Csongrád Megyei Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Minősítés (K. J.) A reform nyomán a nagyobb vállalati önálló­ság már magasra emelte a vezetők mércéjét. A negye­dik ötéves terv, amely a hatékonyság fokozását állít­ja a gazdasági építőmunka középpontjába, újabb nagy próbatételt jelez. A mondás szerint a gya­korlat teszi a mestert. A gazdasági vezetők többsége szerencsésen átesett az utóbbi évek tűzkeresztsé­gén, bővítette a szakmai, vezetéstudományi ismereteit is, így joggal feltételezhet­jük, hogy a termelés, az irányítás különböző szintű parancsnokai a jövőben is képesek lesznek felzárkózni az egyre növekvő feladatok­hoz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vezetés lényege az előrelátás, ezért az eredmé­nyek sem értékelhetők meg­bízhatóan rövidtávon. A reformot követő első há­rom esztendőben a vállalati gazdálkodás feltételeinek, szabályozó rendszerének ki­alakításánál egyébként is eleve figyelembe vették a meglevő adottságokat, az át­állás nehézségeit. Az új öt­éves időszakban már keve­sebb lesz a fék, szigorúbbá válnak a követelmények, és ehhez tágabb teret kap a tehetség, a kezdeményező­készség kibontakozása. Bizonyos jelek már nap­jainkban is arra utalnak, hogy a gazdasági környezet és a dolgozó kollektíva nyo­mása egyszerre, egymást ki­egészítve jelentkezik. A jö­vőben várhatóan nagyobb különbségek lesznek a vál­lalatok dolgozóinak szemé­lyi jövedelmeiben, fejlesz­tési lehetőségeiben. Vagy képes­­a vezetés a kollektí­vákkal együtt a korábbiakat meghaladó, tartós eredmé­nyeket elérni, vagy tovább növekednek a belső feszült­ségek. Bár sokféle szociális, egyé­ni, gazdasági tényező ját­szik közre a munkaerő-ván­dorlásban, a dolgozók áram­lásának iránya azonban két­ségtelenül a gazdálkodás, a vezetés színvonalára is utal. Ahogy az árukínálat nö­vekszik, s létrejön a szük­séges piaci egyensúly, úgy élesedik majd a vállalatok közötti műszaki-gazdasági verseny is. Azok a vállala­tok kerülnek majd ki győz­tesen, amelyek magasabb színvonalon képesek a vevők igényeit kielégíteni, ame­lyek jobb minőségű, korsze­rűbb, olcsóbb árut termel­nek nagyobb választékban. Az export után fizetett ál­lami visszatérítések további csökkentése szintén a haté­konyan gazdálkodó, a nem­zetközileg versenyképes vál­lalatoknak kedvez. A növekvő versenyben új rangsor alakul ki a dolgozó kollektívák és a vezetők mi­nősítésében. A vezetők mi­nősítésénél, honorálásánál, előléptetésénél és leváltásá­nál ne csupán az éves ered­ménybeszámoló képe, ha­nem legalább ennyire a holnap és a holnapután elő­készítése, a kockázatvállalás és a kezdeményezőkészség legyen a mérce. ­A kongresszusi zászlóért ismét megtetézik vállalásaikat a konzervgyár dolgozói Most, a munkáshétközna­pokon dől el, hogy kik kap­ják majd a X. kongresszus tiszteletére kibontakozó munkaverseny megtisztelő kitüntetéseit. A vállalások teljesítése vagy túlteljesítése lesz a mérce: ki érdemli meg a legjobbakat megille­tő kongresszusi zászlót? A Szegedi Konzervgyár­ban is sokrétű és nagy fel­adatokat, lehetőségeket adott az 1970. évi munka­verseny, s ennek koronája a kong­resszusi versenyszakasz. No­vember elseje óta a külön­böző munkabrigádok, mint hónapokkal előbb, közvetle­nül az árvízveszély elhárí­tása után most is újabb vál­lalásokat tettek. A munká­sok kezdeményezése nyomán a vállalat vezetői gyors számadást végeztek az el­múlt napokban: hol tarta­nak, mit értek el eddig, abban a nemes vetélkedés­ben, amelyben a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 2 százalékkal növelik a vál­lalati eredményt, s ezzel elősegítik a nemzeti jövede­lem