Csongrád Megyei Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

Elismerés legutóbbi, decemben, béli országgyűlé­sen és Fock Jenő minisz­terelnök újévi rádió- és te­levízióinterjújában egy­aránt elismerést kapott a termelőszövetkezeti pa­rasztság az 1968. évi ál­dozatos munkájáért. Az ér­demek méltatására az adott okot, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is a ter­vezettnél közel két száza­lékkal többet, 72 milliár­dos termelési értéket pro­dukált a mezőgazdaság. Ezen túl, jól éltek a gaz­daságok az önállósággal, ter­vszerűen fejlesztették anyagi erejüket és társa­dalmi vonatkozásban is nagyot léptek előre. „Pa­rasztságunk az utóbbi esz­tendőkben mindinkább egységes ,paraszti osztály­­lyá kovácsolódott” — mon­dotta többek között újévi nyilatkozatában Fock Je­nő. Csongrád megye szövet­kezeti parasztsága is ered­­méyes esztendőt hagyott maga mögött. Több mint 300 millió forinttal növe­kedett a beruházott va­gyon — épületek, ültetvé­nyek, gépi berendezések formájában —, míg a hal­mozott termelési érték, az áremelést is figyelembe vé­ve 20 százalékkal növeke­dett. A nem végleges ada­tok szerint 154 ezer hek­toliter bort, 147 ezer hízott sertést, 23 ezer vágómar­hát, 47 millió tojást, 379 ezer hektoliter tejet vettek át a felvásárló vállalatok és kenyérgabonából is 600 vagonnal került több a raktárakba, a tervezett mennyiségnél. Egyedül a zöldségféléknél van némi lemaradás, mert az aszályt, a kertészetek érezték meg leginkább. Ás a termelés és az áru­­­értékesítés növeke­dése a vezetés színvonalát és a tagság munkaambíció­ját dicséri. A nagyobb kö­vetelményeknek megfelelő­en nőtt az irányítás haté­konysága; a vásárhelyi Marx, a mindszenti Tisza­virág és még egy sor gaz­daságban például agrár­­közgazdásszal egészült ki a­ vezetőtestület. A terve­zést, a termelést és az áru­­értékesítést ma már széles körű információk birtoká­ban bonyolítják le a gazda­ságok és közgazdasági elemzésekkel teszik mér­legre munkájukat. S ez nem is olyan kis dolog. A mezőgazdasági termelés év­százados elmaradottságá­ból alig 10—20 esztendő alatt léptek előre a szö­vetkezetek, vállalatszerű­en gazdálkodó nagyüze­mekké. Arról is szólni kell, hogy a tsz-ek jól felismerték a közös vállalkozásban rejlő lehetőségeket. A szentesi járásban, Hódmezővásár­helyen, a makói járásban több tsz összefogásával ala­kult sertéshizlaló TÖVÁLL. Az állattenyésztés fejlesz­tésére szánt beruházási összeget egy kasszába tet­ték és így termelékeny ser­tés- és szarvasmarha­komplexumokat hoznak létre. Az állam közismer­ten támogatja ezeket a vál­lalkozásokat, a takarmány­juttatás, a 70 százalékos ár­támogatás nagyban fellen­dítette már az elmúlt év­ben is az állattenyésztési beruházásokat. A termő­­helyileg gyenge szövetkeze­teknél viszont a termékek ártámogatásával járult az állam a gazdaságok meg­erősödéséhez. Elmondható, legtöbb szövetkezet jól élt ezzel a segítséggel, fejlesz­tette termelési alapját és megvetette a további elő­rehaladás útját. Érdem szerint kiép­-------------- ta tehát az elismerést a párttól és a kormánytól — ezáltal az egész magyar társadalom­tól — a szövetkezeti pa­rasztság. Ereje, tehetsége legjavát adta az elmúlt évben is a nemzet, s ezen belül Csongrád megye gaz­dasági, társadalmi előreha­ladásához. TÓTH JÓZSEF CSONGRÁD MEGYEI . ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT A L­APJA Űj Hälöficirniiüpci, „autóscipő“, orkánzeke A szentesi ktsz-ek termékeiből Az újesztendő a szentesi ktsz-ek terme­lésében is hoz kisebb-nagyobb változást és új termékek, közszükségleti cikkek ke­rülnek ezáltal a vásárlókhoz. Az ASZTALOS Ktsz dolgozói már nem készítik a „Szentesi hálószoba” elnevezé­sű garnitúrát, hanem új bútordarabok vették át a régiek helyét. A ktsz műszaki vezetője közölte, hogy az újfajta hálószo­ba berendezésnek a „Románc” nevet ad­ták és egy háromajtós szekrényből, két éjjeli szekrényből, két heverőből, egy öl­töző szekrényből és egy ágynemű tartóból áll. Az új esztendő első hónapjaiban kö­rülbelül 300—400 új hálógarnitúrát gyár­tanak a szövetkezetben, az előzetes ter­vek szerint. Érdemes még megemlíteni, hogy a mű­szaki fejlesztés keretében az idén valószí­nűleg egy sorozatfúró gépet vásárol a A CIPŐ- és BŐRIPARI Ktsz elnöke örömmel újságolta, hogy nagy keletje van a szövetkezet újvonalú készítményének, az úgynevezett „autós-cipő”-nek. Ez a férfi félcipő barna, fekete és szürke szín­­árnyalatokban készül és a kereskedelem élénken érdeklődik iránta. Az eddig elő­állított cipők nagy része a fővárosi bol­tokban talált gazdára, de a megye üzle­teiben is kapható a szentesi szövetkezet újabb terméke. Készítésénél szem előtt tartják a kézműipari jelleget és a foko­zott minőséget. Havonta 700 pár „autós­­cipő”-t készít a szövetkezet, ezen kívül mással is foglalkoznak itt a dolgozók. A SZABÓ Ktsz főkönyvelőnője szívesen beszélt arról, hogy a szövetkezetnek sike­rül lépést tartania a divattal, a vásárlók igényével és ennek egyik jele, az orkán­anyagból készült teke népszerűsége. Vat­­telin bélésű , serdülő fiúk és felnőtt fér­fiak számára készül — és megfelelően öl­tözve télen is viselhető, így az orkán teke továbbra sem hiányzik a szövetkezet ter­mékeiből és sok készül belőle az új évben is a női kabátokkal együtt. Jelentős a szö­vetkezet exporttermelése; az első negyed­évben 6500 átmeneti női kabátot varrnak szovjet megrendelésre. A szövetkezetben készülnek az új min­ták és fazonok a piackutatás érdekében. Elmondható, hogy a termelési kilátások sokkal jobbak, mint egy évvel ezelőtt. Az ÉPÍTŐIPARI Ktsz-nél szintén a fő­könyvelő adott tájékoztatást. A szövetke­zet dolgozói az elmúlt évben 33 családi lakóház építését fejezték be és — áthúzó­dó munkaként — az új esztendőben két házat adnak át. Az építőanyagokkal, va­lamint a házépítési kölcsönökkel kapcso­latos változások egyelőre visszatartják a megrendeléseket. Várható, hogy a fejle­mények kialakulásával és a körülmények tisztázásával az új évben sem panaszko­dik majd a szövetkezet a megbízatásokra. A szövetkezet szinte teljes egészében építőipari és generálszakipari tevékeny­séggel foglalkozik. Ami ettől eltér: motor­tekercselést is vállalnak a szövetkezet szakműhelyében. SZABÓ RÓBERT Napirenden: korunk ifjúsági problémái Készül a Szegedi Nyári Egyetem programja Még javában tart a tél, de a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tíz nyári egyetemének előkészítő mun­kálatai már a befejezéshez közelednek. Az eddig befutott jelentkezések alapján várha­tóan ismét több ezer külföl­di vendége lesz az évről év­re népszerűbbé váló nyári egyetemeknek. Már összeállított program­jaik alapján megállapíthat­juk: a rendező szervek to­vábbra is alapelvnek tekin­tik, hogy a hazai és a kül­földi résztvevők minél job­ban megismerhessék Magyar­­ország egy-egy fontos táj­egységét, annak történelmét, kultúráját, természeti szép­ségeit. A minél eredménye­sebb