Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

A téli falu (Ke. I.) Régen úgy tartot­t itt, hogy a magyar falu télen a csend és unalom világa, ahol a disznótor a legnagyobb esemény. Volt ebben sok igazság, de nem a nép akarta így, hanem a negyedszázada letűnt úri rendszer. Testi-szellemi tét­lenségre kényszerült ezrek­­tízezrek életére volt jellem­ző a teljes egyéni elzárkó­zás meg a világtól, a város­tól messze elmaradt igény. Igaz, nem is az övé volt a falu, a község, amelynek közös dolgaiba nem is szól­hatott bele. Egyszerű gazda­sági problémákkal sem tö­rődhetett községi méretek­ben. Hiába álmodoztak pél­dául a tömörkényiek 40—50 éve és készítettek tervet ar­ról, miként lehetne termő­vé változtatni a csajtól ezer holdakat, ahol semmi sem termett, miközben a többség munka és föld nélkül ten­gődött. a tervből csak most lett valóság, a szocialista rendszerben, amikor a falu állami segítséget kapott. Így következett be a régvárt gazdasági fordulat. Igen, fordulat történt az egész falusi világban. Gyö­keresen átalakult a paraszt­ság téli élete is. Régi szoká­sai helyett vagy mellett újak honosodtak meg, ame­lyek jellemzője a moder­nebb élet és szemlélet, s mind gyakoribb eszköze a könyv, a tanfolyam, a köz­életi szereplés, a gyűlés, a rádió, a televízió. Ez is ré­szes abban, hogy kezd új neve lenni a magyar pa­rasztnak Európában, amely mindig zörgetett termékei­ért, de ma­­ is csak a magas kultúrájú áruért fizet eleget. S valahol itt van a prob­lémák gyökere: alapvetően attól függ a falu felemelke­dése, hogyan fejlődik az áru­termelés, vagyis mire képe­sek az emberek. E körül forog a világ a faluban, ahol a tél a közös­ségi élet meg a politikai, szakmai képesség növelésé­nek fő időszaka, a művelő­dés évszaka. Ezt a néhány hónapot használhatják ki mindenekelőtt a pártszerve­zetek s velük a tanácsi, a tsz és a művelődésügyi szervek vezetői arra, hogy újabb információkkal, újabb tudásmennyiséggel emeljék a falu általános színvonalát. Nem utolsósorban fontos téli jellemzője, célja a fa­lusi életnek, munkálkodás­nak, hogy éljen, érvényesül­jön, erősödjön a közösségi felelősség, a demokrácia. Az a légkör, szokás, amelyben a szocialista közösség méltó komolysággal veszi, számba a tanács és a tsz közgyűlé­sein az elért eredményeket, és határoz arról, mi legyen a községben meg a gazda­ságban az új esztendőben? Abból fakad ez a követel­mény, hogy a falu gazdája maga a nép. S tudván, hogy a hajdani pipázgatással, borral, zsíros torral körített pityizálgatásból nem fakadt jólét, ezért igaz, hogy új módon élni, közösségi em­ber módjára dolgozni, ta­nulni, művelődni, politizál­ni, a világgal együtt halad­ni minden falusinak szemé­lyes érdeke. Hiszen a világ nem alszik, nem pityizál félidőben sem. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! cnisrís MEGYEI ★ A MAGYAR S­Z­O­C­I­ALI­STA M­Ú­N­KÁjWmi­­LAPJA , 88. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 13., SZERDA A kongresszusi versenyhez méltó teljesítménnyel A korábbi években mindig az volt a gyakorlat, hogy a munkaverseny csak az első negyedév vége felé indult. Eb­­en az évben, úgy látszik, másképpen történik. Sok üzemben, vállalatnál igyekeznek fenntartani a kongresszusi f­ munkaverseny lendületét Már az új naptári év első he­teiben olyan kezdeményezések, felaján­lások születnek, amelyek biztosítják a ter­melési sikerek folytonosságát. FUTOBER Csongrád: Már teljesítették idei első vállalásukat A FUTOBER csongrádi gyára TMK-rész­­legének munkásai — 32 lakatos, szerszám­készítő és villanyszerelő —, három szocia­lista brigádban dolgoznak. Azt a feladatot kapták január 8-án, pénteken, hogy he­lyezzék át az üzemi öltözőt. Erre a mun­kára 20 embert kértek a felelősök egy mű­szakra. Ők elvállalták és elvégezték 16-an ugyanannyi idő alatt. Január 11-én reggel már az új öltözőt vette igénybe a mint­egy félezer munkás. Hogyan tovább? Erről beszélgetünk a TMK lakatos és a villanyszerelő brigád vezetőjével, Kerekes Józseffel és