Csongrád Megyei Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-01 / 126. szám
Pflimlin folytatja megbeszéléseit a francia pártok képviselőivel Az amerikai leszerelési javaslatok és a leszerelési tanácskozások : Anglia csökkenti a Kínával szembeni árukorlátozásokat PFLIMLIN FOLYTATJA KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSAIT. Pflimlin, az új francia miniszterelnökjelölt pénteken tovább folytatta tárgyalásait. Guy R/o/ïpi-val és René Plevennel tárgyalt, majd a nemzetgyűlés elnökét, Le Troguer-t kereste fel. Párizsban az az általános vélemény, hogy P vmlin új kormányának megalakulása a szocialistáktól függ, attól, hogy a szocialisták hajlandók-e részt venni az új kormányban. A szocialisták eddig még nem nyilvánították álláspontjukat, amiből arra is lehet következtetni, hogy nem szívesen vállalnak miniszteri tárcát egy katolikus párt által vezetett kormányban. A szocialisták távolléte viszont eleve elképzelhetetlenné tenné egy esetleges Plimíin-kormány huzamosabb fennmaradását. A tegnapi párizsi sajtó általában azon a véleményen van, hogy Prsimlin kormányalakítási kísérleteit aligha kíséri szerencse. MI VAN AZ AMERIKAI JAVASLATOKKAL? Április 10-án, tehát több, mint egy hónappal ezelőtt terjesztette elő új leszerelési javaslatait Zorin, a szovjet kormány leszerelési megbízottja Londonban. Akkor a nyugati sajtó szinte egyöntetűen állította, hogy a szovjet javaslatok új elemei egy megegyezés lehetőségével kecsegtetnek. Néhány nappal azután, hogy az új szovjet javaslat ismertté vált, folytak a leszerelési tanácskozások, majd a nyugati küldöttek, elsősorban Stassen kérésére néhány napig szüneteltek a leszerelési tárgyalások, hogy az amerikai, az angol és a francia kormánynak módjában legyen részletesen tanulmányozni a szovjet javaslatokat. Amikor azután e hét hétfőjén Londonban újra megkezdődtek a leszerelési tanácskozások, mindenki azt várta, hogy az Egyesült Államok küldötte, Staxsen előterjeszti az,időközben eléggé beharangozott amerikai leszerelési javaslatokat. Erre azonban az albizottság e beli két ülésén nem került sor, hanem az történt, hogy Staxsen Párizsba repült és az Északatlanti Szövetség tagállamainak képviselőit tájékoztatta csupán az amerikaiak leszerelési javaslatairól. Mindenesetre furcsa, hogy a nagyjelentőségűnek kikiáltott amerikai leszerelési javaslatokat eddig csak a NATO képviselői előtt ismertették. Feltehető azonban, hogy az Egyesült Államok leszerelési megbízottai rövidesen tájékoztatni fogják majd Zorin szovjet megbízottat is, és a leszerelési tanácskozások az elkövetkező hét csütörtökén az amerikai javaslatok előterjesztésével folytatódhatnak. AZ ANGOL KORMÁNY CSÖKKENTI A KÍNÁVAL SZEMBENI KERESKEDEMI KORLÁTOZÁST. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csütörtökön bejelentette az alsóházban, hogy Anglia csökkenteni fogja a Kínával való kereskedelem korlátozásait és a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelmet ugyanarra az alapra helyezi, mint a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országgal folytatott kereskedelmet. Az angol kormány — mondotta Selwyn Lloyds értesítette elhatározásáról szövetségeseit. Az angol kormány döntése azt jelenti, hogy minden olyan cikket, amelynek szállítása eddig Kínába tilos volt, viszont a Szovjetunió és a népi demokratikus országok megkaptak, a jövőben szállítani fognak a Kínai Népköztársaságnak. Az angol kormány elhatározása nagy jelentőségű ezért is, mert kész döntés elé állítja szövetségeseit, legelsősorban az Egyesült Államokat, amely eddig — mint ismeretes — egyáltalán nem adott el árukat a Kínai Népköztársaságnak. Megkezdte tanácskozásait