Csongrád Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Csütörtök, 1959. január 1. A magyar és a lengyel nép közötti barátság elmélyítését szolgálta a Hazafias Népfront küldöttségének lengyelországi látogatása Beszélgetés Katona Sándor országgyűlési képviselővel A közeli napokban érke­­zett vissza Lengyelországból Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Kato­na elvtárs a Hazafias Nép­front 3 tagú küldöttségének tagjaként két hetet töltött a Lengyel Népköztársaságban, és most benyomásairól, él­ményeiről nyilatkozott la­punk munkatársának. — Mi volt a Hazafias Népfront-küldöttség len­gyelországi látogatásának célja? — Küldöttségünk lengyel­­országi látogatásának kettős célja volt: egyrészt az, hogy tanulmányozzuk a Lengyel Nemzeti Egységfront tevé­kenységét, s működésük megismerésével erősítsük a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népfrontmozgalma közötti kapcsolatot, másrészt az, hogy visszaadjuk a Lengyel Nemzeti Egységfront szep­temberi magyarországi láto­gatását A Lengyelországban töltött két hét alatt alkal­munk volt megismerni az igen sajátos körülmények között működő Lengyel Nem­zeti Egységfront tevékenysé­gét, amely ugyancsak moz­galom-jellegével hasonlít a mi Hazafias Népfront-moz­galmunkra. Sajátossága pe­dig, hogy három politikai párt együttműködését bizto­sítja. Lengyelország legerő­sebb és vezető pártja a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, amely ottlétünk alatt ünne­pelte a két munkáspárt egyesülésének 10. és a kom­munista párt megalakulásá­nak 40. évfordulóját. A Pa­rasztpárt lényegében ugyan­azokat az eszmei és gyakor­lati célkitűzéseket igyekszik megvalósítani a maga sajá­tos eszközeivel, mint a Len­gyel Egyesült Munkáspárt. A Lengyel Demokrata Párt fő­leg az értelmiséget és a vá­rosok kispolgári rétegeit tö­möríti soraiba. Ilyen sajátos helyzet szabja meg annak az Egységfrontnak működését, amely lényegében az 1956- os események után jött létre a munkáspárt kezdeménye­zésére. — A két hét alatt bizo­nyára volt alkalmuk ta­lálkozni a lengyel dolgo­zókkal. Milyen tapaszta­latokat szűrt le a talál­kozásokból? A kéthetes programot úgy állították össze a lengyel elv­­társak, hogy megismerjük az ország különböző vidékeit és közben a lengyel dolgozók legkülönbözőbb rétegeivel találkozhassunk, beszélget­hessünk. Több ipari üzemet, bányát, termelőszövetkezetet, állami gazdaságot látogat­tunk meg és közel 3000 kilo­métert utaztunk az ország­ban. Sokat beszélgettünk a dolgozókkal, ugyanúgy az egységfront-mozgalom, vala­mint a társadalmi és a kul­turális élet tekintélyes veze­tőivel is. Azt tapasztaltuk, hogy a Munkáspárt tekinté­lye és befolyása igen nagy a lengyel dolgozók körében. Például Stettin megyében beszélgettem az Egységfront megyei titkárával, aki pa­rasztpárti. Elmondotta, hogy aki a Munkáspártot bántja, az őket is bántja, mert egy célért dolgoznak és küzde­nek. Általában azt tapasztal­tuk, hogy az Egységfrontot nemcsak országos, de me­gyei szinten is a legtekinté­lyesebb emberek vezetik és ez a mozgalom igen hasznos segítője a békés építő mun­kának. Megfigyeltük, hogy az Egységfrontnak jó a kap­csolata a tanácsokkal és ilyen módon a lakosság igen széles rétegeit tudja bevonni abba a társadalmi munkába, amely ott is az előrehaladás­nak egyik előfeltétele.