Csongrád Megyei Hirlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-02 / 77. szám
Megyei pártaktíva ülés volt Hódmezővásárhelyen (Folytatás az 1. oldalról.) bizalommal forduljanak a párt felé. Nem helyes egyes párttagjaink elzárkózó magatartása az értelmiségi dolgozókkal és a munkástanácsokkal szemben. Helytelen az is, hogy elutasító magatartást tanúsítanak azokkal a volt MDP-tagokkal szemben, akik becsületes emberek, a pártban van a helyük, de eddig még nem jutottak elhatározásra Nem lehet egyetérteni azokkal, akik azt vallják, hogy „elegen vagyunk, akik eddig nem léptek a pártba, azokra nincs szükségünk”. Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak és nem jutottak elhatározásra a pártba való belépésüket illetően. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot az MDP volt tagságának túlnyomó részével a szocializmus győzelméért vívott közös harc kötelékei fűzik össze. Éppen ezért az Ideiglenes Központi Vezetőség februári határozata alapján a volt MDP-tagok közül azokat, akik 1957. május 1-ig felvételre jelentkeznek, s átigazolásuk nem esik kifogás alá, régi párttagsági idejük elismerése mellett fel kell venni a pártba. Ezután az időpont után csak mint új tagok kérhetik felvételüket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kaput nyitunk a pártba nem való, a párt politikáját magáévá nem tevő, továbbá karrierista, törtető elemek számára. A párt minden tagjának kötelessége őrködni pártunk tisztasága felett. Minden módon biztosítani kell, hogy a párt a kommunisták pártja legyen, hogy sorainktól távol tartsuk az ingatag, nem odavaló elemeket. Soraink felhígulásának veszélye máris jelentkezik. Az elmúlt napokban a megye különböző területeiről olyan jelzések érkeztek, hogy egyes helyeken nagy számban jelentkeznek a pártszervezeteknél átigazolás céljából, közöttük olyanok is, akiknek a párton belül semmi keresnivalójuk sincs. Pártszervezeteink, a taggyűlések nem minden esetben tanúsítanak megfelelő éberséget az átigazolás, illetve a tagfelvétel terén. Ilyen módon máris több, pártunkba nem való elemet vettek fel tagjaik sorába. Elburjánzóban van az a kommunistákra nem jellemző magatartás, hogy az alapszervezet vezetősége és a taggyűlés látja ugyan, hogy a jelentkezők közül kik nem alkalmasak felvételre, azonban véleményüket a taggyűlésen nem fejtik ki, elfogadják a felvételt, nem akarnak „rossz emberek” lenni. A határozott állásfoglalás helyett jelzést küldenek a járási pártbizottsághoz — mint azt a szegedi járásban és más járásokban tették —, hogy az illetőt ugyan a taggyűlés elfogadta, de a járási bizottság a tagsági könyvét ne állítsa ki, mert nem való a pártba. Helyesen dolgozzunk A kommunistáknak hozzá teli szokniok ahhoz, hogy mindenkinek a szemébe mondják meg az igazat, mert ez nem csökkenti, hanem egyenesen növeli a párt tekintélyét. Gondosabban kell tehát előkészíteni és megtárgyalni az átigazolási és felvételi kérelmeket. El kell érni, hogy a jövőben csak azokat vegyék fel és azok maradhassanak a pártba, akik kommunisták, akik a párttal az alapvető kérdésekben egyetértenek. Nem lehetnek a párt tagjai azok, akik ellenzik a szocializmus építését, akik nem értenek egyet az október 23-i események értékelésével, akik nem ítélik el és nem harcolnak a Nagy Imre—Losonczy-féle osztályáruló politikával szemben, akik az internacionalizmus szellemével szembeszállnak, szovjletellenesek, nacionalista áll (1t) képviselnek. Ezzel kell segíteni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megyénkben lévő minden pártszervezete az alapvető kérdésekben egy nézetet valló, egységesen cselekvő kommunisták harci szövetsége legyen. Meg kell valósítani, hogy úgy cselekedjünk a párton kívül is, mint ahogy azt a párton belül elhatároztuk. Ehhez arra van szükség, hogy minden párttag végezzen pártmunkát, minden kommunista kapjon pártmegbízatást, közös erővel neveljük ki az önzetlen pártmunkások kommunista típusát. Ne az új módszerek keresésében merüljön ki tevékenységünk, amely csodaszerként majd megoldja a feladatokat. A kommunista mozgalomnak vannak sok évtizedes harcokban, kipróbált tapasztalatai, azokra kell támaszkodnunk. A tömegek között kell élnünk, velük őszintén beszélnünk és csakis az