Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Közös hadgyakorlat Berlin — MTI Berlinben hivatalosan be­jelentették, hogy a Varsói Szerződés országai egyesített haderői parancsnokságának tervei alapján ez év őszén a Német Demokratikus Köz­társaság területén, a szövet­séges hadseregek közös gya­­gyorlatot tartanak. A magyar néphadsereg kijelölt csapatai ezúttal elő­ször vesznek részt a demok­ratikus Németország terüle­tén hadgyakorlaton. Schiller moszkvai útja előtt Schiller bonni gazdaság-­­ ügyi miniszter küszöbönálló moszkvai látogatásával kap­csola­­tban kedden Brandt kancellár megbeszélést hí­vott össze. A megbeszélésről kiadott kommüniké hangoz­tatja: A kelet-nyugati ke­reskedelem problémáinak megvitatásánál egyetértés alakult ki abban, hogy az európai közösség intézmé­nyeinek kiépítését és bőví­tését változatlanul folytat­ni kell. A hivatalos kommüniké­nek ez a mondata válasz kí­ván lenni a bonni ellenzék egyik állítására, amely sze­rint a szocialista országok­kal, különösen pedig a Szov­jetunióval folytatott keres­kedelem nagymértékű kiszé­lesítése „veszélyezteti” a Közös Piac további építé­sét. Megnyílt az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka NEW YORK / MTI Hazai időszámítás szerint kedden este 8 órakor megnyílt az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszaka. Az ülésszakot Angie Brooks asszony, Libéria ENSZ-képviselője, az előző ülésszak elnöke nyilvánította meg­­nyitottnak. Az új elnök E. Hambro, Norvé­gia állandó ENSZ-képviselője lett. A köz­gyűlésnek meg kell választania saját veze­tő testületei tagjait is. A közgyűlés elé kerülő problémákat há­rom nagy témakörbe sorolhatjuk: 1. a le­szerelés; 2. a nemzetközi béke és bizton­ság további erősítése; 3. a fejlődő országok támogatása és a gyarmati problémák. Az első témakörben néhány részletkérdést il­letően határozat várható. A közgyűlés megkezdése előtt U Thant főtitkár levelet intézett több ország, köz­tük a négy nagyhatalom vezetőihez. Az általános vitát két menetben rende­zik meg — az első menet csütörtökön kez­dődik a hagyományok szerint Brazília küldöttségének felszólalásával. Ellentmondó jelentések a fogva tartott túszok ügyében Továbbra is ellentmondó jelentések követik egymást a túszüggyel kapcsolatban. Egy ammani UPI-jelentés szerint a PNFF hétfőn késő este ki­jelentette: „Követeléseink világosak, nincs értelme megismételni őket. Éppen ezért elhatároztuk, hogy be­csapjuk az ajtót mindenféle tárgyalási vagy közvetítő­kísérlet előtt.” Későbbi je­lentés szerint a szóvivő ta­gadta, hogy „becsapták vol­na az ajtót a tárgyalások előtt". Egyszerűen arról van szó — magyarázta —, hogy „mi már világosan kifejtet­tük követeléseinket. Részle­teket akarunk­­embereink szabadon bocsátásának ide­jére és helyére vonatkozó­an, de az (illetékes) kor­mányok ebbe nem mentek bele. A frontnak mindazonáltal nem közömbös, hogy mi lesz a válasz. Mint egy kedden délelőtt megrendezett am­mani sajtóértekezletein értés­re adták, „nem fognak az idők végtelenjéig várni”. A front különálló feltéte­leket szabott az illetékes kormányoknak: — Svájc bocsás­sa szabadon azokat a gerillákat, akiket fogva tart, szállít­sa őket biztonságos helyre. — Nyugat-Német­­országgal kapcso­latban ugyanez ér­vényes.