Csongrád Megyei Hírlap, 1980. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

2 Fejlődő telefonszolgáltatás A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK AKTÍVAÉRTEKEZLETE • Változatlan feladat alápvetítéseihez kiépítik a telekossági és közületi szolgál- ton-, a rádió-, az űrtávkoztatások javítása A hangsúlyoi összeköttetéseket, amelyezt a Horn Dezső miniszlyekkel nemcsak a hazai lakterhelyettes, a posta vezér-kossághoz, hanem műsor, igazgatója Budapesten, a szágokba is továbbítják a Postások Szakszervezetében műsorokat. Új és tartalék, csütörtökön tartott aktívnév- adók üzembe helyezésével tekezleten. A tanácskozáson bővítik a lakosság rádió- és részt vett Pullai Árpád köz- televízióműsor ellátottságát. lekedés- és postaügyi mi- A vezérigazgató szólt miniszter és Besenyői Miklós,ról, hogy egyes szolgáltatáa Postások Szakszervezete- soknál az eddigieknél alanek főtitkáracsonyabb forgalomnövelte A posta tervei szerint az déssel számolnak, ugyanakidén az eddiginél jobban bár a költségek a bevételeféjlődik a telefonszolgáltakét meghaladó mértékben múl. A központok kapacitá- emelkednek. Ennek ellenére jó 52 ezer állomással bővül, egyetlen olyan ár-, illetve s ebből Budapesten 30 200 tarifamódosítást sem vezetúj előfizető juthat telefonnek be, amely a lakosságot hoz. Miután az egyéni igé érintené, nyékét nem tudják kielégí Az aktívaértekezlet egyetteni, fokozottabb gondot sem értett azzal, hogy a nagyobb díjanak a nyilvános távhe- feladatokhoz a régi, megszeszélő hálózat bővítésére. 700 kott módszerek már nem új, korszerű utcai készülé- elegendőek. Valamennyikét szerelnek fel. Négy postai területen minden újabb várost és 12 községet szolgáltatásban a jó minőség hágcsólnak be a távhívó biztosítása mellett gazdasáhálózatba. Mi szemléletnek kell érve-A moszkvai olimpia köz nyesölnie. (MTI) fi magyar kultúra napjai TAVASZI RENDEZVÉNYSOROZAT A SZOVJETUNIÓBAN ŐSSZEL SZOVJET ALKOTÁSOK BEMUTATÁSA HAZÁNKBAN MOSZKVA Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője és Filip Jermas, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke írta alá csütörtökön Moszkvában az 1980-as filmművészeti együttműködési munkatervet. Az ünnepélyes aláírást megelőzően folytatott tárgyaláson áttekintették az 1979. évi eredményeket. Az 1980-as év kiemelkedő eseménye a filmszakma számára is a kulturális napok kölcsönös megrendezése. Mindkét eseménysorozat, amagyar kultúra napjai áprilisbana Szovjetunióban, és a szovjet kultúra napja novemberben Magyarországon, tartalmaz filmprogramokat Magyarországon Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából szintén rendeznek szovjet filmnapokat Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából az év folyamán szovjet filmszakemberek részére retrospektív vetítéseket tartanak a három és fél évtized legjobb magyar filmjeiből. Csütörtökön este a magyar nagykövetségen szovjet szakmai közönség részére levetítették a Ménesgazda című filmet Magyar-jugoszláv kulturális egyezmény Csütörtökön Budapesten jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját a magyar —jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marczali László kulturális miniszterhelyettes, a magyar tagozat elnöke és Bozsidar Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kulturális titkára, a jugoszláv tagozat elnöke írta alá. (MTI) Bővülő árucsere Magyarés kubai megállapodás Vas János és José de La Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar,kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat az 1976—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat élelmiszereket, kohászati termékeket gyógyszereket, valamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és José A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) nemzetközi egyházi tanácskozás Budapesten Budapesten csütörtökön befejeződött az Egyházak Világtanácsa vezetőinek és a kelet-európai szocialista országokban élő egyházak képviselőinek tanácskozása. A résztvevők egyhangúlag megállapították, hogy a világpolitikai helyzetben a közelmúltban megnőtt feszültség ellenére komoly remény van arra, hogy pozitívan tovább fejlődjenek az Egyházak Világtanácsának — a szocialista országokban és a világ más részeiben élő — tagegyházai között kialakult kapcsolatok. Kifejezték a világbékéért érzett felelősségüket és aggodalmukat az európai fegyverkezési verseny gyorsulása, a SALT—II. ratifikálásának elhalasztása és a kelet —nyugati kapcsolatok roszszabbodása miatt. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke találkozott dr. Edward Scott kanadai anglikán érsekkel, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának elnökével, dr. Philip Potterrel, az Egyházak Világtanácsának főtitkárával, valamint a szocialista országokból érkezett több egyházi vezetővel (MTI) A rhodesiai helyzet a témája az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének. A testület összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte azzal az indokkal, hogy Nagy-Britannia súlyosan megsérti az országról decemberben Londonban kötött négyoldalú megállapodást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hivatott, hogy egy átmeneti időszak közbeiktatásával biztosítsa a hatalom átadását a fehértelenes Smithrendszer kezéből a fekete többségnek. Az egyezmény aláírói között szerepel a fegyveres felszabadító harcot folytató Zimbabwe Hazafias Front a fehértelepesek képviselője, a vele együttműködő Muzorewa-kormányzat, valamint a volt gyarmattartó, Nagy- Britannia. A megállapodás értelmében tűzszünetet rendeltek el, s az újonnan kinevezett brit kormányzónak, Lord Soamesnak kellene gondoskodnia a megfelelő politikai körülményekről a valóban szabad választások megtartásához. A londoni megállapodás egyik Robbanásveszély Rhodesiában fontos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rhodesiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mintegy hatezer embert. Az utóbbi hetek eseményei azonban arról győzték meg a zimbabwei hazafiakat és az AESZ tagországait, hogy a brit gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith—Muzorewa-kormányzat fentartásáért. A dél-afrikai csapatokat nem vonták ki, Lord Soames részrehajló intézkedései pedig a hazafiakat sújtják. Nem hajtották végre egyebek között a londoni megállapodásnak ama rendelkezését, amely valamennyi politikai fogoly szabadon bocsását és a száműzöttek hazatérését írja elő. A BT-vita afrikai kezdeményezői tehát a londoni egyezmények durva megsértését akarják számonkérni Nagy-Britanniától. Ez utóbbi képviselője a testületben visszautasította az afrikai országok előterjesztését és felszólította őket, hogy tartózkodjanak mindenfajta „beavatkozástól”, mivel az csak nehezítené az afrikai ország függetlenségének megadásáról szóló megállapodás teljesítését. Anglia végső soron vétójogával élve megakadályozhatja a határozathozatalt a BT- ben, de ez esetben — az AESZ ezt már jóelőre jelezte — a vita kezdeményezői a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé viszik, Anglia viszont szeretné elkerülni, hogy"itt a ,,vádlottak padjára” ültessék. A vita élét elveendő lépésként értékelendő, hogy a BT- ülésre időzítve, Lord Soames bejelentette: az országot Dél-Afrikával öszszekötő híd északi oldalán rhodesiai csapatok vették át a körzet ellenőrzését a dél-afrikai csapatoktól. Ez a részleges kivonulás azonban aligha elégíti ki a rhodesiai hazafiakat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a törékeny tűzszünetet. PÁLFI VIKTOR f az enyhülés eredményei — és ellenségei Costa Gomes budapesti sajtótájékoztatója Az enyhülés ellenségei már hosszú ideje mesterségesen élezik a nemzetközi helyzetet. A világ emiatt jutott a második világháború óta talán legnehezebbnek, legveszélyesebbnek számító politikai mélypontra — hangsúlyozta budapesti sajtótájékoztatóján