Hattyuffy Dezső: A hazai vármegyék és városok czimerei (Kolozsvár, 1881)

I. Bevezetés

városok s vármegyék köz- és bel­ületére, úgy ezek által az or­szág történelmi múltjára. A cz­­­merek, v­a­l­am­i­n­t még m­a­i nap i­s, f­ő­l­e­g szakemberek előtt köz s magán­jogi s­z­e­m­p­o­n­t­o­k­­b­ó­l egyaránt figyelemre m­é­lt­ó­k, a k­ö­z­é­p­k­o­r­b­a­n­ pedig e kor számtalan s­a­j­á­t­s­á­g­a­i között k­i­v­á­l­ó­l­ag fontos szerepet játszottak s a czimerészet ama kor szellemét áthatva ép úgy a k­alózmezőn, tor­nán, mint a társas s közélet és művészetek köré­ben nevezetes tényező volt. Sőt annyi század lefolyása után, habár jelenleg nincs is meg többé régi jelentősége, oly mély gyökeret vert a köz s magán­életben, hogy közjogi, va­lamint a nemzetközi jog köréhez tartozó fontosságát a nemze­tek életében mai napig fentartá s még a democraticus népek szellemét is annyira áthatotta, hogy jelvényei jelentőségét elfo­gadva, általános elv szerint egye­­ országok czi­merei épúgy jelezik az országot, mint jelezék a messze közép­korban az egyes családok vagy nemzetségek czi­­merei a családot vagy nemzetséget. És a nemzetközi jog szempontjából valamely állam czimeres lobogójának meg­sértése magának az államnak sértését jelenti. De hogy mily tekintély tulajdoníttatik máig a czimereknek, azt az államok törvényhozása s a törvényhozó hatalom által ezekre vonatkozó­lag hozott törvények igazolják leginkább, így hazánkban is az 1879. évi XL. távczikk 37. §-a állam elleni kihágásnak tekinti, ha az ország vagy társországok, vagy az osztrák-magyar mo­narchia nyilvánosan kitűzött czímere vagy zászlója megsértetik. Nem különben szigorúan büntetni rendeli a hivatalos hatóságok, tehát a vármegyék és városok czímerei s zászlói és más jelvé­nyei sértését is. Ha pedig a czímer vagy czímeres lobogó e sértése idegen hatalom részéről történik, a nemzetközi jog szem­pontjából még szigorúbb eljárás alá esik az állam e jelvényileg kifejezett képének megsértése.1) Ezen közjogi és a nemzetközi joghoz tartozó jelentőségén kívül a czímerészet a középkori művelődés s művészet történe­tének is egyik legjelentékenyebb ága, mert a közép­korban a symbolism­ussal és a typologiával egy­en­lő rangú tudomány volt s ha a két utóbbit az egy- . Hogy a czimereknek mily­enak­os s közjogi szempontból is elismert jelentősége van mai napig, az előadottakon kívül még igazolja ama nagy vita, mely a hírlapok hasábjain, sőt az országházban is folyt az osztrák-magyar bank által kiadandó uj bankjegyeken használandó birodalmi czimerre vonatkozólag. Ez ügy ez időre az által nyert elintézést, hogy az 1880. évi Xlll-ik tevezi­k­­kel e czimer kérdés a további intézkedésekig függőben tartatni rendeltetett

Next