Csongrád Megyei Hírlap, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * MEGYEI A szövetkezeti ágazatok szövepe a lakossági ellátásban Rendkívül jelentős és ese­tenként meghatározó a szö­vetkezeti termelésszer­vezés, kereskedelem és szolgáltatás szerepe me­gyénkben. Az ÁFÉSZ-el például a bolti forgalom 3­ százalékát bonyolítják le. A falusi bankok takarékbetét­­állománya felül van az egymilliárd forinton. A la­kásszövetkezetek 10 ezer családi otthon fenntartására gondoskodnak, s a ZÖL­DÉRT évi árbevétele 1 mil­liárd 300 millió körüli. Nem csupán százalékokkal anyagiakkal, hanem társa­dalmi vonatkozásban is mér­hető a szövetkezeti ágazatok jelentősége, az ÁFÉSZ, s lakás- és a takarékszövetke­zetek taglétszáma megköze­líti a 130 ezret megyénkben A VI. ötéves terv során további, az eddiginél na­gyobb feladatok állnak a szövetkezetek előtt, s e ten­nivalók kerültek napirendre Szegeden, a SZÖVOSZ, s megyénk párt­­tanácsi veze­tőinek megbeszélésén, a me­gyei tanács székházában. A termékfeldolgozás fejlesztése Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke szólt megnyi­tójában az országos, s a megyei ellátási , gazdaságpo­litikai feladatok egyezteté­sének jelentőségéről. Most került első ízben sor ilyen megbeszélésre, amelyen a Szövetkezetek Országos Szö­vetségét, dr. Kovács Sándor elnökhelyettes és Pintér György, a ZÖLDKER ve­zérigazgató-helyettese képvi­selte. Részt vett a tanácsko­záson dr­ Komócsin­ Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese adott áttekintést a szövetkezeti ágazatok tevékenységének főbb tapasztalatairól Ami a termelésszervezést illeti, kö­zel 600 millió forint az ÁFÉSZ-ek éves felvásárlási árbevétele és a termékek 40 százalékát a szakcsoportok adják. A boltok 70 százalé­ka foglalkozik közvetlen zöldség-gyümölcs felvásár­lással. Ami a fogyasztókat­ az elmúlt tervidőszakban 22 ezer négyzetméterrel bővült, az üzlethálózat, amelynek 60 százaléka városi beruhá­zás. Főként Szegeden, Makón és Csongrádon játszik ki­emelt szerepet a fogyasztási szövetkezet a városellátás­ban. A jövőben a helyi termék­­feldolgozás bővítése az egyik legfontosabb ÁFÉSZ- teendő. Főként az édesipari lisztes áruk gyártásának a kialakítására van szükség. Az élelmiszeripari termék­­feldolgozás növeléséhez több gondot kell fordítani a szak­mai háttér megteremtésére. A tanácskozás előterjesz­tésében kapott helyet a fo­gyasztási szövetkezetek ipari profiljának növelése. A sze­gedi után az épülő kiszom­­bori savanyító üzem évi 40 vagon terméket ad az üzlet­­hálózatnak. Makón és Kiste­leken a hentesáruk gyártását fejlesztik. A vásárhelyi és a makói szövetkezetnél egy­­enásak az édesipari termékek. A SZÖVOSZ ÉS A MEGYE VEZETŐINEK MEGBESZÉLÉSE másrészt a konténeres szállí­táshoz szolgáló raklap és fa­ipari játékáru üzem létreho­zását tervezik. A takarékszövetkezetek­ a megye betétállományának 15 százalékát kezelik. Ami további feladat, fokozni kell a mezőgazdasági kisáruter­­meléshez folyósított kölcsö­nök arányát. A lakásszövetkezeteknél egyrészt az ügyvitel kor­szerűsítését, másrészt a fenntartási költségek csök­kentését szolgáló egyesülések indokoltak. A jövőben fel­mérik, hogy milyen részt tud vállalni Szegeden a kö­zös lakáskarbantartó társu­lás a foghíjak beépítésénél Terület ugyanis van a szö­vetkezeti lakásépítkezések­hez, de kivitelező pillanat­nyilag nincs­"­­ Szerződéses termelés A Csongrád megyei ZÖL­DÉRT elég hiányosan teljesí­tette az V. ötéves tervét, többször szorult támogatás­ra a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez. Ám­ az el­múlt évben már nyereséget produkált. A továbbiakban a hosszabbtávú szerződéses kapcsolatok erősítésére van szükség, az anyagi érdekelt­ség kölcsönös érvényesíté­sével. Vagyis jó üzletnél ré­szesüljön a termelő is a ha­szonból, a ráfizetésnél — ha ezt külső okok idézték elő — szintén közös legyen a teherviselés. A tanácskozáson a kony­hakész zöldség-, gyümölcs­feldolgozás, a piacképes hagymaszárítmány-gyártás, egyszóval az élelmiszeripari háttér fejlesztésére született javaslat. Dr. Kovács Sándor arról szólt, hogy a vállalatok kö­zötti eredménykülön