­­ Egyébként az Egység­front most nagy feladat előtt áll, mert Lengyelország a­­közeljövőben ünnepli fenn­állásának 1000 éves évfordu­lóját. Az 1959—66-os éveket milleniumi éveknek nyilvá­nították. Ezekben az eszten­dőkben a szocializmus építé­sében és a kulturális forra­dalomban akarnak jelentős eredményeket elérni. Lép­­ten-nyomon tapasztaltuk a milleniumi évekre való fel­készülést látogatásunk alkal­mával. — Mi volt a legmara­dandóbb élménye a sok közül? — Élményünk volt bőven. Reám két dolog gyakorolt nagy hatást. Jártunk a má­sodik világháború szörnyű­ségeit felidéző auschwitzi lá­gerben és láttuk a varsói dombokat. A német fasiz­musnak az emberség ellen elkövetett szörnyű tettét idézték a szöges­drótok és gázkamrák. És vádolták a fasizmust a varsói dombok is, amelyek a város határá­ban emelkednek. Kísérőnk úgy mutatott azokra a dom­bokra, hogy ott van Varsó. A lerombolt város maradvá­nyain építették fel a stadiont és a másik dombon most épül az új munkásnegyed. Az­ életszeretet, a jövőben való bizakodás jelei tapasz­talhatók az újonnan emelt épületek lakói között. — Lenyűgöző hatással volt rám Nova­ Huta megtekinté­se. A lengyel dolgozók a szántóföldön hatalmas ipari üzemet emeltek, s erre mél­tán büszkék lehetnek. Az üzem mellett 100 ezer lako­sú új város létesült. Tovább nő és terebélyesedik a vá­ros és tovább fejlődik az üzem is. Nowa­ Huta jelen­leg a lengyel acéltermelés 20 százalékát adja, de a 7 éves terv során továbbfej­lesztik és itt termelik majd a lengyel acél 40 százalékát. — Mi érdekelte legjob­ban Katona elvtársat a lengyel élet tanulmányo­zása során? — Elsősorban a mezőgaz­daság helyzete. Azok az ál­lami gazdaságok és termelő­­szövetkezetek, amelyek át­vészelték az 1956-os esemé­nyeket, gazdaságilag meg­erősödtek. Viszont a mező­­gazdaság eléggé elmaradott. Meglepő volt, hogy egy olyan országban, amelynek igen jó természeti adottságai van­nak, alacsonyabb az élet­­színvonal, mint nálunk. En­nek oka valószínűleg rész­ben a mezőgazdaság elmara­dottságában keresendő. Pél­dául ott főleg rozsot termel­nek, s nem az állami gazda­ságokban, vagy szövetkeze­tekben láttunk elcsépeletlen gabonát, hanem az egyéni gazdák földjén. Kevés a gép, s bizony még decemberben is csépeltek a nálunk is is­meretes kaláka-rendszerrel. Az életszínvonal emelését ott is a mezőgazdaság nagyüze­mi átszervezése és gépesítése oldja majd meg végérvénye­sen. —■ Milyennek látták a társasági életet, általában milyen az élet a városok­ban? — A két hét alatt volt al­kalmunk megismerni — ha csak némileg is — a lengyel ifjúságot. Régi hagyománya van a cserkészmozgalomnak, ahonnan már sikerült kiszo­rítás az egyház befolyását és a vallásos világnézet he­lyett a természettudományos nevelés válik uralkodóvá. A párt létrehozta a demokra­tikus ifjúsági szövetséget, amely igen jelentős eredmé­nyeket ér el az ifjúság ne­velésében. Jó volt látni, hogy rengeteg fiatal dolgozik a bányákban és üzemekben, és most már a mezőgazdaság­ban is. Ugyanakkor a fiatal­ságra a nyugati hóbort talán jobban hat, mint nálunk. Például sorbanállást tapasz­taltunk az új táncőrület kel­lékéért, a hula-hopp kariká­ért. A lengyelek igen udva­rias emberek, a nők szépek, de nem öltöznek olyan csi­nosan, mint nálunk. ... — Küldöttségünk