Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Munka­fegyelem (R. L.) Mindennapos lát­vány — házépítésnél, útépí­tésnél, vasút karbantartás­­i­nál stb. —, hogy négy-öt ember beszélget, a munka viszont nem halad. Nem is lenne olyan nagy baj, ha fél óra, egy óra múlva is nem ugyanaz lenne a kép. Ez a fegyelmezetlenség per­sze szembetűnő, a járókelők látják, sokszor azon csodál­koznak, hogy végül mégis elkészül a munka. Egy zárt üzemben is fordulnak elő ilyen esetek, de ez a kapun belül van, nem ötlik mind­járt szembe. De a termelé­kenység számadata világo­san jelzi, hogy a munkafe­gyelem körül sok üzemben súlyos hibák vannak. A fegyelemlazulásnak sok­fajta oka lehet. Ha akadozik az anyagellátás, állni kény­telenek a munkások. Ha el­nézek a művezetők, cso­portvezetők, a fegyelmezet­lenségre különben is hajló egy-két ember ezt mindjárt kihasználja. Ha gyenge a politikai felvilágosító mun­ka, ez is oka lehet, hogy helyenként lazul a munkafe­gyelem. Pedig a dolgozók többsége maga is morgoló­dik emiatt, hibáztatja a ve­zetőséget az elnéző magatar­tás miatt. A most lezajlott párttag­gyűléseken az egyik leg­gyakrabban emlegetett kér­dés éppen a fegyelem meg­szilárdításának igénye volt.­­ Szomorú példákat hoztak fel a felszólalók arra, hogy mit is lehet várni egy olyan üzemben, ahol a gyakorlati munkán ott levő diákokat így oktatják egyesek: „a kis munkát kis ívben, a nagy munkát nagy ívben kerüld el!” Hiszen a mun­kások között is akadnak lumpen elemek, akik nem átallják ilyen nézetekkel fertőzni a fiatalságot. S egy­két helyen mindezt eltűrik, holott pártszervezet és szakszervezet is van az üzemben. Sokszor objektív­­nek próbálnak kikiáltani olyan okokat, amelyeknek megszüntetése nagyon is szubjektív tényezőkön, a feszesebb vezetésen múlnak. Gyakori egyes üzemekben a karbantartók fegyelmezet­lensége. A minap édes ál­mából költötték fel az egyik karbantartót és még mél­tatlankodott is, hogy meg­zavarták munkaidő alatti álmát. Mikor fegyelmezet­lenségét számonkérték, oda­vetette: „elmegyek másho­vá, ahol nem szólnak ezért, sőt még többet is fizetnek”. Nos, az ilyen és hasonló példák azt mutatják, hogy a dolgozóknak csupán egy vékony rétegéről van szó, hiszen az óriási többség ön­tudatos fegyelemmel végzi munkáját. Éppen ezért nem lehet a humanizmus spa­nyolfalával eltakarni néhány ember fegyelmezetlenségét, amivel ezek rontják a mun­kamorált. Akadnak, akik azt hiszik antihumánusan jár­nak el, ha szigorúan fellép­nek a fegyelem érdekében. Szó sincs erről! Akik min­denütt és mindenkitől fe­gyelmet követelnek azok a humánusak és azok visel­kednek antihumánusan, akik elnézik és eltűrik a lazsá­lást, a fegyelmezetlenséget a lógást, vagy akik nem gon­doskodnak a folyamatos munka anyagi feltételeiről.­­Ez a magatartás súlyosan károsítja a fegyelmet szere­tő és fegyelmezetten tevé­kenykedők óriási többségét. "IZJIG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK­ CSÓKFÜRD MEGYEI ■ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP­JA 27. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP A legfontosabb: az őszi munkák időben történő elvégzése Dimény Imre sajtótájékoztatója a mezőgazdaság feladatairól és az élelmiszer-ellátásról Szombaton a Parlament­­­ben Várkonyi Péter, a kor­mány Tájékoztatási Hivata­lának elnöke nyitotta meg azt a sajtótájékoztatót, ame­lyen dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter az élelmiszer-gaz­daság helyzetéről és az őszi mezőgazdasági munkákról számolt be. A miniszter elmondotta, hogy a késői kitavaszodás, a sok csapadék, az ár- és a belvizek rendkívül sok gon­dot, okoztak. 