Csongrád Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
(Folytatás a 2. oldalról.) A gazdasági kutatás hiányosságait tette szóvá, amely örömmel állapította meg Siklós elvtárs, hogy az ellenforradalom óta a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország példányszáma jelentősen megnövekedett. Ez elsősorban annak eredménye, hogy a lapok frissek, olvasmányosak, érdekesek, mentesek a sablonosságtól, kevesebb szürke írás jelenik meg bennük és ami a fő: reálisan tájékoztatják az olvasóközönséget az eseményekről, az igazat írják, ezért helyesen szolgálják a párt politikáját. Majd arra is utalt, hogy a szerkesztő bizottságok önállóbban, rugalmasabban dolgoznak. Azonban megállapította, hogy a megyei lapok publicisztikája még szürke, nem mindenben szolgálja a mezőgazdaság közvetlen szükségleteit ami a megyei újságírók nem eléggé megfelelő képzettségével és bizonyos fokú gyakorlatlanságával magyarázható. Kérte, hogy a vezető megyei pártfunkcionáriusok írjanak több cikket, ezzel is segítsék a lap munkáját. Annak szükségességéről is beszélt, hogy a lapok mezőgazdasági munkájának megjavítása céljából a mezőgazdasági szakemberek közreműködésére van szükség, különösen a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megalapozása tekintetében. Végül kérte a megyei pártszervek segítségét az újságírók létszámának és az oldalterjedelem növelése érdekében. fekmény felderítését nyomon követheti az igazságszolgáltatás, másrészt a polgári ügyekben bírósághoz fordulók is gyors jogvédelmet kapnak. Ezután Erdélyi István megyei ügyész szólalt fel. Bevezetőben arról beszélt, hogy megyénkben az utóbbi időben jelentős sikereket értünk el a törvényesség megszilárdításában. Hangsúlyozta: megnyugtató az ügyészség dolgozói számára, hogy a pártszervek is erélyesen fellépnek mindenfajta törvénysértés ellen. Ezután arról beszélt, hogy a törvényesség két oldala, az állampolgárok jogainak biztosítása és kötelezettségeik betartása egységet képez és mind a kettő fontos. Szólott arról, hogy a tanácsok munkájában is mind kevesebb törvénysértés fordul elő, de ezek ellenére sok még a javítanivaló, különösen ami a még előforduló lélektelen, bürokratikus ügyintézést, a dolgozók panaszainak, beadványainak elintézését illeti. Sok baj van még a lakásügyek terén is. Ezután a dolgozók jogainak biztosításáról, ezek fontosságáról beszélt és megállapította, hogy megyénkben a közbiztonság határozottan jó. Állításának bizonyítására megemlítette, hogy az idén az elmúlt évhez viszonyítva 20 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. Majd a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére hívta fel a figyelmet, mivel ezen a téren sok még a javítanivaló. Ezután Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja szólalt fel. r,A megyei lapok érdekesek, az igazat írják és ezért helyesen szolgálják a párt politikáját. Siklós János, a Délmagyarország felelős szerkesztőjének felszólalása. „Figyelünket a gazdaság szervese munkára irányítjuk“ Kardos János, a makói járási pártbizottság titkárának felszólalása A makói járási küldöttek nevében szólalt fel Kardos elvtárs, s hangoztatta: a pártegység ma szilárd a járásban. Ennek eredménye, hogy Makó szövetkezeti várossá lett. Foglalkozott ezután néhány olyan negatív jelenséggel, hogy egyesek magatartása nem megfelelő, mások elbizakodottak. Vannak gazdaságvezetők, akik nem fogadják el a bírálatot és képtelenek az önbírálatra. Nem tűrhető, hogy egyes gazdasági vezetők a jogos bírálatot megtorolják. Kitért a gazdaságszervező tevékenységre. A pártszervezetek feladata elsősorban a politikai nevelőmunka és a gazdálkodás pártellenőrzése. Pártértekezletünk központi helyreállította a gazdaságszervező munkát, az állattenyésztés fejlesztését, jövedelmezőségének vizsgálatát, az árutermelés fokozását. Véleményünk szerint a szabad állattartásra, az olcsó építkezésre kell most figyelmet fordítani. Foglalkozott a továbbiakban a nagyüzemi átszervezés és gépesítés nyomán felszabaduló munkaerő foglalkoztatásával, valamint a társadalmi munkával. Kiemelte: az idén 1—1,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, jövőre 2—2,5 milliót terveznek. „Harcolnunk kell a törvényesség mindkét oldalának betartásáért“ Erdélyi István megyei ügyész felszólalása Jáger Lászlóné, a