Csongrád Megyei Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 2. Évfolyam. au szám Ara: so fillér ido. január 1., csütörtök Megkezdődtek Berlinben a magyar-NDK tárgyalások • BERLIN — MTI Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán délelőtt különvonaton a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába érkezett. Kádár János és Fock Jenő a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és az NDK kormányának meghívására baráti látogatást tesz az NDK-ban. A magyar vezetők különvonata pontosan 10 órakor gördült be a berlini Ostbahnhofra. A vonatról lelépő Kádár Jánost és Fock Jenőt Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke. Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Erich Honecker, a Politikai Bizottság ■ tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete üdvözölte. Kádár János és Fock Jenő fogadására megjelent meg a pályaudvaron Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Hermann Axen, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára; Wolfgang Rauchluss, a Minisztertanács elnökhelyettese, Harry Ott, a Központi Bizottság osztályvezetője és Oscar Fischer külügyminiszter-helyettes. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül öszszegyűlt ünneplő berliniek lelkes tapsa közepette szállására hajtatott. Szerdán délben, fél tizenkettő után néhány perccel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának székházában, a Politikai Bizottság tanácstermében, megkezdődtek a megbeszélések a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányvezetői között. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes. Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának osztályvezetője. Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága Agitprop. Osztályának helyettes vezetője és dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság NDK-beli nagykövete vesz részt a tárgyalásokon. Az NDK oldaláról részt vesz a megbeszéléseken. Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Wolfgang Rauchfass, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának helyettes osztályvezetője és Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes. Tárgyal a magyar és az NDK-delegáció A Neues Deutschland a megbeszélésekről A Neues Deutschland szerdai száma a magyar párt- és állami vezetők NDK-beli látogatása alkalmából dr. Herbert Plaschkenak, az NDK budapesti nagykövetének tollából közöl cikket. A két ország párt- és állami vezetői rendszeresen megvitatják a szocialista társadalom fejlődésének problémáit és a népeinket és államunkat összekötő sokoldalú baráti kapcsolatok további elmélyítését — írja Plaschke. Az NDK népe számára felejthetetlen az a szívélyes fogadtatás, amelyben 1967-ben a Walter Ulbricht elvtárs vezette NDK párt- és kormányküldöttséget a Magyar Népköztársaságban részesítették. Ekkor írták alá a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely az új magasabb fokú kapcsolatok fejlesztésének alapja. A cikkíró a továbbiakban megállapítja, hogy Budapest neve szorosan összefügg az európai biztonság kérdésében tett nagy kezdeményezéssel, amely Európában széles körű pozitív visszhangra talált. A cikkíró méltatja a Magyar Népköztársaság érdemeit az európai békeprogram megvalósításában. „A Magyar Népköztársaság szoros szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista államok közösségének többi tagjával, külpolitikájában az európai biztonság szavatolására törekszik” — írja többek között az NDK budapesti nagykövete. A hallgatás Tapasztalható olyan vélemény, hogy a munkapadok mellett dolgozó kommunisták, ha beválasztják őket valamelyik vezetésbe, ott nem hallatják hangjukat, nem vitatkoznak, nem tesznek javaslatokat. — Évek telnek el — mondotta egy tisztségviselő — és a fizikai dolgozók a vezetésben folytonosan csak hallgatnak. A felületen megmutatkozó szokványos jelenség nem igazolja az idézett állítást. A gyári, üzemi párt- és gazdasági vezetésben se szeri, se száma azoknak, akik a politikai gyűlésen, termelési tanácskozáson bátran, felelősségtől áthatva