Csongrád Megyei Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
Vallatóra fogják a szikáncsi határt Toronyóriás épül a rekordfúrás helyén Tudós geológusok és okosműszereik egyaránt kincset sejtenek Hódmezővásárhely szikáncsi határrészében. Méghozzá nagyobbat, sokkal gazdagabbat annál, mint amilyet akár a legrangosabb hajdani birtokos gyűjthetett volna. S ez érthető is, hiszen ezt a kincset nem ember, de maga a természet rejtette el. Meg kell mondani, gondosan tette ezt. Olyannyira, hogy felszínrehozásáért az eddigi becslések szerint legalább 6 ezer méteres mélységre kell lehatolnia az embernek! Vagyis kilométerekkel lejjebb, mint amennyire Magyarországon valaha is jutott fúrófej. Ezért is építenek 62 méter magasba nyúló fúrótornyot ezekben a napokban a Gorzsai Állami Gazdaság területén. S mert a munka rendkívüli szaktudást, igen nagy gyakorlatot igényel, elvégzésére román szakemberekkel kötöttek megállapodást olajiparunk vezetői. A toronykolosszus alapozásához sok száz köbméter sódert, és több száz zsák cementet használtak fel. Valóságos betonpiramist sülylyesztettek a földbe, hogy stabil alapja legyen a közel 500 tonnányi óriásnak. A vasszerkezet összeillesztése bűvészmutatványnak tűnik az avatatlan szemében. Testes vasoszlopkat, és még sokkal súlyosabb gépi berendezéseket emelnek magasba — egyetlen traktor segítségével. Itt majd minden eszközt a szakmai tudás, a gyakorlat helyettesít. Nikolai Petargsoju és Gheorghe Terecas szerelőmesterek, meg a többiek, azonban olyan nyugodt kézzel kötik a hurkokat, illesztik egymáshoz a nehéz elemeket, mintha nem is egy rendkívüli munka sikere, de csak egy jó szórakozás múlna rajta. Persze, segítőtársaik között olyan emberek vannak, mint Juan Negojice, aki az NPK- tól Kínáig vagy 20 ország tájait ismerte meg a fúrótorony tetejéről. Nem kell azonban szégyenkezniök a Szikáncson dolgozó magyaroknak sem. Igaz, mindöszsze néhányan vannak, de ők a legtapasztaltabb toronyszerelők közé tartoznak. Románul egyikük sem ért. A munka kényes pillanataiban azonban, amikor egyszerűen nem lehet elvéteni mozdulatot, valahogyan közössé válik anyanyelvük. Egy intés, egy kiáltás, s a csőrét kezelő Bor László milliméternyi pontosságban addig húzatja a levegőben hintázó szerelvényt, ameddig annak emelkednie kell S ez nem is lehet másként, hiszen a traktor csörlő lefelé már nem „érzi” a távolságot. Egyszóval: magyarok és románok között hamar kialakult a munka, a lélegzetelállítóan izgalmas munka nemzetközi nyelve. Értik egymást, és haladnak a munkával szemlátomást. Pedig a körülményeik nem valami kedvezőek. Éppen, mert rekordfúrásra hivatott torony építéséről van szó, nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök. Emiatt nem is a megszokott módszerrel emelkedik egyre feljebb a torony. Az emelő és közlőművek alépítményét például előre el kellett készíteni, hogy mintegy csúzáéul használva, rajta húzassák fel a 45 tonnás emelőművet. S mert a daru hiánya erre szorított, végre is hajtották! Szeptember 3. óta birtokolják a toronyépítők a szikáncsi határ egy részét. Máig túljutottak a munka nehezén. Igaz, csak fizikai értelemben vett nehezén, hiszen felfelé haladva mindig kényesebb, veszélyesebb a munka. Erről persze nem ők beszélnek. Csak mosolygva bizonygatják valamennyien: október 10-re nemcsak befejezik a torony építését, de elvégzik a magas nyomású próbát is, amely bizonyítványukat állítja ki. Akkor vizsgázik alkotásuk, hogy vajon elég stabil lesz-e a 6 ezer méter mélységben rejtőző erők felszínre hozásához, és ugyanakkor féken tartásához. Addig még hátra van 18 munkanap. Magyar és román, toronyszerelőknek egyszerű hétköznapok. A külső szemlélőnek azonban — és azt hiszem, egész olajiparunknak — a várakozás időszakát jelenti ez. A várakozásét, amelynek letelte után rendelkezésre áll majd az eszköz a 6 ezer méteres fúrás megkezdéséhez. BEDŐ NÁNDOR Vezető népválasztás a KISZ-ben Könnyű dolga volt annak a fiatal csoportnak, amely a KISZ-alapszervezet választási jelölő bizottsága néven az iránt érdeklődött a székkutasi Új Élet Tsz-ben: kinek mi a véleménye az ifjúsági szervezet életéről, munkájáról és vezetőségéről. A megkérdezettek egységesen azt mondták: az utóbbi időben, mióta Szabó Mihály a KISZ-titkár és vele együtt egyre többen dolgoznak, az érdekes, változatos program láthatóan jó összbenyomást adott. A KISZ-szervezet mindinkább tényező, mindinkább fórum a fiatalság, s az idősebb generációk szemében