egyszázalékos emelését. Közismert, hogy a Szegedi Konzervgyár dolgozói voltak a kezdeményezők és orszá­gosan elsőként tettek válla­lást. Eddig eredményeik ta­núsítják: úgy, ahogyan ígér­ték, magasabb színvonalon szervezték meg a munkát, jelentősen túlteljesítik ter­melési, illetve gazdálkodási eredményüket. Aki tájékozódott a kon­zerviparág „belső berkei­ben”, az jól tudja, milyen nehéz erőfeszítés van e megállapítás mögött. A kon­zervgyárak által feldolgozott nyersanyag 80 százaléka zöldség, és ez sínylette meg legjobban a mostoha időjá­rást, amit néhány hete egy korai fagy tetézett. Ennek ellenére november közepén teljes bizonyosságai mond­hatják a Szegedi Konzerv­gyár dolgozói: teljesítjük kongresszusi vállalásunkat. S most már nemcsak a ki­sebb munkáskollektívák, ha­nem a nagy család gondol­kodik, tervezi: a kongresszusi versenysza­kasz koronájának idősza­kában ismét megidézi vál­lalását. A gyors számvetés alapján elmondhatják, hogy az előző év hasonló időszakához mér­ten a vállalati árbevételt 15 százalékkal növelték. Ez kü­lönösen azért értékes, mert a tőkésexport emelkedéséből származik a többletbevétel. Tavaly 210 millió forint ér­tékű árut adtak belföldre. Az idén 290 millió lesz a hazai piacon értékesített ter­mék értéke. A tökésexport másfélszerese lesz a tavalyi­nak. Az elmúlt évben 290 vagon, az idén már 420 va­­­­gon lesz a Nyugatra szállí­­­­tott szegedi konzerv meny-­­ nyisége. Az árbevételi tervben 573­­ millió forint szerepel. Az előzetes számítások alapján előreláthatóan 610 millió fo­rint lesz az 1970. évi árbe­vétel. Magabiztos ez a kije­lentés, bár még több millió­­ forint értékű árut kell adni a népgazdaságnak. A novem­ber elején kibontakozó és kéthónapos időszakot felöle­lő kongresszusi műszak, az eddigi eredmények és a hátralevő hetek várható si­kerei mondatják ezt­ velük. Tavaly egész évben 4700 vagon árut gyártottak, az idén a késztermék mennyi­sége 14,5 százalékkal lesz több, vagyis elérik az 5300­­ vagont. S tegyük mindjárt­ hozzá, hogy a termelésnövekedés alap­­j­­a teljes egészében a ter-­­­melékenység emelkedése volt, illetve lesz. A kongresszusi verseny fi­nisében, amikor eldől majd, hogy kik lesznek a kongresz­­szusi zászlók nyertesei, a gyárakban kik kerülnek éle­­­re a kongresszusi műsza­­í­kokban, kétszeresen is sokat­­ jelent az országos mozgalom f­elindítóinak, a Szegedi Kon­zervgyár dolgozóinak példá­ja, „hétköznapi csatáik” megismerése, munka és ve­zetési módszereik tanulmá­nyozása és elterjesztése. NAGY PÁL VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA n török külügyminiszter Egerben Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter pénte­ken Egerbe látogatott. Vele együtt érkezett Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, továbbá Zágor György, ha­zánk ankarai nagykövete és Ismail Syysal, a Török Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A vendégek megérkezésük után nem sokkal városné­zésre indultak. Első útjuk a történelmi nevezetességű eg­ri várba vezetett, ahol Bakó Ferenc, a Heves megyei mú­zeumok igazgatója bemutat­ta az ott kiállított török kori emlékeket. Ezután a minisz­ter és kísérete az Egri Fi­­nomszerelvénygyárat tekin­tette meg, a város egyik legkorszerűbb ipari üzemét. A városon áthaladva megte­kintették a város központjá­ban álló minaretet. Az érté­kes építményt egyébként — amelynek állaga az idők fo­lyamán erősen megromlott - a város rendbehozatja, és megőrzi az utókor számára. Caglayangil a búcsúzás al­kalmával elismeréssel nyi­latkozott az Egerben látot­takról, majd megköszönte a szívélyes fogadtatást. A vendégek