Csongrád Megyei Hírlap, 1980. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRIK­ HELYEI ★ Csongrád megyei jelentési Jelentős összeget fordítottak ipari beruházásokra Elkészítette összefoglaló je­lentését az elmúlt évi beru­házási munkáról az Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatósága. Dr. Kutiván Rezső, az igazgatóság veze­tője tájékoztatta lapunk munkatársát a Csongrád me­gyében megvalósuló beruhá­zások tapasztalatairól. A többi között elmondotta, hogy az elmúlt év végéig, az V. ötéves terv időszakára tervezett fejlesztési előirány­zat a különböző pénzintéze­tek, az Állami Fejlesztési Bank, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP által folyó­sított összegek alapján a költségfelhasználás közel 90 százalékos. Az idén a ko­rábban és most bevezetett korlátozó intézkedések és szabályozómódosítások hatá­sát is figyelembe véve elő­reláthatóan 7 milliárd fo­rint fejlesztési befektetéssel számolnak. Ha ez megvaló­sul, akkor a középtávú terv időszakában fejlesztésre tör­tént kifizetések meghaladják a tervezettet. A folyamatban levő beru­házások közül kiemelte az olajipari létesítményekkel kapcsolatos fejlesztéseket. Ezek közül a termelést nö­velőket és a 30 ezer köbméteres pro­pán-bután tároló építésé­nek költségeit. Az elmúlt évi pénzügyi tel­jesítés megfelelt a tervnek, az­ építési munkák is üteme­sen haladnak. Időszakonként ugyan tervhiány nehezíti a munkát, de ez a kivitelezést lényegesen nem akadályoz­ta. Az építőmunkában túl­teljesítés tapasztalható, a technológiai szerelés azonban lassú. Időközben megemelték a fejlesztési költséget és a munkálatokat a módosítás alapján előreláthatóan 1931 decemberében fejezik be. A tájékoztató szerint vál­tozatlanul jó ütemben ha­lad a szegedi 400/120 kilo­voltos transzformátor-alállo­­más építése, amelynek fel­adata lesz majd a Paksi Atomerőmű áramának foga­dása és elosztása. Tavaly a tervezettnél nagyobb össze­get használtak fel az építés­re. Ugyancsak jó üteműnek mondható a szentesi 20 ezer tonna kapacitású vasbeton gabonasiló építése. Az úgynevezett nagyberu­házásokra fordított összeg évről évre csökken, mert több létesítmény építését befejezték. Az előkészítés alatt álló munkák közül a csongrádi vízlépcső munkáit emelte ki dr. Kutlván Rezső. Hangsú­lyozta, hogy a kedvező idő­járás, a jól szervezett kivi­telezői kapacitás lehetővé tette, hogy a körtöltést a tervezettnél gyorsabban épít­sék meg. Ezzel a munkate­rületet eredményesen védhe­tik az esetleges tiszai víz­­szintemelkedés időszakában. Jól halad a bekötőút építése és elkészült a transzformá­torállomás 1979-ben. Az idén előreláthatóan a fontosabb munkák közül az út, a kör­töltés, a villamosenergia-el­látással kapcsolatos feladato­kat oldják meg és megkez­dik a vasúti iparvágány és az anyagfogadó építését. Az állami támogatással megvalósuló vállalati beru­házások közül a Szegedi Ruhagyár gép­beszerzése figyelemremél­tó. Lényegében gépesítéssel bő­vítik a kapacitást, 38,2 mil­lió forintos költséggel. Ta­valy 23,2 millió forintot hasz­náltak fel. Már megérkeztek a tőkés importgépek, ame­lyek értéke meghaladja a 20 millió forintot. E beruhá­zás befejezésének határideje 1980. augusztus vége. A Szegedi Szalámigyár és Húsipari Kombinát makói telepén kazánrekonstrukciót