Csongrád Megyei Hírlap, 1980. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD ★ MEGYEI 11. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Törvényerejű rendelet a földértékelésről Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken Illést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocia­lista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaság­ban ez év szeptemberében tett hivatalos látogatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnö­ki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak, jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a meglátogatott államok politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatainak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél kor­szerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést amely a mező- és erdőgazdasági művelést szolgáló kül­területi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi műveléssel hasz­nosított belterületi földekre vonatkozik — 1981-től folya­matosan hajtják végre. A polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végre­hajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tar­talmaz azokra az esetekre, amikor a bányászati tevékeny­ség, vagy az energia továbbítását szolgáló berendezések el­helyezése a használati jogok korlátozásával jár. A törvény­­erejű rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt (MTI) Pjotr Gyemicsev fogadása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemi­­csevet, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai magyarorszá­gi rendezvényein vesz részt Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Laurot, az SZKP KB kulturál­ osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélése­ken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barát­ság, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlő­désének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesz­tésében. Szolgáltatóházak, gépkölcsönzés a kisiparosoknak Kedvező változások a szolgáltatás­llan Cipőt, csapot, ablakot, té­vét, gépkocsit, lakást javít, köszörül, fuvaroz, tetőt fed . 136 szakmában végez szolgáltatást a kisiparosok százezres tábora. A lakosság szolgáltatási igényeinek je­lenleg több mint 50 száza­lékát a kisiparosok elégítik ki. Számuk az utóbbi esz­tendőkben örvendetesen nö­vekedett, elsősorban azok­ban a szolgáltatási ágakban váltottak ki ipargyakorlási engedélyt, melyek iránt kü­lönösen megnövekedtek az igények. Ennek köszönhe­tően az V. ötéves tervidőszak­ban kedvezően változott a kisipar szolgáltató hálóza­tának struktúrája, egyre jobban igazodik a valós szükségletekhez. A kisiparosok több mint fele 11 szakmában tevékeny­kedik, ezen belül is a leg­többen a lakáskarbantartás­ban, az építőipari szolgálta­tásokban dolgoznak. A kis­iparosok az idén mintegy 18 milliárd forint értékű mun­kát végeznek el, melyből 11 milliárdot tesz ki az­ építő­iparosok tevékenysége. Az elmúlt öt esztendőben a szolgáltatások mellett a kisipar árutermelő, háttér­ipari szerepe is növekedett. A kis műhelyekben gazda­ságosan előállítható termé­kek, elsősorban a hiánycik­kek, az ipar számára nélkü­lözhetetlen alapanyagok, al­katrészek­­ előállításával já­rultak hozzá a belföldi ellá­tás javításához, sőt az ex­port növeléséhez is. A további növekvő felada­tai­klátásához, jelentős se­gítséget nyújtanak az utób­bi időben hozott jogi és gazdasági rendelkezések, az iparkiváltást és gya­korlást megkönnyítő és ösztönző szabályozók. Ezt szolgálja egyebek közt a januárban életbe lépő jöve­delemadó-módosítás is. Bács-Kiskun megyében az utóbbi három évben 800-an váltottak kisipari engedélyt, így 6500-an folytatnak már fő- és melléktevékenység­ként lakossági szolgáltatást. Gondot okoz azonban a szol­gáltatások színvonalának emelésében, hogy a magán­iparosok alig 5 százaléka rendelkezik korszerű eszkö­zökkel, műhellyel, 45 száza­lékuk közepes, 50 százalé­kuk pedig teljesen elavult felszerelésekkel termel. Komárom megyében az építőipari kisiparosok ösz­tönzésére a KIOSZ megyei szervezete az­­ idén először szakmai napokat rendezett, azzal a céllal, hogy megis­mertesse velük a legújabb építési technológiákat. Tatabányán nyitott szö­vetkezeti bemutatóterem­ben díjmentesen propagál­ják a kisiparosok vállalá­sait, közlik címüket, és a legfontosabb munkáik irányárát. A szövetkezetek speciális szerszámok, kisgépek köl­csönzésével is