Kovács Lajossal, Kása Sándor lakatos, szakszerve­zeti bizalmi társaságában. A bizalmi el­mondotta, hogy az üzem éves feladata fo­rintban mérve 140 millió. Tizenegy millió­val több, mint­ a tavalyi teljesítmény. Mit vállalnak ebből a TMK szocialista brigá­dok? Mi kerül a lakatosok meg a villany­szerelők versenyprogramjába a 71-i terv teljesítéséért? — Tavaly gépállás miatt nem érte vesz­teség az üzemet. Vállaljuk, hogy az idén is jól karbantartjuk a gépeket. Miattunk nem lesz kiesés. A fő feladat mellett az elmúlt évben is besegítettünk a termelés­be. Ennek értéke forintban meghaladja a félmilliót. Ez évre is vállalunk legalább félmilliót. A gyár belső rendezésére is sor kerül. Ú­j csarnokot adunk át és a kettes csarnokban minden gép új helyet kap. A munka oroszlánrésze ugyancsak a TMK-ra hárul — hangzik a bizalmi vála­sza. — Plusz létszám nélkül vállaljuk az új csarnok gépeinek alapozását, beállítását, bekötését és a meglevő csarnokok rende­zését. Ezek csak a legfőbb termelési elgondo­lások, amelyek összértékét, nehéz lenne most­ megállapítani Tény, hogy ezzel a TMK dolgozói a 140 milliós évi termelési terv teljesítését alapozzák meg. A TMK-részleg munkásainak szak­mában töltött átlagideje fejenként 22 év. Kitűnő alap ez! Miattuk valóban nem kell félteni az üzem 1971. évi sikereit. KACZOR ISTVÁN Szegedi Ruhagyár: Versenyprogramot adott a vállalat vezetősége Már az elmúlt év decemberének elején elkészítették a Szegedi Ruhagyárban az 1971. évi termelési, műszaki-szervezési és fejlesztési tervet Ezeket megtárgyalták a gazdasági vezetők, a párt- és a tömegszer­vezetek vezető testületei. E tervekben sze­replő termelési feladatok, intézkedések megvalósításával az 1971-es esztendőt 53 millió forint vállalati eredménnyel akar­ják zárni. A terv teljesítésétől függően 3 százalékkal növelik a vállalat dolgozóinak személyi jövedelmét. A főbb gyártmányok közül közel 148 ezer öltönyt — ebből 72 ezret exportra —, munkaruhából 484 ez­ret, munkaköpenyből 600 ezret, iskolakö­penyből 516 ezret, vattakabátból több mint 200 ezret, esőkabátból pedig 137 ez­ret t­ártanak. Az éves terv szabja meg a szocialista munkaverseny feladatait is. A vállalat igazgatója, az üzemi párt­-, KISZ- és szak­­szervezeti bizottság vezetőinek aláírásával felhívás, versenyprogram jelent­ meg az év első munkanapján az üzemben. A legfon­tosabb feladatokra hívják fel a figyelmet, és kérik a dolgozók, a szocialista brigádok támogatását e célkitűzések valóraváltásá­­hoz. Most a szocialista brigádok a terme­lékenység növelésén kívül a hibátlan, a jobb minőségű termékek gyártására tesz­nek vállalásokat NAGY PÁL Épü­l a „Barátság“ villamos távvezeték bulgáriai szakasza A Dobrudzsa síkság mintegy 19 kilométeres szakaszán épül a „Barátság” villamos távvezeték bulgáriai szakasza, amelyen ke­resztül a Szovjetunióból évente több mint hárommilliárd kilo­wattóra villamos energia érkezik majd az országba. A tervek szerint­ a 49" voltos távvezeték építkezése ez év nyarán befe­jeződik. A képen­ felállítják a távvezeték IS tonnás tartóoszlo­pait. (Fotó: ETA—MTI—Kia) Mi történt a nagyvilágban? Folytatódnak a magyar­­egyiptomi tárgyalások Kairóban • Hosszabb utat tett meg a Lunohodor • Bolíviában a puccskísérlet után helyreállt a nyugalom • Szovjet küldöttség élén ma érkezik Kairóba Nyikolaj Podgornij Részletes jelentéseink a 7. oldalon Új motorvonatokat kapott a szentesi körzet A régieket „nyugdíjba küldik” • Népszerűek­­az utazóközönség körében a piros szerelvények Megkezdik a vontatási főnökség területén az új szociális létesítmény építését A szentesi vontatási főnökségnél fokozatosan korszerű­sítik a személyszállításra használt szerelvényeket. Az el­múlt hetekben kapták meg az új, hatrészes, villamos fűté­sű motorvonatokat, amelyek lehetővé teszik az utasok szá­mára a kulturált közlekedést. Persze az eddigi tapasztala­tok szerint az utazóközönségtől is elvárja a MÁV vontatá­si főnöksége, hogy jobban becsüljék meg az új, kényelmes szerelvényeket, és