­­ N­agy-Britannia bocsássa szabadon a repülőgéprabló Zeila Khaled-et, adja vissza a meg­ölt géprabló holt­testét. Palesztina­ forrásból szár­mazó közlés szerint a geril­lák és az érdekelt nyugati kormányok között a közve­títést most „egy független harmadik” vette át. Nyilatkozott a túszügyben U Thant ENSZ-főtitkár is. Véleménye szerint „a repü­lőgéprablókat nemzetközi bí­róság elé kellene állítani, te­kintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra és politi­kai felfogásukra". Az amerikai és izraeli túszok fe­jében Izraelnek egyet kell érteni négy pontban: Szabadon bocsát­ja a Haifában őri­zetbe vett svájci il­letőségű gerillát; szabadon bocsátja a Tel Aviv­ban jú­liusban őrizetbe vett két algériai kormánytisztvise­lőt; szabadon bo­csátja a januárban, Dél-Libanonból el­rabolt 10 libanoni katonát; szabadon bocsát izraeli börtö­nökben őrzött geril­lákat. Szigorú biztonsági intézkedéseket lép­tettek életbe a fra­nciaországi Orly re­pülőtéren. Képü­nkö­n: francia légirend­őr (jobbról) egy u­tast motoz meg fegyverek után ku­tatva, míg a kép elő­terében egy vámti­szt egy női utas csomagját vizsgálj­­a. Sztrájk a General Motors üzemeiben Washington / MTI Kedden sztrájkba lépett a General Motors 344 000 dol­gozója, miután szakszerve­zetük, az UAW, az Egyesült Autóipari Dolgozók vezetői­­­nek hétfőn éjfélig sem si­került megegyezésre jutni a munkáltatókkal 54 napja folytatott bértárgyalásokon. A sztrájkfelhívás nyomán leállt­­ a General Motors minden üzeme az Egyesült Államokban és Kanadában,­­ összesen 119 üzem bénult meg 18 államban és 69 vá­rosban. A három évenként esedé­kes autóipari bérmegbeszélé­sek csaknem minden alka­lommal kisebb-nagyobb munkabeszüntetésekhez ve­zetnek: 1964-ben 10 napos sztrájk volt a General Mo­tors több üzemében, 1967- ben pedig a Ford-gyárak dolgozói sztrájkoltak maga­sabb bérekért. Arra azonban 1945 óta nem volt példa, hogy a General Motors vala­mennyi üzeme leállt volna. Riportereink a nagyvilágban Ágyúk a Zsidó-hegyen Port Bou! Spanyol határ­­állomás a Földközi-tenger partján. Vonatunk Marseille­­től egyhuzamban tette meg az utat idáig. Itt szigo­rúan kitessékelnek minden­kit a szerelvényből. Spa­nyolországban szélesebb a vasúti nyomtáv,­­ európai szerelvények nem gördülhet­nek tova pályáin. Az útlevélkezelés megle­hetősen barátságtalan. Kato­nák, csendőrök terelnek bennünket, válogatás nélkül, peronról az állomásépületbe, majd a másik oldalon vá­rakozó spanyol szerelvény­be, s kettőnket, akik „csilla­gos” útlevéllel rendelke­zünk, mindezt meghaladó „figyelemben” részesít a Guardia Civil. Kiírják külön lapra adatainkat, utazásunk célja felől faggatnak, foglal­kozásunkat szimatolják. Barcelona! Első állomása Cervantes földjének, annak az országnak, mely éghajla­ta, távolsága miatt mindig kiesett kicsit Európából, és szövevényes történelmével, keverék lakosságával, szá­munkra furcsa népszokásai­val, a Cordillerák vad hegy­vidékével, s kikötőinek zajos nemzetköziségével évtizedek óta izgatta fantáziámat. Be­vallom: utóbb az is növelte ezt a kíváncsiságot, hogy Portugália társaságában ez az az ország földrészünkön, hol a Hitlertől kölcsönzött kormányzási, berendezkedé­­si forma máig konzerváló­dott, s nehezen hajlik az idők szavára. Barcelona neve római 2----- eredetű, s tíz kilométer hosz­­szú kikötője a legnagyobb ma, az Ibéi félsziget eme partjain. A kikötőben, szem­ben Kolumbusz hajójának hű másával, a lágyan rin­gatózó Santa Mariával, me­lyet a nap minden órájában százak fényképeznek, filmez­nek, itt, a Paseo de Colónon áll egy öreg ház, máig sér­tetlenül. Ebben élt, hagyo­mány szerint, Cervantes, falai között fejezve be a Don Quijotét... Ahol pedig e sétány kezdődik, nagyfor­­galmú tér tengelyében nyúj­tózik az égre a nagy hajé® és felfedező, a Spanyolor­szágnak gyarmatbirodalmat, s aranyat, gazdagságot adó Kolumbusz Kristóf szobra. Kinyújtott karja a tengerre, mutat, abba az irányba, amerre hajója jó széllel ki­futott! Mozgalmas, lüktető Barce­lona kikötőnegyedének élete. Utadba sűrűn akadnak kül­földi turisták, rakodómunká­sok, matrózok és csempé­szek. Újabban a tengeren­túlról mind több kábítószert lopnak be ezek, gyakran ép­pen turistának álcázva ma­gukat. Megfékezésükre nem­rég szigorú intézkedéseket hozott a spanyol állam: min­den partra lépőnek papíron kell nyilatkoznia, hogy