Corvina, 1915 (38. évfolyam, 1-36. szám)

1915-01-10 / 1. szám

2 Rátli Mór Budapesten. Gaál Vilmos. 1914. XL. t.-c. A hatóságok büntetőjogi védel­méről. 1914. XLI. t.-c. A becsület védelméről. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal. (II. 8-r. 30­­.) Bp., 1915. Sláth. (Törvények elsőrangú szakférfiak által kommentált külön kézi kiadásai.) 1 k. Telegdy Géza. 1914. évi XLIII. t.-c. a törvénykezési illetékről. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátta­­. (II. 8-r. 61 f.) Bp., 1915. Ráth (Törvények első rangú szak­férfiak által kommentált külön kézi kiadásai.) 1 k. 60 f. Singer és Wolfner Budapesten. Krúdy Gyula. A 42-es mozsarak. Regény. Mühlbeck Károly rajzaival. (8-r. 181­­.) Bp., 1915. Singer és Wolfner 2­0. Műkedvelők szinháza. 46. f. (8-r.) Bp., 1914. Singer és Wolfner. 46. Pakots József. Hős diákok. Játék 3 felv. (16 r.) 60 f. Nagy Endre. A nagy háború anekdotakincse. Összeáll, és elő­szóval ellátta­­. (8-r. 192­1.) Bp., 1915. Singer és Wolfner (A nagy háború könyvei). 2 k. Végh Gyula: A képrombolók. Kultúrtörténeti tanulmány. (8-r. 157 1.) Bp., 1915. Singer és Wolfner ' 3­0. Tevan Adolf Békéscsaba. Tevan könyvtár. 50 — 57. (8-r.) Békéscsaba, 1914. Tevan, Bp., Galantai biz. 50. Juhász Gyula. Uj versek. 1908—14. (45 1.) 40 f. 51 — 55. Mann Heinrich. Ronda tanár úr. Regény. Ford. Kosztolányi Dezső. (240 1.)­­ 1­9 20 f. 56—7. Révész Béla. Szemtől-szembe. (77 1.) 60 f. Várnay és fia Budapesten. Pongrácz Jenő- A törvénykezési illeték zsebkönyve. 1914. XLIII. t.-c. és annak végrehajtási rendelete. (K. 8-r. 196­1. Bp., 1915. Várnay (Várnay-féle magyarázatos törvénytár.) Kötve 2 k. 50 f. Wellisch Béla Szentgotthárd. Kapi Béla: Karácsonyi üzenet harcoló és sebesült katonáink karácsony ünnepére. (16-r. 16 f.) Szentgotthárd, 1914. Wellisch 8 f. Szalay Mihály: Nótaszó a tábortűznél. 30 katona-nóta. 2. bőv. kiad. (16-r. 35 f.) Szentgotthárd, [1914.] Wellisch 20 f. 1915. Az új esztendő munkásságát Istenben való hit­tel, bizalommal és reménykedéssel kezdjük meg. Istenben való hittel, hogy fegyvereink győzni fog­nak az ellenséggel szemben és hogy az igazságért folytatott harczokból fegyvereink győzedelmesen fognak kikerülni. Bizalommal és reménykedéssel, hogy a már hosszú évek óta tartó bizonytalan és válságos napok után a béke áldásos munkáját foko­zottabb erővel, lelkesedéssel, egy jobb jövőben való bizalommal fogjuk folytatni. Sajnos az elmúlt fél esztendőben, a könyv­kereskedelem is sokat szenvedett, akár a sortimen­ter szempontját nézzük, akár a kiadó működését figyeljük meg. Mégis azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy ha visszaesés is van minden téren, ha a for­galom csökkenését is látjuk mindenhol, katasztrofá­lis jellegű sehol sem volt. Ma már az ország összes iskoláiban tanítanak és ha imitt-amott az ország határszélein, a Kárpátok alján vannak is bajok, ott is kezd lassan-lassan visszatérni az a bizalom, az a reménykedés, hogy végre is kiűzzük a betört ellenséget Az iskolakönyveknél­­— a­mint ezt a kiadók­tól is tudjuk — a forgalom kétségkívül csökkent és ezt a csökkenést természetszerűleg megérezte az egész Sortiment. De a csökkenés sokkal kevesebb, mint