Csongrád Megyei Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYE! * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Előnyben a tagszövetkezetek — Ki­lenc új belépő— Csatlakozott a gabonaipar is — A gépesítés fokozása országosan is az elsők kö­zött. 1963-ban hívta életre Vásárhely öt termelőszövet­kezete a közös építési tár­sulást. Ezek a gazdaságok időben felismerték, hogy ol­csóbb és gyorsabb a saját ki­vitelezésű munka, s az együttműködéssel egymást is támogathatták a beruházá­soknál. A kezdeti időszak a vállalkozás megalapozásával, járt, most viszont a generálki­vitelező szerepét is betölti a vállalkozás, tervez, be­szerzi az anyagot, épít a kulcsátadásig. Különösen az elmúlt két esztendőben dolgozik eredeti szerepköréhez híven a tár­sulás. Amíg 1967-ben­­csak 30,6 százalékkal szerepelt az össztevéken­ységben a mező­­gazdasági­­jellegű beruházás, addig ez a szám tavaly 44,1 százalékra növekedett. Az idei terv viszont azt rögzíti, hogy a gazdaságok 50, míg a gabonaipar 21 százalékban részesedik az összberuházási programból. A különböző mezőgazdasá­gi létesítmények ártámoga­tása, valamint a régi telepek korszerűtlensége csaknem minden szövetkezetben fo­kozta a beruházási tevékeny­séget, így azután egyre több tsz határozta el, hogy belép az alapító gazdaságok közé. Az elmúlt esztendőben nyolc tsz és a Csongrád megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kérte felvételét a TÖVÁLL-ba. A gabonaipar azzal indokolta meg elhatá­rozását, hogy kevés a kivitelező és olyan állandó partnerre van szüksége, amelyik a tag­vállalatok érdekét helyezi előtérbe. A vásárhelyi közös vállalko­zás már tavaly is nagysze­rűen eleget tett a gabona­ipar kérésének: csupán Vá­sárhelyen 46 ideiglenes ga­bonatárolót épített fel és ösz­­szesen 7 és fél millió forin­tos építkezést végzett a ga­bonaipar számára. Az építési társulás fejlő­dését jól jelzik a termelési érték évenkénti mutatói. Ta­­valyelőtt 29, az elmúlt év­ben 38 millió forintos beru­házási programot valósított meg, s az idei terv 44 millió forintra szól. A vásárhelyi Dózsa Tsz-nél például 400, a Szántó Kovács János Tsz-nél 300 férőhelyes, modern szarvasmarha-telep épül, de a Lenin Tsz is jelentős erő­ket kötött le a tehenészeti kombinát beruházásaihoz. A vállalkozás nyereséggel gazdálkodik és a haszonból hozzájárulásuk alapján ré­szesednek a tagok. Az igaz­gatóság döntése szerint az éves nyereség 30 szá­zaléka a tsz-eket, 11 szá­zaléka a vállalkozás dol­gozóit­lleti meg, míg a többi pénz a fejlesztési alapra megy. Elkészült a központi telep­hely, az asztalos-, lakatos-, a gépjavító részleg. Hat teher­gépkocsival, két vontatóval és számos géppel rendelke­zik a vállalkozás. A géppark értéke 2 millió forint, és épületekben szintén 2 millió forint körüli a vállalkozás ..vagyona ’. A nagyobb mun­kák viszont a gépesítés fo­kozását kívánják, és ezen a téren a társulás segítségére sietnek a tagszövetkezetek. Éppen most kerül sor egy autódaru vásárlására, ami­hez 700 ezer forintos hitelt nyújtottak a társulás tagjai. Kiforrt műszaki gárda áll a TÖVÁLL élén, és új szol­gáltatásként — a kapacitás­hoz mérten — a beruházások tervezését is vállalja. A ge­nerálkivitelezés lehetővé te­szi a hagyományos, hosszú határidő módosítását. A vá­sárhelyi Lenin Tsz-ben is fél esztendő alatt fejeződött be egy kétmillió forintos beru­házás. Minden jó szándék el­lenére néha az anyaghiány szab gátat a határidők csök­kentésének, amire példa, hogy a vállalkozás ez évi 8 és fél ezer mázsa cementigé­­­nyéből csak 500 mázsára ér­kezett visszaigazolás. Itt kell szólni arról, hogy esetenként mérlegelni kel­lene az építőanyag-igénye­ket és az államilag dotált beru-­­­házásokhoz irányítani a hi­ánycikként szereplő épület­elemeket, cementet, vagy más anyagot. Amint a TÓVÁLL vezető-­­­sége nevében dr. Pillér Já-­­ nos igazgató elmondotta, a­­ tsz-tagok kislakásépítési ak-­í­ciójából is jobban kivehetné a részét a társulás, de az ilyen jellegű építkezések után 10 százalékos forgalmi­adót kell fizetni. Az igazga­tó tájékoztatása szerint a ktsz-eket és­ az építőipart vi­szont nem terheli ez az adó. A maximált áras lakásépí­tésnél hátrányos helyzetbe jut tehát a közös társulás a 10 százalékos adóteher miatt Sőt arra készteti az igazga­tóságot, hogy tartózkodjon a mezőgazdasági lakásépítke­zésektől. Pedig a vállalkozás is hozzá akar járulni a kor­mány lakásépítési program­jához, így megfontolandó a kérés az adóteher eltörlésére.