250 ezer hold kalászos gabona, csaknem 100 ezer hold kukorica pusz­tult ki, és mintegy 700 ezer holdnyi volt a vetetlen terü­let. Az ár- és a belvizek miatt az ország szántóterüle­tének kereken 9 százaléka esett ki a termelésből. A tél viszontagságai, valamint az ár- és belvizek nyomán a kalászos gabonavetés nyolc­százaléka semmisült meg. Ráadásul az időjárás kedve­zett a gabonabetegségeknek, így az összes gabonatermés mennyisége előreláthatóan mintegy 25 százalékkal, ezen belül a kenyérgabona-termés 23 százalékkal elmarad a ta­valy betakarított rekordter­méstől. A terméskiesés miatt­, a nyugodt, egyenletes ke­nyérellátás érdekében a ta­valyi teknrcterm­ésből ma­radt tartalék egy részét fel­használják, és az ország idén nem exportál búzát. A miniszter elmondotta, hogy a már betakarított nö­vények közül a borsó, a rep­ce, a rostlen és a rostkender az előző évihez hasonló ter-­­­mést hozott, lucernából, vö-­­­rösheréből és réti szénából ■ valamivel több Van mint ta­­­­valy, de a minőség azonban nem kifogástalan. Az elő­irányzatnak megfelelő, sőt annál valamivel na­gyobb termésre lehet számítani, cu­korrépából, napraforgóból, burgonyából és dohányból, a végső eredmény azonban jó­részt még a további időjá­­í­rástól függ. A soron következő felada-­­­tok közül a miniszter külön­­ kiemelte: nagyon lényeges, hogy a kenyérgabona vető­magja időben mindenhol a földbe kerüljön. Nagy fel­adat lesz a több mint kétmil­­­­lió holdon termesztett kuko­rica betakarítása, bár a ter­­j­mőterület 10—12 százalékkal kisebb a tavalyinál. Az élelmiszeripar terme­léséről elmondotta, hogy az üzemek az előirányzatnak­­ megfelelő mennyiségű árut­­ adtak. Ezért a lakossági ke­­­­resletet eddig is és az év hátralevő részében is megfe­­­­­elő színvonalon lehet kielé­gíteni. A növényi eredetű alapvető élelmiszerekből bő­séges volt az ellátás. Kisebb mértékben csökkent, a liszt­es a cukorfogyasztás, a töb­bi élelmiszeripari termékből azonban a lakosság 6,1 százalékkal többet vásárolt, mint tavaly. Az­ élelmiszer­­ipar termelése lehetővé tet­te, hogy belföldön a kereske­delem húsból és húskészít­ményekből 5,4 százalékkal többet árusítson, mint az el­múlt év első felében. Tőke­húsból 2,7, a húskészítmé­nyekből 11,5 százalékkal több fogyott. Az olcsó hús­­készítmények száma az elő­irányzott 60 százalékkal szemben eléri a 63 százalé­kot. Baromfihúsból is lénye­gesen nagyobb volt a forga­lom. Vajból és sajtból az el­ső félévben 8—8,5 százalék­kal több kelt el, mint az el­múlt esztendő hasonló idő­szakában. Megyénk Duna—Tisza közi homokvidékén fejezték be legkorábban az aratást, s egyes helyeken már megkezdték az árpa és a rozs után a búza vetését is. Felvételünk Kiskundorozsma határában, a József Attila Tsz földjén készült, ahol ezer holdon vetnek kenyérgabonát. (Fotó: Tóth Béla) Társadalmi munkavédelmi felügyelők kitüntetése A szakszervezeti munkás­védelem húszéves jubileuma­­ alkalmából a SZOT Munka­­­­védelmi Osztálya nevében­­ ünnepségre hívta össze a Szakszervezetek Csongrád­­ megyei tanácsának Munka­­védelmi Bizottsága Szeged­re, a mozgalomban két év­tizede eredményesen dolgozó felügyelőket. Az ünnepsé­gen Hajas László SZMT-tit­­t­kár tartott ünnepi beszédet. Elmondotta, hogy a felsza­badulás óta eltelt évek alatt sokat tettünk az ember vé­delmében. Védőberendezé­sekkel szereltük fel a kapi­­t­­alistáktól­ kisajátított temne- i­lő berendezéseket. Az új­­ gyárak, üzemek létesítésénél­­ a legmesszebbmenően figye­lembe vettük a biztonsági, munkásvédelmi szemponto­kat. Munkavédelmi tudomá­nyos kutató intézetet hoz­tunk létre. Külön jogszabá­lyokat alkottunk az ifjúság és a nép védelmére. Hatha­tós propagandaeszközökkel segítjük a dolgozók felvilá­gosítását, nevelését, elősegít­jük, hogy vigyázzanak ön­magukra, és egymásra is. Ebben a nehéz és szerteága­zó munkában segítettek, és segítenek a társadalmi mun­kavédelmi felügyelők, akti­visták. Ezekben a napokban szerte az országban őket