igazságot kell mondanunk. Úgy kell dolgoznunk, hogy tetteink alapján növekedjen a dolgozó tömegek párt iránti bizalma. Úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy ismét közszájon forogjon a A pártszervezetek egyik legjelentősebb feladatát képezte és képezi jelenleg is, hogy meggyőző emberi szóval segítsen eligazodni az ellenforradalom által előidézett eszmei zűrzavarban és bonyolult politikai viszonyok között. A párt Központi Vezetőségének határozataira, a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseire támaszkodva a politikai tömegmunka eredményeképpen megyénkben is egyre többen szabadulnak ki az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alól. Az elért eredményekkel azonban korántsem lehetünk megelégedve. Az agitáció, a politikai tömegmunka a megyében még szűk körben mozog. Erre mutat az is, hogy még sok zavaros nézet uralkodik. Még léteznek olyan nézetek, főleg értelmiségi körökben, hogy október 23-án Magyarországon nem ellenforradalom kezdődött, hogy a gazdasági és társadalmi szervek legyenek függetlenek a párttól és a kormánytól. Még gyakori a „teljes demokrácia”, a „tiszta demokrácia” burzsoá eszméjének hangoztatása, a nacionalista, irredenta és antiszemita nézetek. A sok tisztázatlan nézet, az ellenforradalmárok rémhírterjesztő tevékenysége és különösen az a körülmény, hogy a dolgozó emberek várják a párt véleményét, arra kötelezi a kommunistákat, különösen a megye kommunista aktíváit, hogy bátran menjenek a tömegek közé, pártnapokon, személyes beszélgetések kapcsán ismertessék velük a párt politikáját, végezzenek propagandamunkát, legyenek szüntelenül szószólói a párt politikájának. Jobban kell ennek a célnak szolgálatába állítani az agitáció olyan fontos eszközét, mint a sajtó, a szemléltetés és a helyi rádió. . A legfontosabb ebben a szólás-mondás: „a kommunisták szavára lehet építeni, mint a kősziklára”. Úgy kell dolgoznunk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megyénkben lévő minden pártszervezete tiszta, igazságos és puritán pártszervezet legyen. Ennek az is feltétele, hogy a párton belül érvényesüljön a demokratikus centralizmus, hogy a párt ügyeiről csakis a párton belül vitatkozzunk, ha a párttagság többsége határozott, az elfogadott határozatot fegyelmezett, kommunista munkával minden párttagnak kötelessége végrehajtani. Minden kommunistának fel kell lépnie és élesen el kell ítélnie az olyan, helyenként megmutatkozó elvtársiatlan és intrikus magatartást, mely mindenáron és mindenkiben hibát keres. Fel kell ismernünk, hogy ezt a párt növekvő ereje és egysége láttán az elkeseredett ellenforradalmi elemek szítják. Mint a szemünk fényére, úgy kell vigyáznunk mindannyiónknak a párt egységére, amely a további előrehaladás legfőbb záloga a munkában is, hogy agitációnk a valóság talaján mozogjon, legyen őszinte, de ugyanakkor harcos és bátor az ellenséges nézetekkel szemben. Meggyorsul a szocializmus építése, ha megyénk kommunistái a maguk posztján mindent elkövetnek azért, hogy egyre jobban és egyre gyorsabban szabaduljanak ki a becsületes, de megzavart emberek az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alól. Azzal a jelszóval induljunk a becsületes tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály körében végzendő politikai munkára, hogy „a párt a tömegekkel összeforrva, velük együtt élve és harcolva, becsülettel töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát”. Ezután rámutatott Németh elvtárs, hogy előrehaladásunk egyik feltétele, hogy a munkáshatalom bizalmi helyein odavaló emberek legyenek. E téren még távolról sincs minden rendben, de a fejlődés egészséges irányú, előre mutat. Október 23-a nagy tanulságul szolgált számunkra. Megismertünk embereket, akik napos időben mellüket döngetve hirdették kommunistaságukat, de a vihar első fuvallatára az ellenforradalom oldalára állottak. Nem kétséges, hogy a kommunisták és a becsületes pártonkívüliek helyeslésével találkozik az a törekvésünk, hogy az ilyen és hasonló emberek a párt és a kormány bizalmából soha többé ne dolgozhassanak vezető helyeken. Ennek megvalósulásáért a párttagság és a becsületes dolgozók összefogott erejével fogunk harcolni. A megyei pártbizottság azt a nézetet