Csongrád Megyei Hírlap, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

- --------------------------­ Megkezdődött a Bolgár KP XII. kongresszusa Todor Zsivkov terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját Sveciden délelőtt a szófiai nemzeti kul­túrpalota négyezer fős kongresszusi ter­mében, amelyet Lenin, valamint a bolgár Pártot megalapító Dimitar Blagoev és Ge­­orgi Dimitrov arcképével díszítettek fel, megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa. A Központi Bizottság megbízásából To­dor Zsivkov nyitotta meg a kongresszust. Közölte hogy a tanácskozásra 1668 küldöt­tet választottak, mindegyiküket félezer kommunista képviseletében. Megnyitó sza­vai­ után Cola Dragojcseva, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a külföldi küldöttségeket. Bejelentette, hogy a BKP XII. kongresszusán 108 ország 126 kommunista és munkáspártja, nemzeti-de­mokratikus mozgalma és szocialista párt­ja képviselteti magát küldöttséggel. Jelen­­ van több nemzetközi szervezet küldötte is. A küldöttségek vezetői, közöttük Aczél­­ C­yörgy, az MSZMP Politikai Bizottságá­­­­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a bolgár párt- és állami vezetőkkel, a bolgár munkásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségeivel együtt a díszelnökségben foglaltak helyet. Az SZKP küldöttségét Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, az Ukrán Kom-­­ munista Párt KB első titkára vezeti. A XII. pártkongresszus napirendjének jóváhagyása után Todor Zsivkov lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a Köz­ponti Bizottság beszámolójának ismerteté­sét A szónok emlékeztet arra, hogy a mostani kongresszus a nyolcadik azóta, amióta Bulgária a szocializmus épí­tésének útjára lépett. Hang­súlyozottan szólt arról, hogy milyen széles körben vett részt az egész bolgár nép a XII. kongresszus irányelvei­nek megvitatásában. Kifejez­te, meggyőződését, hogy a kor­gresszus új távlatokat nyit a 14. évszázadába lépő bolgár állam előtt. Todor Zsivkov aláhúzta: a BKP Központi Bizottsága rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt évtized eredmé­nyeit, azokat a vívmányokat, amelyekkel az ország a fej­lett , szocialista társadalom programjának elfogadása óta büszkélkedhet. Elmondotta: ez alatt az idő alatt megkét­szereződött a nemzeti jöve­delem, a beruházások össze­ge 52 milliárd­ leva volt. Az állóalapok értéke megkétsze­reződött. Az elmúlt, hetedik ötéves terv időszakában 24 milliárd levával növekedett a nemzeti jövedelem a hato­dik ötéves tervhez képest, és a növekedést a munka ter­melékenységének fokozásá­val érték el. Bejelentettem hogy a Köz­ponti Bizottság­­a Korigrész- SZUV­ elé terjeszti megvita­tásra és jóváhagyásra az or­szág gazdasági fejlesztésének irányelveit, amelyeknek ter­vezetét a párttagság és a dolgozók milliói vitatták meg. A BKP Központi Bizott­sága az alábbiakban hatá­rozta meg az elkövetkező időszak legfőbb társadalmi­gazdasági feladatait, folytat­ni kell a nép növekvő anya­gi-szellemi és társadalmi igé­nyei komplex kielégítésének irányvonalát. Mindezt a nép­gazdaság hatékonysága nö­velésének, az új gazdaság­­irányítási módszerek alkal­mazásának alapján, a szocia­lista társadalmi viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ennek az irányvonalnak fő elemeit az alábbiakban je­löltek meg: a termelés komp­lex automatizálása, a komp­lex gépesítés, valamint a ne­héz fizikai munka csökkent­tése, a­­ hazai és a külföldi tapasztalatok tanulmányozá­sa és alkalmazása. A BKP KB első titkára ki­jelentette: a jövőben is az iparé lesz majd a vezető sze­rep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növeke­dését a munkatermelékeny­ség növelésével kell elérni. A mezőgazdaság fejleszté­sének fő irányait ismertetve Todor Zsivkov aláhúzta: a legidőszerűbb feladat a ga­bonaprobléma megoldása és az