Csongrád Megyei Hírlap, 1980. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
Szovjet vezetők üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot intézett Losonczi Pálhoz abból az alkalomból, hogy újraválasztották az Elnöki Tanács elnökévé. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökévé történt újbóli megválasztása alkalmából. Részvétátogatás V. V. Giri, scz. Indiai Köztársaság volt elnöke elhunyta alkalmából részvétlátogatást tett a budapesti indiai nagyköveségen Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke és Házi Vencel külügyminiszterhelyettes. Építésügyi országos tanácskozás Számolhatunk azzal, hogy az ötödik ötéves tervben előirányzott 430—440 ezer lakásnál több, 450—455 ezer új otthon épül fel az év végéig — állapította meg Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár az ágazat vállalati és szövetkezeti gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőinek hétfőn tartott országos tanácskozásán. A tervidőszakban a tervezetthez közeli szinten teljesülnek a lakóépületek felújítására, korszerűsítésére és karbantartására előirányzott feladatok is. Mintegy 75 ezer állami tulajdonban levő lakást újítanak fel, s több mint 20 ezret korszerűsítenek az év végéig. Ezzel a felújított lakások aránya a tervidőszak végéig eléri a 72 százalékot. A tanácskozásom megjelent Ábraképi Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. Külkereskedelmi aktívaülés A Külkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében hétfőn külkereskedelmi aktívaülést tartottak Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. A tanácskozáson, amely az elkövetkező időszak külkereskedelmi feladataival foglalkozott, Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartott tájékoztatót. Elutazott az iráni delegáció Hétfőn elutazott hazánkból az iráni delegáció, amely Shoja Eddin Fattahi kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével Budapesten tárgyalt. A Külkereskedelmi Minisztériumban áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködés helyzetét, és megállapodtak, hogy növelik a kölcsönös szállításokat, fejlesztik a műszakitudományos együttműködést és szélesítik a magyar vállalatok közreműködését az iráni beruházások megvalósításában. A tárgyalásokról Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes és S. Fattahi emlékeztetőt írtak alá. Az iráni delegáció vezetőjét fogadta Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Veress Péter külkereskedelmi miniszter. 2 Schmidt kancellár a Szovjetunióban Százi Judit, az MTI tudósítója jelenti: Zászlódíszt öltött hétfőn délelőtt a vnukovói repülőtérről Moszkva központjába vezető Lenin sugárút: a sarló-kalapácsos vörös zászlók mellett az NSZK lobogói a déli órákban kétnapos látogatásra érkezett Helmut Schmidt kancellárt és Hans- Dietrich Genscher alkancellárt, külügyminisztert köszöntve. A Pravda hétfői száma címoldalán a két nyugatnémet politikus fényképével jelent meg. Az életrajzok ismertetését követően az SZKP KB központi lapja megjegyzi: a szovjet emberek abban a reményben üdvözlik fővárosukban Schmidt kancellárt és Genscher külügyminisztert, hogy látogatásuk hozzájárul majd a két ország közötti kapcsolatok további fejlődéséhez, és ily módon javára válik mindkét népnek, valamint az európai béke és enyhülés ügyének. A látogatást megelőzően Moszkvában hangsúlyozzák, hogy Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter személyében olyan állam vezetői tárgyalnak két napon át a szovjet fővárosban, amely vitathatatlanul vezető szerepet játszik Nyugat- Európában — mind politikai, mind gazdasági, mind pedig katonai téren. E