Csongrád Megyei Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

Pflimlin folytatja megbeszéléseit a francia pártok képviselőivel Az amerikai leszerelési javaslatok és a leszerelési tanácskozások : Anglia csökkenti a Kínával szembeni árukorlátozásokat PFLIMLIN FOLYTATJA KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSAIT. Pflimlin, az új francia miniszterelnök­­jelölt pénteken tovább folytatta tárgyalásait. Guy R/o/ïpi-val és René P­le­vennel tárgyalt, majd a nemzetgyűlés elnökét, Le Troguer-t kereste fel. Párizsban az az általános vélemény, hogy P­ vmlin új kor­mányának megalakulása a szocialistáktól függ, attól, hogy a szo­cialisták hajlandók-e részt venni az új kormányban. A szocialisták eddig még nem nyilvánították álláspontjukat, amiből arra is le­het következtetni, hogy nem szívesen vállalnak miniszteri tárcát egy katolikus párt által vezetett kormányban. A szocialisták tá­volléte viszont eleve elképzelhetetlenné tenné egy esetleges P­limíin-kormány huzamosabb fennmaradását. A tegnapi párizsi sajtó általában azon a véleményen van, hogy Prsimlin kormányalakítási kísérleteit aligha kíséri szerencse. MI VAN AZ AMERIKAI JAVASLATOKKAL? Április 1­0-án, tehát több, mint egy hónappal ezelőtt terjesztette elő új leszerelési javaslatait Zorin, a szovjet kormány leszerelési megbí­zottja Londonban. Akkor a nyugati sajtó szinte egyöntetűen állí­totta, hogy a szovjet javaslatok új elemei egy megegyezés lehető­ségével kecsegtetnek. Néhány nappal azután, hogy az új szovjet javaslat ismertté vált, folytak a leszerelési tanácskozások, majd a nyugati küldöttek, elsősorban Stassen kérésére néhány napig szü­neteltek a leszerelési tárgyalások, hogy az amerikai, az angol és a francia kormánynak módjában legyen részletesen tanulmá­nyozni a szovjet javaslatokat. Amikor azután e hét hétfőjén Lon­donban újra megkezdődtek a leszerelési tanácskozások, mindenki azt várta, hogy az Egyesült Államok küldötte, Staxsen előter­jeszti az,időközben eléggé beharangozott amerikai leszerelési ja­vaslatokat. Erre azonban az albizottság e beli két ülésén nem ke­rült sor, hanem az történt, hogy Staxsen Párizsba repült és az Északatlanti Szövetség tagállamainak képviselőit tájékoztatta csu­pán az amerikaiak leszerelési javaslatairól. Mindenesetre furcsa, hogy a nagyjelentőségűnek kikiáltott amerikai leszerelési javasla­tokat eddig csak a NATO képviselői előtt ismertették. Feltehető azonban, hogy az Egyesült Államok leszerelési megbízottai rövi­desen tájékoztatni fogják majd Zorin szovjet megbízottat is, és a leszerelési tanácskozások az elkövetkező hét csütörtökén az ame­rikai javaslatok előterjesztésével folytatódhatnak. AZ ANGOL KORMÁNY CSÖKKENTI A KÍN­ÁVAL SZEMBENI KERES­KEDEMI KORLÁTOZÁST. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csütörtökön bejelentette az alsóház­ban,­ hogy Anglia csökkenteni fogja a Kínával való kereskedelem korlátozásait és a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedel­met ugyanarra az alapra helyezi, mint a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országgal folytatott kereskedelmet. Az angol kor­mány — mondotta Selwyn Lloyd­s értesítette elhatározásáról szö­vetségeseit. Az angol kormány döntése azt jelenti, hogy minden olyan cikket, amelynek szállítása eddig Kínába tilos volt, viszont a Szov­jetunió és a népi demokratikus országok megkaptak, a jövőben szállítani fognak a Kínai Népköztársaságnak. Az angol kormány elhatározása nagy jelentőségű ezért is, mert kész döntés elé állítja szövetségeseit, legelső­sorban az Egyesült Államokat, amely eddig — mint ismeretes — egyáltalán nem adott el árukat a Kínai Népköztársaságnak. Megkezdte tanácsko­zásait az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Pénteken délután az