igen jól érezte magát Lengyelország­ban, s számtalan tapaszta­lattal tértünk haza, amelyet itthon hasznosítani tudunk. Meggyőződésem, hogy ez a látogatás tovább erősítette a magyar és a lengyel nép kö­zötti barátságot, amelynek megnyilvánulását lépten-nyo­­mon tapasztaltuk — fejezte be nyilatkozatát Katona Sán­dor elvtárs. II. A nyugati hatalmak veszé­lyesnek tartották a Német­ország keleti részében, az ak­kori szovjet övezetben vég­bemenő antifasiszta-demok­ratikus átalakulást. Attól fél­tek, hogy ez hatással lesz a nyugatnémet lakosságra is, s ezért tervbe vették Német­ország megosztását. Céljuk az volt, hogy egy különálló nyugatnémet államban fel­építhessék európai támasz­­pontjukat a Szovjetunió és a kialakulóban lévő szocialista ábor ellen. Berlinnek ezekben a ter­vekben döntő szerep jutott. Politikailag és gazdaságilag tervezett nyugati államhoz akarták kötni, hogy a szöv­et övezeten belül »hídfőás­­ásként« zavarja az építő­munkát, s innen adott eset­ben felgöngyölíthessék Né­metország keleti részét. A berlini képviselőtestü­­lt reakciós többsége támo­gatta ezt a tervet. Sajtóhaj­szát indítottak az antifasisz­­ta rendőrség ellen, s elmoz­dították a rendőrfőkapitányt. Betiltották a Kultúrszövetsé­­get, házkutatásokat tartottak a Németország Szocialista Egy­ségpártjainak helyiségeiben és lapokat, koboztak el. Cél­­adatosan fogtak hozzá a vá­ros kettészakításához. A rendőrség és a bűnügyi rend­őrség hivatali helyiségeit, majd pedig a berlini ma­gisztrátus gazdasági osztályán­­ak több hivatalát Nyugat- Berlinbe helyezték át. 1949 f­ebruárjában megszüntették berliniek egységes társa­dalombiztosítását, 1950. jú­lius 3-án megzavarták a váz- Berlin amerikai övezeténel­k határa. A képen: a demokra­tikus szektor. Az amerika­i szektor határa közvetlenül a házfal tövében húzódik.­á­ros egységes vízellátását, s­­ 1953. január 13-án pedig az­t, összberlini közlekedési há­­­lózatot számolták fel, azzal­­ érvelve, hogy Kelet-Berlin­­­ben női villamosvezetőket )­ alkalmaztak.­­ A nyugatiak a legsúlyo­­­sabb támadást az egységes­­ Berlin ellen akkor indítot­­­ták, amikor a nyugati meg­­­szállási övezetek pénzre­­­­formját, Berlinre is ki-­s terjesztették. Erre 1948.­­ június 23-án került sor, s lényegében megpecsé­­tí­tette Berlin szétszakítá-­­­sát. A két különböző p pénznem, a város egyik részének elvágása a ter­­­­mészetes gazdasági for­­rásoktól, csakis a csőd lg felé vihette Berlin gaz­­­­daságát.­­ A város demokratikus I szektorában óriási mérc­­■ teket öltött a felháboror­­ dás. Június 23-án a dol­ l gozók ezrei tiltakoztak a I Városháza előtt és au­­­­gusztus 26-án 50 000-en­­ vonultak a magisztrátus­­ épülete elé, hogy nyo­­­­matékot adjanak köve­teléseiknek és tiltakozá­suknak. A dolgozó tömegek határozott fellépése és a szovjet városparancs­nok erélyes intézkedései meghiúsították a nyugati hatalmaknak azt a tervét, hogy egész Berlint reakciós hídfőállássá változtassák. Annak érdekében, hogy leg­alább nyugatberlini pozíciói­kat megmentsék, néhány­­ héten belül megvalósították a város régóta előkészített kettészakítását, egészen a magisztrátus legalacsonyabb hivatali szerveiig. 