kezdeményeznek, javasolnak és különböző cselekedetekre vállalkoznak. Igaz, hogy az aktivitás nem mindenütt azonos szintű. De a kérges kezű, művelt, korszerűen termelő munkás — különösen, ha kommunista — tudatában van annak, hogy a proletárdiktatúra olyan hatalom, amely minden szorgalmasan dolgozó, becsületes ember számár egyenlőséget, jólétet és kultúrát biztosít. És ha a gyári, üzemi kommunisták között olyan is akad, aki még nem teljesen tölti be szerepét, annak az az oka, hogy sorai közé olyanok is „beálltak” és „beállnak”, akik még nem sajátították el a marxizmus—leninizmus elméletét. A dolgok mélyére hatolva megismerhetjük az itt-ott tapasztalható „hallgatásnak", „passzivitásnak” az igazi okát. Miről is van szó? Néhány vezető — köztük olyan is, aki a munkapadoktól indult el — úgy vélekedik, hogy neki mindig igaza van. ..A vezetőnek mindig igaza van a légkörben, sajnos, elkerülhetetlenül kialakul a fejbólogatók társasága is. Ezek sohasem kutatják, keresik, ami az igazságot, a társadalmi fejlődést szolgálja, hanem azt, hogy erről vagy arról a dologról mi az ő vezetőjüknek a véleménye. A gondolkodás nélküli helyeslők körében a kétkezi fizikai munkás — köztük a kommunista is — valóban nem tud „aktívvá” válni. De a kommunista e helyzetben is megőrzi forradalmi szerepét. Ezt nemcsak a marxi—lenini elmélet, hanem a történelmi események is tanúsítják. A burzsoá rendszer szétzúzása, a kizsákmányolástól mentes hatalom megteremtése, az új szocialista rendszer létrehozása egybehangzóan bizonyítja a proletariátus — elsősorban az élcsapat tagjainak — aktív cselekvőképességét. A hatalom kivívása után a proletariátus — folytatva a forradalmi tevékenységet — az üzemi kommunistákkal az élen szocialista kultúra megvalósításának is élharcosává válik. A tapasztalatban és tudásban gazdagodó kommunista nagyszerű tulajdonsága, hogy a munkáshatalom megszilárdulásával is megőrzi egyszerűségét. A munkapadok mellett dolgozó kommunista szerénysége és forradalmi aktivitása csak szocialista vezetéssel virágzik és tud folytonosan fejlődni. A legtöbb ütemben a fejlődéshez szükséges feltételek ki is alakultak. Ám néhol a nyílt vita, a szabad kritika, az egyszerű emberek kezdeményezése és demokratizmusa gátakba ütközik. Az ilyen, a szocializmustól idegen helyzet lelohasztja az emberek társadalmi érdeklődését, a termelési kedvet, és vele együtt a munkapadok mellett dolgozó kommunisták aktivitását is. A kommunista ember — köztük a munkapadok mellett dolgozó is — csak átmenetileg kerül passzivitásba. A marxizmus eszmeiségétől felvértezve elhárítja a társadalom szocialista fejlődésének akadályait, hogy fejlett, lenini vezetéssel mindenütt folyamatos aktivitással betölthesse a munkásosztály élcsapata szerepét. LÓNYAI SÁNDOR a Közmívelési törvény megalkotását javasolja azflT A tömegkultúra fejlődése nem tart lépést 0 LAI a társadalmi igényekkel A Szakszervezetek Orszá- I gos Tanácsa 1968 szeptemberében foglalkozott a szakszervezetek nevelőmunkájával, a dolgozók kulturális helyzetével. Állásfoglalásában akkor megállapította, hogy az eredmények ellenéreegyenetlenül fejlődött és több szempontból nem kielégítő a bérből és fizetésből élők kulturális ellátása. A tömegkultúrára fordított anyagi eszközök nem megfelelőek, részben megoldatlan a munkástelepülések tömegkultúrájának fejlődése. Elmaradt a művelődési otthonok, könyvtárak tervszerű fejlesztése, korszerűsítése. A SZOT szükségesnek tartotta, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésének arányában rendszeresen és tervszerűen kell növelni az ideológiai és kulturális célokra, ezen belül a tömegkultúrára fordított összegeket, hatékonyabbá kell tenni a nevelőmunkát. A SZOT Kulturális, Agitációs, Propaganda- és Sportosztályat most megvizsgálta és összegezte az említett SZOT-ülés óta eltelt idő tapasztalatait. Megállapította, hogy a tömegkultúra fejlődése továbbra is lassú, nem tart lépést a társadalmi igényekkel. A tömegkultúra fejlesztésére fordított összegek alakulása változatlanul elmarad a nemzeti jövedelem növekedésének