tény pozitív példái közül kétségkívül kiemelkedik a tíz évvel ezelőtt, s éppen a Szovjetunióval kötött szerződés révén kiteljesedett keleti politika, és ennek ösztönző hatása az egész kontinensre. Emellett azonban Moszkvában egy pillanatig sem titkolták, hogy rosszallják a NATO fegyverkezési programjának nyújtott nyugatnémet támogatást. Schmidt kancellár személyes szerepét a rakétatelepítési terv elfogadásában. Az európai enyhülés fennmaradásának esélyei, a nemzetközi kérdésekről várható eszmecsere latolgatása mellett a szovjet sajtó az elmúlt napokban több ízben tért ki a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak elemzésére, megjegyezvén, hogy a politikai és gazdasági viszony összefügg, kihat egymásra, ellentétes irányuk huzamosan nem tartható fenn. Az NSZK a Szovjetunió legnagyobb tőkés partnere: az évi növekedési ráta átlagosan 25 százalék, a kereskedelem volumene tavaly meghaladta a 4 milliárd rubelt. Az 1980-as részadatok ennél is nagyobb fejlődésről tanúskodnak: az első negyedévben az 1979. évi 887,4 millió rubelről 1234,5 millió rubelre emelkedett az árucsere értéke, és javult az export és az import aránya. Egyre nagyobb szerephez jut az ipari kooperáció, amelynek példái hosszan sorolhatók, kezdve a leglátványosabbal, a nyugatnémet közreműködéssel épült , új moszkvai repülőtérrel. A fejlődés alapja az a 25 évre szóló gazdasági együttműködési megállapodás, amelyet Leonyid Brezsnyev 1978. májusi bonni látogatása alkalmával írtak alá, és amelynek keretében újabb és újabb szerződéses programok születnek. A mostani látogatás idején írják alá a hosszú távú ipari-gazdasági együttműködési programot. A szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó mindig jelentős esemény, most azonban különösen az — írja hétfő esti kommentárjában Harmat Endre. — Moszkvában nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy Schmidt kancellár személyében olyan ország vezető politikusa érkezett a szovjet fővárosba, amely rendkívül lényeges szerepet játszik Nyugat-Európában, politikai, katonai és gazdasági téren egyaránt. A nyugatnémet kancellár kettős nyomás alatt áll. Egyrészt Washingtonból Carter amerikai elnök kívánja minden elképzelhető eszközzel ráerőltetni élesen szovjetellenes politikáját másrészt odahaza a kormánykoalíció jobboldali ellenzéke. A kancellárnak tehát meglehetősen sok szíriv között kell hajóznia, de aligha feledheti, hogy nemcsak kül-, hanem nyomós belpolitikai okai is vannak arra: igyekezzék legalább valamelyest elhatárolni magát, és kormányát az egyértelmű tengerentúli hidegháborús áramlattól. A legutóbbi felmérések tanúsága szerint, a Német Szövetségi Köztársaság lakosságának mintegy hetvenöt százaléka (!) támogatja Schmidt ezzel kapcsolatos kísérleteit és ez az október 5-én esedékes választások előtt önmagában is rendkívül komoly tényező. Aszovjet fővárosban értékelik a kancellárnak azt apróbálkozását, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben valamelyest megőrizze mozgásszabadságát. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy számos alapvető kérdésben — mindenekelőtt az eurórakéták ügyében — a kancellár támogatta az amerikai koncepciót. A jelenlegi helyzetben különösen örvendetesnek tartják Moszkvában, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek. Évek óta az NSZK a Szovjetunió legnagyobb nyugati kereskedelmi partnere, az elmúlt tíz évben a két ország közötti árucsere-forgalom nyolcszorosára növekedett, s Tyihonov miniszterelnök-helyettes minapi bonni látogatása során újabb nagyszabású gazdasági tervek születtek. A jelenlegi bonyolult helyzetben egyetlen megfigyelő sem tartja vitásnak, hogy rendkívül fontos megbeszélések színhelye most a szovjet főváros — hangsúlyozza a kommentátor. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Edward Richard Schreyer főkormányzót. Hazánkba érkezett a Finn Központi Szociáldemokrata Ifjúság Szövetsége (SNK) delegációja, amelyet Jorma Bergholm, a Finn Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottsága póttagja, az SNK elnöke vezet. A delegáció tárgyalást fog folytatni a két ifjúsági szervezet közötti együttműködés formáiról, lehetőségeiről. • Jakab Sándor főtitkárhelyettes vezetésével hétfőn SZOT-küldöttség utazott az észak-írországi Belfastba, az ír szakszervezetek kongreszszusára. A Wafa palesztin hírügynökség hétfőn ismertette a vasárnap éjszakai Libanon elleni izraeli támadás körülményeit. E szerint: a komp (Folytatás az 1. oldalról.)rint is milliárdokkal lenne növelhető a nemzeti jövedelem a minőség javításával. Egy-egy ismétlődő hiba alaposabb elemzésre, s nem utolsósorban a minőségre ösztönző bérezés gyorsabb elterjesztése nagy mértékben gyorsíthatná a javulás folyamatát. A vállalatok azonban gyakran a minőség alakulásának csak egy-egy részkérdésére figyelnek, s nem fordítanak figyelmet a minőséget befolyásoló tényezők egészére. A minőségellenőrzés is többnyire a hagyományos módszereket alkalmazza, sokhelyütt nem hozták létre a minőségbiztosítás korszerű szervezeteit, vagyis nem gondoskodtak kellőképpen a kifogástalan munka személyi és tárgyi feltételeiről, a termékekgyártás közbeni ellenőrzéséről. A minőséget rontja a munkafegyelem hiánya, a dolgozók dekoncentráltsága is, az esetek többségében azonban a feltételek hiánya idézi elő a hibákat. Ez az oka annak, hogy a dolgozók az üzemi demokrácia fórumain igen gyakran sürgetik a minőségjavítást szolgáló műszaki-szervezési feltételek megteremtését, a céltudatosabb anyagi ösztönzést. Jogos kívánságaiknak olyan ösztönző bérformák bevezetése felel meg, amelyek jobban elismerik a kifogástalan munka nagy értékét. Több vállalatnál már jó eredményeket hozott a minőségre ösztönző bérezés, például a Taurusnál, a Baromfiipari Tröszthöz tartozó vállalatoknál, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál és több más helyen. Sok azonban még a teendő. Ma még exporttermékeink közül sem mind olyan jó minőségű, mint például a könnyűfém- és épületszerkezeti elemek, hegesztett szerkezetek, a Hajdúsági Iparművek radiátorai, ugyanennek a vállalatnak a mosógépei, a Taurus teher- és személygépkocsi-, valamint a kerékpárköpenyei és tömlői. A tejipar exporttermékei közül a vajra évek óta nem érkezett reklamáció. A szakszervezetek az illetékes irányítószerveknél ezt szorgalmazzák, hogy tegyék még érdekeltebbé a vállalatokat a minőség javításában, a kooperáció fejlesztésében. A jó finőség legyen érdeke a vállalatnak, a kisebb kollektíváknak és az egyéneknek is. Az elnökség felhívta az ágazati-ipari szakszervezeteket, hogy értékeljék a kooperáció és a minőség területén kialakult helyzetet, s a partner állami szervezetekkel közösen szabják meg a konkrét teendőket. Szorgalmazzák, hogy a Vállalatok munkájának értékelésekor mint döntő tényezőt vegyék figyelembe a minőség alakulását, és a kooperációs kötelezettségek teljesítését. A SZOT elnöksége további napirendi pontként a szakszervezeti számvizsgáló bizottságok tevékenységének továbbfejlesztéséről, majd a szakszervezetek megyei tanácsai, illetve a szakszervezetek budapesti tanácsa feladata és hatáskörére vonatkozó korábbi határozat végrehajtásáról tárgyalt. Javaslat hangzott el az SZMT-k szervezetének módosítására és a létszám csökkentésére