vallja, amelyik vezető az ellenforradalom oldalára állt, eladta magát, nincs helye vezető beosztásban. A fiatal párttagok többsége a KISZ-ben végezte a pártmunkáját. A KISZ szervezeteket mindenütt a pártszervezetek mellett kell létrehozni. A jelenlegi helyzetben a fő figyelmet a KISZ üzemi szervezeteinek létrehozására kell fordítani, azonban a falvakban, a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is, ahol a fiatalok jelentős része kívánja, ahol annak feltételeit biztosítottuk, létre kell hozni a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Azokon a helyeken, ahol a KISZ létrehozásának feltételeit még nem biztosítottuk, létre kell hozni a pártszervezet mellett működő KISZ csoportokat, melyeknek tagjai az ifjúság rétegszervezeteiben végezzenek aktív munkát. Ott dolgozzanak úgy, hogy idővel megérleljék a rétegszervezetek széles tagságának bevonásával a KISZ megalakításának feltételeit. Ezt a munkát nem kell elsietni, biztosítani kell, hogy a fiatalok jelentős részét eszmeileg meggyőzzük a KISZ helyességéről. A pártszervezetek foglalkozzanak rendszeresen a KISZ-ben és más ifjúsági szervezetekben dolgozó pártaktivistákkal és állandóan erősítsék a párt magját e szervezetekben. A közeljövőben a pártszervezetek hívják össze az idős munkásokat, szülőket, pedagógusokat, azokat, akik a felszabadulás előtt résztvettek a KIMSZ munkájában, valamint azokat, akik a felszabadulás után vettek részt az ifjúsági mozgalomban. Kérjék azok tanácsait és aktív részvételüket a KISZ szervezetek megalakításában és segítésében. Támaszkodjanak ebben a munkában a volt DISZ funkcionáriusokra és tagokra is. A párt ideiglenes Megyei Intéző Bizottsága arra kéri, — ha az szükséges, — kötelezi a kommunist.r/P7.etítkpr A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban Németh elvtárs hangsúlyozta, pártunk határozottan szakítani kíván azzal a régi, káros gyakorlattal, amely szerint utasítgatásokkal próbálták a párt vezető szerepét a különböző szervekben és szervezetekben biztosítani. A párt természetesen segíti, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kommunista vezetők munkáját és reájuk kötelező határozatokat is hoz, amit ők a munkaterületükön képviselni kötelesek. A párt megyénkben is azt várja most a gazdasági élet különböző területein, az, állami szervekben, rendőrségen, bíróságon, ügyészségen, és a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáktól, hogy álljanak élére annak a harcnak, melyet az ellenforradalom okozta súlyos politikai és gazdasági károk megszüntetéséért folytatunk. Azt várja a párt minden tagjától, de különösen a kommunista vezetőktől, hogy ne felejtsék el egy pillanatra sem: a nép közül jöttek, a nép között kell élniök. Emberségesnek és megértőknek kell lenniök a dolgozók iránt. Ugyanakkor legyenek szilárdak a nép vagyonának elherdálóival szemben, legyenek hűségesek a munkáshatalomhoz és tevékenységüket mindig az vezérelje, hogy az egyéni és állami érdek összhangja megvalósuljon. A párt, a kommunista vezetők, soha nem lehetnek közömbösek a termelési, a gazdasági kérdések iránt. Az ellenforradalom fegyveres támadása, az általa megszervezett 2 hónapos sztrájk súlyos gazdasági helyzetbe hozta az országot. A sok milliárdos károsodás ellenére gazdasági helyzetünk nem ingott meg, a forint értékállandósága nem csökkent, ezért mindenek előtt igaz barátainknak, a Szovjetuniónak, a testvéri népi demokráciáknak tartozunk köszönettel. De a testvéri támogatás nem lesz elegendő ahhoz, hogy gazdasági életünk szilárdan fejlődjön, ha a bajok leküzdésében mindenek előtt nem saját erőnkre és emberségünkre támaszkodunk. A párt elvárja minden tagjától, de különösképpen a kommunista gazdasági vezetőktől, hogy a pártszervezetekkel, a szakszerezettel, a munkástanácsok becsületes tagjaival, a műszaki értelmiséggel összefogva intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés fellendüljön s gazdasági életünk no és hogy az állami, gazdasági, kulturális és sportszervezetekben, valamint a szakszervezetekben elsőrendű feladatuknak tekintsék annak biztosítását, hogy a KISZ minél előbb rendelkezzen saját klubbal, kultúrházzal, víziteleppel, kulturális- és sporteszközökkel. A pártszervezetek pedig biztosítsák