támogatják a kisiparosokat. Csornán a napokban ké­szült el Győr-Sopron megye első kisipari szolgáltató há­za. Tíz szakma képviselői dolgoznak együtt a kétszin­tes épületben. Sopronban úgynevezett mesterház kiala­kítását tervezik; a város egyik nagy lakótelepén a felvonulási épületeket nem bontják le, hanem kisipari műhelyeknek alakítják át. Győrött egy szövetkezeti la­kótömbben a lakók össze­fogásával a nem használt alagsori helyiségekben hat kisipari műhelyt alakítottak ki. Pest megye szolgáltatásai­ban a kisiparosok az orszá­gos átlag fölött, 60—70 szá­zalékkal képviseltetik magu­kat. Mégsem ritka, hogy egy­­egy kisebb településen bizo­nyos szakmákban hiány van. Ezért több községben gyűjtőlá­dát állítottak fel, ahová a lakosok címmel együtt cé­dulán bedobják rádió-, té­vé-, háztartási gép-, cipő­javítási igényüket. Néhány napra rá „mozgó” kisiparosok keresik fel őket, s elvégzik a szükséges javí­tásokat. A gyűjtőládás szol­gáltatás jól bevált a szent­endrei és a ráckevei járás­ban, s most újabb területe­ken vezetik be. (MTI) Javuló kereskedelmi ellátás — állapította meg a csongrádi városi tanács Ülést tartott tegnap Csong­­rád város tanácsa Nagy Im­re elnökletével. A napirendben szereplő­­ beszámolók megtárgyalása előtt dr. Aides Sándor, a vá­rosi tanács elnökhelyettese emlékezett meg a tanácsok megalakulásának 30 éves év­fordulójáról. Kitüntetések átadása A megemlékezést követően dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb-titkára és Vincze Mária, a HNF városi bizott­ságának titkára átnyújtotta a Minisztertanács Elismerő Oklevelét Balogh László és Szegedi Ferencné tanácstag­nak, valamint az apparátus dolgozói közül Czombos La­josnak, Kiss Ilonának, Megy­­gyesi Antalnak, Gresó Imré­nek, Juhász Lajosnak, Kecs­kés Lászlónak, Papdi József­nek és Lovas Mátyásnak, akik 30 éve állnak a köz szolgálatában. Ezt követően a Pro Urbe Csongrád-díj idei kitünte­tettjeit köszöntötte Nagy Imre. A város legmagasabb kitüntetését ezúttal a Tisza Bútoripari Vállalat csongrá­di gyáregységének, Galli Já­nosnak, az ének-zenei álta­lános iskola címzetes igazga­tójának és dr. Barcza Gézá­nak, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezető­jének ítélték oda. A nevük­ben Galli János mondott kö­szönetet az elismerésért.­­ nek és számottevően rontja az ÁFÉSZ gazdálkodását, az a felvásárlások drasztikus visszaesése. Csupán 40 szá­zalékát produkálták annak, amit 5 évre előirányoztak. A napirend vitájában elő­ször Hajdú Mihályné fejtette ki véleményét a MIRKÖZ szocialista brigádjainak ne­vében. Örömmel nyugtázta, hogy a városban gyarapszik a korszerű kereskedelmi és vendéglátóegységek száma, de az árukínálat még kíván­nivalót hagy maga után. A mezőgazdasági bolt nyitva­­tartása nem alkalmazkodik a vásárlók idejéhez, a ruhá­zati választék szűk. A ven­déglőkben még mindig sok a részeg, a csongrádi fagylalt íze évek óta kifejezetten rossz. Balogh Sándorné, a városi tanács bokrosi kiren­deltség vezetője elégedettsé­gét fejezte ki, hogy az ot­tani ABC-t és vendéglőt fel­újították, ezzel javult a hús­ellátás, és a mezőgazdasági dolgozók meleg ebédhez jut­nak. A bolt meglevő hiá­nyosságai a személyi feltéte­leken múlnak. A bokrosiak továbbra is kérik, hogy hely­ben árusítsanak háztartási gépeket, felszereléseket Dr. Lovas Sándor, a helybeli belgyógyászati osztály he­lyettes vezetője azt indítvá­nyozta, hogy egyes vendég­lőkben tiltsák meg a do­hányzást Sinkó János, a Pe­tőfi Tsz tagja felvetette, hogy a zöldség-, gyümölcs-, vala­mint a kisállat-felvásárlást sok panasz, bírálat éri. A he­lyi ÁFÉSZ jóval alacsonyabb felvásárlási árat kínál, mint a szentesi, a gátéri, a kis­kunfélegyházi szövetkezetek. Kedvezőtlen munkaerőhelyzet Zádori Zoltánna iskolai vé­dőnő javasolta, hogy a ko­rábbi bökényi ABC-t alakít­­sák át ruházati bolttá. Fodor Pál, a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályának he­lyettes vezetője megállapí­totta, hogy a csongrádi élel­miszer-ellátás egyenletes. Hangsúlyozta, hogy a csü­törtöki bevásárlónapoknak nemcsak a nagyvárosokban van értelme. Ahol eléje men­nek a vásárlói igényeknek, ott nem kérdéses a haszna. Hajdú József, az Építőipari Szövetkezet dolgozója arra figyelmeztetett, hogy az élel­miszerekre, amelyeket haj­nalban raknak le a kereske­delmi egységek elé, jobban kellene vigyázni, ne szeny­­nyeződjenek. Vass Imre, a MÉSZÖV elnökhelyettese a