valósítanak meg. A beruhá­zás készültségi foka 30 szá­zalékos. A telep elkészült, a vízellátási rendszer építése húzódott át 1980-ra. A Szegedi Gyógyszertári Központ raktár- és igazgatá­si épületének két-két, szint­jét összeszerelték. E beruhá­zás kivitelezési munkáinak meggyorsulását várják 1980- ba­n. A DOMUS Lakberendezési Áruház építésénél a portál­üveg szállítása okozott gon­dot. Ezt már megoldották, márciusban várják, hogy megtörténjen a teherfelvo­nók szerelése is. A munkák befejezését március végére jelölték meg. A makói vöröshagyma-tá­roló építésében nagy­ a lema­radás. A kivitelezési szerző­désben vállalt határidőre nem készült el a tárolóépü­let­­és a dughagymakezelő. A munkák befejezése ez év decemberére várható. Szegeden a nagyáruház építésénél a jelenleginél na­gyobb építőipari létszám foglalkoztatása lenne lehet­séges. Már elkészültek a vá­laszfalak, födémek, lépcsők, nagyrészt a padló és kábel­­csatornák, befejeződtek a te­tőszigetelési munkálatok. A DÉLÉP téliesítette a­­ munka­helyet és így az időjárás most nem okoz gondot. Ah­hoz, hogy­­ a határidőt be­­­ tarthassák, szükség lenne ar-­­ ra, hogy a DÉLÉP nagyobb erővel és koordi-­­ náltabban tevékenykedjen. A Fejlesztési Bank Terü­leti Igazgatóságán a Minisz­tertanács határozata alapján megkezdték az egyes beru­házások felülvizsgálatát. Csak ennek befejezése után dönte­nek az előkészítés alatt álló beruházások megvalósításá­nak üteméről. A városépítés távlatai Lázár György miniszterelnök is felszólalt Miskolc­­ tanácsülésén Miskolc 1996-ig tartó, hos­-­­­szú távú települ­és­fejlesztési­­ koncepcióját vitatták meg a városi tanács csütörtöki ülé­sén, amelyen, részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Miskolc város országgyűlési képviselője is. Mint a beszámolóban el­hangzott, a fejlesztés előte­rében továbbra is a lakás­építés áll. Téli munka a gyümölcsösben A hideg ellenére serény munka folyik a­­csongrádi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet gyümölcsösében :h­a 46 hektáros almaültetvényt metszik január elejétől. Je­lenleg három brigád reggel 8-tól délután 4-ig­­végzi ezt a munkát. Teljesítménybér­ben dolgoznak, a napi nor­ma átlagosan 20 fa meg­­metszése. Keller Pál brigád­vezető elmondása szerint, ha a hőmérő higanyszála mínusz 10 fok alá süllyed, csak akkor hagyják abba a munkát. Az almás termőka­ros orsós telepítésű volt, amelyet tavaly „sövényesí­­tettek”, s most ennek meg­felelően metszik az ágakat. A tervek szerint február végéig fejezik be a munkát, és utána megkezdődhet a tavaszi növényvédelem. A hidegben dolgozók munkáját nemcsak melege­dő faház felállításával köny­­nyí­tette meg a tsz, hanem mindennap kapnak védő­italt, forró teát is. Naponta húsz fa megmetszése a norma. (Fotó: Pintér Jó­zsef) ­ „ ■ ■■■■—■■­­ "■■■ — — 37. ÉVFOLYAM 36- SZÁM 1980 február 1., péntek Ára: 1,20 forint Vásárhelyi kiadás Sikeres évkezdet TÖBB SZÉN, KELENDŐBB GÉPEK, JOB­B MINŐSÉGŰ VEGYI ÁRU A KONG­RESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENYBEN Már az esztendő első hó­napjában figyelemre méltó sikereket értek el azok a vállalatok, ahol kellőképpen felkészültek a szigorúbb kö­vetelmények teljesítésére. A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében ki­magasló rekorderedménnyel zárták az