­­ TÓTH JÓZSEF Megerősödött a vásárhelyi TÓVÁLL Üzemházavató a METRIPOND-ban Pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a METRI­­POND Mérleggyár új üzemházát. Az ava­tóünnepségen részt vett a többi között Török József, az MSZMP vásárhelyi bizott­ságának első titkára, Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a testvérvállalatok képvise­lői. A megjelenteket Fótos József a vállalat igazgatója köszöntötte, majd Bóka Andor műszaki igazgató tájékoztatta a vendége­ket az új üzemházban elhelyezett részle­gek munkájáról. A Kohó- és Gépipari Minisztérium ne­vében Karsai Ferenc főosztályvezető-he­lyettes, majd a városi pártbizottság nevé­ben Babai József, a pártbizottság titkára köszöntötte a METRIPOND Mérleggyár vezetőit, dolgozóit. Ezután az ünnepségre­­ meghívott szakemberek megtekintették a mérleggyár üzemegységeit. A gyárlátoga­táson részt vett dr. Dömötör János ország­­gyűlési képviselő is. A beruházás megvalósításában kiemel­kedő munkájuk eredményeként a Gép­ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak az ünnepség alkalmával Fótos József igaz­gató, Balogh Ernő főtechnológus, Olasz István műszerész és a miniszter elismerő oklevelét Demján Ernő műszerész, vala­mint Deli Pál osztályvezető. A serdülők és a politika Nincs olyan élőlény a földkerekségen, amelyik kivon­hatná magát az együttéléssel járó ráhatásoktól. Különösen áll ez az emberre, akinek élete csaknem minden pillana­tában állást kell foglalnia ilyen vagy olyan vonatkozás­ban. A homo sapiens-ben benne foglaltatik — akarva­­akaratlanul — a homo politicus. Valamennyien politizá­lunk. Még az is, aki — például társaságban — fanyar arcfintor közepette jelenti ki, hogy ő nem politizál. Ez már önmagában is állásfoglalás, ha nem is dicséretes. Mert végeredményében mi a politika? A Magyar Nyelv Értel­mező Szótárának meghatározása szerint: „A közösség sor­sával törődő, foglalkozó, az állam ügyeiben részt­vevő, irányító, vagy döntő szerepet játszó, közéleti tevé­kenység.” Ebből világosan következik, hogy nekünk, a ma emberének nemcsak joga, de kötelessége is érdeklődnie a szocialista társadalmi rendünkkel összefüggő kérdések iránt, és ismernie azokat olyan fokon, hogy állásfoglalás­ra képes legyen. Vagyis: politizálhasson. Az már talán közhelyként hangzik, hogy bizonyos életkor, tapasztalat, bölcsesség és elkötelezettség kell ah­hoz az állásfoglaláshoz, amit képviselünk, ami mellett ki­tartunk, amit minden más előjelű nézettel szemben meg­védünk, ugyanakkor a magunkénak agitátora és propagan­distája vagyunk. Magyarul: bár homo politicus­nak szü­letünk, nem egyszerre válunk azzá. Az egyes életkor­­szakaszoknak megfelelően halmozódnak bennünk a tapasz­talatok, érik tudatunk tárházában emberi bölcsességünk, hogy kellő időben kicsúcsosodjék a tudatos elkötelezettség­ben. Az a szülő, aki végigkísérte nem is egy, hanem több gyermeke értelmi fejlődését, nagyon jól érzékelhette, hogy a világ természeti jelenségeire feltett „miért”-ek a ser­dülő korban hogyan váltanak át a társadalmi jelenségek és viszonylatok „miért”-jeire. Hamis az a nézet, hogy a ser­dülőt nem érdekli más, mint a beat és a hosszú haj, hogy a serdülőt „ne is érdekeljék’ a közélet — tehát a politika — kérdései. „Mi köze a taknyosnak hozzá?” — hányszor hallható ez az eléggé el nem ítélhető megjegy­zés. Hiszen az élet igazolja, hogy akár tiltja a szülő, akár nem, a tizenéves igen is