ismerkedés érdekében a résztvevők úgynevezett in­tenzív tanfolyamok keretében — külön erre a célra ki­adott magyar nyelvkönyv se­gítségével — magyarul is ta­nulhatnak majd. A Szegedi Nyári Egyetem ez alkalommal korunk ifjúsá-­­­gi problémáival foglalkozik, neves hazai és külföldi peda­gógusok, szakemberek elő­adásaiban. A hallgatók ott lesznek természetesen a Sze­gedi Szabadtéri Játékok elő­adásain is. A júliusban és augusztus­ban megrendezendő nyári egyetemek tehát az idén is jó propagálói lesznek kultú­ránknak, idegenforgalmi ne­vezetességeinknek, szocialista hazánknak. Magyar - szovjet kulturális tárgyalások * MOSZKVA — MTI Vasárnap este Ilku Pál művelődésügyi miniszter ve­zetésével küldöttség érkezett Moszkvába a magyar—szov­jet kulturális együttműködé­si kormányközi bizottság 4. ülésszakára. A delegáció tag­jai között foglal helyet Mol­nár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcso­latok Intézete ügyvezető el­nöke, valamint Pécsi Fe­renc, a Magyar Televízió el­nökhelyettese. A küldöttséget a szovjet főváros kjevi pályaudvarán Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere üdvözölte. • Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormánybizottság 4. üléssza­ka. A többnapos tárgyaláso­kon a magyar küldöttséget Ilky Pál művelődésügyi mi­niszter, a szovjet delegációt Jekatyerina Furceva műve­lődésügyi miniszter vezeti. A tanácskozások napirend­jén szerepelnek az irodalom, a könyvkiadás, valamint a te­levízió terén megvalósítandó együttműködés kérdései, to­vábbá annak a tervnek meg­vitatása, amely Lenin szüle­tése 100., a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltása 50. és hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának ünnepi rendez­vényeivel kapcsolatos. Delegáció utazott Romániába Dr. Gergely István mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel mezőgazdasági küldöttség utazott Bukarestbe. A román mezőgazdasági főtanácsnál az 1969. évi műszaki-tudomá­nyos együttműködési munka­terv kialakításáról folytatnak tárgyalásokat. Tanácskozások a nevelőotthonok korszerűsítéséről A megyei művelődésügyi osztályok vezetőinek, iskolai csoportvezetőinek és gyer­mekvédelmi előadóinak rész­vételével hétfőn tanácskozás­­sorozat kezdődött a Művelő­­désügyi Minisztériumban a nevelőotthonok korszerűsíté­séről. Magyar szakemberek elismerése Ez év őszén Londonban a Nemzetközi Népességtudo­­m­ányi Unió demográfusai vi­lágnépességi konferenciát tartanak. A magyar szakemberek el­ismerését jelzi, hogy az unió a konferencia egyik ülésszakának megszervezésé­re dr. Kovacsovics József professzort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem statiszti­kai tanszékének vezetőjét kérte fel 26. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM KEDD, 1969. JANUÁR 14. Ára: 70 fillér Modern üzem lesz az EUBER is - Építkezés közben növekvő termelés • Nagy nyereségre számítanak Fejlesztik a BMG makói gyárát Idén 17 éves a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár 700 főt­­ foglalkoztató makói gyára. Akár az ember ser­dülő korában, a város legnagyobb üzeme is most gya­rapodik szembetűnően. A gyár történetében legszámottevőbb fejlesztés kez­dődött meg 27 millió forintos költséggel — közölte Kan­­gyalka Antal igazgató. • ÖLTÖZŐ, MOSDÓ 1100 MUNKÁSNAK Alaposan felkészültek erre az üzem vezetői. Hamar­­ban felavatják a Maros-töltésre néző új épület föld­szintjén a szerszám- és tmk-műhelyt, emeletén