Családi Lapok, 1857. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1857-02-26 / 9. szám
114 tatnak, mocsárok kiszárittatnak, csatornák ásatnak, a föld szine ugyan változik, de ezen változás olly csekély, mintha valamelly két lábnyi átmérőjű tekét ujjal karczolnánk; noha más részről, tudnillik ránk nézve, kik élő szemtanúi vagyunk, többnyire igen fontos, minthogy tőle sokszor éltünk biztossága s jólléte függ. Emlékezzünk csak vissza a legújabb eseményekre, mellyek Brussa városát Nataliában s Lyont Frankhonban ollyannyira megkárosították! Az ember sok mindenféle változásoknak lévén a földszinén szemtanúja, és általuk nem ritkán nagyszerű károkat vallván, lehet-e csodálni, hogy régóta irántok különös figyelemmel viseltetik, és az amazokat okozó tényezőket nyomozván, míg az igazi okokat megismerte, mindenféle regényes s harnis állításhoz folyamodott? A régi görögök s rómaiak azt állították, hogy a Tartarusba Zeus által hajtott és zárt Uranus és Gaea gyermekei, az úgynevezett titánok, amint mozognak vagy pedig sóhajtoznak, a földet rengetik. Keletindiában pedig az úgynevezett schivaiták tana szerint sokan azt hiszik, hogy földünk Schiva legkedvesb elefántja derekán nyugszik, amint pedig emez lábait emeli és leereszti, az egész föld megindittatik s reng. Azonban múlt évi tanulmányaink a közönséges levegőről, még inkább pedig a vízről, mutatják, hogy im ezen elemek a természet változékony terén a főszerepet viszik, és hogy különösen a víz jéggé válván az óriás sziklákat porhonositja, ezáltal a hegyek ormait a völgyek mélyébe dönti, és a föld alsó rétegeibe átszivárogva lemezeknek nagy melege által gőzzé változtatva, annak belsejét annyira izgatja és lázitja, hogy vele együtt nagy moraj , dörgés, irtóztató rángatás kíséretében a föld külső színére, a napfényre kénytelen megint megjelenni! — Ezen nagyszerű működéseken kívül a víz szünet nélküli tevékenysége még másféle jeleneteket s dolgozatokat is visz véghez, mellyekre tisztelt olvasóinkat figyelmeztetni azért is érdekesnek tartottuk, minthogy édes hazánk e tekintetben is némi természetnevezetesség s ritkasággal bir. Minekelőtte emezekre áttérnénk, legyen szabad könnyűbb megértés végett egyet-mást előre bocsátani. Múlt évi czikkeink a vizet hármas külső állapotra s belső vegytani szerkezete szerint tárgyalták, és láttuk, hogy külsőképen mint gőz, mint csepegő folyadék, végre mint hó, jégeső és jégtömeg mutatkozik, belsőképen pedig légnemű testek, oxygenium és hydrogeniumból áll. Minthogy pedig nagyon csalatkoznék, aki azt hinné, hogy az említett légeken kívül egyéb a vízben nem találtatik, ezen olly fontos folyadék tökéletes megismerése végett még ama részekről szólani szükséges, mellyek vagy egyszerű olvasztás, vagy pedig különös vegytani rokonságnál fogva a vízben találtatnak , és igy a különben csak egyszerű viznemet több fajra osztják. A tiszta viz, a mellyben tudnillik semmi más olvadék és keverék nem létezik, könnyű, lágy és szín, szag, iznélküli cseppegő folyadék, ivásra nem alkalmas, mosásra igen jól használtatok, és a nagy természetben a magas havasok forrásaiban úgy, mint tartós eső alkalmával is előfordul. Különben a víz vagy savakat vagy pedig földeket sőt még sódiumot is tartalmaz, s íme ezektől különféle ize, némellykor szaga, sok esetben pedig gyógyító ereje is származik. Hogyha illy kemény víz ezüstkanálban láng fölött tartva elpárolog, többnyire maga után némi aljat hagy, és ime ezen csekély tünemény a közönséges életben, de sokkal inkább a természet titkos működéseiben, nagy szerepet játszik! A szénsavanyos jég (gas acidum carbonicum) t. i. nagy mértékben részint lélekzés, részint pedig égés