egyaránt. Tulajdonképpen erről van szó — ebben az irányban hat az ifjúsági szövetség életének mostani fő politikai és szervezeti eseménye is: a vezetőségek újjáválasztása. Amint a KISZ KB 1969. május 30-i határozata hangsúlyozta: alapvető, hogy „a KISZ-szervezetek és -bizottságok a választási felkészülést használják fel a munka színvonalának további emelésére, a szervezeti élet fellendítésére, az ifjúsági szövetség kommunista és tömegszervezeti jellegének erősítésére. Segítsék elő, hogy tovább növekedjen a szervezetek és a tagok aktivitása a párt- és KISZ-határozatok végrehajtásában, fokozódjék a KISZ-szervezetek politikai és társadalmi tevékenysége" Ez a most folyó választási készülődések célja és az eddigi tapasztalatok alapján hozzátehetjük: tartalma Csongrád megyében is. Nem akármilyen feladatról van szó. Megyénkben 1100 alapszervezetben 33 ezer ifjú kommunista, munkás, szövetkezeti paraszt, tanuló és más foglalkozású leány és fiú tevékenykedik a KISZ soraiban, mint a szervezet tagja. Hozzájuk látogattak, vagy látogatnak el a jelölő bizottságok tagjai, s velük együtt a tagösszeírással meg a tagsági könyv érvényesítésével megbízott fiatalok, hogy tolmácsolják a vezetőség üzenetét, az egyes címzettek nevére szóló személyes értékelését és meghallgassák mindenkinek a véleményét, javaslatát a szervezet munkáját, a vezetőség helyi politikáját illetően. És a tagság javaslatai alapján ötezer vezetőségi tisztségviselő jelölését készítik el a bizottságok. Olyan politikai kérdésben érik tehát a döntés a KISZ alapszervezeteiben, amely alapvetően befolyásolja, meghatározza a szövetség további sorsát, munkáját és eredményeit a programok elkészítésétől a dolgozó és tanuló, vagy a hadseregben szolgálatukat teljesítő fiatalok ezreivel, tízezreivel való kapcsolatokig. A kérdés az: kik legyenek a fiatalság kommunista szövetségének helyi, valamint városi és járási vezetői? Kikre adja szavazatát a tagság és — képletesen — a felnőtt generációk tábora, beleértve a helyi pártszervezeteket is? Szabó Mihályék állnak-e — mint a székkutasi Új Élet Tsz-ben — a KISZ- szervezet élére, olyan emberek-e, akik felkészültségük, politikai érettségük, rátermettségük, s nem utolsó sorban életkoruk, népszerűségük alapján valóban megfelelnek, vagy másféle emberek? Egész társadalmunk figyelme ráirányul most erre a kérdésre, hiszen a kommunista jövő, a kommunista egyéniség kiformálódásában felmérhetetlen jelentősége és szerepe van a KISZ-nek. A holnap a marxista szemléletű, közösségi emberé, aki józanul képes meghatározni a maga helyét, tennivalóit, magatartását az életben, a közösségben, aki úgy akar holnap jobban élni, hogy közben nyugodtan kiállhasson a saját lelkiismeretével bárki elé: eleget tettem, nem mulasztottam el képességeim szerint, becsülettel dolgozni a társadalomért. E formálódó új ember ifjú közösségi kohója a KISZ. S a vezetőséggel szemben az a követelmény, hogy akarjon és képes legyen megfelelni a tagság, a társadalom várakozásának. Az eddigiek szerint többnyire ebben az irányban halad a szekér. Ebben a KISZ-bizottságok, alapszervezeti vezetőségek gondos munkája mellett lényeges szerepe van a felnőtt társadalom, mindenekelőtt a helyi pártközvélemény közreműködésének. Hogy székkutasi példánál maradjunk, a községi pártvezetőség a KISZ jelölő bizottsággal karöltve igyekszik megkeresni azokat, akik az ifjúsági szövetség vezetésére leginkább alkalmasak. A helyi gépjavító egyik kommunista munkása, Tóth Lajos, katonaviselt, s a fiatalság körében népszerű, a munkában is elismert ember megbízást kapott, vegyen részt a KISZ munkájában. A KISZ választási jelölő bizottság megállapítása szerint ez a megbízatás találkozott a KISZ- tagok többségének véleményével. Igen sokoldalú tevékenységet, körültekintést igényel a vezetőségválasztások előkészítése és lebonyolítása is minden szinten. A demokratizmuson, a célok és érdekek helyes egyeztetésén alapuló kádermunka mellett az is fontos, hogy a taggyűléseket, ahol tulajdonképpen majd dönteni kell a pártszervezetek és más helyi szervek, szervezetek támogatásával megfelelően készítsék elő. Mindenekelőtt: a tagság olyan alapos értékelést kapjon az elmúlt két évről, és olyan reális, alapos programot a továbbiakra vonatkozóan, amely külön-külön és együtt is alkalmas a fiatalok érdeklődésének, munkakészségének, bizalmának növelésére. Rövid, nyílt, őszinte eszmecserék legyenek ezek a taggyűlések a fontos helyi és országos közügyekről, amelyek