betege­ket gyakran a beszűkült üz­letpolitika, a változó piaci viszonyok hiányos ismerete, s a laza vállalati, szövetke­zeti együttműködést okoz­za. Javasolta, hogy a makói hagymánál teremtsék meg a termelőtől a külkereskede­lemig terjedő közös kocká­zatvállaláson alapuló együtt­működést. Ellátási politika Dr. Komócsin Mihály a megbeszélés összegzéseként az ÁFÉSZ-ek esetében arról szólt, hogy — a megye hely­zetéből adódóan — legalább akkora figyelmet kell szen­telni a külterületi, a tanyai lakosság ellátására, mint a városokban az új lakótele­pi bolthálózat kiépítésére. A m­­egyei vezetés megítélése szerint indokolatlanul hát­térbe szorult a városi mun­kásszövetkezetek szervezése. Noha ennek a szövetkezeti formának Szegeden is tra­díciói vannak. A lakásszövetkezetekkel kapcsolatban kifejtette a megyei első titkár, hogy több vonatkozásban hátrá­nyos helyzetben van a szö­vetkezeti építkezés az OTP finanszírozásával szemben. Ez a körülmény minden­képpen vizsgálatot és intéz­kedést érdemel. A ZÖLDÉRT munkájánál javulást tapasztal a megyei vezetés, de tovább kell nö­velni szerepét a megye ellá­tásában, a zöldség-, gyü­mölcsfeldolgozásban, táro­lásban és a kereskedelem­ben. Ma már nem tudják a lakótelepi háziasszonyok he­tekre eltenni a kertészeti termékeket, mert nincs hoz­zá helyük, kamrájuk. Erre is gondolnia kell a szövetke­zeti kereskedelemnek, az üz­lethálózat kialakításánál, s a napi zöldség-gyümölcs­­ellátás szervezésénél. A tanácskozáson Ocskó Imre a MÉSZÖV elnöke és Regőczi István, a ZÖLDÉRT igazgatója szólt többek kö­zött a két cég s az ágaza­tok közötti együttműködés­ről, az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatokról. Szabó Sándor zárszavában vázolta a tanácsi támogatás­hoz kötődő szövetkezeti szolgáltatásfejlesztési lehe­tőségeket, többek között Csongrád város vonatkozá­sában is­ -­ T. J. ­A kongresszusi településfejlesztési társadalmi munka értékelése • Hatmilliárd forinttal gyarapodtak városaink, falvaink Nemzeti zászló Makónak A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa márciusi ülésén döntött az MSZMP XII. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére in­dított településfejlesztési társadalmimunka-mozga­­lom legjobbjainak elismeré­séről. Örömmel állapította meg, hogy a mozgalomhoz az or­szág lakosságának nagy ré­sze csatlakozott, és jelentős értékű közös munkával já­rult hozzá városaink, falva­­ink fejlesztéséhez, a szerve­ző munka során példás együttműködés alakult, ki az állami, társadalmi és gazda­sági szervek között Széle­sedtek az üzemi kollektívá­kat, a szocialista brigádokat és a lakosságot összefűző munkakapcsolatok. Mind­ezek hatására jelentősen nö­vekedett a településfejlesz­tési társadalmi munkában részt vettek száma, és a vég­zett munka értéke. Ezt iga­zolja, hogy az 1979. évi 4,6 milliárd forintról csaknem hatmilliárd forintra nőtt a városokat, falvakat gyarapí­tó összefogás eredménye. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a­­kiemelke­dő munka­ elismeréseként nemzeti zászlót alapított, amelyet a következő, telepü­léseknek adományozott: Bu­­da­pesten a IV. és a XX. ke­rületnek, Hajdúnánás, Kalo­csa, Kecskemét, Körmend, Makó, Salgótarján, Sárvár, Siklós és Szolnok városok­nak, Harkány, Simontornya, Szány, Szendrő, Tiszakécske és Veresegyház nagyközsé­geknek. Ugyancsak a nem­zeti zászlót adományozta Alattyán, Agasegyháza, Csa­­holc,­ Markóc, Nagyberki és Söjtör­­ községeknek. A népfrontmozgalom ve­­zető testülete elismerő ok­­levelét 29 település kapta meg. A településfejlesztési tár­­sadalmimunka-mozgalom­ eredményeinek további nö­velése­ érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a legkiemelkedőbb munkát végzők elismerésére vándor­­zászlót alapított, amelynek átadására első ízben 1982.