megyei bíróság alapszervezetének titkára szólalt fel ezután és bejelentette: a bíróságok feldolgozták a restanciát Ez azt jelenti, hogy a bűncse A párt tömegkapcsolatai megerősödtek Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettesének felszólalása Ezután Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Nagy taps közben adta át a pártértekezlet résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága és személyesen Kádár János elvtárs harcos, kommunista üdvözletét, majd így folytatta: " A megyei pártbizottság beszámolója, amelyet Németh Károly elvtárs ismertetett, megállapította: a Csongrád megyei kommunisták, a párt hű katonái jelentősen hozzájárultak az ellenforradalom okozta sebek begyógyításához, a gyors konszolidációhoz. Egyetértek ezzel az értékeléssel és az egész beszámolóval. Ezután részletesen szólott a hamarosan összeülő kongresszus jelentőségéről. — A kongresszuson— mondotta a többi között — a párt számba veszi a dolgozó nép érdekében végzett munkáját, meghatározza a következő időszak politikai irányvonalát, a párt fő stratégiai célkitűzéseit. Megtárgyalja a második ötéves terv keretén belül a párt gazdaságpolitikáját, azt, hogy hova akarunk eljutni a következő években a szocializmus építésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája helyes, mert tevékenységét mindig a dolgozók érdekei, a szocializmus erősítésének ügye és a proletár internacionalizmus elvei vezérlik. A párt tömegkapcsolatai megerősödtek és a kialakult bizalom légkörében irányítja pártunk a szocializmus építését. A mi pártunk a nép pártja, ami azt is jelenti, hogy a pártkongresszus az egész dolgozó népet érdeklő esemény lesz Ez többek között kifejezésre jut az egyre szélesedő szocialista munkaversenyben és abban az aktivitásban is, ahogy a párttagok és a pártonkívüliek a Központi Bizottság által közzétett kongresszusi irányelvekkel foglalkoznak. Részletesen taglalta ezután a kongresszusi irányelvek jelentőségét és megállapította:— A párt azt a célt tűzte ki kongresszusi irányelveiben, hogy befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását és meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. Ezután elemezte a lezajlott városi, járási, megyei pártértekezletek tapasztalatait. Kiemelte, hogy e tanácskozások légkörét, mondanivalóját is áthatotta a párt politikájával való egyetértés és a pártvezetés iránti bizalom. A második ötéves tervünk jelentőségének méltatása után a dolgozó parasztság felelősségét tette szóvá az ország dolgozóinak ellátásában. Azt hiszem, itt is a leghelyesebb a dolgozó parasztok józanságára apellálni és megmagyarázni, hogy az ország ellátásáért közös a felelősségünk. Az egyéni és a termelőszövetkezeti parasztok fölös terményeiket, gabonájukat, takarmányukat ne a padláson raktározzák, hanem adják el az államnak. Tudjuk, hogy akadnak olyan parasztok is, akik spekulációs céllal raktározzák gabonájukat, azt gondolván, hogy az árakban változás lesz. Kijelentem, hogy az árakhoz nem nyúlunk. A kenyérrel, a takarmánnyal, a hússal különösen nem szabad spekulálni. Akik spekulálnak, azok a nép ellen cselekednek, éppen ezért a szocialista állam fellép a spekulánsokkal, a piaci visszaélőkkel szemben. Felhívta a figyelmet arra, a kommunistáknak elő kell segíteniük a meggyőzés eszközeivel, hogy a dolgozó parasztok fölös gabonájukat ne raktározzák, hanem adják át az államnak. A továbbiakban a tanulás fontosságáról beszélt. Rámutatott, hogy a munkásoknak, az értelmiségieknek, mindenkinek saját munkaterületén szakmailag is képeznie kell magát, mert ez elengedhetetlen a szocialista építés meggyorsításához. A tanulás mind a közösségnek, mind az egyéneknek hasznára szolgál. Apró Antal elvtárs beszéde befejező részében a nemzetközi helyzetről beszélt és kiemelte, hogy a szocializmus, a béke erői szüntelen növekednek. A teendőkre vonatkozó határozati javaslathoz is több észrevételt tett és indítványozta néhány pontjának módosítását 3 | A pártértekezlet ezután, úgy döntött hogy az időíi rövidsége miatt befejezik a|| vitát bár még számos elv-társ kért szót A vitát Né-|| meth Károly elvtárs fog- Itlalta össze, s adott választ!1 a felmerült kérdésekre. Ezt'jt követően a pártértekezlet|| megválasztotta a megyei1' pártbizottságot, a megyei revíziós bizottságot, vala-., mint a Csongrád megyei küldötteket a párt VII.