is. Eszerint a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, továbbá Borsod és Veszprém megyei SZMT létszámát 2— 2-vel, a többi megyében — Békés, Nógrád és Vas megye kivételével — egy személlyel kell csökkenteni. A létszámcsökkentést az SZMT-k — illetve az SZBT — saját hatáskörükben oldják meg. (MTI) a SZOT elnökségének üléséről SOROKBAN mondóosztagok Túr és Szidon között — 25 kilométerrel északra az izraeli—libanoni határtól — támadtak rá a PFSZ-hez tartozó Arab Felszabadítási Front (AFF) táborára. A rohamot ágyúnaszádok készítették elő, a támadásban részt vett osztagok zömét helikopterekről dobták le. Palesztin források szerint az izraeli akciónak tizenegy halálos áldozata volt. Az izraeli parlament hétfőn délután 60 szavazattal 54 ellenében elutasította azt az ellenzéki indítványt, hogy a törvényhozás oszlassa fel önmagát és írjanak ki új választásokat. Nem vett részt a szavazáson a kórházba szállított Begin miniszterelnök és a Washingtonban tartózkodó Burg belügyminiszter. A kormány ellen szavazott többek között Mose Dajan volt külügy- és hadügyminiszter. Hétfőn Kabulban, az ország történetében először országos konferenciát tartottak az afgán ulemák, a mohamedán törvénylátók. A konferencia elfogadta az afgán forradalmi tanács felhívását, hogy hozzanak létre a minisztertanács mellett az iszlám ügyekkel foglalkozó főhivatalt. Döntést hoztak arról is, hogy megalakítják az afgán mohamedán papok és ulemák legfelsőbb tanácsát. Iránban a belügyminisztérium minden tüntetést és tömeggyűlést megtiltott. Az illetékes tisztviselő közlése szerint a tilalom a parlament munkájának kezdetéig érvényes. • Michel Debré de Gaulle elnök egykori miniszterelnöke hétfőn bejelentette: jelöltként indulni szándékozik a következő francia elnökválasztáson. Amerikai elnökválasztási kampány Kilátások a kérdőjelekkel Még több, SiThara november 4-ig. Ezen a keddi napon választják meg az Egyesült Államok új elnökét. Pillanatnyilag még csak sejteni sem lehet, ki nyeri el ezt a tisztséget, jóllehet az elnökségért folyó küzdelem első szakasza, az úgynevezett előválasztások időszaka — amely február végén kezdődött — június első napjaiban már lezárult Az összesen 37 államban sorra került előválasztásokon — amelyeken megválasztották a Demokrata Párt illetve a Köztársasági Párt konvencióján (kongresszusán) részt vevő küldötteket és szavaztak a nekik tetsző, elnökjelöltségért versengő politikusokra — a Demokrata Párt részéről Carter elnök, míg a Köztársasági Párt részéről Ronald Reagan volt. kaliforniai kormányzó szerezte meg a szükségesnél is nagyobb számú támogatót. Carter a demokraták augusztus 11-én, New Yorkban összeülő elnökjelöltválasztó konvencióján részt vevő 3331 küldött közül 1916 támogatóra számít — enynyien ígérkeztek el mellette az előválasztások során —, míg Edward Kennedy mögött csak 1211-en sorakoztak fel. Miután az elnökjelöltség megszerzéséhez a demokraták soraiból 1666 küldött szavazata is elegendő. Carter jelölése — legalábbis papíron — biztosnak látszik. A Köztársasági Pártnál lényegesen egyértelműbb a helyzet: itt Ronald Reagan egyedül pályázik pártja elnökjelöltségére. A Detroitban július közepén sorra kerülő konvención megjelenő 1991 küldöttből elegendő, ha 998-an támogatják őt. Miután már az előválasztásokon 1448 küldött támogatását nyerte el elnökjelöltté választása biztosra vehető. Visszaérve elnökjelölő konvenciójának kilátásaira, úgy tűnik, hogy Carter minden bizonynnyal elnyeri az elnökjelöltséget. Presztízsét azonban az utóbbi hetek néhány fejleménye alaposan megtépázta. Az egyik: Carter szánalmasan alulmaradt az előválasztások