a 600 fé­rőhelyes öltözőket, mosdókat. Ez, a régi 550 fős mosdók­kal és öltözőkkel együtt 1100 fizikai munkás számára ele­gendő. Megnyugtatóan elégíti ki a gyár jövőbeni szük­ségletét. További része a szociális gondoskodásnak is a műhe­lyekben december végén felszerelt hét darab, egyenként 125 ezer kilokalória óránkénti teljesítményű thermogene­­rátor. Kondicionáljuk velük a levegőt. A szociális létesítmény értéke 32 millió forintra nö­veli a beruházás összegét. Ebből az említett 27 millió fel­­használását most kezdik meg. Mégpedig májusig 3,5 milliót az Egészségügyi Berendezéseket Gyártó Vállalat­nak az üzemmel szomszédos telepéért — a volt bútor­gyárért — utalnak át. • CSARNOK, KAZÁNHÁZ, RAMPA Októberre települ át az EUBER Makó új iparnegye­­débe, a Rákosi út mellé. Itt — irodái és kis műhelyei szomszédságában — kedvező lehetősége nyílik korszerű üzemmé fejlesztésére. Már szállítják is az építőanyagot... . . A BMG gyára udvarában lebontották az építkezés útjában állt tanműhelyt, lánghegesztő és gázfejlesztő épületeit. Hamarosan hozzáfognak a Csongrád megyei Építőipari Vállalat munkásai a nagy szerelőcsarnok és forgácsoló gépterem végében az új — 3600 négyzetméter­nyi alapterületű — csarnok alapozásához. Meghosszab­bítják ide a daru pályáját is. Idén elkészül a csarnok, 1970-ben kazánsiáz, vasúti sínpár és homlokrakodó — rámpa — építését kezdik meg. A termelőterület növekedésével arányban fejlesztik a gyár munkáslétszámát 400—500 fővel, kétharmada szak­munkással. Jelenleg 116 ipari tanulót foglalkoztatnak itt, ez évben ennél többet szándékoznak beiskolázni. • LEGALÁBB 15 MILLIÓ NYERESÉG Az építkezés akadályozza az anyagmozgatást, különö­sen a nagytömegű gépek szállítását. Ennek ellenére nö­velik a termelést 1969-ben is. Mint az igazgató elmon­dotta, mintegy 110 millió forintra tehető a gyár tavaivá termelési értéke. Ennek arányában 10 millió körüli nye­reségre számítanak. A könyvelési mérleg március dere­káig elkészül, ekkorra derül ki pontosan, elérték-e a ter­vezett 19,5 napi keresetnek megfelelő — a gyár törté­netében legmagasabb — nyereségrészesedést. Hogy a tavalyi jövedelmi szintet tartsák, legalább 15 millió nyereséget kell elérni 1969-ben, ami 120 millió kö­rüli termelési értéket jelent. Ennek főbb „összetevői”: 200 darab borsóarató, felénél több exportra; 40 darab zöld­borsócséplő, most először mobilizált kivitelben is. Ez év­ben kezdik meg — francia licencia alapján a BRAUD kukoricakombajn-adapterek gyártását, 400 darab az eddi­gi megrendelés 20 OTSZ jelzésű terményszárítóra is kö­töttek szerződést, még folynak az üzletkötések: jugoszláv, cseh, bolgár, osztrák érdeklődés is mutatkozik. Malmi gépek közül 50 darab őrleményvevőt exportál a makói üzem. E­mellett 5—6 millió forint értékű pótalkatrészt is gyárt saját gépeihez. Mint a múlt években, idén is több bemutatón ismer­tetik a mezőgazdasági gépeket, januárban Hajdú, majd Komárom megyében, itt szárító üzemet is berendeznek. A műszaki apparátus a tsz-ek, állami gazdaságok régi igé­nye kielégítésével is foglalkozik: nagyteljesítményű sze­­mestermény-tisztítót tervez. RAFF­AI ISTVÁN Veteránok kitüntetése Szipka József nasívkövet Moszkvába­ magas kitüntetéseket nyúj­­tott át az Elnö­ki Tanács nevében a KMP Szovjetuniób­an é­ri állpíti tagjainak. Kairót jobbra: Magyar Erzsébet, Hajó­­ Bence Jusztusz Vlagyimirné, Szipka József naszvkö­vet és Obernyik István (Telefoto — Pl­­­mn — KS)

Next