Hattyuffy Dezső: A hazai vármegyék és városok czimerei (Kolozsvár, 1881)
I. Bevezetés
városok s vármegyék köz- és belületére, úgy ezek által az ország történelmi múltjára. A czmerek, valamint még mai nap is, főleg szakemberek előtt köz s magánjogi szempontokból egyaránt figyelemre méltók, a középkorban pedig e kor számtalan sajátságai között kiválólag fontos szerepet játszottak s a czimerészet ama kor szellemét áthatva ép úgy a kalózmezőn, tornán, mint a társas s közélet és művészetek körében nevezetes tényező volt. Sőt annyi század lefolyása után, habár jelenleg nincs is meg többé régi jelentősége, oly mély gyökeret vert a köz s magánéletben, hogy közjogi, valamint a nemzetközi jog köréhez tartozó fontosságát a nemzetek életében mai napig fentartá s még a democraticus népek szellemét is annyira áthatotta, hogy jelvényei jelentőségét elfogadva, általános elv szerint egye országok czimerei épúgy jelezik az országot, mint jelezék a messze középkorban az egyes családok vagy nemzetségek czimerei a családot vagy nemzetséget. És a nemzetközi jog szempontjából valamely állam czimeres lobogójának megsértése magának az államnak sértését jelenti. De hogy mily tekintély tulajdoníttatik máig a czimereknek, azt az államok törvényhozása s a törvényhozó hatalom által ezekre vonatkozólag hozott törvények igazolják leginkább, így hazánkban is az 1879. évi XL. távczikk 37. §-a állam elleni kihágásnak tekinti, ha az ország vagy társországok, vagy az osztrák-magyar monarchia nyilvánosan kitűzött czímere vagy zászlója megsértetik. Nem különben szigorúan büntetni rendeli a hivatalos hatóságok, tehát a vármegyék és városok czímerei s zászlói és más jelvényei sértését is. Ha pedig a czímer vagy czímeres lobogó e sértése idegen hatalom részéről történik, a nemzetközi jog szempontjából még szigorúbb eljárás alá esik az állam e jelvényileg kifejezett képének megsértése.1) Ezen közjogi és a nemzetközi joghoz tartozó jelentőségén kívül a czímerészet a középkori művelődés s művészet történetének is egyik legjelentékenyebb ága, mert a középkorban a symbolismussal és a typologiával egyenlő rangú tudomány volt s ha a két utóbbit az egy- . Hogy a czimereknek milyenakos s közjogi szempontból is elismert jelentősége van mai napig, az előadottakon kívül még igazolja ama nagy vita, mely a hírlapok hasábjain, sőt az országházban is folyt az osztrák-magyar bank által kiadandó uj bankjegyeken használandó birodalmi czimerre vonatkozólag. Ez ügy ez időre az által nyert elintézést, hogy az 1880. évi Xlll-ik tevezikkel e czimer kérdés a további intézkedésekig függőben tartatni rendeltetett