Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) csqhsss MEGYEI 27. ÉVFOLYAM, Z6 SZÁMÁRA: 1 FORINT 1970. OKTÓBER 25., VASÁRNAP Mai számunk tartalmából * VASÁRNAPI MOZAIK — HÍRÖSSZEÁLLÍTÁS (12. OLD.) ■ ■ —---------------------------------------------- ^ LAPUNK 3—4—5—6. OLDALÁN KÖZÖLJÜK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍRÁSBAN KIADOTT PÁRTÉRTEKEZLETI BESZÁMOLÓJA ALAPJÁN KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÓT * MI TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN? (9. OLD.) Megkezdődött a megyei pártértekezlet Szegeden szombaton reggel egyszerűen, de szépen dekorálva fogadta a megyei tanács közgyűlési terme a megyei pártértekezlet résztvevőit. Az élővirágokkal övezett Lenín-mellszobor és a felirat: „Pártunk vezetésével, szilárd nemzeti egységben, magasabb szinten folytatjuk a szocializmus teljes felépítését", mintegy summázta a pártértekezlet szellemét és tartalmi munkáját. Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megyei pártértekezlet küldötteit és a meghívott vendégeket. — Kétnapos tanácskozásunknak az a hivatása — mondotta —, hogy meghallgassa a megyei pártbizottság négyéves munkájáról szóló jelentését, jóváhagyja azt, és pártunk Központi Bizottsága irányelvei szellemében kijelölje az elkövetkezendő évek fő feladatait. Pártértekezletünk hivatott megválasztani a Csongrád megyei pártszerveket, tisztségviselőket és a küldötteket a X. kongresszusra. A pártértekezleten résztvevők nevében tisztelettel és szeretettel köszöntötte Apró Antal elvtársat, Komócsin Zoltán elvtársat és dr. Korom Mihály elvtársat, majd javasolta a munkabizottságok — írásban javasolt — vezetőinek és tagjainak elfogadását. Javaslatot tett az elnökségre és a pártértekezlet elnökének, dr. Ágoston József elvtárs személyének jóváhagyására. A pártértekezlet a javaslatokat egyhangúan elfogadta. Az elnökségben helyet foglalt Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter, Gsőri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Rózsa István elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Török László elvtárs, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Sípos Géza elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Szegfű Istvánné elvtársnő, munkás, Szőnyi Ferenc elvtárs, a Makó járási pártbizottság első titkára, Tombácz Imre elvtárs, nyugdíjas, veterán. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Csupenszki István elvtárs, vállalati igazgató, a jelölő bizottság elnöke Kurucz Márton elvtárs, a Szentes járási pártbizottság első titkára, a szavazatszedő bizottság elnöke Rácz Lajos elvtárs, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője lett. Miután az elnökség elfoglalta helyét, dr. Ágoston József javaslatot tett a megyei pártbizottság kétnapos munkarendjére, melyet a pártértekezlet egyhangúan fogadott el. Ezt követően Győri Imre elvtárs szóbeli kiegészítője és vitaindítója hangzott el a pártbizottság írásban kiadott beszámolójához. A megye kommunistáinak 331 küldötte tanácskozott pártunk politikájának helyi feladatairól Győri Imre előadói beszéde . Felelősségteljes tanácskozásunkon mindenekelőtt jelentést kívánok tenni a pártértekezletünket megelőző taggyűlésekről és alsóbb szintű pártértekezletekről, amelyek a Központi Bizottság 1971. február 16-i határozatának megfelelően végezték el munkájukat. A párttagság növekvő felelősségét mutatta, hogy a taggyűléseken az összpárttagság 85 százaléka megjelent és a résztvevőknek mintegy egynegyede mondott véleményt a végzett munkáról, a káderek kiválasztásáról, országos és helyi kérdésekről, a párt politikájáról. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat a legtöbb esetben kommunista felelősségérzet és tettrekészség jellemezte. A viták színvonalasak, amellett igen szókimondóak voltak. A felszólalók igényelték a munkaerő-vándorlás csökkentését, a törzsgárdatagok nagyobb megbecsülése érdekében az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatékonyabb felhasználását, a szociális helyzet, a munkakörülmények, a vezetők és beosztottak közötti viszony javítását, az őszinte, nyílt munkahelyi légkör megteremtését. Sürgették a fegyelmezetlenkedőkkel szembeni határozottabb fellépést, a munkafegyelem megszilárdítását. Mindenütt, de különösen a mezőgazdaságban kérték a szervezettebb anyag- és alkatrészellátást. Elítélték a gazdasági visszaéléseket, követelték azok felszámolását. Hangoztatták: nem szabad megengedni, hogy a szocializmusnak azok is haszonélvezői legyenek, akik nem vesznek részt építésében. A szociálpolitikai kérdések sorában kiemelten tették szóvá a társadalombiztosítás egységesítését, az alacsony nyugdíjak és járadékok rendezését, az igazságosabb lakáselosztást, a fiatalok, a nők helyzetének további javítását, a közöttük végzett politikai nevelőmunka hatékonyságának fokozását, rakna további terheket. Az erre irányuló javaslatok tehát lényegesen meghaladják gazdasági lehetőségeinket, ezért nem teljesíthetők. Lakásépítés és -ellátottság: mindenütt sok szó esett róla, mondván, hogy az igényekhez mérten kevés lakás épül megyénkben. Csongrádban a harmadik ötéves terv időszakában várhatóan 13 259 lakás épültépül. Ez közel ötven százalékkal több a második ötéves tervbeli teljesítménynél. Lakásépítési előirányzatainkat teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk: 1703 új lakással. Szeged kivételével minden városunkban, járásunkban több állami, szövetkezeti, magánerős lakás épült a tervezettnél. A szegedi lakásépítési ütem csökkenésének a ki nem elégítő építőipari kapacitás éppúgy oka, mint a dunaújvárosi és szolnoki panellszállítás akadozó volta és az építőipari vállalat munkájának gyengesége. A negyedik ötéves terv számainak ismeretében már előre látható, hogy a beruházási piacra az elkövetkezendő időszakban is várhatóan az építőipari kapacitás miatti feszültség lesz a jellemző. Ezért tárgyaltunk segítséget, támogatást kérve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól, hogy építőiparunk az országosnál nagyobb ütemben fejlődhessék. Az ár- és belvíz okozta károk felszámolása is többször felvetődött a taggyűléseken. A felszólalók az ütem gyorsítását szorgalmazták. Jelenleg az újjáépítést és helyreállítást döntő mértékben az anyag- és főleg a téglahiány akadályozza, hátráltatja. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások csak részben vezettek eredményre. Az idézett példák is iga(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei pártértekezlet elnöksége A megyei pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja A dolgozókat foglalkoztató problémákról A taggyűléseken különösen nagy hangsúlyt kapott kérdéskörök közül néhányval külön isfoglalkozott az előadó. Textilipar: Szinte minden ilyen üzemben kérték a dolgozó nők munkafeltételeinek javítását. Különösen az éjszakai műszakok megszüntetését szorgalmazták. Történtek is bizonyos intézkedések, de: — Be kell látnunk, hogy a textiliparban a harmadik műszak egycsapásra nem szüntethető meg, azért sem, mert akkor ellátási zavarok keletkeznének textilipari cikkekből, ami viszont kihatna népgazdaságunk egyensúlyi helyzetére. Kezdeti eredményeink viszont máris vannak. Több üzemben megszüntették a többgyermekes anyák éjszakai műszakját. Máshol ezt a műszakot a fokozott anyagi lehetőségek megteremtésével és önként jelentkezőkből szervezik. Csökkentett munkaidő: ez is egyik központi témája volt a taggyűlési vitáknak, felszólalásoknak. Kérték a népgazdaság egészére való kiterjesztését. Az eddigi tapasztalatok alapján a munkahelyeken felelőségteljesebben kell előkészíteni, az illetékes szerveknek pedig ugyanígy engedélyezni a munkaidő-csökkentést. Mertf ez nem okozhat visszaesést az ellátási színvonalban és nem növelheti az állami költségvetés terheit. Ezért az intézkedés bevezetése előtt jó előre hozzá kell kezdeni az alapos helyzetelemző, szervező munkához, a belső tartalékok feltárásához. A nyugdíjkorhatár leszállítása: szintén sokan javasolták a taggyűlési viták felszólalói közül. A hazánkban megállapított korhatár nemzetközi viszonylatban az élen járók között van. Változtatása, az időtartam csökkentése mai körülményeink között mindenképpen az aktív keresőkre