1948. szeptember 6-án a városi képviselőtestület reakciós, koalíciós többsége is áthe­lyezte székhelyét Nyugat- Berlinbe. Berlin demokratikus részé­ben az antifasiszta-demokra­tikus pártok tömbje 1948. no­vember 20-án az egységbon­tók által megbénított városi közigazgatás helyreállításá­ra szólította fel a lakossá­got. 1948. november 30-án a pártok küldöttei, számos üze­mi küldöttség jelenlétében, megválasztották Nagy-Berlin demokratikus elöljáróságát. Óriási tömeggyűlésen, több mint fél millió lakos fejezte ki bizalmát az új berlini népképviselet iránt. Egy város — két világ Miközben Berlin demokra­tikus része a potsdami egyezmény szellemében fej­lődött, államosították a kon­szerneket, kisajátították a háborús bűnösök és az aktív nácik vagyonát, demokrati­kus iskolareformot és a dol­gozó lakosság érdekeit szol­gáló egyéb nagy jelentőségű intézkedéseket léptettek életbe, Nyugat-Berlin mind­inkább a reakció fellegvárá­vá vált. Ma ismét olyan tőkés­­nagyságok diktálnak Nyu­­gat-Berlinben, mint a há­borús bűnösök listájára — az amerikaiak által is — B­ERLI múltja — jelene —N • •• rr • jövője felvett Sr­ Boden és Ernst nunkái. Az AEG-tr­ans-konszer­­net és miipari kon­szerneket ,aj hitellel talpraállítogót a mo­nopóliumot megszállók védőszárny újra be­kapcsolták iparba. A nyugatberk­-elefunken Művekben speciális tekercseket ínelt re­pülőgépek ,falövegek számára. A munkás­ikmányo­­lása mind­­ mérete­ket ölt. Így, míg a villamosipari dolgozó munkások hegkerese­­te 1950-től 214 D­ márkáról 319.a emel­kedett (49 s, addig az egy főre agtelje­­sítmény 77­ m irkáról 1620-ra (109 i) emel­kedett. Ha­dat is figyelembe , akkor még kirivób­itérés, minthogy are ennyi emelkedés mentkezik. Néhány kiragada az árak emelkedésé­től 1’58-ig, százai hús­nál és húsáruk, zöld­ségféléknél és­esnél 98,6, tejtermékig ke­nyérnél, sütemi 42,3, barnaszén-brikeri 97 százalék. Ugyan a né­met Dem­okratiatár­saságban, tehát merü­libben a textil. ára például 34,4 száz az élelmiszereké pec 33 százalékkal csők a többi területeken;_ 49,8 százalékos áfé­­sek voltak. (Folytatja 2 ünnepség Berlinben a Német Kommunista Párt megalapításának 40. évfordulói alkalmából Kedden este ünnepi ülést tartottak Berlinben a Né­met Kommunista Párt negy­venéves jubileuma alkalmá­ból. Az ünnepséget Walter Ulbricht, az NSZEP Közpon­ti Bizottságának első titká­ra nyitotta meg. Ünnepi be­szédet F. Globich, a német munkásmozgalom régi har­cosa, az NKP alakuló köz­gyűlésének résztvevője mon­dott. De Gaulle megreformálja Franciaország védelmi rendszerét A keddi francia miniszter­­tanács elhatározta, hogy az ország védelmi rendszerének általános átszervezésén belül védelmi bizottságot létesíte­nek, amelynek elnöke a köz­­társasági elnök. A bizottság­nak döntési joga van min­den védelmi jellegű kérdés­ben. Szó van arról is, hogy ren­deletileg létrehoznak egy »tudományos védelmi bizott­ságot, amely irányítja és összehangolja a védelemmel összefüggő tudományos és műszaki kutatómunkát.