Costa Gomes tábornok, a portugál Béke- és Együttműködési Tanács elnöke, a Béke-világtanács Elnökségének tagja. Az Országos Béketanács rendőreként hazánkban tartózkodó portugál személyiség, akit Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke köszöntött csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában, nyilatkozott a nemzetközi helyzetről. A többi között hangsúlyozta: a hidegháború erői már a helsinki záróokmány aláírása után aggályokat keltettek lépéseikkel a haladó emberek körében. Az enyhülés azonban az elmúlt években számos alapvető eredményt hozott, húzta alá Costa Gomes, jóllehet, bizonyos körök már korábban is minden lehetőséget felhasználva megpróbálták megtorpedózni. Amerikai diákok tiltakozása A HADKÖTELESEK ÖSSZEÍRÁSA ELLEN NEW YORK Tüntetésekre került sor három, a legnagyobb és a legnevesebb amerikai felsőoktatási intézmény közé számító egyetemen Carter elnök döntése ellen, miszerint a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítását megkönnyítendő — újra bevezetik a hadköteles korúak összeírását. A New York-i Columbia, a Connecticut-i Yale és a kaliforniai Berkeley egyetem területén a hallgatók Carter döntését elítélő jelszavakat hangoztatva tiltakozó felvonulásokat tartottak.. A Columbia egyetemen összetűzésekre is sor került az összeírást ellenző és támogató diákok között. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a vietnami háború befejezése óta a mostani megmozdulások az első kormányellenes politikai tüntetések az amerikai egyetemeken. Események Csütörtökön Bukarestbe érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromiko a Román Szocialista Köztársaság vezetőségének meghívására tesz rövid látogatást a román fővárosban. * Harold Brown amerikai hadügyminiszter a dán kormányhoz intézett levelében sürgette, hogy Dánia az elkövetkezendő években jelentős mértékben növelje katonai költségvetését —adta hírül a dán televízió. * Angliában jó tíz éve nagyarányú, központosított telefonlehallgatás folyik bármiféle törvényes ellenőrzés nélkül. A lehallgatóközpont működését leleplező hetilap, a New Statesman minden parlamenti képviselőnek megküldte a lap számát, hogy parlamenti vitát provokáljon a titkos tevékenységről. Csütörtökön folytatódtak a kurdisztáni összetűzések, s a harcok átterjedtek a szomszédos Kermanshah tartomány Paveh városára. A kurdisztáni helyzetről szóló legutolsó teheráni jelentések szerint Bijarban folynak heves összecsapások a „szorongatott helyzetben levő iszlám gárdisták” és a kurd felkelők között. Mintegy kétezer francia tüntetett Cologne nyugatnémet városban, ahol most áll bíróság előtt Kurt Lischka volt náci tiszt. Lischka irányította a francia zsidók deportálását a második világháborúban. (TELEFOTO -AP-MTI -KS) * kivitt doktrína - új tálalásban TÖRTÉNELMI párhuzamokat keresnek világszerte a politikai megfigyelők az Egyesült Államok elnökének a kongresszus előtt elmondott beszédét vizsgálva. Az Unió helyzetéről szóló elnöki jelentés — mutatnak rá — tartalmával és hangvételével egyaránt a hidegháborús évekre emlékeztet. Az újraválasztásért küzdő Carter felelevenítette a harminc évvel ezelőtti stílust, s a demokrata párti szavazók szemében „új Trumanként” kíván tündökölni. A helyzet azonban az elmúlt három évtized alatt alapvetően megváltozott Az ötvenes évek elején Amerika vezetői még az abszolút hadászati fölény tudatában, a szilárd szövetségi rendszer vezető hatalmaként politizálhattak. Truman idejében még nem szabadultak fel az imperialista hatalmak gyarmatai, s az Egyesült Államok tőkés partnerei is a teljes gazdasági függés és alárendeltség állapotában voltak. AZÓTA mindez megváltozott. Igaz, hogy az Egyesült Államok ma is a tőkés világ vezető gazdasági és katonai hatalma, ám a másik oldal a döntő területeken kiegyenlítette az erőfölényt. Megváltoztak a tőkés országok közötti kapcsolatok: Japán és Nyugat-Európa alárendelt