állattenyésztés gyorsított ütemű fejlesztése. Kijelen­tette, hogy a nyolcadik öt­éves terv végére az ország­ban 11 millió tonna takar­mány- és kenyérgabonát kell megtermelni. A továbbiakban a BKP KB első titkára szólt Bulgá­ria külgazdasági kapcsolatai­ról. Hangsúlyozta: a nemzet­közi gazdasági integráció a gazdaság intenzifikálásának jelentős tényezője, s rámuta­tott arra, hogy a nyolcadik ötéves tervben az árufor­galom növekedésének üteme meghaladja a nemzeti jöve­delem növekedésének ütemét. A beszámolási időszakban a párt fő feladatai közé tar­tozott a szocialista demokrá­cia politikai rendszerének megerősítése, fejlesztése és tökéletesítése — mondotta a szónok. A párt vezetésével a néphatalom valamennyi szer­ve gazdagította tevékenysé­gét, erősítette tömegkapcso­latait. XII. kongresszusához ér­kezve, a BKP egységes az áprilisi irányvonalat illetően, világos állásponttal rendel­kezik a fő elméleti kérdé­sekkel kapcsolatban, új ta­pasztalatokkal gazdagodott, amelyeket az elmúlt tíz év alatt halmozott föl, és még inkább képes az élet minden területén sikeresen­­irányíta­ni a fejlett szocialista társa­dalom építését — mondotta Fodor Zsivkov, majd hang­súlyozta, hogy a BKP mar­xista—­leninista érettsége megmutatkozott a kongresz­­szus előkészítésében is, ami­kor a legmagasabb pártfó­rum irányelvei tervezetének megvitatása az egész pártot és az egész népet érintő üggyé vált. Az ideológiai munka kö­vetkező feladatairól szólva Fodor Zsivkov hangsúlyozta, h­ogy a kongresszus utáni időszakban a korábbiaknál is összetettebb feladatokat kell majd megoldani, és ehhez a propaganda és az agitáció langnemében komoly válto­zásokra lesz szükség. Az alapvető feladat azonban to­vábbra is a burzsoá propa­ganda, valamint a marxista —leninista elmélettől és gya­korlattól való jobb- és bal­­oldali elhajlások elleni ker­­leshetetlen harc marad. Bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nem­zetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kommunista pártja — mon­dotta Todor Zsivkov. Alá­­rúzta azoknak a sikereknek a jelentőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek. El­mondotta, hogy az SZKP XXIV. és XXV. kongresszu­sain kidolgozott békeprogra­mot a BKP sajátjaként fo­gadta el. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben a világ közelebb került a kommu­nizmushoz, és hogy a Szov­jetuniónak a kommunista építésben elért eredményei elméletileg és gyakorlatilag kijelölik annak az új útnak a mérföldköveit, amelyen más népek és országok ha­ladnak. Méltatta a szocialis­ta közösség többi országa eredményeinek jelentőségét, szólt a közösség egységének és összeforrottságának fon­tosságáról. Áttérve a Bolgár Kommu­nista Párt és Bulgária kül­politikájára, Todor Zsivkov kifejtette: összes erőfeszíté­seik az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősítésére és szocialista építőmunkánk kedvező nem­zetközi feltételeinek megte­remtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékeny­ségében elsőrendű fontossá­got tulajdonít a szocialista országok egységének és ösz­­szeforrottságának — mon­dotta, majd rámutatott: Bul­gária sokoldalú fejlődése szorosan összefügg a test­vérországok sorsával. Min­dent megtettek és megtesz­nek a szocialista országok politikai és védelmi rendsze­rének, a Varsói Szerződés erősítéséért__v ^ . ... I . Rámutatott, hogy a BKP számára a testvéri kommu­nista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatok min­denoldal­ú fejlesztése egyike tevékenysége fő irányainak. Beszámolója végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőző­dését, hogy Bulgária a fej­lett szocialista társadalom építésében sikeresen halad tovább. A BKP KB első titkárá­nak beszédét követően meg­kezdődött a Központi Bizott­ság beszámolója feletti vita. * Este Todor Zsivkov foga­dást adott a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai küldöttségvezetői­nek tiszteletére. * A Bolgár KP kongresszusa ma folytatja munkáját. Megállapodás Lengyelországban VARSÓ Hétfőn este megállapodás­sal értek véget a kormány és a „Szolidaritás” szak­­szervezet képviselőinek tár­gyalásai. Ennek nyomán Lengyelországban kedden mindenütt normális munka folyt jóllehet, néhány kör­zetben — így a wroclawi vajdaságban és magában S Wroclawban — továbbra is érvényben van a sztrájkké­szültség — jelentette a PAP hírügynökség. A varsói rá­dióban elhangzott riportok szerint a legkülönfélébb fog­lalkozású emberek örömmel, megkönnyebbüléssel fogad­ták a kormány és a Szoli­daritás közötti megállapo­dás hírét azután, hogy — mint az egyik nyilatkozó mondta — előzőleg „már­­már hisztérikus­ méreteket öltött a feszültség”. A megegyezésről szóló és a varsói televízióban felol­vasott közös közlemény sze­rint „mindkét fél kész kö­zös lépéseket tenni a tár­sadalmi-politikai konfliktus elhárítására”. A kormány jogtalannak ismerte el, hogy a bydgoszczi vajdasági ta­nács ülését egyoldalúan be­rekesztették, továbbá az ed­digi gyakorlattal ellentétes­nek nyilvánította, hogy a „Szolidaritás” képviselőit erővel távolították el a ta­nács épületéből. A közlemény szerint vizs­gálatot folytatnak majd a helyszínre hívott rendőri erők tevékenységéről. A kormány sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az akció so­rán a helyi „Szolidaritás” három aktivistáját bántal­mazták, ennek nem lett vol­na szabad megtörténnie. Ugyanakkor minden szer­vezetnek, így a „Szolidari­tásnak” is kötelessége, hogy ne zavarja meg az ország nyugalmát, és ne kövessen el olyan, törvénybe ütköző akciókat, mint például köz­épületek elfoglalása. Ami a többi megvitatott kérdést illeti: a szakszerve­zetek tevékenységének ga­rantálása érdekében meg­gyorsítják az új szakszerve­zeti törvény előkészítését. Az egyéni parasztok szakszerve­zetalakítási jogával kapcso­latban „mindkét fél arra törekszik, hogy ne fokozód­jék a feszültség ezen a té­ren”. Legkésőbb április 5- ig tárgyalások kezdődnek a Bydgoszczban ülősztrájkot folytató egyéni parasztok­kal. Hasonló kompromisszumos megállapodások születtek a többi napirendi pontban is. • A gdanski hajógyárban kedden délután megkezdő­dött a Szolidaritás szak­­szervezet országos egyezte­tő bizottságának ülése, ame­lyen végleges döntést hoz­nak az ugyanerre a napra meghirdetett, de felfüggesz­tett országos általános sztrájk ügyében. Részletek a Reagan elleni merényletről (Folytatás az 1. oldalról.) Hilton-szálló konferenciater­mében az AFLACIO szak­­szervezeti szövetség rendez­vényén mondott beszédet a republikánus kormányzat gazdasági programjának vé­delmében. A beszéd elhang­zása után a minden lépését követő tévékamerák látóteré­ben lépett ki a szállodából. Limuzinjához közeledve a Connecticut sugárút túlolda­lán összesereglett bámészko­dóknak integetett, amiken­ a lövések eldördültek. A merénylő John Warnock Hinckley hat lövést adott le két másodperc alatt és négy személyt sebesített meg. James Bradyt, a Fehér Ház hivatalos szóvivőjét a golyó homlokán érte, s behatolt az agyába. Állapota az operáció után is „rendkívül válságos”. Egy orvosszakértői vélemény szerint a 40 éves Brady olyan sebet kapott, „amilyent­ő'­rit­kán élnek túl”. A politikai életbe való­k visszatérésére semmilyen reményt nem lát­nak. Súlyosan megsebesült egy Timothy McCarthy nevű titkosszolgálati ügynök, aki mell­lövést kapott és ugyan­­­­csak több órás operáción esett­­ át és Thomas Delahanty ■ washingtoni rendőr, akit nyaklövés ért. Reagant testőrei egy pilla­nattal később betuszkolták­­ autójába, amely a párszáz lé­pésnyi távolságban levő George Washington egyetemi klinikára vitte, ahol sikeres mellkasi operáción esett át. A golyó az elnök bal tüde­jébe fúródott, amit 3 órás mű­téttel eltávolítottak. Dr. Den­nis O'Leary, a