Ország­­ház első emeleti dísztermében megkezdte tanácskozását az Or­szágos Földművesszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja, Ró­nai Sándor, az országgyűlés el­nöke, Dögei Imre földművelés­­ügyi miniszter, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök­helyettese és több más kiváló közéleti személyiség. A tanácskozást Dögei Imre, az Országos Föld­mű­vesszö­vetke­zeti Tanács elnöke nyitotta meg, majd előterjesztést tett a SZÜ­­VOSZ igazgatósága elnöki és el­nökhelyettesi tisztségeinek be­töltésére és más személyi vál­tozásokra. A javaslat alapján a tanács Nyers Rezsőt a SZÖVOSZ igaz­gatósága elnökévé, Molnár Ká­rolyt az igazgatóság elnökhe­lyettesévé és Fonák Lászlót a SZÖVOSZ igazgatóságának tag­jává és elnökhelyettesévé vá­lasztotta. üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról A Magyar Rádió — számít­­­­va a vidéki és a külföldi ér­deklődőkre — rendszeresen közvetít majd üzeneteket a Budapesti Ipari Vásárról. El­ső ízben június elsején reggel és délben ad közvetítést, a továbbiakban pedig naponta két vagy három alkalommal. Az üzeneteket a vásár főbe­járatával szemben, a nagy szökőkút előtt felállított rá­diópavilonban lehet hangsza­lagra mondani: az üzenetek díja egyenként ötven forint. Az IBUSZ közli, hogy a budapesti és a vidéki fiókirodákban váltott vasúti je­gyeket a pályaudvaron utólago­san, lebélyegeztetni nem kell. ANNAK ELLENÉRE, hogy az ellenforradalom — ha csak átmenetileg is —, de megza­varta a termelőszövetkeze­tek sorait, ma már a tsz-ek jelentős része felismerte a helyzetet, magára talált és együtt maradva keresi az eredményesebb gazdálkodás útját. Szövetkezeteink nagy része figyelembe vette azon javaslatunkat, hogy az új alapszabály készítésénél ge­rincnek használják fel a régi alapszabályt. Néhol, mint például a székkutasi Alkotmány Tsz-ben, szigorí­tották a korábbi rendelkezé­seket. Alapos megfontolást mutat az is, hogy a ter­melőszövetkezetek mintegy 95 százalékában továbbra is a munkaegységet alkalmaz­zák a teljesítmény mérésére — és igen helyesen — csak a munkaegységkönyv tételeit dolgozták át helyi viszonyaik­ra. A sok hasznos és ésszerű módosítást tartalmazó alap­szabályok mellett azonban készültek olyanok is, amelyek nem elég körültekintően, csak a pillanatnyi előnyök, vagy csak az egyéni érdekek figyelembevételével készültek el. Megmondjuk nyíltan és vi­lágosan: eltértek azon alapve­tő elvektől, amelyeknek min­den szocialista jellegű szö­vetkezeti gazdálkodásban ér­vényesülni kell. Egynémely termelőszövetkezetben csak a háztáji gazdaságokra gon­dolnak. A hódmezővásárhe­lyi Táncsics Tsz alapszabálya kimondja, hogy minden csa­ládfőt egy hold, minden 18. életévét betöltött férfi­­csa­ládtagot egy­ hold, egy­ női családtagot 400 öl, egy kisko­rú családtagot 200 öl, és a fele­séget — ha van munkaegysé­ge, ha nincs, azaz ha dolgo­zik, ha nem (!) — 400 öl ház­táji föld illeti meg. Ez azt je­lenti tehát, hogy egy olyan család, ahol a családfő ötöd­magával él és ebből három dolgozik, 2 hát. hold és 1000 öl háztáji területet kap. AZ ILYEN ÉS EHHEZ HA­SONLÓ alapszabályokat, nem lehet összeegyeztetni a szocia­lista szövetkezeti gazdálko­dással. A jó háztáji gazdaság a közös gazdaság érdeke — így tehát, népgazdasági érdek is. Az már azonban hiba, ha a háztáji gazdaság túlfejlesz­­tése miatt a közös gazdaság okszerű munkaerő igényeit nem tudják kielégíteni. Abban a tsz-ben, ahol az alapszabály engedményt tesz a túlméretezett háztáji gaz­dálkodásra, előbb vagy utóbb be­jelentkezik az egyéni ér­dek előnyben részesülése a közössel szemben, ami vi­szont már nem más, mint a közös gazdasági érdek meg­sértése. Ez annál is nagyobb hiba, mert ha az érdekeltsé­get egyáltalán szabályozni szükséges — márpedig véle­ményem szerint