a­mennyire a háború megindulásakor számí­tottunk. Az sem okozott semmiféle válságot, semmi­féle bajt, hogy a tankönyvek jelentékeny részét ezidén készpénzért kellett a könyvárusoknak be­hozatniuk. Sőt ellenkezőleg örömmel konstatáljuk, hogy ennek daczára is teljesen felszerelve várta a könyvárus az iskolai idényt s ez a körülmény két­ségkívül jele annak, hogy a könyvkereskedelem helyzete távolról sem olyan kedvezőtlen, mint a­milyennek különösen egyesek hitték és hiszik most is. Másrészt pedig talán ez a véletlen, útmu­tatóul szolgál a jövőre is. Nem okvetlenül szüksé­ges, hogy az iskolakönyvek beszerzése a régi ala­pon történjék, vagyis 80—90°/0 bizományba és 10— 15°/o készpénzért. Ez idén éppen megfordítva történt és azt látjuk, hogy fennakadás nem történt sehol. Ellenben tömérdek szállítási költséget, tömér­dek felesleges munkát megtakarítottunk mindkét részen, úgy a sortimenter mint a kiadó részéről­ telj­esen megszűnt az az anomália, hogy a c­égek legnagyobb része 3—4-szer annyi könyvet rendelt, mint a­mennyire szüksége volt. A készpénzben való meg­rendelés nagyobb óvatosságra késztette kortár­sainkat. Az ifjúsági iratok kelendősége — a­mint meg­állapíthattuk — szintén nem történt olyan ará­nyokban mint máskor. Befolyásolta az, hogy új gyermekkönyv úgyszólván alig jelent meg az idén, de itt is inkább csak csökkenés mint egész szüne­telés volt észlelhető. Különösen az olcsóbb ifjúsági iratokból fogyott az idén több, viszont az a körül­mény, hogy új könyv alig jelent meg, a kelendőség az idén — ha kis mértékben is — mégis megcsap­pantotta úgy a sortimentet, mint a kiadó kész­leteit. Szépirodalmi és tudományos jellegű könyv alig jelent meg. A­mi szépirodalmi megjelent, annak a háromnegyed része is inkább háborús jellegű volt, de itt sem láttunk olyan visszaesést, a­mi nagyobb bajokra engedne következtetni. Inkább azt kell hinnünk, hogy ezekben az izgalmas napokban még inkább óhajtjuk az idegeinket csillapítani könyv által, mert hiszen ismételjük, ha kevés könyv is jelent meg, a néhány könyvnek a kelendősége aránylag jóval nagyobb volt az eddiginél. Az Athenaeum kiadásában megjelent Linnakovszky «Dal a tűzpiros virágról» czímű gyönyörű könyve éppen úgy fogyott mint az Athenaeum könyvtárának a többi kötetei, Mikszáth Almanachjából sem fogyott kevesebb mint máskor, nem beszélve olyan sikerről mint Sarcey : «Paris ostroma» czímű könyve, a­mely alig két hónap leforgása után harmadszor került nyomtatásra. Az új perrendtartás egész csomó törvénykiadást termett. Meggyőződésünk, hogy a jogászközönség ezeket épp úgy fogja vásárolni, mint máskor és ha a most megjelent Herman Ottónak csodálatosan gazdag és végtelenül értékes posthumus könyvét «A magyar pásztorok nyelvkincsé»-t nézzük, úgy az az érzésünk, hogy ennek a könyvnek is meg lesz a maga jövője éppen úgy mint a­hogy Her­man Ottó minden könyvének eddig volt. Ismételve mondjuk azt — a­mint soraink ele­jén mondtuk —­ Istenbe vetett hittel, bizalommal és reménységgel várjuk az új esztendőt és azzal a kí­vánsággal zárjuk sorainkat, hogy fenséges harczaink a viharos napok után tartós napsugaras békét hoz­zanak sokat küzdött hazánknak. COR­VINA 1915

Next