kórház szóvi­­­­vője a műtét után közölte, hogy Reagan hetvenéves ko­ra ellenére „kitűnően viselte a beavatkozást”. Az elnök „máris döntésképes”, bár tel­jes felépülése várhatóan két­­háro­m hónapot vesz igénybe. Bár az első értesülések sze­rint a gyilkossági kísérlet hátterében nem találtak po­litikai motívumokat. Clai­borne Pell szenátor, a szená­tus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagja az amerikai politikai életet kí­sérő erőszakcselekmények ijesztő folyamatosságára utal­va kijelentette: „Kennedy el­nököt 1963-ban lőtték le, de mintha csak egy hónapja tör­tént volna". New Jersey államban egyébként közvetlenül a me­rénylet után törvényjavasla­tot terjesztettek elő a fegy­verviselés betiltására. A J. W. Hinckley család­járól csak annyit tudnak, hogy szülei konzervatív re­publikánusoknak vallják ma­gukat, és otthonukban „elő­fordultak politikai viták”. A merénylő apja „az olajüzlet­ben érdekelt”, a gyanúsított rövid életrajzának szintén egyetlen figyelmet érdemlő mozzanata, hogy tavaly októ­berben Carter elnök Nash­ville városban tett látogatása idején rövid időre letartóz­tatták, mert három pisztolyt hordott magával. Hinckley gyerekkorát Texasban, annak a Dallasnak az egyik elővá­rosában töltötte, ahol annak idején Kennedy elnököt le­lőtték. Később egy ideig a dallasi egyetemen tanult. Vlagyimir Scserbickij felszólalása Az SZKP Központi Bi­zottsága, a szovjet kommu­nisták, a szovjet emberek forró üdvözletét tolmácsolta a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa küldöttei­nek Vlagyimir Scserbickij, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Ukrán KP KB első titkára. A szovjet küldöttség vezetője a kül­földi delegációk közül első­ként a kedd délutáni plená­ris ülésen szólalt fel. Vlagyimir Scserbickij be­vezetőjében az ország min­den kommunistájának, a Bolgár Népköztársaság min­den dolgozójának átadta Leonyid Brezsnyev szívélyes üdvözletét és jókívánságait. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek számára drága a megbonthatatlan szovjet—bolgár barátság, mindent megtesznek azért, hogy szüntelenül erősödjék országaink együttműködése, népeink testvérisége. A szovjet emberek, országunk párt- és állami vezetése nagy figyelmet fordít a minden­­oldalú szovjet—bolgár együtt­működés intenzív fejleszté­sére” — mondotta a szónok. A testvéri országok együtt­működésének szintje rend­ (UVUl JClCHtUöi ÍJiCállCMJ a gazdasági integrációnak, a külpolitika egyeztetésének és az ideológiai együttmű­ködésnek a hatása­ Hűsége­sen szolgálja a békét védel­mezi a szocialista államok biztonságát katonai-politi­kai védelmi szövetségünk a Varsói Szerződés szervezete. Tökéletesíti munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa — hangoztatta a szónok, majd rámutatott hogy az eddig elért eredmé­nyekből, a sokéves tapaszta­latokból nyilvánvaló: a szo­cializmus a nemzetközi fej­lődés fő iránya. Az is nyil­vánvaló, hogy csak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől vezérelve lehet elér­ni a nagy célt. Az élet azt bizonyítja, hogy minden, akárcsak a legkisebb eltérés is ezektől az elvektől elke­rülhetetlenül súlyos követ­kezményekkel jár a szocia­lizmus építésére nézve. A továbbiakban az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja arról beszélt, hogy a szocialista országok alkotó munkájához békére, mégpe­dig tartós és megbízható bé­kére van szükség. A 80-as évek elején a nemzetközi helyzet tovább romlott En­nek a fejleménynek az oka az agresszív imperialista kö­rök azon törekvésében kere­sendő, hogy a kapitalizmus politikai és gazdasági nehéz­ségeit a fegyverkezési ver­seny fokozása és a nemzet­közi helyzet kiélezése révén küzdjék le. Ezt az imperia­lista irányvonalat aktívan támogatja Peking is. A kí­nai vezetők nyíltan szövet­keznek a legagresszívabb kö­rökkel, ami természetesen tovább