érdeklődik olyan kérdések iránt, amelynek hatásait családi otthonában, az iskolában vagy baráti körében érzi, érzékeli. Egy egészséges szellemi ké­pességekkel rendelkező fiú vagy lány — éveinek szá­mától függően — nem tud, és nem is szabad­, hogy el­menjen olyan jelenségek mellett, amit tapasztal, de akát magyarázatát adni önmagának nem tudja. És kihez for­duljon ilyen és hasonló esetekben, ha nem a szülőjéhez, akinek ítéleteit elfogadja, magatartását példaképének tart­ja, hivatali vagy társadalmi munkásságát értékeli? A ser­dülő kezdetben „miért"-jeivel politizál, hogy a kapott fe­leletek és magyarázatok felhalmozódása után helyeselni, vagy helyteleníteni is tudjon. Egy közös tévénézés után — nyugati film volt műso­ron — a család tízéves fia azt kérdezte apjától: a remek­be készült gót katedrális lépcsőin miért szorongott a kol­dusok hada, amikor nálunk ilyen „hapsikkal” ő meg nem találkozott? Izgalommal vártam az apa magatartására! Nem is csalódtam. Nyomban rövid, érthető és világos magyarázatát kapta fia egy bizonyos társadalmi rendszer egyfajta jelenségének, és — természetesen — magyaráza­tát annak, hogy miért nincsenek nálunk koldusok. Ez az apa is gyermekébe fojthatta volna a szót: „mit érdekel ez téged”, vagy „hagyj békén ilyen marhaságokkal”, avagy „kérdezd meg az anyádtól”. Nem tette, és nem teheti meg egyetlen szülő sem. Hiszen a tizenévesek közösségében nemcsak ilyen kérdések, hanem sokkal „rázósabbak” is felmerülnek, s kellő válasz híján torz elképzelések rögződ­nek lelkében, tudatában. Otthonnak és tanintézetnek, a társadalom minden egye­dének tudomásul kell vennie, hogy a serdülők is politizál­nak a maguk módján. Tág, szinte felmérhetetlenül széles érdeklődési körükben lépten-nyomon rábukkanunk a ki­fejlődésben levő homo politicus­ra. Ezt a fejlődésnek in­dult hajlamot kell táplálni, metszeni, irányítani, hogy a néhány év eltelte után a KISZ politikai közegében már el tudjon igazodni, tájékozódva legyen a legelemibb fo­galmakról, ismeretekről. Ne óvjuk, hanem biztassuk a serdülőt a politizálásra,­ a helyes ítéletalkotásra és az ebből következő magatartás­ra. Neveljük féltő gonddal a közösség sorsával törődő, foglalkozó fiatallá, hogy férfiúvá serdülve oszlopa legyen annak a szocialista társadalomnak, amelynek alapjait szü­lei nagy akarattal lerakták, s amelynek építésében áldo­zatosan részt vettek. Nem a felnőttek közössége kényszeríti rá a serdülőket a politikai kérdések iránti érdeklődésre, ők szeretnék rákényszeríteni a felnőtteket, hogy többet kapjanak tőlük ezen a területen is. Ezt az igényt kielégíte­ni hivatott az okos, helyes, világos és céltudatos nevelés. Hiba lenne éppen ettől megfosztani serdülő fiataljainkat! SZABÓ ENDRE Mi történt a nagyvilágban? KOSZIGIN FOGADTA BAHRT. SHEEL ÁTUTAZOTT MOSZKVÁN • EGYIPTOMI LÉGITÁMADÁS IZRAELI ÁLLÁSOK ELLEN • NEM MOND LE A TÖRÖK KORMÁNY RÉSZLETES BESZÁMOLÓNK a j. oldalon Kádár János fogadta Moszkva küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken fogadta Moszkva város küldöttségét, amely V. V. Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága pót­tagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának vezetésével hazánkban tartózkodik. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára. Sarlós István, a fővá­rosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke; jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Alapozzák a „csipkeházat” Az időjárás még télies ugyan, de ez nem akadályozza a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit abban, hogy a terveknek megfelelő ütemben haladjanak Makó kétségtelenül legszebb lakóépületének, a „csipke­ház” befejező szakaszának alapozásával, így aztán, mire megjön a tavasz, minden bizonnyal hozzáfoghatnak a tulajdonképpeni építő munkához, amelynek eredménye­ként még ebben az évben átadnak a város lakosságának 51 új, korszerű lakást. (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next