az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Pénteken délután az Országház első emeleti dísztermében megkezdte tanácskozását az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és több más kiváló közéleti személyiség. A tanácskozást Dögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg, majd előterjesztést tett a SZÜVOSZ igazgatósága elnöki és elnökhelyettesi tisztségeinek betöltésére és más személyi változásokra. A javaslat alapján a tanács Nyers Rezsőt a SZÖVOSZ igazgatósága elnökévé, Molnár Károlyt az igazgatóság elnökhelyettesévé és Fonák Lászlót a SZÖVOSZ igazgatóságának tagjává és elnökhelyettesévé választotta. üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról A Magyar Rádió — számítva a vidéki és a külföldi érdeklődőkre — rendszeresen közvetít majd üzeneteket a Budapesti Ipari Vásárról. Első ízben június elsején reggel és délben ad közvetítést, a továbbiakban pedig naponta két vagy három alkalommal. Az üzeneteket a vásár főbejáratával szemben, a nagy szökőkút előtt felállított rádiópavilonban lehet hangszalagra mondani: az üzenetek díja egyenként ötven forint. Az IBUSZ közli, hogy a budapesti és a vidéki fiókirodákban váltott vasúti jegyeket a pályaudvaron utólagosan, lebélyegeztetni nem kell. ANNAK ELLENÉRE, hogy az ellenforradalom — ha csak átmenetileg is —, de megzavarta a termelőszövetkezetek sorait, ma már a tsz-ek jelentős része felismerte a helyzetet, magára talált és együtt maradva keresi az eredményesebb gazdálkodás útját. Szövetkezeteink nagy része figyelembe vette azon javaslatunkat, hogy az új alapszabály készítésénél gerincnek használják fel a régi alapszabályt. Néhol, mint például a székkutasi Alkotmány Tsz-ben, szigorították a korábbi rendelkezéseket. Alapos megfontolást mutat az is, hogy a termelőszövetkezetek mintegy 95 százalékában továbbra is a munkaegységet alkalmazzák a teljesítmény mérésére — és igen helyesen — csak a munkaegységkönyv tételeit dolgozták át helyi viszonyaikra. A sok hasznos és ésszerű módosítást tartalmazó alapszabályok mellett azonban készültek olyanok is, amelyek nem elég körültekintően, csak a pillanatnyi előnyök, vagy csak az egyéni érdekek figyelembevételével készültek el. Megmondjuk nyíltan és világosan: eltértek azon alapvető elvektől, amelyeknek minden szocialista jellegű szövetkezeti gazdálkodásban érvényesülni kell. Egynémely termelőszövetkezetben csak a háztáji gazdaságokra gondolnak. A hódmezővásárhelyi Táncsics Tsz alapszabálya kimondja, hogy minden családfőt egy hold, minden 18. életévét betöltött férficsaládtagot egy hold, egy női családtagot 400 öl, egy kiskorú családtagot 200 öl, és a feleséget — ha van munkaegysége, ha nincs, azaz ha dolgozik, ha nem (!) — 400 öl háztáji föld illeti meg. Ez azt jelenti tehát, hogy egy olyan család, ahol a családfő ötödmagával él és ebből három dolgozik, 2 hát. hold és 1000 öl háztáji területet kap. AZ ILYEN ÉS EHHEZ HASONLÓ alapszabályokat, nem lehet összeegyeztetni a szocialista szövetkezeti gazdálkodással. A jó háztáji gazdaság a közös gazdaság érdeke — így tehát, népgazdasági érdek is. Az már azonban hiba, ha a háztáji gazdaság túlfejlesztése miatt a közös gazdaság okszerű munkaerő igényeit nem tudják kielégíteni. Abban a tsz-ben, ahol az alapszabály engedményt tesz a túlméretezett háztáji gazdálkodásra, előbb vagy utóbb bejelentkezik az egyéni érdek előnyben részesülése a közössel szemben, ami viszont már nem más, mint a közös gazdasági érdek megsértése. Ez annál is nagyobb hiba, mert ha az érdekeltséget egyáltalán szabályozni szükséges — márpedig véleményem szerint szükséges —, akkor a közös gazdasági érdeket kell előnyben részesíteni