Feketevár Áruház jó ellá­tottságáról beszélt. Elmondta, hogy az Erzsébet-szálló sor­sáról rövidesen döntést hoz­nak. Az ÁFÉSZ-nek nem­csak a felvásárlásban van szüksége nagyobb körülte­kintésre, hanem a mezőgaz­dasági termeltetésben, az ár­politikában és a szövetkezet­politikában is. Forgó Béla válaszában taglalta a helyi kereskede­lem kedvezőtlen munkaerő­­helyzetét, ígéretet tett, hogy Bokroson rövidesen növelik az ABC-bolt árukészletét. A felvásárlás zökkenőit objek­tív okokkal magyar­ázta. El­mondta, hogy a volt bökényi ABC-ben az olcsó- és ma­radékáruk üzletét rendezik be. Az Erzsébet Étterem ré­gi nagytermét bútorszaküz­­letté alakítják át, az Erzsé­bet presszót pedig II. osztá­lyú színvonalra emelik. Az ülés második részében Oláh Ferenc, a tanács vb művelődésügyi osztályveze­tője számolt be osztályának tevékenységéről. Elmondta: a csongrádi óvodákban elhe­lyezett gyermekek száma napjainkra meghaladta az 1160-at. Jelenleg 73 képesí­tett óvónő viseli gondjukat. Az általános iskolát végző tanulók pályára irányítását a szakigazgatási szerv az in­tézmények és az üzemek ve­zetőivel közösen vállalja. Idén a nyolcadik osztályt végzettek 42 százaléka je­lentkezett szakmunkásta­nulónak. A hozzászólók közül Var­gha Andrásné kifejtette, hogy bár a városban meglepően sokan nem fejezték be a nyolc általánost, a Kossuth általános iskolában jelentke­zők hiányában meg kellett szüntetni a dolgozók általá­nos iskoláját. Bár a Kossuth iskola főépületét is felújítot­ták, a­z épület megmaradt aládúcolva és esőzéskor rend­szeresen beázik. Sebestyén István, a városi pártbizott­ság titkára elmondta, hogy az óvodai férőhelyek bővíté­sének programja befejezésé­hez közeledik a városban. A tanulók pályára irányítása egyre jobban megfelel a tár­sadalmi szükségleteknek. A diákétkeztetésben súlyosak a gondok. Beruházás nélkül a jelenlegi alacsony színvonal sem tartható. Pintér Ferenc, a Városgazdálkodási Válla­lat műszaki vezetője indít­ványozta, hogy az ifjúsági ház hétfői zárva tartását másnapra ütemezzék, hiszen éppen hétfőn nem érvénye­sül a tv elszívó hatása. NEB-tájékoztató Ezt követően a Szentes városi-járási, Csongrád vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság működésének tapaszta­latairól adott tájékoztatást B­ónya György NEB-elnök. Amint elmondta, a bizottság munkáját 68 csongrádi népi ellenőr segíti. Az elmúlt öt évben 66 téma- és célvizs­gálatot végeztek, melyek há­romnegyede Csongrádot is érintette. A legjelentősebbek­ voltak: a gyermek- és diák­­étkeztetés helyzete, a csök­kent munkaképességű dolgo­zók foglalkoztatása, a lakos­sági szolgáltatások helyzete, a Csongr­­ád és Vidéke ÁFÉSZ tevékenysége. A bizottság által kibocsátott felhívások nyomán megtörténtek a szükséges intézkedések. Az elmúlt években csökkent a közérdekű bejelentések és panaszok száma. A tanácsülés a tájékozta­tó jelentést vita nélkül elfo­gadta és elismerését fejezte ki a csongrádi népi ellen­őrök munkája iránt. JL­SZ. GX. Az ÁFÉSZ beszámolója A tanácsülés első részében Forgó Béla, a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ elnöke adott számot a szövetkezet tevé­kenységéről a városban és vonzáskörzetében. Amint fel­vázolta, működési területük Csongrádon kívül Csanyte­­lekre, Tömörkényre, Fel­­győre és a környező tanya­világra terjed ki, ahol ösz­­szesen 31 ezer ember él. Csongrád kiskereskedelmi forgalmából 50 százalékban részesedik az ÁFÉSZ, míg a vonzáskörzetet egyedül látja el alapvető cikkekkel. Az V. ötéves tervidőszakra elő­irányzott árbevételnek előre­láthatólag csak 90 százalé­kát érik el. A kiskereske­delmi forgalom összességé­ben megközelíti a tervezet­tet. Noha az élelmiszer-érté­kesítés nem az elképzelések szerint alakult, az iparcikk­eladás ellensúlyozta ezt. Ami mélyen alatta marad a terv­ A KGST minisztiügyi szekciójának Záróü­lése Kecskeméten Pénteken Kecskeméten záróokmány aláírásával véget ért a KGST minőségügyi szekciójának ötnapos ülése. A ta­nácskozáson — amelyen az európai KGST-tagállamokon kí­vül Kuba, valamint megfigyelőként Jugoszlávia vett részt — 15 minőségszabályozással összefüggő témát dolgoztak ki az 1981—82-es év árucsere-forgalmának elősegítésére. Az ülés során Sütő Kálmán, a magyar delegáció veze­tője a hazai minőségszabályozás helyzetéről, feladatairól tá­jékoztatta a szekció tagjait. Vásárhelyi kiadás ÁRA: 1,20 FORINT 1980. NOVEMBER 1., SZOMBAT

Next