­­ április 4-én kerül sor. Nyílt belvíztükör 3 ezer 770 hektáron Kiemelt támo­gatás Zsugorodnak, a belvizes boltok Nap mint nap csökken megyénkben a belvizes terü­letek száma, amely a szeles, napsütéses időnek köszönhe­­tő. Pár hete még 5 ezer 133 hektárt nyílt belvíztükör bo­rított, amely a hét végére 3 ezer 770 hektárra zsugoro­dott. E területből 1300 hek­tár vetés, 2 ezer hektár szántó, 1200 hektár pedig rét-legelő. A belvizes foltok eltünte­tésében jelentősen közreját­szik az is, hogy Csongrád megyében jól haladnak a mezőgazdasági nagyüzemek a meliorációs munkálatok­kal. Jelenleg a csapadékból származó víz ugyan fogy, ás nő a folyók melletti fa­­kadóvizes területek száma. Ezért csökken csupán 100 hektárnyival naponta a bel­vizes terület. Amikor a fo­lyók medrükbe visszahúzód­tak, különösen sok az 1—2 kilométeres sávon belül észl­elhető fakadóvizek nagysá­ga. Az idei biztató helyzet az MTIVIZIG dolgozóinak helytállását is dicséri. A föl­­dekről szinte megállás nél­­kül szivattyúzzák a vizet, és ehhez járul még az a tény­­, hogy az igazgatóság mű­szaki ellátottság szempont­jából is erősödött. Új szi­vattyútelepek kezdték meg működésüket például a Ma­­-os bal parti vízrendszer te­mjelén. A főcsatornák víz­­szintje így csökkent, s ezért a földeken is beindulhattak­­ tavaszi munkákkal. Néhol­­ magas talajvíz — 4 nem lyjrt víztükör­ — miatt mű­­velhetetlen egy-egy tábla. Megyei szinten a „magas ta­lajvizes" területek nagysága másfél-kétszerese a nyílt belvíztükörrel bontottaké­nak. •­­ ■ Legnagyobb gondot a Ma­ros jobb és a Tisza bal part­ján okoz a belvíz. Jelen­tős nagyságú mezőgazdasági te­­rületek művelhetetlenek a makói Úttörő, a tápéi Tisza, táj és a szegvári Puskin Tsz-ben. Szentes térségében a Fel­­szabadulás Tsz-ben 200 hek­tárnyi termőföldet borított víz, de a gazdaság megol­dotta a belvíz elvezetését, gyakorlatilag erre már nincs gond. Ennél rosszabb a helyzet a szomszédos Ár­pád Tsz 5-ös számú üzem­egységében, ahol az idén kezdődnek meg a meliorá­ciós munkák. Közel 3 ezer hektáron már befejezték e munkálatokat, és a követ­kező lépés 1300 hektár me­­liorása, mintegy 30 millió forint értékben. A megye legveszélyezte­tettebb része Pitvaros, Ma­­gyarcsanád, Csanádpalota és Apátfalva térsége. A leg­utóbbi felmérések szerint Pitvaroson 140 hektárt érin­tett a belvíz, amelyből 60 hektár kalászos gabona. Csanádpalotán viszont 530 hektár nyílt vízből 130 hek­tár eredetileg kalászos ve­­temény. E térségben — Ma­­gyarcsanádon — szintén ez évben kezdődnek a meliorá­ciós munkák. Kiszomboron, az Új Élet Tsz-ben 250 hektáron káro­sít a­­víz. Az­ idén 1100 hek­táron, 37 millió forint fel­használásával befejeződik az első ütem. A második ütem az idén kezdődik, amely 1150 hektárt érint, 34 millió fon­nt előirányzati költség­gel. Ahol már befejeződött a talaj csövezés is, a terület­ről eltűnt a víz mezőgazda­ságilag művelhető a tábla. Az ATIVIZIG szegedi sza­kaszmérnöksége vállalta a csatornák, földutak, műtár­gyak építését, a drénezést pedig az őrségi Vízrendezé­si és Talajvédelmi Társulat. A megyei tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy a döntés helyes volt, ami­kor az üzemek „belevágtak” a hosszú távú komplex bek­sába. A VI. ötéves tervidő­szakra ütemezett vízrende­zéssel összefüggő „térségi komplex meliorációs mun­kák” 74 ezer hektárnyi me­zőgazdasági területet érin­tenek. Az előirányzott költ­ség meghaladja az 1 milli­árd 15 millió forintot, amelyből államunk — tá­mogatás­ címén — 700 mil­liót átvállalt a megyétől. A támogatás e mértéke orszá­gosan is kiemelkedő. J. f. I Kiszomboron, az Új Élet Tsz-ben a belvizet szivattyúzzák a táblákról. (Fotó: Enyedi Zoltán) Reagan már „döntésképes” Sikeres műtét a merénylet után Hétfőn a késő esti órákban egymásnak ellentmondó hí­­rek sokaságát röpítették vi­­ággá a Reagan amerikai el­nök ellen magyar idő szerint 11 óra 30 perckor elkövetett merényletről. Az első jelen­ések szerint az elnök nem őrült meg, a kíséretében se­m­ James Brady, a Fehé­r H láz sajtótitkára viszont be­ehalt sérüléseibe. Az ezt kö­vető hírek már arról szóltak, hogy a merénylő, John War­­nock Hinckley 22 éves, a Co­lorado államban levő Ever­green településről származó fiatalember négy méterről le­adott lövése Reagan tüdejét érte, meg kell operálni, James Brady pedig nem halt meg, de állapota válságos. Keddre azután minden tisz­­tázód­ott. Ezek szerint Reagan hétfőn délután a washingtoni (Folytatás a 2. oldalon.)

Next