a KISZ részére a felvilágosító tömegmunkához és a KISZ tagjainak neveléséhez szüséges feltételeket. Az ellenforradalom, az elburjánzott revizionista nézetek nagy károkat okoztak a munkásosztály régi szervezeteiben, a szakszervezetekben. A szakszervezetek megyei tanácsa a kezdeti bizonytalanság után a párt segítségével eredményes harcot folytatott a „párttól és kormánytól független szakszervezetek“, valamint a munkásállammal szembeni sztrájkjog, reakciós követelésének visszautasításáért. A területi bizottságokban, a szakszervezetek választott szerveiben jórészt már megalakultak, illetve alakulóban vannak a pártcsoportok. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak oda kell hatniuk, hogy a szakszervezetek mint érdekvédelmi szervek váljanak az állami és az egyéni érdekek helyes összehangolóivá. Legyenek a munkások érdekeinek tényleges képviselői, ugyanakkor ne váljanak irreális, túlhajtott demagóg követelések szószólóivá. Legyenek az élenjáró módszerek terjesztői, a munkavédelmi és más szociális ügyek megvalósításának élharcosai. Küzdjenek a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelékenység emeléséért, a dolgozók jólétének növeléséért, máris mederbe terelődjön. A termelés és termelékenység csökkenését részben az októberi események, annak következményei, sztrájkok, villamos energia korlátozások, anyagellátás nehézségei idézték elő. A munkástanácsok gazdasági kérdésekkel nem foglalkoztak, politikai kérdéseket állítottak előtérbe. A termelés megszervezése helyett egyes munkástanácsok, vagy a munkástanács néhány tagja a népi tulajdont herdálta, jogtalanul magas béreket fizettek. Nagymértékben meglazult a munkafegyelem is, teljesen likvidálták a teljesítmény bérezést, illetve annak valamely formáját. Üzemeinkben lévő becsületes dolgozók azonban január és február hónapban már kezdtek fellépni a teljesítmény bérezés bevezetéséért. Felismerték azt, hogy az igazságos bérezésnek csakis egyetlen formája van, a teljesítménybérezés, amely nemcsak társadalmi, hanem egyéni érdek is. Bátran ki kell mondani végre — éppen a legjobb üzemi munkások véleménye alapján —, hogy az előrehaladás fontos segítője lesz a jövőben is az alulról kezdeményezett szocialista munkaverseny, melyet az ellenforradalom a versenyszervezés hibás, bürokratikus, felülről szervezett módszerei miatt le tudott járatni, tapasztalataink szerint a munkások által kezdeményezett egymással való versengés egészeséges és népszerű, a szocialista építő munkát elősegítő mozgalom, mely a versengőknek anyagi előnyöket is jelent. A kommunistáknak, a szak- szervezeteknek támogatniok kell a munkások tapasztalatai és véleménye alapján kibontakozó,ban lévő nemes vetélkedést! Gondoskodni kell arról, hogy a munkaversenyben résztvevők annak kezdeményezői, megfelelő erkölcsi és anyagi elismesrésben részesüljenek. A kommunistáknak foglalkozniok kell a jogos bérkövetelések rendezésével is, valamint a helyes, az adott viszonyok között legmegfelelőbb, a mennyiségi és minőségi munkát mészszemenően figyelembe vevő bérezési formák kialakításával. Az októberi ellenforradalmi események hatását a mezőgazdasági termelésre még teljesen felmérni nem lehet, mivel a mezőgazdasági termelés egy-egy kedvezőtlen hatásra később reagál, mint az ipari termelés! Dolgozó parasztságunk higgadtsága, szorgalma következtében azonban néhány tizedszázalék híján majdnem annyi kenyérgabonát vetettünk el, mint az előző esztendőben. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a párt intézkedései nyomán az elmúlt időszakban nagymértékben megnövekedett a dolgozó parasztok termelési kedve, a föld becsülete. Arra kell törekednünk, hogy ez a fellendülés gyorsabb ütemű és tartós legyen. Ezután ismertette az állattenyésztés helyzetét, beszélt az állami gazdaságokban uralkodó állapotokról, amelyek a fegyelem és az egész gazdálkodás megszilárdítását sürgetik, szólt a gépállomásokról. Az állami gazdaságokban a munka és bér, fegyelem megszilárdítása mellett fő feladat megjavítani az egész gazdálkodást. Pártunk és kormányunk az új termelői árrendszer bevezetésével a gazdaságok önállóságának biztosításával megteremtette a jó munka feltételeit. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a legtöbb gazdaságban nincs még elég határozott elképzelés, sem a vezetők, sem a pártszervezet, sem a munkástanács részéről ahhoz, hogyan használják ki kedvező lehetőségeiket. Új jelenség mind az állami gazdaságok, mind a gépállomások életében a munkástanácsok tevékenysége. Sajnos, azonban azt tapasztaljuk, hogy e fontos szervek a legtöbb gépállomáson és állami gazdaságban nem kírálásuknak megfelelően tevékenykednek. Ugyanis a gazdálkodás irányítása munkájuknak csak egy kis részét teszi ki. Ehelyett igen gyakran foglalkoznak különböző politikai és szociális kérdésekkel, pedig éppen most, amikor a gépállomások és állami gazdaságok önállóan gazdálkodó üzemekké váltak, igen nagy szükség van arra, hogy a munkástanácsok az összes dolgozók bevonásával kutassák a jobb, jövedelmezőbb gazdálkodás lehetőségeit. Ehhez szükség van arra is, hogy a gépállomások, valamint az állami gazdaságok megyei igazgatósága megfelelő szakmai tanácsokkal segítse ezen üzemek vezetőit és a munkástanácsokat. Szélesítsük a politikai tömegmunkát A párt soha sem lehet közömbös a gazdasági kérdések iránt Segítsük olyanná a KISZ-t, hogy vonzza a fiatalokat! Szólni kell, elvtársak, az ifjúság helyzetéről. Az ellenforradalom kihasználva a régi pártvezetés hibáit, álhazafias és álszocialista jelszavakkal becsapta ifjúságunkat, annak egyes csoportjait átmenetileg megtévesztette, befolyása alá vonta és ellenforradalmi cselekedetekbe sodorta. Őszintén meg kell mondani, hogy a párt nem az ifjúságot okolja az október 23-i események bekövetkezése miatt. A kommunisták hűséges barátai és segítői voltak mindig az ifjúságnak és azok lesznek a jövőben is. Örvendetes, hogy megyénkben az elmúlt hónapokban az ifjúság öntudatos rétegei elutasították azt a törekvést, hogy a „párttól és kormánytól független“ ifjúsági szervezetek jöjjenek létre. A kommunistáknak most az a feladatuk, hogy az úttörőmozgalomtól kezdve minden ifjúsági szevezetben aktív tevékenységet fejtsenek ki. Mindenek előtt szívvel, lélekkel támogassák a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, amely ha jól dolgozunk, szívós, kitartó politikai nevelő munkánk eredményeképpen magja és gerince lesz az ifjúsági egység megteremtésének. A közelmúltban jelent meg az Ideiglenes Központi Vezetőség határozata a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásáról. Pár nap alatt 11 Kommunista Ifjúsági Szövetség alakult a megyében és naponta érkeznek a bejelentések arról, hogy létre akarják hozni a KISZ-t. A KISZ jelentős szerepét csak akkor töltheti be, ha biztosítva van a párt vezető szerepe. Ehhez arra van szükség, hogy a pártszervezetek gondosan válogassák ki azokat a párttagokat, akik a KISZ-be és a többi ifjúsági szervezetbe maguk köré tudják tömöríteni a fiatalokat. Október a szövetkezeti mozgalom sikeres tűzpróbája volt Megyénkben a tsz-mozgalom az ellenforradalom viharában kiállta a próbát — folytatta Németh elvtárs. —Termelőszövetkezeteink több mint 70 százaléka az erőszakos feloszlatási kísérletekke szemben is együtt maradt. A tsz-tagok közösen védték meg szövetkezetüket az ellenforradalom támadásaival szemben s a megpróbáltatások sorát még jobban eggyé kovácsoló,dott termelőszövetkezeti tagok most nagy szorgalommal végzik munkájukat. A feloszlott tsz-ek többsége nem volt életképes. Az erőszakkal feloszlatottak többsége pedig már újjáalakult. Emellett már teljesen új tsz-ek is alakultak, valamint új belépőik is vannak. Ez azt mutatja, hogy megyénkben a tsz-mozgalom szilárd alapokon nyugszik. A tsz tagjai a szocialista gazdálkodás hívei. A gazdálkodásban elkövetett hibákat ki akarják küszöbölni, de nem feloszlással, hanem helyes, jó munkával. Egyre jobban kezd megmutatkozni az is, hogy a szövetkezet gazdái a tsz-tagok. Az idén történt meg először az, hogy szinte valamenynyi termelőszövetkezetben a tagok összessége dolgozta ki és hagyta jóvá a termelési tervet és az alapszabályt. A termelőszövetkezetek több mint 90 százaléka úgy döntött, hogy a szocializmus elvének megfelelően a végzett munka arányában osztják szét a jövedelmet. A különböző állami szervek is egyre jobban kezdik tiszteletben tartani a szövetkezetek önállóságát. Fiba azonban az, hogy még mint (Folytatás a t. olditkml