befejező napján, június 3-án, amikoris a nyolc államban rendezett előválasztásokon csak háromban sikerült győznie: öt államban Kennedy szerzett meglehetősen nagy többséget. A másik tekintélycsökkentő vereséget június közepén szenvedte el az elnök, amikoris a szenátus és a képviselőház kétszer is leszavazta „olajtervét”, méghozzá mindkét alkalommal kétharmados többséggel. Carter javaslata az volt, hogy az importolajra (az Egyesült Államok olajszükségletének egyharmadát külföldről hozza be) hordónként, azaz minden 159 liter után 4 dollár 62 cent különadót vessenek ki. Ez gallononként — 1 gallon az USA-ban 3,78 liter — centtel drágította volna a benzint. Végül: még változatlanul „felszínen van” az április végén kudarcba fulladt, a Teherán közelében meghökkentően primitív módon megkísérelt túszkiszabadító akció miatt érzett döbbenet és felháborodás. Kennedy tehát úgy vélekedik, hogy az előválasztások befejező fordulójában aratott nagyarányú győzelmei és Carter említett balsikerei révén elérheti: a konvenció módosítja az eljárási szabályokat. Ez azt eredményezhetné, hogy a küldötteket nem köti az előválasztásokon adott ígéret és a nekik legjobban megfelelő jelöltre adhatnák szavazataikat, így Kennedy esetleg megszerezhetné a jelöltséghez szükséges további szavazatokat, vagy ha az egyik jelöltnek sem sikerülne, úgy a konvenció közfelkiáltással választana jelöltet — talán éppen őt. Bár a június megtartott két széles körű közvéleménykutatás is bizonyította, igen mély a bizalmatlanság, a hitetlenség és a fásultság a Carter-i vezetéssel szemben, kevés a valószínűsége annak, hogy Kennedy megszerezze pártja elnökjelöltségét. Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyébként köztársasági párti John Anderson — aki kitűnő szónok és nagy népszerűséget szerzett az új stílusú vezetés szükségességének középpontba állításával — független jelöltként indul. Győzelemre ugyan nincs esélye, de elviheti a szavazatok egynegyedét. Ez azt eredményezné, hogy sem a demokrata párti jelölt, sem Ronald Reagan nem tudja megszerezni a szükséges számú, legalább 270 elektort. Az Egyesült Államokban ugyanis nem elnököt választanak közvetlenül, hanem elektorokat, szám szerint 538-at. Ezek az elektorok választják meg azután az elnököt. Azt, hogy melyik jelölt győzött, az elektorok pártállásából lehet megtudni. Ha azonban egyik jelölt sem szerez legalább 270 elektort, akkor az ugyancsak november 4-én újjáválasztott képviselőház jelöli ki az elnököt — a három legjobban szerepelt jelölt közül. Ez esetben a képviselők nem személyesen szavaznak, hanem államonként testületben. Az a jelölt nyer ekkor, aki az 50 állam közül legalább 26-rak szavazatával rendelkezik. Hosszú évek óta is ennyire kérdőjeles az amerikai elnökválasztás kimenetele, mint az idén, még akkor is, ha pillanatnyilag Ronald Reagan győzelmi esélyeit tippelik USA-szerte. PERÉNYI ISTVÁN Eszmecsere a pártellenőrzésrőől Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának meghívására június 28— 30. között Pozsonyban tartózkodott Brutyó János az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Megbeszéléseket folytatott Miloslav Capkával, a CSKP KERB elnökével és Miloslav Bodával, a Szlovák Kommunista Párt KERB-elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a pártellenőrzés időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről, az MSZMP XII. és a CSKP XV. kongresszusi határozatai végrehajtásának tapasztalatairól. Brutyó Jánost szlovákiai tartózkodása során fogadta Miloslav Bruskovic, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Szlovák KP KB titkára. KEDD. 1980. JULIUS L