szükséges —, akkor a közös gazdasági ér­deket kell előnyben részesíteni hiszen a közös érdekben min­denkor megtalálható a jogos egyéni érdek is. Az előbbinél semmivel sem rejt kisebb veszélyt magá­ban a részes művelés elméle­te, ami szintén nem új jelen­ség. Egyes tsz-ek háza táján már a múlt évben felütötte a fejét, míg most erősen kezd elharapódzni annak ellenére, hogy a szövetkezetek nagy ré­sze ma is világosan látja — és látta a múlt évben is —, hogy ez a módszer nem fér össze a szocialista, szövetke­zeti gazdálkodással. A ré­szesművelés ugyanis — bár­milyen szocialista mezbe öl­töztetjük is — nem más, mint kapitalista módszerű kizsák­mányolás. EZEK UTÁN mondhatná bárki, hogy ez beavatkozás a szövetkezetek belügyeibe. De feltehető a kérdés úgy is, hogy a szövetkezeteken kí­vül élő személyekkel való részműve­tsítés és a szövetke­zeti gazdálkodás összefér-e­­-ey mással? Nyilvánvaló, a válasz csak az lehet, hogy nem! Éppen ezért, amikor ezt nyíltan megmondjuk, nem a szövetkezetek önállóságát­­­értjük meg. Ellenkezőleg, a közös gazdálkodásnak, a szö­vetkezeti mozgalomnak te­szünk vele szolgálatot. A ta­gok érdekei követelik ezt meg és ezért mondjuk meg nyíl­tan és őszintén, hogy józan ésszel, időben előre gondolva lehetetlen beleegyezni abba, hogy bármely szövetkezet nyíltan vagy,­ burkoltan, de kizsákmányoló jelleget öltsön és bármilyen címen munka­­nélküli jövedelemre tegyen szert! Egyes szövetkezetekben az alapszabályban találkozni olyan jelenséggel is, hogy el­vetették a munkaegység sze­rinti jövedelemelosztást és e helyett a megtermelt növé­nyekből való közvetlen része­sedést, vagy bérjellegű fize­tést alkalmaznak. A módosí­tott alapszabály általában 30 —40 százalék közvetlen része­sedést állapít meg a búzából, kukoricából és egyéb ter­ményből, meg termékből. Ez azonban nem fogadható el üzemgazdasági szempontból, mert a közös gazdaság ugyan­úgy a tagságé, mint a háztáji gazdaság. Tehát hiába lesz jövedelmező az egyik, ha a másikat ugyanannyi, vagy esetleg még nagyobb károso­dás éri. A két gazdaságot együtt kell úgy megszer­vezni, hogy többet, olcsóbban és jövedelmezőbben termel­jen. De vegyük példának a kalászosokból való közvetlen részesedést. Nyilvánvaló, hogy a 30—40 százalékos ré­szesedés felborítja az üzem munkaegyensúlyát és feszült­séget eredményez a kereset­ben egyrészt azzal, hogy túl­fizetés jelentkezik az egyéni­leg végzett munkáknál, más­részt­­viszont a tagok egy része igen ma­gas jövedelemre tesz szert, míg a másik rész (állatgon­dozók, kertészek stb.) megrö­vidített­nek érzik magukat. Egyszóval előbb vagy utóbb a jövedelemelosztásnak ez a formája csak azt eredményez­heti, hogy a tagság szembeke­rül önmagával, illetve a szö­vetkezet egyik része a m­­á­­sikkal. , MÉG ÉLESEBBEN vetődik fel ez a probléma a kapások­nál. Az elmúlt évek tapasz­talata azt igazolja, hogy a jól gazdálkodó termelőszövetke­zetek is csak 8—10 százalékát oszthatták ki a kukoricater­mésnek, mert a többi kellett a közös állatállomány takar­mányozására. Tehát a kapá­sokból való közvetlen ré­szesedést mindenkor a kö­zös állatállomány takarmány­­szükségletéből kiindulva kell megvizsgálni. Nyilvánvaló te­hát, hogy ahol 30—40 száza­lék takarmányt osztanak ki részesedés címén, ott nem le­het fejlett közös állattenyész­tés. Ahol pedig ez nincs, ott nincs, — de nem is lehet — magas jövedelmezőség. Nem­csak azért, mert egyoldalú a gazdaság, hanem azért is, mert eleve ki van zárva annak le­hetősége, hogy a növényter­melés jövedelmező legyen, mert ha nincs állat, nincs trágya sem, de nincs talajerő utánpótlás sem. Véleményem szerint az itt felvetett jelenségek minden­képpen károsak a szövetke­zeti mozgalom szempontjából. Vitázni kell róluk, hogy