hiszen a közös érdekben mindenkor megtalálható a jogos egyéni érdek is. Az előbbinél semmivel sem rejt kisebb veszélyt magában a részes művelés elmélete, ami szintén nem új jelenség. Egyes tsz-ek háza táján már a múlt évben felütötte a fejét, míg most erősen kezd elharapódzni annak ellenére, hogy a szövetkezetek nagy része ma is világosan látja — és látta a múlt évben is —, hogy ez a módszer nem fér össze a szocialista, szövetkezeti gazdálkodással. A részesművelés ugyanis — bármilyen szocialista mezbe öltöztetjük is — nem más, mint kapitalista módszerű kizsákmányolás. EZEK UTÁN mondhatná bárki, hogy ez beavatkozás a szövetkezetek belügyeibe. De feltehető a kérdés úgy is, hogy a szövetkezeteken kívül élő személyekkel való részművetsítés és a szövetkezeti gazdálkodás összefér-e-ey mással? Nyilvánvaló, a válasz csak az lehet, hogy nem! Éppen ezért, amikor ezt nyíltan megmondjuk, nem a szövetkezetek önállóságátértjük meg. Ellenkezőleg, a közös gazdálkodásnak, a szövetkezeti mozgalomnak teszünk vele szolgálatot. A tagok érdekei követelik ezt meg és ezért mondjuk meg nyíltan és őszintén, hogy józan ésszel, időben előre gondolva lehetetlen beleegyezni abba, hogy bármely szövetkezet nyíltan vagy, burkoltan, de kizsákmányoló jelleget öltsön és bármilyen címen munkanélküli jövedelemre tegyen szert! Egyes szövetkezetekben az alapszabályban találkozni olyan jelenséggel is, hogy elvetették a munkaegység szerinti jövedelemelosztást és e helyett a megtermelt növényekből való közvetlen részesedést, vagy bérjellegű fizetést alkalmaznak. A módosított alapszabály általában 30 —40 százalék közvetlen részesedést állapít meg a búzából, kukoricából és egyéb terményből, meg termékből. Ez azonban nem fogadható el üzemgazdasági szempontból, mert a közös gazdaság ugyanúgy a tagságé, mint a háztáji gazdaság. Tehát hiába lesz jövedelmező az egyik, ha a másikat ugyanannyi, vagy esetleg még nagyobb károsodás éri. A két gazdaságot együtt kell úgy megszervezni, hogy többet, olcsóbban és jövedelmezőbben termeljen. De vegyük példának a kalászosokból való közvetlen részesedést. Nyilvánvaló, hogy a 30—40 százalékos részesedés felborítja az üzem munkaegyensúlyát és feszültséget eredményez a keresetben egyrészt azzal, hogy túlfizetés jelentkezik az egyénileg végzett munkáknál, másrésztviszont a tagok egy része igen magas jövedelemre tesz szert, míg a másik rész (állatgondozók, kertészek stb.) megrövidítettnek érzik magukat. Egyszóval előbb vagy utóbb a jövedelemelosztásnak ez a formája csak azt eredményezheti, hogy a tagság szembekerül önmagával, illetve a szövetkezet egyik része a másikkal. , MÉG ÉLESEBBEN vetődik fel ez a probléma a kapásoknál. Az elmúlt évek tapasztalata azt igazolja, hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek is csak 8—10 százalékát oszthatták ki a kukoricatermésnek, mert a többi kellett a közös állatállomány takarmányozására. Tehát a kapásokból való közvetlen részesedést mindenkor a közös állatállomány takarmányszükségletéből kiindulva kell megvizsgálni. Nyilvánvaló tehát, hogy ahol 30—40 százalék takarmányt osztanak ki részesedés címén, ott nem lehet fejlett közös állattenyésztés. Ahol pedig ez nincs, ott nincs, — de nem is lehet — magas jövedelmezőség. Nemcsak azért, mert egyoldalú a gazdaság, hanem azért is, mert eleve ki van zárva annak lehetősége, hogy a növénytermelés jövedelmező legyen, mert ha nincs állat, nincs trágya sem, de nincs talajerő utánpótlás sem. Véleményem szerint az itt felvetett jelenségek mindenképpen károsak a szövetkezeti mozgalom szempontjából. Vitázni kell róluk, hogy egészséges, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését elősegíő nézetek alakuljanak ki. Gémes József GONDOLATOK . — a termelőszövetkezetek Nagy erővel dolgoznak a vízzel elárasztott vetések megmentésén Jelentős földterületek kerültek víz alá Klárafalván és környékén Ez év májusában ritkán tapasztalt csapadékmennyiség hullott a bánáti tájegységre, kereken 200 milliméter a tavalyi 100—110 milliméteres csapadékmennyiséggel szemben. A múlt esztendőben a csapadék egyenletesen osztódott el, s így az úgynevezett »csipákos«, réti agyagos földi vetésekben nem okozott kárt. A mostani májusban azonban szinte hirtelen zúdult, kisebb megszakításokkal napokon át egyfolytában hullott a bő csapadék, amit a réti agyagos talaj nem tudott egyenletesen magába színvni, mert hamar elzáródott így került Csongrád megyében 6—7 ezer hold, ha rövid időre is, víz alá, amelyből például Kübekháza — az újabb becslések szerint — földterületéből mintegy 1300 holdat ért víz. Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor környékén 750—800 holdnyi vetésterületet ostromolt meg a víz. Mórahalom, Zákányszék és Nagyszéksós földterülete már kevesebb vizet kapott, mindössze 500—600 hold került víz alá. Sándorfalva, Algyő területén körülbelül 300 hold áll víz alatt. A vízlevezető munkálatokból különösen a kübekháziak vették ki részüket. Deszk, Klárafalva közt egy 480 méter hosszú és 170 centiméter mély árkot kubikoltak ki a Vízügyi Igazgatóság száz kubikosával együtt. Más embercsoportok a vízlevezető csatornák gaztalanítását végezték és végzik, hogy a lefolyó víz útját semmi se akadályozza. Sajnos egyes vízlevezető árkok igen gazosak, néhol hatalmasra nőtt sás, nád és egyéb vízinövények gátolják a víz gyors lefolyását. Például a klárafalvi vasútvonal mellett futó árokrendszer is ilyen gazos. Az ottani földek gazdái a maguk földterületére eső árokrészt kevés fáradsággal járhatóvá tehetnék a víz számára. Ilyen rendkívüli esőzések idején nemcsak a Vízügyi Igazgatóságra kellene várniuk a gazdáknak, jóllehet a vízlefolyó árkok gaztalanítása a vízügyi szervek hatáskörébe tartozik, azonban az erre a célra fordítandó költségvetési keret eddig is szűknek bizonyult, s még jelenleg is az. A földtulajdonosoknak közös érdekük az árkok tisztántartása, kitisztítása, legalábbis ebben a szorult helyzetben az, sőt kötelező is volna. Kiszomboron azonban a mezei út végén levő csatornát egyes gazdák nemhogy gaztalanították volna, hanem még be is szántották a földjükbe. Ez súlyos vétség és drága földszerzési mulatság is, amellyel nem ártana, ha az illetékesek sürgősen foglalkoznának. Ehhez azonban az is szükséges, hogy Kiszomboron ne csak a főagronómus törje magát és dolgozzon lelkiismeretesen a vízlevezetési munkálatokon, hanem a tanács titkára is, aki ottjártunkkor most sem tudott a község környékén levő vízzel árasztott területekről. A vízlevezetési munkálatok azonban mégis sikeresen haladnak előre, a beállított szivattyúk szinte éjjel-nappal megállás nélkül dolgoznak, úgyszintén azok a földtulajdonosok is, akiknek nem közömbös, hogy mennyi termést takarítanak be. A kübekházi vízlevezetési munkálatokon még a tanács titkára is serényen munkálkodott, valamint a szolgálatot teljesítő rendőr is. A jövő hét első felében valamennyi vízzel árasztott területről levezetik a vizet, ha újabb nagymennyiségű csapadék útját nem állja a munkálatoknak. Itt a cirkusz! Csütörtökön este tartotta bemutatkozó díszelőadását Hódmezővásárhelyen a Hungária Nagy Cirkusz. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség hatalmas tapssal jutalmazott minden műsorszámot. A fellépő artisták változatos műsora és nagy tudása meg is érdemelte ezt. Pertics Iván, az öt szibériai barnamedve idomítója ragad-*tatta el mindjárt a műsor elején nagy tudásával a nézőközönséget. De forró tapssal jutalmazta a bemutató díszelőadás nézőserege a két Erics vidám kerékpárszámát, is. A Czirják Pál lábzsonglőr mutatványa is elragadóan ügyes és tetszetős. Blahut erőművész és kézegyensúlyozó szintén nagy tetszést váltott ki különleges mutatványaival. A két Sregyessy ügyességéért és mutatványainak kiállításáért osztatlan sikert aratott. A három Binder nehéz, idegfeszítő produkciója talán az egyik legjobb és legnagyobb sikerű műsorszámnak bizonyult. A két Horváth állatrevűje és a két Clarton légtornász afrikai majmai is nagyban emelték az előadás színvonalát. A két Boteve, a Bolgár Népköztársaság vendégművészeinek lélegzeteláltítóan izgalmas és nehéz műsorszáma, valamint a nyugatnémet Hermanos-csoport bravúros lovas attrakciója, valamint Donnert Gizi tetszetős műsorszáma is nagyon tetszett a közönségnek. De hasonlóan a többi műsorszámok is elragadtattak minden nézőt. A Hungária Nagy Cirkusz mai, valamint a vasárnapi és hétfői előadásai iránt is nagy az érdeklődés városszerte. Munkásgyűlés Budapesten a Francia Kommunista Párt küldötteinek részvételével A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti intéző bizottsága pénteken délután nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttsége tiszteletére. A Sportcsarnokot ünnepien feldíszítették erre az alkalomra. Délután öt órára több mint kétezren gyűltek össze a Sportcsarnokban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Marosán György, Rónai Sándor és Somogyi Miklós, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai. A gyűlés részvevői forró tapssal köszöntötték az emelvényre lépő francia vendégeket: Raymond Guyet-ot, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a küldöttség vezetőjét és Juliette Dubois-et, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. Ezután Raymond Guyet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. — Azért jöttünk ide, Budapestre — mondotta többek között —, hogy találkozzunk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldötteivel, kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat, s ezzel megszilárdítsuk harci szövetségünket az imperializmus ellen, a békéért, a szocializmus építéséért vívott harcban. Ebben a harcban összeköt bennünket céljaink közössége, a szocializmusért vívott harc közössége. Egységesek vagyunk, mert mindannyian — ha országaink különböző feltételek között is — egy célért, a dolgozók boldogságáért küzdünk. Ezután Marosán elvtárs, az MSZMP budapesti intéző bizottságának első titkára szólalt fel, örömét fejezte ki a Francia Kommunista Párt küldötteinek budapesti látogatása alkalmából. — Sokat kell dolgoznunk — mondotta —, nemcsak azért, hogy helyrehozzuk az ellenforradalom által okozott károkat, de azért is, hogy megkönnyítsük a kapitalista országok kommunista pártjainak helyzetét. Beszélt ezután a magyar értelmiség feladatairól. Az értelmiségnek most már a népet kell szolgálnia — jelentette ki Marosán elvtárs. — Most már fogja meg az értelmiség azt a becsületes kezet, amelyet a párt nyújt feléje. A KGST mezőgazdasági bizottságának ülése Szófiában A Kölcsönös Gazdasági Segítsség Tanácsának állandó mezőgazdasági bizottsága a múlt héten Szófiában tartotta második ülését, amelyen Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői vettek részt. Megfigyelőt küldött az ülésre a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság is. Az ülésen jóváhagyták az álandó bizottság 1957. evi munkatervét. Fontos határozatokat hoztak a KGST-ben részvevő országok mezőgazdasági termelésének távlati tervezése kérdésében.