fokozza a háborús veszélyt. — Talán valaki arra gon­dolhatna — mondotta a szó­nok —, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország szintén a konfrontáció útját választja, s a világ visszatér a hidegháború időszakához. Ezeket a reményeket azon­ban szerteoszlatták az SZKP XXVI. kongresszusán, a BKP XII. kongresszusán, va­lamint a többi testvérpárt egyéb fórumain elhangzott hivatalos nyilatkozatok. Az SZKP a közelmúltban tar­tott kongresszusán számos javaslatot tett a nemzetközi helyzet alapos megjavításá­ra, s ezek világszerte széles ivet­ a vissz-n­augra h­uai iar.. Ezek a javaslatok a feszült­ség csökkentését célozzák mind Európában, mind Ázsi­ában, mind a Közel-, mind a Távol-Keleten. Arra irá­nyulnak, hogy korlátozni le­hessen a stratégiai fegyver­zeteket, s katonai téren szi­lárduljon meg a bizalom. Márpedig a jelenlegi nem­zetközi politikának ezek az alapvető kérdései. A szovjet küldöttség veze­tője hangoztatta, hogy most, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO tag­államai között katonai egyensúly áll fenn, az egyen­súly megbontása nélkül kö­vetkezetesen csökkenteni kell a fegyverzetek szintjét. Szüntelenül párbeszédet kell folytatni az összes robbané­kony nemzetközi kérdésről is, mert ez az egyetlen he­lyes út. Vlagyimir Scserbickij vé­gezetül sikeres munkát kí­vánt a bolgár párt kongresz­­szusának, és meggyőződését fejezte ki, hogy az fontos mérföldkő lesz a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek útján. A merénylet visszhangja Leonyja Zsrezsnyev távira­tot in­tézett Ronald Reagan­­hez. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke távira­tában megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással érte­sült az Egyesült Államok elnöke ellen elkövetett me­rényletről. „Határozottan el­ítéljük ezt a bűntettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mielőbbi teljes gyó­gyulást kívánok önnek, elnök úr” — írja táviratában a szovjet államfő. * Az angol rádió-és televízió­­állomások hétfőn este adásu­kat megszakítva, helyszíni je­lentésekben számoltak be a Reagan elnök ellen elkövetett merényletről. A lapok kom­mentárjaiból a megdöbbenés mellett az a vélemény csen­dül ki, hogy ezek a sorozatos és rendszeres politikai gyil­kosságok egy társadalom be-­ tegségének a tünetei. Olaszor­szágban megerősí­tették a NATO-támaszpontok és az amerikai diplomáciai képviseletek védelmét a Reagan ellen elkövetett me­rénylet után. A rárután az OKP lapja felvetette a kérdést: „össze­esküvésről volt szó, vagy őrült tettéről? Amerikában nem ismeretlen sem az egyik, sem a másik. A politikai me­rényletek nem újkeletűek. A lövések félelemmel töltik el mindazokat, akik bíznak az emberi értelemben és a civi­­lizáltságban, hogy úrrá legye­nek az irracionalizmuson és a barbárságon”. II. János Pál pápa mély megdöbbenésének adott han­got és táviratban fejezte ki jókívánságát Reagan elnök­nek. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára ,a terrorizmus ér­telmetlen cselekedetének” ne­vezte a merénylő, John War­nock Hinckley tettét és a vi­lágszervezet nevében kinyil­vánította megdöbbenését. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár „rettenetesnek” minősítette a történteket. Giscard d’Estaing francia ál­lamfő együttérzését fejezte ki Reagan elnöknek és mi­előbbi gyógyulást kívánt ne­ki. Trudeau kanadai minisz­terelnök „őrült tettnek" ne­vezte a merényletet. 7. János Károly spanyol ki­rály személyesen telefonált Washingtonba, miniszterel­nöke, Leopoldo Calvo Sotelo pedig ,mélységes megindult­­ságának” adott hangot. Earns portugál államfő is csatlako­zott az amerikai elnököt együttérzésükről biztosító ál­lamfőkhöz. Szuzuki japán kormányfő táviratban fejezte ki együttérzését. Begin izraeli miniszterel­nök és Szadat egyiptomi el­nök táviratban kívánt gyors elévülést. SZERDA, 1981. ÁPRILIS 1.

Next