egész­séges, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését elősegí­ő nézetek alakuljanak ki. Gémes József GONDOLA­TOK . — a termelőszövetkezetek Nagy erővel dolgoznak a vízzel elárasztott vetések megmentésén Jelentős földterületek kerültek víz alá Klárafalván és környékén Ez év májusában ritkán tapasztalt csapa­dékmennyiség hullott a bánáti tájegységre, kereken 200 milliméter a tavalyi 100—110 milliméteres csapadékmennyiséggel szem­ben. A múlt esztendőben a csapadék egyenletesen osztódott el, s így az úgyne­vezett »csipákos«, réti agyagos földi veté­sekben nem okozott kárt. A mostani májusban azonban szinte hirtelen zúdult, kisebb megszakítások­kal napokon át egyfolytában hullott a bő csapadék, amit a réti agyagos talaj nem tudott egyenletesen magába színvni, mert hamar elzáródott így került Csongrád megyében 6—7 ezer hold, ha rövid időre is, víz alá, amelyből például Kübekháza — az újabb becslések szerint — földterületéből mintegy 1300 hol­dat ért víz. Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor környékén 750—800 holdnyi ve­tésterületet ostromolt meg a víz. Móraha­­lom, Zákányszék és Nagyszéksós földterü­lete már kevesebb vizet kapott, mindössze 500—600 hold került víz alá. Sándorfalva, Algyő területén körülbelül 300 hold áll víz alatt. A vízlevezető munkálatokból különö­sen a kübekháziak vették ki részüket. Deszk, Klárafalva közt egy 480 méter hosszú és 170 centiméter mély árkot kubikoltak ki a Vízügyi Igazgatóság száz kubikosával együtt. Más embercsoportok a vízlevezető csator­nák gaztalanítását végezték és végzik, hogy a lefolyó víz útját semmi se akadályozza. Sajnos egyes vízlevezető árkok igen gazo­sak, néhol hatalmasra nőtt sás, nád és egyéb vízinövények gátolják a víz gyors lefolyását. Például a klárafalvi vasútvonal mellett futó árokrendszer is ilyen gazos. Az ottani földek gazdái a maguk földterü­letére eső árokrészt kevés fáradsággal jár­hatóvá tehetnék a víz számára. Ilyen rend­kívüli esőzések idején nemcsak a Vízügyi Igazgatóságra kellene várniuk a gazdáknak, jóllehet a vízlefolyó árkok gaztalanítása a vízügyi szervek hatáskörébe tartozik, azonban az erre a célra fordítandó költ­ségvetési keret eddig is szűknek bizonyult, s még jelenleg is az. A földtulajdonosoknak közös érdekük az árkok tisztántartása, kitisztítása, legalábbis ebben a szorult helyzetben az, sőt kötelező is volna. Kiszomboron azonban a mezei út végén levő csatornát egyes gazdák nemhogy gaz­­talanították volna, hanem még be is szán­tották a földjükbe. Ez súlyos vétség és drága földszerzési mulatság is, amellyel nem ártana, ha az illetékesek sürgősen fog­lalkoznának. Ehhez azonban az is szüksé­ges, hogy Kiszomboron ne csak a főagronó­­mus törje magát és dolgozzon lelkiismere­tesen a vízlevezetési munkálatokon, ha­nem a tanács titkára is, aki ottjártunkkor most sem tudott a község környékén levő vízzel árasztott területekről. A vízlevezetési munkálatok azonban mégis sikeresen haladnak előre, a beállított szivattyúk szinte éjjel-nap­pal megállás nélkül dolgoznak, úgyszintén azok a földtulajdonosok is, akiknek nem közömbös, hogy mennyi ter­mést takarítanak be. A kübekházi vízleve­zetési munkálatokon még a tanács titkára is serényen munkálkodott, valamint a szol­gálatot teljesítő rendőr is. A jövő hét első felében valamennyi vízzel árasztott területről levezetik a vizet, ha újabb nagymennyiségű csapadék útját nem állja a munkálatoknak. Itt a cirkusz! Csütörtökön este tartotta bemutatkozó díszelőadását Hódmezővásárhelyen a Hun­­gária Nagy Cirkusz. A néző­­teret zsúfolásig megtöltő kö­­zönség hatalmas tapssal ju­­talmazott minden műsorszá­mot. A fellépő artisták válto­zatos műsora és nagy tudása meg is érdemelte ezt. Pertics Iván, az öt szibériai barnamedve idomítója ragad-*­tatta el mindjárt a műsor