partnerből versenytárs lett, s ma már a Fehér Házban sem számíthatnak arra, hogy a kisebb szövetségesek fegyelmezett másodhegedűsként követik a nyugati zenekarban az amerikai vezérszólamot. Mindez csupán azért van, mert például az európai tőkés országok és Japán az elmúlt évtizedekben igen gyors gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Meghatározó az új viszonylatokban a szocialista országokkal való kapcsolatrendszer:- azok a politikai és gazdasági előnyök, amelyeket az enyhülés évtizedében a két fél kölcsönösen elért Az sérti, mellőzhető, hogy napjainkban merőben új szerepet játszanak az egykori gyár-, matok és félgyarmatok is. A jelenlegi hidegháborús hangulatkeltés, az „orosz medvével” való fenyegetőzés persze nem teljesen hatástalan. Elsősorban az ameri-kai polgárt akarják befolyásolni, az ő nacionalista érzelmeit kívánja Washington manipulációs apparátusa mozgósítani, talán nem is sikertelenül. Hiszen Carter lényegében azt ígéri, hogy visszaállítják az amerikai birodalmat, azokat az időket, amikor az Egyesült Államok hatalma látszólag teljes volt. A KÉTES értékű doktrína egyértelműen ennek a „birodalomnak" a felélesztésére törekszik. . Több fokozatú tervről van szó. Az elmúlt évben keresztülvitték az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésének tervét. Ez egy olyan hadászati tényező, amely jelentős veszélyt je■lent a szocialista országok (és a NATO-tagállamok) biztonságára. Jelenleg — Afganisztán ürügyén — az amerikai haderő közép-keleti visszatérését készítikelő, létrehozzák az indiaióceáni hadiflottát és a légi szállítású gyorshadtestet, azaz Washington globális, csendőralakulatát A katonai költségvetés ötszázalékos növelése újabb dollármilliárdokat biztosít ezekre a célokra, s közben folyik a hadászati csapásmérő erők kor- szerűsítése — MX-rakéták,Trident-tengeralattjárók, B—1 típusú távolsági bombázók építése, illetve gyártás-előkészítése is. A tervek része továbbá Kína korszerűfegyverekkel való ellátása, amiben Brown hadügyminiszter pekingi látogatásakor meg is egyeztek. Az amerikai fegyveres erők gyors fejlesztésével együtt (mint a hajdani trumani időkben) ismét erőfeszítéseket tesznek valamiféle katonai szövetségek létrehozására a Közép- Keleten és a Csendes-óceán térségében. A kongresszusi beszédben Carter „amerikai övezetnek” nyilvánította a Föld több térségét azzal, hogy ott saját tetszése szerint alkalmazza az Egyesült Államok fegyveres erőit. A HARCIAS megnyilatkozásokat olvasva , sokakban felvetődik a kérdés: elfelejtették volna-e Amerikában a véres vietnami leckét, azt, hogy a hatalmas hadigépezet milyen csúfos és keserves vereséget szenvedett Indokínában? Úgy tűnik, igen, s Washingtonban ismét hajlandóság van újabb katonai kalandokra vélt „befolyási övezete” megvédésére. Az elmúlt hetek eseményeit vizsgálva világszerte rámutatnak: veszélyes vízválasztóhoz érkezett Washington. Pedig a katonai kaland kockáztatását a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának a mégoly nagy katonai erővel rendelkező amerikai hatalom sem. Truman elnöksége idején az erőviszonyok még lehetővé tették, hogy az USA a „szakadék szélén táncolás” politikáját folytassa, s ebben szolidárisak voltak vele atlanti szövetségesei is, akik például a koreai háborúban segédcsapatokat küldtek az amerikai expedíciós hadtest mellé, MA MAS a helyzet. Igaz,a nyugati tőkés középhatalmak készek arra, hogy bizonyos jelképes ügyekben szolidaritást vállaljanak az Egyesült Államokkal, de ha a két világrendszer közötti viszony fontos politikai, gazdasági oldaláról van szó, akkor nem követik Washingtont. A józan nyugati politikusok számára egyre világosabb: a kockázatos lépések, a fegyvercsörgetés, az erővel való fenyegetés politikája hosszú távon nem hozhat hasznot — az újsütetű (de oly régi divatú) Carter-doktrína tételei nem alkalmazhatóak a nyolcvanas években. MIKLÓS GÁBOR PÉNTEK, 1080. FEBRUAR .