságok intézményét a demokrácia megszilárdításához époly nélkülözhetetlennek tartjuk, mint az üzemi bizottságok megtisztítását és az üzemi alkotmány szerves kiépítését. Ha a magyar politikai erőviszonyokat a legutóbbi választások eredményén mérjük fel, nincs okunk sem elragadtatásra, sem kétségbeesésre. Nincs okunk kétségbeesésre, mert a pártunkra esett szavazatok súlyát megsokszorozza két körülmény. Az egyik, hogy mi a választási siker kedvéért sem hangoztattunk álláspontunkkal össze nem férő jelszavakat, felelőtlen ígéreteket és nem akartunk másnak feltűnni, mint amik vagyunk. Aki reánk szavazott tudta, hogy milyen programra szavaz. A másik, hogy velünk van az ipari munkásság nagyobbik, öntudatosabb, politikailag képzettebb része és a mezőgazdasági dolgozók, valamint az értelmiség nem jelentéktelen része is. Ezek társadalmi jelentőségét megnöveli a termelésben betöltött szerepük. Olyan tömegbázissal rendelkezünk tehát. .".melyet meg lehet és meg kell szilárdítani. —O—