||| kongresszusára* Vasárnap, 1959. november . A megyei pártértekezlet köszönete Az MSZMP Csongrád megyei pártértekezletét a Kétnapos tanácskozás alkalmából a megyéből nagyon sokan dísztáviratban üdvözölték. A megyei pártértekezlet köszöni az üdvözleteket és a jókívánságokhoz hasonlóan sok sikert és jó egészséget kíván a szocialista építőmunkához a táviratokat elküldő kollektíváknak. Megválasztották a megyei pártbizottság tagjait és póttagjait A megyei pártbizottság rendes tagjainak a következő elvtársakat választották: Németh Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Fehér Lajost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának másodtitkárát. Eredeti foglalkozása kubikos. Papp Sándort, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Komócsin Mihályt, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Gyovai Lajost, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Kelemen Miklóst, a B. M. Csongrád megyei rendőrkapitányságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása gyári munkás. Rózsa Istvánt, az MSZMP Szeged járási bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Sajti Imrét, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Ábrahám Antalt, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Szilágyi Júliát, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága agit-prop. osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Bán Lászlót, a Csongrád megyei munkásőrség parancsnokát. Eredeti foglalkozása munkás. Török Lászlót, függetlenített pártmunkást. Eredeti foglalkozása kubikos. Kurucz Mártont, az MSZMP szentesi járási bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Labádi Sándort, az MSZMP Szentes városi bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Pusztai Józsefnét, az MSZMP Szeged városi bizottságának másodtitkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Zsibók Andrást, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjét Eredeti foglalkozása kubikos. Csakmay Györgyöt, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Rácz Lajost, a Csongrád megyei Hírlap szerkesztőbizottságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása kereskedősegéd. Siklós Jánost, a Délmagyarország szerkesztőbizottságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Bodnár Lajost, szegedi munkásmozgalmi veteránt. Eredeti foglalkozása munkás. Juhász Józsefet, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnökét. Eredeti foglalkozása munkás. Hunyadkürti Lajost, a Csongrád megyei MESZÖV elnökét. Eredeti foglalkozása kereskedő segéd. Nagygyörgy Máriát, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatóját. Eredeti foglalkozása gyári munkás. Igaz Lajost, a Marosi Homokkitermelő Vállalat igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Matók Istvánt, a Hódmezővásárhelyi Ságvári termelőszövetkezet elnökét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Papp Istvánt, a Békés-Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása agrorómus. Biczó Györgyöt, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Eredeti foglalkozása technikus. Sonkó Imrénét, a Szegedi Kenderfonógyár munkását. Eredeti foglalkozása munkás. Bujdosó Imrét, az MSZMP Szentes járási bizottsága ágit prop. osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Kiss Károlyt, szegedi munkásmozgalmi veteránt Eredeti foglalkozása munkás. Dr. Rózsa Józsefet, a mórahalmi TBC Átképző Intézet főorvosát. Eredeti foglalkozása orvos. özv. Tóth Istvánnét, a nőtanács Csongrád megyei titkárát. Eredeti foglalkozása gyári munkás. Ladányi Benedeket, a Szeged városi tanács v. b. elnökhelyettesét. Eredeti foglalkozása munkás. Tamasi Mihályt, a Csongrád megyei Hírlap politikai munkatársát. Eredeti foglalkozása pedagógus. Tombácz Imrét, szegedi munkásmozgalmi veteránt. Eredeti foglalkozása munkás. Bite Vincét, a MÁV szegedi igazgatósága vontatási osztályának vezetőhelyettesét. Eredeti foglalkozása munkás. Balogh Lajost, a Csongrádi Vörös Csillag Tsz elnökét. Eredeti foglalkozása kubikos. Borsodi Jánost, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Szabó Gábornét, a Csongrád megyei marxista-leninista esti egyetem igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Jagodics Józsefet, a néphadsereg ezredpolitikai helyettesét. Eredeti foglalkozása munkás. Cselovszki Györgyöt, Ambrózfalva tanácsának v. b.