ele­jén nagy tudásával a néző­­­­közönséget. De forró tapssal jutalmazta a bemutató dísz­előadás nézőserege a két Erics vidám kerékpárszámát, is. A Czirják Pál lábzsonglőr mu­tatványa is elragadóan ügyes és tetszetős. Blahut erőmű­­vész és kézegyensúlyozó szin­tén nagy tetszést váltott ki különleges mutatványaival. A két Sregyessy ügyességéért és mutatványainak kiállításáért osztatlan sikert aratott. A három Binder nehéz, idegfe­szítő produkciója talán az egyik legjobb és legnagyobb sikerű műsorszámnak bi­zonyult. A két Horváth állat­­revűje és a két Clarton lég­tornász afrikai majmai is nagyban emelték az előadás színvonalát. A két Boteve, a Bolgár Népköztársaság ven­dégművészeinek lélegzetelál­­­t­­ítóan izgalmas és nehéz­­ műsorszáma, valamint a nyu­gatnémet Hermanos-csoport bravúros lovas attrakciója, valamint Donnert Gizi tetsze­tős műsorszáma is nagyon tet­szett a közönségnek. De ha­sonlóan a többi műsorszámok is elragadtattak minden né­zőt. A Hungária Nagy Cirkusz mai, valamint a vasárnapi és hétfői előadásai iránt is nagy az érdeklődés városszerte. Munkásgyűlés Budapesten a Francia Kommunista Párt küldötteinek részvételével A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti intéző bi­zottsága pénteken délután nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttsége tiszte­letére. A Sportcsarnokot ün­nepien feldíszítették erre az alkalomra. Délután öt órára több mint kétezren gyűltek össze a Sportcsarnokban. A nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt­ Marosán György, Ró­nai Sándor és Somogyi Mik­lós, az MSZMP Intéző Bizott­ságának tagjai. A gyűlés rész­vevői forró tapssal köszön­tötték az emelvényre lépő francia vendégeket: Ray­mond Guyet-ot, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a kül­döttség vezetőjét és Juliette Dubois-et, a Francia Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagját. Ezután Raymond Guyet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. — Azért jöttünk ide, Bu­dapestre — mondotta többek között —, hogy találkozzunk a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának küldötteivel, kölcsö­nösen kicseréljük tapasztala­tainkat, s ezzel megszilárdít­suk harci szövetségünket az imperializmus ellen, a béké­ért, a szocializmus építéséért vívott harcban. Ebben a harcban összeköt ben­nünket céljaink közössége, a szocializmusért vívott harc közössége. Egységesek va­gyunk, mert mindannyian — ha országaink különböző feltételek között is — egy célért, a dolgozók boldogsá­gáért küzdünk. Ezután Marosán elvtárs, az MSZMP budapesti intéző bi­zottságának első titkára szó­lalt fel, örömét fejezte ki a Francia Kommunista Párt küldötteinek budapesti láto­gatása alkalmából. — Sokat kell dolgoznunk — mondotta —, nemcsak azért, hogy helyrehozzuk az ellenforradalom által okozott károkat, de azért is, hogy megkönnyítsük a kapitalista országok kommunista párt­jainak helyzetét. Beszélt ezután a magyar értelmiség feladatairól. Az értelmiségnek most már a népet kell szolgálnia — je­lentette ki Marosán­ elvtárs. — Most már fogja meg az ér­telmiség azt a becsületes ke­zet, amelyet a párt nyújt fe­léje. A KGST mezőgazdasági bizottságának ülése Szófiában A Kölcsönös Gazdasági Segíts­ség Tanácsának állandó mező­­­gazdasági bizottsága a múlt hé­ten Szófiában tartotta második ülését, amelyen Bulgária, Ma­­gyarország, a Német Demokrat­­ikus Köztársaság, Lengyelor­szág, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői vettek részt. Megfigyelőt küldött az ülésre a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság is. Az ülésen jóváhagyták az ál­­andó bizottság 1957. evi mun­­katervét. Fontos határozatokat hoztak a KGST-ben részvevő országok mezőgazdasági terme­lésének távlati tervezése kér­désében.

Next