kapcsolódnak a fiatalok legszemélyesebb ügyeivel is. Természetesen az erre vonatkozó irányelveket, tennivalókat jól ismerhetik az érdekeltek és csak azért szólunk mégis, hogy valamennyien tisztán lássuk: a KISZ vezetőségválasztás egész társadalmunk ügye. Ennek megfelelően tegyünk meg annak sikeréért mindannyian mindent, ami tőlünk telik. Érezze a dolgozó és tanuló fiatalság, hogy a saját ügyéről van szó; arról, hogy közös erővel, a KISZ-ben tömörülve nagyobb eredménnyel munkálkodhat ifjúságunk a társadalom minden egyes fiatal személyes céljai, érdekei, a szocializmus teljes felépítése érdekében. KACZOR ISTVÁN VILLAG PBG&XIAXJAI. LÉTESÜLJETTK) CSEHGRAD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 26. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Pénzügyminiszterek tárgyalásai Budapesten A KGST-tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határozatainak végrehajtását. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nemes Dezső látogatása Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön a Villamosszigetelő és Műanyaggyárba látogatott. Társaságában volt Pataki János, a XI. kerületi pártbizottság első titkára és Mészáros Vilmos, a budapesti pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. A gyárlátogatás után aktívaértekezletet tartottak, ahol Nemes Dezső tájékoztatta a résztvevőket az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Mi történt a nagyvilágban Nixon elnök nem mondott újat az ENSZ-közgyűlés előtt elhangzott beszédében • Csaknem másfél ezer amerikai hadifogoly van a VDK-ban • A szociáldemokraták helyzete kedvezőbb a nyugatnémet választási „kilátásokban" • Folyamatos sztrájkok Olaszországban Részletes beszámolónk a 2. oldalon. Nemzetközi jogásztanácskozás Szegeden Ma: látogatás Makóra Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának dékánja köszöntötte. A tanácskozáson megjelent többek között dr. Ágoston József, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. A nemzetközi munkaértekezleten dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogásszövetség főtitkára .nonceit, a megnyitó beszédet, majd a hazai és külföldi jogászok referátumaira került sor. A konferencián három nap alatt elhangzó 28 referátum a római jognak a Közép- és Kelet-Európa jogfejlődésére gyakorolt hatását, valamint a jogtörténet és a római jog művelésének és oktatásának problémáit elemzi. A tanácskozáson hazai jogászokon kívül Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-ból és az NSZK-ból érkezett vendégek is felszólalnak. A konferencia tagjai ma délután megtekintik Makót, a késő esti órákban pedig visszautaznak Szegedre. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tegnap háromnapos jogtörténeti és római jogi nemzetközi munkaértekezlet kezdődött. A konferencia résztvevőit dr. Ipargazdasági bizottságok konferenciája Hagyományos immár, hogy az iparban dolgozó közgazdászok évente megrendezik tapasztalatcsere jellegű konferenciájukat. Eger, Sopron és Győr után az idén Szegeden került sor erre a kétnapos eseményre. Az MTESZ központi ipargazdasági bizottsága, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága és az MTESZ Csongrád megyei elnökségének ipargazdasági bizottsága által rendezett területi ipargazdasági bizottságok tapasztalatcsere tanácskozása tegnap délelőtt megkezdte munkáját a szegedi Tisza Szálló tükörtermében. Megnyitót dr. Rédei Ottó igazgató-főkönyvelő mondott, majd Frank Tibor, az MTESZ központi ipargazdasági bizottságának titkára tartott vitaindító előadást Ezután került sor Horváth Jánosnak, az MSZMPCsongrád megyei bizottsága osztályvezető-helyettesének előadására, amelyben a megyei pártbizottság, illetve az MTESZ területi ipargazdasági bizottságának kapcsolatával, együttműködésével és azok tapasztalataival foglalkozott. Délután három korreferátumra került sor: Őri László főmérnök a vezetők klubjának munkájáról, dr. Takács László a területi jelleggel működő ipargazdasági bizottságok munkájáról, Pataki László pedig a fiatal közgazdászokkal való foglalkozás tapasztalatairól beszélt A tapasztalatcsere jellegű konferencia mai napján kerül sor a hozzászólásokra és Frank Tibor zárszavára. A tanácskozás legfőbb célja, hogy a területi ipargazdasági bizottságok kicseréljék munkamódszereiket, s azt hasznosítsák a mindennapok gyakorlatában. Arra kívánják ösztönözni az iparban dolgozó közgazdászokat, hogy aktívabban vegyenek részt területük gazdaságfejlesztési munkájában.