év első hónapját: januárban kereken 700 ezer tonna szenet hoz­tak felszínre, 60 ezer ton­nával többet az előírt prog­ramnál, s így kielégíthették, a Gaga­rin Hőerőmű megnövekedett igényét. Az erőműnek külö­nösen a januári csúcsidő­­szakban volt­­ nagy szüksége több szénre, s mivel ezt megkapta, minden korábbi havi teljesítményét túlszár­nyalva 408 millió kilowatt­óra villamos energiát­ szol­gáltatott az országos háló­zatnak. * Megnövekedett kapacitás­sal kezdte az új évet hazánk legnagyobb timföldgyára Aj­kán: az üzembővítés újabb szakaszával készültek el, amelynek segítségével az idén 16 ezer tonnával növel­hetik a termelést. A szabad telepítésű gyárban a rendkí­vül hideg idő ellenére ja­nuárban a tervezettnél 7 százalékkal több timföldet állítottak elő. A növekvő termeléssel párhuzamosan nagyszabású üzemi kísérlete­ket kezdtek a költségek csökkentését szolgáló új módszerek alkalmazására. Egyebek kö­zött eljárást dolgoztak ki a marónátronlúg felhasználá­sának csökkentésére, mert ennek a világpiaci ára rövid idő alatt ■ csaknem megkét­szereződött. Az Egyesült Izzó pécsi So­­piana­­ Gépgyárában­­­ azt tart­ják a legfontosabb ered­ménynek, hogy januárban az éves feladatok időarányos részét teljesítették, vagyis hosszú idő óta először az év egyenletes munkával indult. Ez elsősorban úgy volt lehet­séges, hogy az egész évre tervezett 300 millió forint értékű vákuumtechnikai­ be­rendezéseiket, festékcsoma­goló gépeiket, tubusgyártó gépsoraikat már teljes egé­szében lekötötték a hazai és külföldi vevők, így a mun­kát szinte ideális körülmé­nyek között szervezhették meg. A munkaerő átcsoportosí­tásával körülbelül félszáz ember ke­rült most közvetlenül a ter­melőhelyekre. Januárban összesen 25 millió forint ér­tékű készárut bocsátott ki az üzem­, ötször annyit, mint tavaly ilyenkor. * A Tiszai Vegyi Kombinát csökkenő létszámmal teljesí­tette januári­ feladatait, bele­értve kooperációs kötelezett­ségeit is, amelyek alapján jelentős mennyiségű etilént szállítottak a Borsodi Vegyi Kombinátba és a szovjet­unióbeli Katusba. Bevált az új ösztönzési rendszer. A minőségi és mennyiségi teljesítmények alapján ugyanis a­ prémiumok­ elér­hetik a fizetés 30 százalé­kát, a műanyaggyárban, pe­dig, ahol az egyéni teljesít­ményeknek különösen nagy a jelentősége, a fizetés 60 százalékát. A Győri Közúti Építő Vál­lalat csütörtöki munkásgyű­lésén arról tájékoztatták a dolgozókat a­ vállalat­­vezetői, hogy 100 millió forint­­ érté­kű gépparkjukat­­ sikeresen felkészítették a kora­i tavasz­­salal kezdődő útépítési mun­kákra. Vállalkozásaik közé tartozik az M1-es út Moson­magyaróvár és az országha­tár közötti szakasza burkola­tának megerősítése, a gabcsikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer felvonu­lási útjainak megépítése, Tatabánya térségében az M1-es autópálya alatti alul­járó, a Pápa—Sárvár útvo­nalon pedig a Marcal fo­lyón átvezető híd építése. (MTI) * 4 Energiafogyasztási tennivalók a mezőgazdaságban A MÉM felmérése * A következő években le­hetőség lesz arra,­hogy a me­zőgazdaság energiaf­ogyasztá­­­sáinak növekedési ütemét je­lentősen, akár felére csök­kentsék . — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzé­se, amely az energiagazdál­kodási­­ tennivalókkal foglal­kozik. Bár a mezőgazdaság nem