délután Eger­ből visszautaztak Budapest­re. Korszerű tsz-üzem Makón ötmillió forintos beruházással — amelynek 30 százalé­kát állami dotáció biztosította — egy esztendő alatt fel­épült a Makói Úttörő Tsz központi gépjavító üzeme. Ez an­nál ritkább elismerésre méltó, mert a méreteiben és kiala­kításában egyaránt impozáns épületet teljes egészében a szövetkezet tagjai építették fel — saját szakembereik ter­vei alapján. A központi gépjavító üzembehelyezésével le­hetővé vált a tsz teljes gépparkjának egy helyen történő karbantartása, s ezzel jelentős megtakarítást érnek el a makóiak. Képeink a közelmúltban átadott gépjavító üzemet mutatják be. (Fotó: Enyedi Zoltán.)­ ­. ...... • - .... • -V -1 Mi történt a nagyvilágban? SZAVAZÁS AZ ENSZ-BEN •PEKING VILÁGSZERVEZETI JOGAIRÓL KÖZZÉTETTÉK A LENGYEL—NYUGATNÉMET SZERZŐDÉS SZÖVEGÉT • SZOVJET KÜLPOLITIKAI HETILAP a kínai népköztársaság magatartásáról Részletes jelentéseink a 2. oldalon d Brezsnyev vezetésével SZKP- kü­ldöttség érkezett Budapestre Az SZKP küldöttsége, Leonyid Brezsnyev vezetésével,­­ pénteken elutazott Budapestre. A küldöttséget a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára hívták meg. Folytatja „Holdsétá­ját” a Lunohod—1 Újabb holdtájképeket küldött a Földre A Holdjáró—1 szovjet robotgép holdbéli sétaútjáról visszatérőben az „anyahajó” Luna—17-re irányította a telefotót. Az így nyert képet a Földre sugározta (Részletes tudósítás a 2. oldalon.) A szentesi járásban Többet vár a lakosság a szolgáltatóipartól Két adatból azonnal vi­lágos képet kapunk a la­kosságot ellátó ipari-javító szolgáltatás mennyiségi megoszlásáról a szentesi já­rásban. Az egyik: a lakos­ságot érintő összes javítás­ból és más szolgáltatásból a magániparosok 78,1 száza­lékkal részesednek. Másrészt a kisipari szövetkezetek és a kihelyezett műhelyek te­vékenységében a készáru­termelés az uralkodó és kis­mértékben foglalkoznak a lakosság megrendelése tel­jesítésével. A járás mind­szenti központtal működő egyetlen nagy vegyesipari szövetkezetében fejletlenek a szolgáltatási ágazatok és ehelyett a járás területén kí­vüli kisipari szövetkezetek, illetőleg azok kirendeltségei „töltik be az űrt” és pró­bálnak együtt haladni a szolgáltatási igényekkel. Lé­nyegében a járás területén dolgozó, mintegy 500 kis­iparosra hárul a jelentkező feladatok megoldása. A szentesi járási tanács vb legutóbbi ülésén is meg­állapította, hogy a szövet­kezetek javítószolgáltatásá­ban nincs számottevő előre­haladás és a lakosság töb­bet vár például a kőműves, a műszerész, a fodrász ipar­ágaktól. A járás területén a gáz- és olajtüzelésű ház­tartási berendezések több ezer tulajdonosa valóságos kálváriát jár, ha javításra vagy karbantartásra van szükség, mert napokba, he­tekbe telik, mire a vásár­helyi központi vállalattól megérkezik a szerelő. A már említett tanács vb-ülé­­sen élesen szóltak arról, hogy szűk csoportérdek he­lyett az illetékesek miért nem veszik figyelembe a járás egész lakosságának ér­dekeit és végre helyi és nem centrális­­ alapon gondoskod­nának a gáz- és olajtüzelésű berendezések megjavításá­ról. Ezt nemcsak javítási, hanem balesetvédelmi szempontok is indokolják. A járás kisipari szövet­kezeteitől a felügyeleti ha­tóságok megkövetelik, hogy az államtól vagy a tanács­tól kapott pénzügyi céltámo­gatást valóban az ipari-javí­tó tevékenység bővítésére fordítsák. A magánkisiparban a jo­gosulatlan iparűzők visz­­szaszorításánál törekednek arra, hogy az illetők meg­szerezzék a mesterlevelet, a működési engedélyt, más­részt a kedvezményekkel megtartsák őket az adott szakmában. SZABÓ RÓBERT

Next