« Tavasszal valószínűleg választások lesznek Angliában A font átválthatóságának ténye megerősítette londoni politikai és sajtókörökben azt a benyomást, hogy Mac­millan általános választáso­kat tervez tavaszra. Ennek az elképzelésnek az az alapja, hogy a font ár­folyamváltozásainak vesze­delmei csak a távolabbi jövőben lesznek érezhetők. A közvetlen hatás rövidlejá­ratú nyereség lehet London számára, miután bizonyos spekulatív jellegű tőkéket Zürichből és New Yorkból Londonba vonz majd a ma­gasabb kamatláb és a tel­jes beválthatóság, ami pilla­natnyilag erősítheti a font árfolyamát, sőt kissé növel­heti az arany- és dollártar­talékot. A kormány bizo­nyára választások után akarja majd politikailag ka­matoztatni ezeket a rövidle­járatú előnyöket. A Mr. Smith, Mrs. Smith é három Smith és emely körülállják a karácsonyfát, innepi gyertyák vilá­gítanak és a finom ételek sí keveredik a megpör­költ fenyőfaágak illatával. Fa fa tetején fehérru­hás angyal áldón tartja szét 11! A legidősebb Smith fiú v­szi a fa alatt elhelye­zett hatalmas csomagot. Tűre énül letépi a csoma­golást és lám —■, itt van ő, aki »atomágyú«. A fiú már ki-­is lövi az ezyedeket. Nagy csat­tanás, a karácsonyfa ijesztőengi s valami egészen fentről leesik és darabokra tör nem történt semmi különös, csak az áldóan széttárt angyal pottyant le. »Atomágyú« —, ujjong a Igen, arotonágyú, az amerikai Ideal Toy Corporatiészítette 1958 kará­csonyára. »Az atomágyú az amerikai ereg egyik legkomo­lyabb háborús fegyverének mai egyméteres hason­mása —, írja az amerikai Ur ügynökség erről az igazi amerikai játékról. A játékdsereg konstrukciós tervei alapján, a igazi atomagtidelljeként készült«. »Az egyetlen eltérés a sán és az igazi atom­­ágyú között, hogy ez puha betrtalmatlan gránáto­kat lő ki«. A kis Smith számára ez azris« csak egész kis különbséget jelent. A gyermekég nem különböz­tetik meg pontosan a látszatot­­ságtól. Ezért lehet a kis Smithet atomágyúval kéi megörvendeztetni. Megtanulja, hogyan kell örvend játszani a halállal és megtanulja azt is, hogy nem örődni a kis fehér angyallal, amely közben a földuhan és összetörik. A legfontosabb euró kérdések csakis tárgyalás útján rendezhet — állapították meg a német áldemokraták Erich Ollenhauer, a Német Szónokrata Párt ve­zetője kedden cikket közölt a párt­zolgálatában. Ki­jelentette, hogy a Nyugat és a Komioly tárgyalá­­saira van szükség a leszerelés és erópai biztonság minden kérdésében, beleértve a­z egység helyre­­állítását. Hozzátette: irreális dolog azt teti, hogy Német­országot szabad választások útján iséri, amíg nem döntötték el közmegelégedésre a leelyesített Német­ország katona státusát. Ollenhauer hangsúlyozta: sel­mizhetőségről nem szabad lemodani, amikor a közép-és demilitarizált övezet megteremtéséről­­ az új kurópai biztonsági rendszer létrehozásáról van szó. Győzelmes csatákaknak a kubai felkt A TASZSZ-iroda részle­tes jelentéseket közöl a Ku­­bában «» Szerda' hajnali 'je­lentések szerint : a­ 150 ezer lakosú Santa Clara­­ban, Las Villas­ tartomány fővárosában utcai harcok folynak. A sebesültek szá­ma kedden este már ezrek­re rúgott. A várost a kor­mánycsapatok szünet nél­kül bombázzák. A kor­­mánycsapatok Santa Clara-i veresége­­ után Havannában, tehát a fővárosban folyta­tódnak a harcok. A két fél vesztesége mintegy háromezer halott, illetve 1t. A legutób­bi 48. a Kuba történe­tének ,­esebu harcai folyik. Legfriselgetések sze­rint Fiustro felkelő­­egységeik gy­őzelmet arattak, kelővezér ki­­jelentettista kormá­nyának intése küszö­bön áll.Élők Havanna külváros felrobbantot­­tak ,lőszerraktárt. Ugyanaki kisebb rob­bantást telt a fővá­rosból isikelők beje­lentették ezer lakosú Trinidad, elfoglalását

Next