ütemétől. Megoldatlanok Budapest peremkerületeinek, az új lakótelepeknek, az ipari településeknek, az új szocialista városoknak, az állandó munkásszállásoknak a kulturális problémái. Az üzemek többsége a kultúra fejlesztésével járó költségeket nem szívesen vállalja, ezért intézményeik egy része tönkremegy, helyenként kénytelen csökkenteni, beszüntetni működését, gyakori, hogy a vállalatok egyoldalúan a kulturális intézmények nagyobb bevételét szorgalmazzák, s nem ritkán feladják a szocialista kultúrpolitika elveit a könynyű népszerűség kedvéért. . Mi történt a nagyvilágban? • bonni Államtitkár Moszkvában Részletes beszámolónk a 3. oldalon MEGNYÍLT a CIKIKB PLÉNUMA • BEFEJEZŐDÖTT A KHARTOUMI CSÚCSÉRTEKEZLET Virizlay Gyula nyilatkozata A felmérésről és a teendőkről Virizlay Gyula, a SZOT titkára a következőket mondotta az MTI munkatársának: — A kulturális életben elért eredményeink — ha azokat a felszabadulás előtti vagy a közvetlenül azt követő évekéhez mérjük — igen nagyok. Közismert az oktatásügy, a könyvtárhálózat, a múzeumi kultúra fejlődése. A reális szükségletekhez képest azonban lassú az előrehaladás. Ennek mindenekelőtt az a beidegzett szemlélet az oka, amely a tömegkultúrát másod-, vagy sokadrangú feladatként kezeli. Elsősorban a szakszervezeteknek kell szívós munkát végezniük e téves nézet eloszlatására. A nevelés szempontjából ugyanis óriási a jelentősége a mindenki számára hozzáférhető magas színvonalú kultúra megteremtésének. Az új gazdasági mechanizmus valamennyi vállalat számára az anyagi alapot is megadja ahhoz, hogy művelődési intézményeit fejlessze, vagy ha ilyenek még nincsenek, azokat legalábbis megteremtse. A helyzet gyors javítása egyben fontos állami feladat is. A Művelődésügyi Minisztériumnak és más állami kulturális szerveknek az eddigieknél szervezettebben kellene foglalkozniuk a tömegkulturális intézmények munkájával, tevékenységük összehangolásával. A SZOT felkérte a Művelődésügyi Minisztériumot és az illetékes felügyeleti szerveket, hogy vizsgálják felül a népművelés területén érvényben levő rendelkezéseket, s módosítsák mindazokat, amelyek nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A SZOTE javasolja közművelési törvény megalkotását, amely egységbe foglalja, s korszerűsíti a tömegkultúrát érintő szabályokat. A fejlődésnek további anyagi feltételei is vannak. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy az Országos Tervhivatal a Művelődésügyi Minisztériumnak és a SZOT-tal egyetértésben kulturális normatívákat dolgozzon ki, amelyek megszabják, hogy egy-egy új lakótelep, vállalat, munkásszállás létrehozásakor egyben milyen kulturális intézményekről kell gondoskodni.Arra is szükség van, hogy a szakszervezetek központi vezetőségei és a minisztériumok rendszeresen vizsgálják a dolgozók kulturális helyzetét, s hozzanak közös intézkedéseket a helyzet fokozatos javítására. Valamennyi szakszervezeti szerv feladata, hogy hatékonyabban ellenőrizze a tömegkultúra fejlesztésével kapcsolatos intézkedések végrehajtását. A szakszervezetek álláspontja szerint a tömegkultúra fejlesztésére szánt összegeket — központi és vállalati alapokból — a nemzeti jövedelem növekedésének arányában kell fokozni, ugyanakkor a szakszervezetek saját erőforrásaikból — elsősorban a tagdíjakból — ugyancsak jelentős összegeket költenek kulturális célokra. A szakszervezetek a tömegkultúra fejlődését is figyelemmel kísérik, ha szükséges, a hibákra újra és újra felhívják a figyelmet, s közreműködnek azok elhárításában. SOMOGYI LAJOS Kállai Gyula látogatása Újpesten Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke szerdán — Venéczi Jánosnak, a Budapesti Pártbizottság titkárának társaságában — egész napos látogatást tett Újpesten. A vendégeket a IV. kerületi pártbizottság székházában a helyi vezetők tájékoztatták Újpest fejlődéséről, gondjairól, a kerület jövőjéről, egyben ismertették a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét. Ezután az Országgyűlés elnöke a Chinoin Gyógyszeres Vegyészeti Termékeket Gyártó Vállalatot kereste fel.