ne engedjék meg a szemetelést, a kárte­vők ügyködését. A Szentesről kiinduló új szerelvények töb­bek között Orosháza—Mezőtúr, Kiskunfélegyháza—Hód­mezővásárhely, Makó, Mezőhe©-es—Újszeged vonalain köz­lekednek. Ebben az évben öt új szerelvénnyel bővül a szentesi főnökség gépállománya, és ezzel a meglevő vonatoknak 70 —80 százaléka lesz korszerű, és a régieket „nyugdíjba lehet küldeni”. Az utazóközönség — a színük után — piros vo­natoknak nevezi ezeket az új szerelvényeket, amelyek már­is nagy népszerűségnek örvendenek, és a vonatvezetők, a kalauzok számára is megkönnyítik a munkakörülményeket Másik esemény, hogy ebben az évben a szentesi von­tatási főnökség központjának területén hozzáfognak az annyira időszerű és szükséges új szociális létesítmény épí­téséhez. Eddig a műszaki fejlesztéssel nem tartott lépést a dolgozókról való gondoskodás, mert szűk és elavult öltöző, mosdó áll rendelkezésre. Az új szociális épületben helyet kap a több mint 200 dolgozót kiszolgáló ebédlő, öltöző, mosdó, az ipari tanulók oktatóterme és műhelye. Több élelstrant­os energia olcsóbban Kedden délelőtt Budapes­ten, a Technika Házában megnyílt a háromnapos, IV. országos mezőgazdasági vil­lamosítási konferencia, ame­lyen 500 szakember, közöt­tük több külföldi vesz részt. Dr. Gergely István mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitó­jában elmondotta: a mező­gazdasági üzemek villamo­sítása gyakorlatilag befe­jeződött. Ma már nem az a kérdés, hogy hol használ­ják a vilalmos áramot. Ha­­­­nem hogy miképpen lehet-­­ ne az eddiginél gazdaságo­sabban alkalmazni. A me­zőgazdaság a népgazdaság energiafogyasztásának je­lenleg csak 4 százalékát ve­szi igénybe. Azonban a ne­­©’edik ötéves tervben a fo­­©yasztás ugrásszerűen növe­kedik majd. A mezőgazdaság energiaigényét az ipar ki tudja elégíteni, a villamos berendezések és készülékek gyártása is megfelel a köve­telményeknek. A jövőben ar­ra van szükség, hogy az ed­digi tapasztalatok ismereté­ben kialakítsák az üzemi technológiák komplex villa­mos géprendszereit és job­ban kamatoztassák az automatizálás adta előnyö­ket. Dr. Gergely István be­szélt a szakemberellátás problémájáról is. Ahhoz, hogy a gazdaságokban az üzemvitel zavartalan legyen, a jelenlegi 2500 helyett leg­alább 4500—5000 villamos­sági szakemberre lenne szükség A szakemberhiány enyhítésére már megtörtén­tek az első lépések: tavaly több helyen tartottak mező­gazdasági energetikusi tan­folyamot. Ezután Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes egyebek között elmondotta, korábban sokan azt, tartot­ták, hogy a villamos áram túlságosan drága a mezőgaz­daság számára, és ez akadá­lyozza az üzemek villamo­sítását. A gyakorlat azon­ban azt mutatja, hogy ha az energiát racionálisabban használják ki a­ fogyasztók, akkor lehetőség van a költ­ségek csökkentésére, amit az is bizonyít, hogy öt évvel ezelőtt a mezőgazdaságban felhasznált egy kilowattóra 1,36 forintba került, tavaly pedig csak 1,12 forintba. Az állami gazdaságok még en­nél is olcsóbban, 03 fillérért jutottak hozzá az egy kilo­wattórányi energiához. A fo­gyasztást gazdaságosabbá te­szi egyebek között, az, hogy az éjszakai és a csúcsidőn kívüli fogyasztást kedvezőbb áron lehet elszámolni. A mezőgazdaságban erre van lehetőség Ezután több előadás hang­zott el a mezőgazdaság vil­lamosításának műszaki prob­lémáiról. Országos mezőgazdasági villamosítási konferencia Budapesten Ülést tesz­­et­t­t Kedden délután Szeged­en, az SZMT székházában ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Első napirendi pontként megtárgyalta a Szakszerve­setek Csongrád megyei kül­döttértekezletének beszá­molóját, amelynek előadója Juhász József, az SZMT vezető titkára volt. Ezután Prágai György, a szerve­zési bizottság vezetője tett javaslatot az SZMT 1971. első félévi munkatervére, amelyet a tanács tagjai el­fogadtak. E terv szerint március elején tartják meg Szegeden ,a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét Tanficsz

Next