nem hoz magával hasist, mari­huánát, kokaint. Akinél az­tán véletlenül találnak, le­gyen az csak gyógyszer for­májában is, nehezen ússza meg ötévi börtönön alul. A régi Barcelonában a legcsábítóbb a több kilomé­ter hosszú Ramblas, mely egyetlen hatalmas sétány, kétoldali járműközlekedés­sel, éjjel is nyitva tartó el­árusító sátrakkal, modern, hűtött áruházakkal, virág- és könyvpiaccal, húszezer ember és autó sürgésével, s e nyüzsgésben békés szige­tekkel, tenyérnyi teraszok­kal. Itt aztán minden előtted van. Kelet és nyugat, dél és észak. A kimonó, a kaftán, a burnusz, a farmernadrág és sombrero, a mini és a maxi. Úgy merülünk el mindannyiszor langyos for­gatagába, mint a tenger vi­zébe. És a bárok! Söntéspult fe­lett lógó, agyonfarigcsált sonkáikkal, paprika- és fok­hagymafüzéreikkel ! Ezen a környéken nincs ház, ame­lyikben ne lenne szórakozó­hely, némelyikben kettő is, viszonylag drágább sörökkel, de annál olcsóbb égetett szesszel, konyakkal. Ameny­­nyiért egy pohár sört kap az ember — ez 8 pezeta, ami 4 forintnak felel meg! —, annyiért ihatja a finom spa­nyol konyak féldecijét. Jég­gel, mindig, s mindenütt jéggel, még a strandon, a víz mellett is, az árus ol­daláról lógó hűtőszekrény­kéből. Részeget mégse talál­ni! Hogy jobban bírják-e? Vagy mértéktartóbb a spa­nyol a magyarnál? Tény, hogy iszik, gyakran iszik, de spanyolországi heteink alatt duhaj népséggel sehol nem találkoztunk össze. És most mutassuk be a Sagrada Famíliát, e híres­nevezetes, negyedében kész katedrálisát Barcelonának, melyhez minden idegent el­cipelnek vendéglátóik! Épí­tésének kezdete száz évre nyúlik vissza, s annak az Antonio Gaudinak nevéhez kapcsolódik, aki az európai szecesszióból fejlesztette ki a maga katalán vonásokkal ötvözött stílusát, széles spa­nyol földön iskolát teremt­ve. A világ legnagyobb temp­lomának indult ez az épít­kezés, s ha elkészül, talán az is lesz. De elkészül-e? S mikor? Áll a homlokzata, négy égbe törő karcsú to­ronnyal, kész az altemplom, benne nyugszik már a ter­vező, dolgoznak az oldal­hajók néhány pillérén, de mindez eltörpül az egészhez, amit a főhajó kopasz pádi­mentumán állva maga köré és fölé képzel a látogató. Egy megszállott, zseniális ember arcát érezni minde­nütt e kövek között, s ma­kettjeit nézegetve azoknak a műveknek, amelyek keze nyomán épültek Spanyolor­szágban. De, tudva most­­már, hogy évtizedről évti­zedre csekély egyházi hozzá­járulás és közadakozás len­díti előre csupán e munkát, nyugodtan mondhatjuk: Gaudi három éve kevésnek tűnik ahhoz, hogy a megál­modott gigantikus mű a ma­ga teljességében gazdagítsa a világot. Barcelona házrengetegét egyébként két hegyről te­kintheti át a vándor. Egyik az 500 méter magas Tibida­­bó, templommal, hotelekkel, vidám parkkal a csúcsán, másik pedig a Monjuich, a Zsidó-hegy, mely jóval ala­csonyabb társánál, de egy időben évtizedeken át a központi kormányzat véd­bástyájaként élt az emberek tudatában. A ráépült Cita­della tartotta sakkban ágyúi­val a fel-fellázadó kataláno­kat. Ezek az ágyúk, 300 év távlatából, most is itt van­­nak, persze békésen hunyo­rogva az erős napsütésben, s csövük arra mutat éppen, ahol rohamtempóban uszo­dák, öltözők, lelátók, hote­lek épülnek az 1970-es őszi úszó és vízilabda Európa Bajnokságra. Nincs messzire innen, bé­kés pálmafák gyűrűjében komorkodva, a Palacio Ná­ciónál, melynek negyven ter­me több évszázad gazdag festői termését tárja a láto­gató elé. Amit itt láttunk, ez volt az első nagy korty a spanyol művészet patakvi­zéből. Egyházi jellegű főleg, amit képekben, faragások­ban lát az ember. De egé­szen más, az ismerttől elütő karakter bontakozik ki a gyűjtemény egészéből, utal­va azokra a szűrőkre, melye­ken az egyes európai iskolák stílusirányzatai átáramoltak, akár Hollandiából, akár