tartozik az energiát egy­oldalúan csakis felhasználó ágazatok közé, hiszen a nap­energia és a fotoszintézis jó­voltából végül is megnégy­szereződik a terményekben felhalmozódott energiatarta­lom, mégis, az energiahordo­zókkal való körültekintő gaz­dálkodás hozzásegítheti az üzemeket jövedelmük foko­zásához. Annál is inkább, mivel a termelési költségek­ben az olaj, a földgáz, a vil­lamos energia mind nagyobb részt követel, a takarmány­­szántásban például 50, az üvegházi termelésben pedig 70 százalékot. A mezőgazdaság energia­­fogyasztása tíz év alatt — összefüggésben a korszerű gépek, technológiák alkalma­zásával, valamint a növekvő hozamokkal — megkétszere­ződött. Az összes energiahor­dozót olajra átszámítva — azaz az olajegyenértéket ala­pul véve — 1,7—1,8 millió tonna volt a tavalyi felhasz­nálás, amelynek növekedési üteme azonban — a korábbi intézkedések nyomán —­­már­­is fékeződött. Az 1970—74. közötti tízszázalékos évi fo­gyasztásbővülés az elmúlt időszakban 6 százalékra mér­séklődött, s azzal számolnak, hogy ez a tendencia tartós marad. Mindössze 3 százalé­kos növekedést terveznek a következő évekre,­­ami azt jelenti, hogy bár a felhasz­nált energiahordozók meny­­nyisége tovább nő, egységnyi termék előállítására mégis kevesebb energiát használ­nak fel. Biztatóak a kilátások az olaj földgázzal való helyet­tesítésére. Az ország gázve­zeték-hálózata már kialakult, s a számítások szerint amen­­­nyiben egy-egy mezőgazda­­sági üzem 4—5 kilométernél nem hosszabb vezetékkel csatlakozik ehhez, úgy ol­csóbb energiaforráshoz jut. Növeli az üzemek esélyeit, hogy a nyári időszakban ked­vezményes feltételek mellett használhatják a földgázt, ily módon adott a közvetlen anyagi érdekeltség is. A geotermikus energia fel­használásában a magyar me­zőgazdaság a­­nemzetközi, él­vonalban van. Jelenleg­­mintegy­­100 hektáron fólia­sátrakat üzemeltetnek, to­vábbi 60 hektáron pedig üvegházakat fűtenek termál­vízzel.. A lehetőségeknek ha­tárt szab, hogy a víz hőtar­talma viszonylag alacsony, ennélfogva szállítása nem ki­fizetődő, csakis helyhez köt­ve hasznosítható. Noha a víz végső soron ingyen van, egy­­egy kút fúrási költsége 8—10 millió forint, így a termál­vizes gazdálkodás szintén alapos műszaki előkészítést igényel. A következő évek­ben józan számítások alap­ján megkétszerezik a geoter­mikus energia felhasználását, helyettesítve ezzel a drága fűtőolajat. Il termálvizek kertészeti hasznosítása Aktuális téma szerepelt tegnap a szentesi Árpád Ter­melőszövetkezetben, a MÉM Kertészeti Tanácsának kihe­lyezett ülésén. A tanácskozás résztvevői dr. Somos And­rás, az MTA alelnökének vezetésével megtárgyalták a termálenergia optimális hasz­nosításának kérdéseit a me­zőgazdaság nagyüzemi ker­tészeti ágazatában, valamint kitértek az országos fejlesz­tési lehetőségekre. Állást foglaltak abban, hogy a ker­tészeti beruházások alapvető feltétele a termálenergia je­lenléte és annak a leggaz­daságosabb módon történő kihasználása. A Kertészeti­ Tanács tag­­jain kívül az ülésre meghí­vást kaptak az ágazati fej­lesztésben érdekelt szakem­berek is. A program kereté­ben megtekintették az Ár­pád Tsz üvegháztelepét, ahol Lóczi János főkertész adott tájékoztatást az üvegházak fűtéséről és a zöldségter­­mesztés tapasztalatairól.

Next