-elnökét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Szögi Antalt, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat üzemi pártbizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása gyári munkás. Miskolczi Lajosnét, a Hódmezővásárhelyi Szandálüzem dolgozóját. Eredeti foglalkozása munkás. Székely Lajost, a Szegedi Tudományegyetem docensét. Eredeti foglalkozása tanár. Farkas Istvánt, a Szeged járási tanács v. b. elnökét. Eredeti foglalkozása munkás. Tóth Szilveszternét, a zákányszéki községi tanács elnökét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Árvai Jenőt, a Hódmezővásárhelyi Közszövőgyár igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Fehér Gyulát, a makói általános iskola igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Koczka Józsefet, a BM. Csongrád megyei karhatalmi zrt. politikai helyettesét. Eredeti foglalkozása munkás. Kónya Imrénét, a Csongrádi megyei Postás Szakszervezet területi bizottságának elnökét. Eredeti foglalkozása háztartási alkalmazott. Vasmanszki Károlyt, a BM határőrség pártbizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás* A megyei pártbizottság póttagjaiul választották: Krajkó András munkásmozgalmi veteránt, a Szegedi Cipész Szövetkezet, elnökét. Eredeti foglalkozása munkás. Kovács Imrét, a Csongrád megyei tanács v. b. elnökhelyettesét. Eredeti foglalkozása munkás. Kardosi Jánost, az MSZMP makói járási bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Goóg Mihályt, az MSZMP Csongrád városi bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása kubikos. Berár Demetert, a Csongrád megyei gépállomások igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Kiss Sándornét, az MSZMP szegedi járási bizottsága agit.-prop. osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása pedagógus. Sajó Gyulát, a Csongrád megyei Állami Pincegazdaság igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Szalontai Józsefet, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának politikai munkatársát. Erdélyi Istvánt, a Csongrád megyei ügyészség vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Szabó Tibort, a Csongrád megyei belügyi szervek pártbizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Jáger Lászlónét, a Csongrád megyei bíróság bíróját. Eredeti foglalkozása munkás. Rácz János tanársegédet, a Szegedi Tudományegyetem pártbizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Czene Ferencet, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának politikai munkatársát. Eredeti foglalkozása munkás. Hegyi Györgynét, a Makói Moziüzemi Vállalat vezetőjét, a makói nőtanács elnökét. Eredeti foglalkozása munkás. Vajda Györgyöt, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. A megyei pártértekezlet szombaton este az Internacionáléval fejeződött be. Démiledés nőnembe ejtése. Emlékműavatás Csongrádon — Művelődési ház avatása Apátfalván November 7.-e alkalmából — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójára emlékezve — az ország minden részében ünnepségeket tartanak a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek. Csongrád megyében a művelődési otthonokban és házakban, valamint az iskolákban több mint ötven ifjúsági együttes idézi majd a nagy forradalom történetét művészi műsoraiban. A felszabadító szovjet hősök emlékének koszorúzási ünnepségeken adóznak a megye minden községében és városában. Nagyobb ünnepségre kerül sor Csongrádon november 8-án, vasárnap, amikor is a város felszabadításáért elesett szovjet hősök tiszteletére emelt emlékmű felavatására kerül ünnepély keretében sor. Az avató ünnepség vasárnap fél 11 órakor kezdődik a Kossuth téren, amit a városi tanács elnöki szobájában rendezett fogadás előz meg. Az ünnepség műsora: fél 11 órakor nagygyűlés és az emlékmű leleplezése, fél 1 órakor közös ebéd a tanácsháza nagytermében, ebéd után a mezőgazdaság szocialista üzemeinek meglátogatása, míg este 7 órakor a művelődési házban színre kerül Gerencsér Kerekeskút című színműve, öntevékeny színjátszók előadásában. A makói járásban november 7.-e alkalmából Apátfalván avatják fel a csaknem kétmillió forint költséggel épült, illetve felújított új művelődési otthont.