kö­szöntik, elismerve eredmé­nyeiket, kérve további se­gítségüket, amelyet gyakran szabad idejük, pihenésük, szórakozásuk feláldozása árán nyújtanak. Oláh Mihály, a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöke 25 Csongrád megyei társadalmi, munkavédelmi felügyelőnek nyújtott át kitüntető okleve­let és jutalmat. Közöttük Rácz Károly, Báló József, Kristóf János szegedi, Papp György hódmezővásárhelyi és Nyári János dorozsmai nyugdíjasoknak, akik legré­gebben végzik ezt a tevé­kenységet. Kiss László, az SZMT Munkavédelmi Bizottságá­nak vezetője néhány nap­pal korábban Budapesten, a SZOT Munkavédelmi Osz­tályától kapott, ugyancsak a 1 20 éves jubileum alkalmából­­ kitüntető oklevelet és jutás- '­­­mat ! Plenáris üléssel kezdődik az V. Nevelésügyi Kongresszus Hétfőn, az Országház kongresszusi termében kezdi meg háromnapos tanácsko­zását az V. Nevelésügyi Kongresszus, amelyen hat­­száz küldött vesz részt. A delegátusok fele gyakorló pedagógusok soraiból kerül ki, rajtuk kívül ott lesznek pedagógiai kutatók,­­ neves tudósok, az oktatás-nevelés­ügy ismert szakemberei, irányítói, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői. A plenáris ülé­sen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT­ főtit­kára mond megnyitó beszé­det, majd Péter Ernő, a szervező bizottság elnöke, a pedagógusok szakszerveze­tének főtitkára számol be a nevelés és a neveléstudo­mány legidőszerűbb kérdé­seiről, problémáiról, a szo­cialista nevelésügy fejleszté­sének feladatairól. Délután öt szekcióban folytatódik a tanácskozás. (MTI) Mi történt a nagyvilágban? ROSZIGIN FOGADTA AZ NSZK GAZDASÁGI MINISZTERÉT NIXON MA INDUL EL EURÓPAI KÖRÚTJÁRA • OKTÓBER ELEJÉN FOLYTATÓDNAK A LENGYEL—NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOK Részletes jelentéseink a 2. oldalon . Összehívták az országgyűlést A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA AZ AL­KOTMÁNY 12. PARAGRAFUSA (2) BEKEZDÉSE ALAP­JÁN AZ ORSZÁGGYŰLÉST 1990. SZEPTEMBER 30-ÁN — SZERDÁN — DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA ÖSSZEHÍVTA. H­azánkba a­z indiai elnök­ ­ Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­­­­nácsa elnökének meghívásá­­r­­a V. V. Giri, az Indiai Köz- I ______________________________ társaság elnöke és felesége október 4—7 között hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. (MTI) Hazaérkezett Olaszországba! dr. Tímár Mátyás­ ­ Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Olaszországból, ahol Mario Zagari külkereskedelmi mi­niszter meghívására néhány­­ napos hivatalos látogatást tett. Hazaérkezése után az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában dr. Tímár Má­tyás részletesen ismertette olaszországi tárgyalásait, majd a következőket mon­dotta: Mindent egybevéve, úgy vélem, hogy hasznosak voltak olaszországi tárgyalá­saim, mert elősegítették a két ország gazdasági együtt­működésének továbbfejlesz­tését. Valamennyi megbeszélés alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a nyugat-európai or­szágokban,­­ köztük­­Olaszor­szágban is erősödik a meg­győződés, hogy az európai biztonsági konferencia ko­moly lépés lenne az európai béke és biztonság érdeké­ben — mondotta befejezé­sül dr. Tímár Mátyás. Öntödét épít a METRIPOND A sokféle mérleghez nagyon sok alkatrészre van szük­ség. Olyanokra is, amelyek öntödében készülnek. Több éves tappsztalatok tanúsítják, hogy nem mindig zavarta­lan a kooperációs kapcsolat az öntödékkel. Különösen az alumínium alkatrészek gyártásval volt baj. Az élet kö­vetelte és most a mérleggyáriak felépítik saját öntödéjü­ket. Képünkön a kétkemencés öntöde 20 méteres kéménye látható. Néhány nap múlva talpra állítják a gyár nap­közi otthonának kertjében. Az alap már elkészült, jelen­­lg a kemencéket építik a szakmunkások.

Next