Ró­mából, Firenzéből keltek hó­dító útra annak idején, vagy éppen Bizáncban eredtek. Ismeretlen szerzetesek, mes­terek a XII—XIII. századból, a maguk primitív lelkessé­gével, áhítatával, majd ter­mekkel odébb Zurbaran, Greco, Goya, Cano, Ribera, a XVI. századi „aranykor”, mely Messina nyomán már a ragyogóbb, materiálisabb hatású olajban fogalmaz. Művesség és nagyvonalú lendület, együgyű dadogás és nemes pátosz. S mindeb­ben, s mindezek mögött: a letűnt spanyol századok em­ber világa! MOLDVAY GYŐZŐ ­*• HÍRLAP Külpolitikai arcképcsarnok Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere Jan Marko, aki hivatalos látoga­tást tesz hazánk­ban, 1969. január elseje óta tölti be a szomszédos Csehszlovák Szo­cialista Köztár­saság külügymi­niszteri tisztét. 1920. szeptem­ber 6-án szüle­tett Szlovákiában, a losonci járás­ban levő Tocnica községben. Gim­náziumi tanul­mányainak befe­jezése után kö­zépiskolai tanári, majd mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően több fontos tisztséget töltött be. 1954- be a Szlovák Nemzeti Tanács pénzügyi megbí­zottja és — egy­idejűleg — 1960-ig, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. 1960 és 1962 között a kas­sai magnezit mű­vek igazgatója. 1965 és 1968 áp­rilisa között több alkalommal volt tárca nélküli mi­niszter. Egyidejű­leg betöltötte a Szlovák Műszaki Bizottság elnöki tisztét is. 1969 januárjá­ban a köztársasá­gi elnök külügy­miniszterré nevez­te ki, s e minősé­gében azóta nagy fontosságú tevé­kenységet folytat a konszolidáció útjára lépett Cseh­szlovák Szocia­lista Köztársa­­sá­g külpolitikájá­nak megszilárdí­tása érdekében. Jan Marko tag­ja a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának. Alelnö­ke a Szlovák Nemzeti Tanács­nak. Színes, ere­deti egyéniség, közvetlensége és szervezőképes­sége révén a leg­népszerűbb cseh­szlovák politiku­sok egyikének tartják. Nixon Európába utazik WASHINGTON / MTI Kedden a Fehér Ház bejelentette, hogy Nixon elnök hivatalos látogatásra Londonba, Madridba, Rómába és Belgrádba utazik. Az amerikai elnök európai körútja so­rán ellátogat a földközi-tengeri kikötőkben állomásozó amerikai 6. flotta parancsnoki hajójára is. Washingtoni megfigyelők szerint a látogatás legfonto­sabb célja az Egyesült Államok politikai és katonai jelen­létének hangsúlyozása a Földközi-tenger és a Közel-Kelet­­ térségében. „Üzenet“ Washingtonnak Washington — M­I­niszter mondanivalója a kö-Amerikai megfigyelők sze­rint Abba Eban izraeli kül­ügyminiszter sajtóértekezle­tén „megüzente” Washing­tonnak, milyen álláspontot fog képviselni Golda Meir, amikor pénteken a Fehér Házban találkozik Nixon el­nökkel. Amerikai értelmezés szerint az izraeli külügymö­vetkezőkben foglalható CGZ-­szeg­l. Tel Aviv a jövőben sa­ját elhatározása szerint kí­ván cselekedni, s nem ha­gyatkozik az Egyesült Álla­mokra ,,nemzetbiztonsági ér­dekeinek megvédésében”. 2. Amennyiben Washing­ton nem tudja elérni az egyiptomi légelhárító raké­ták eltávolítását, akkor „új­ra kell tárgyalni a tűzszünet feltételeit”. 3. A tűzszüneti megálla­podás amerikai kezdemé­nyezésre jött létre, követke­zésképpen az Egyesült Álla­mok „kötelessége”, hogy újabb fegyverszállítmányok­kal „kiegyenlítse” az egyip­tomi légelhárító kapacitás erősödését. Amerikai kormánykörök nem hivatalos beszélgetések­ben elismerik, hogy Wa­shington közel-keleti kezde­ményezése zsákutcába jutott. Azonnali belépéssel ál­landó munkára KERTÉ­SZETI SEGÉDMUNKÁSO­KAT, a fűtési idényre VÖ­TÖKET f lehet nyugdíjas is) felvesz a Vásárhelyi Kertészet. Jelentkezés: Nagyandrás János u. 49. H. 156 720 Vaskályhák, ü­zem! TŰZHELYEK SAMOTTOZÁSÁT RÖVID HATÁRIDŐVEL VÁLLALJUK a lakosság és közület ré­szére. Szegedi Cserépkály­­ha Készítő és Javító Ktsz, Gutenberg u. 10. xS. 80552 SZERDA, 1970. SZEPTEMBER 16.

Next