Csongrád Megyei Hírlap, 1981. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! csongrád * MEGYEI A M A G Y Ä R S Z O C 1 A L I S T A M U s N K Á S P Á°R T , L A P Jj A 38. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Vásárhelyi kiadás 1981. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Gaston Plissonnier látogatása Kádár János fogadta az FKP KB titkárát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője, Kádár János és Gaston Plissonnier találkozója. (MITI-fotó — Telefotó — KS) Befejezek a dán-magyar tárgyalások Lázár György és kísérete hazaérkezett A dán—magyar kapcsolatok jók, megoldatlan problémák nem terhelik, s megvan a lehetőség gazdasági együttműködésünk bővítésére, ami egyszersmind az enyhülés ügyét is szolgálja. Mint Lázár György, a Minisztertanács elnöke, mind vendéglátója, Anker Jörgensen dán kormányfő egyetértett ebben a hivatalos koppenhágai tárgyalásokon, amelyek kedden két órán át folytak a Christiansborg palotában, a dán miniszterelnökségen. Ismeretessé vált a politikai tárgyalások után, hogy az érdekeltek további fejlődésre látnak lehetőséget a dán —magyar kereskedelmi forgalom bővítésében. Erről úgy vélekedtek, hogy habár a kereskedelem a hetvenes évek óta tetemesen nőtt a két ország között, bőven maradt még feladat az együttműködés új területeinek feltárásában. A Lázár György kíséretében Koppenhágában tartózkodó magyar kormányférfiak szerdán reggel dán partnereikkel már hozzáláttak részletkérdések feltárásához, amit Lázár György a koppenhágai Langelinie Pavillonen étteremben, a magyar vendégek tiszteletére adott banketten, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését szolgáló, előrevivő párbeszédnek nevezett, s kívánatosnak ítélt. Ismeretessé vált, hogy kedden a politikai tárgyalások folyamán a kormány elnöke újabb magyarországi meghívást tolmácsolt Jörgensennek, amit a dán kormányfő el is fogadott. Lázár György egyébként szerdán, látogatása második napján először az ország építőiparának büszkeségével, a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. Ezután a magyar kormányfő az Amalienborg kastélyba hajtatott, ahol rövid, szívélyes kihall-gatáson fogadta 11. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és személyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal viszonzott. A kora délutáni órákban a miniszterelnöknek és kíséretének gépkocsisora a Koppenhága közelében fekvő Hillerod városkában állt meg. Az N. Foss Electric A/S elektronikai cég, amelyet Lázár György meglátogatott, viszonylag kis szakmunkásgárdájával és jól képzett mérnöki karával az utóbbi időkben folyamatosan növelte termelését, tekintélyes forgalmat bonyolít le elektronikai mérőműszerek eladásával. Gyártmányválasztékának oroszlánrészét exportálja, s hazánkkal is kapcsolatban áll Innen Elsiore-ba, vagy ahogy a világon jobban ismerik: Helsingőrbe látogatott el a magyar vendégek csoportja. A Hamlet királyfit idéző városnév ma 30 ezres,■ lüktető ipar- és kikötővárost jelent Sjaelland (Zealand)sziget keleti partján, 45 kilométerre Koppenhágától. Shakespeare Hamletjének várát, Kronborgot, amelyet kormányelnökünk most megtekintett, idegenforgalmi központtá fejlesztették az időnként rendezett Hamlet-előadások. Kétnapos hivatalos dániai látogatását befejezve szerdán a késő délutáni órákban Koppenhágából hazautazott Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete. A magyar küldöttség este megérkezett Budapestre. (MTI) Eredményes öt estiendert! adott szántó a megyei TESZÖV adott közgyűlése A TOT negyedik kongresszusa előtt A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ez év júniusában határozatot hozott a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusának összehívásáról. Az időpontot 1981. december 11—12-ére határozta meg. Ez alkalommal fogadta el azt az irányelvet is, amellyel tovább kívánja segíteni a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetének, eredményeinek fejlesztését, feladatainak finomítását és végrehajtását. A gazdaságok demokratikus fórumain, munkahelyi közösségekben értékelték és meg is vitatták a kongresszusi irányelveket. A Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségéhez beküldött javaslatokkal azután lehetővé vált, hogy a meglevő problémákat orvosolják és tökéletesítsék az érdekképviseleti tevékenységet is. Tegnap Szegeden, a Tisza-szállóban közel 210 mezőgazdasági vagy mezőgazdasági érdekeltségű szakember gyűlt össze, hogy értékelje a TOT III. kongresszusa óta megtett utat, meghatározza a további teendőket, ugyanakkor a kongresszusi irányelvek szellemében újraválassza a szövetség tisztviselőit és bizottságait, valamint megyénk kongresszusi küldötteit és a leendő TOT-tagokat is. Az eseményen ott volt Pápai József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese is. A beszámoló Molnár Lajos, a megyei TESZÖV elnöke a szövetség ötéves tevékenységéről és a gazdaságok eredményeiről, fáladatairól szólva elmondotta: az V. ötéves tervidőszakra visszatekintve megállapítható, hogy tagszövetkezeteink helytálltak az igen nehéz gazdasági években, figyelemre méltó társadalompolitikai-gazdasági fejlődést értek el,amelyhez a megyei szövetség érdekképviseleti tevékenységével is hozzájárult. A legfontosabb ágazatokban, a gabona- és hústermelésben jelentős termelésbővülést hajtottak végre úgy, hogy a termelésszerkezet kedvezően, a tájkörzeti adottságokat is figyelembe véve változott. Ugyanakkor a fajlagos hozammutatók is javultak. Egyértelműen szép eredmény, hogy ötéves átlagban elérték néhány megyei gazdaságban a hektáronkénti 4 tonnás búza, illetve az öt és fél tonnás kukorica termésátlagot, amely 25—30 százalékkal több, mint a negyedik ötéves tervidőszakban volt. Ezen ágazatok terméstöbblete alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat kedvezően hasson a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, a külgazdasági kapcsolatok alakulására. E tervidőszak eredménye az is, hogy a tejtermelésben eddig példátlan ütemű termelési színvonal-növekedést értek el a szövetkezetek. Ehhez a közgazdasági szabályisórendszer kedvező módosulásán túl a tenyésztői színvonal javítása, az okszerű fajtaváltás, a jobb takarmánygazdálkodás alapvetően hozzájárult. Kiemelkedő a zöldségtermelés is, amely ugyan nem volt egészen problémáktól ellentmondásoktól mentes, azonban az ország ellátásában, az exportkötelezettségek teljesítésében megyénk — sajátos adottságaira alapozva — átlagon felül vette ki a részét. Figyelemre méltóan bővült a primőr zöldségtermelés, s az üvegházak és a fóliával borított területek alapterülete. A nagyüzemi ültetvénytelepítés tervszerűen folytatódott, a korszerű, nagyüzemi gyümölcs- és szőlőültetvények aránya tovább emelkedett. A munkaerő szakmai és korösszetétele is kedvező irányban változott, amely egyszersmind pozitív hatást gyakorolt a gazdálkodási eredményekre. A növekvő feladatokat a kisebb létszámú munkaerő sikeresen oldotta meg, így a munka termelékenysége jelentősen növekedett. Gondot jelent azonban, hogy egyforma feltételek, körülmények között gazdálkodó szövetkezetek esetében az eredményeket tükröző fontosabb mutatókban, jövedelmezőségekben még indokolatlanul nagy az eltérés. A termelési szerkezetek a helyi lehetőségek, adottságok kihasználásához a külső és belső feltételekhez való igazodása több szövetkezetben még megoldásra vár. A hozzászólások A szóbeli kiegészítést hozzászólások követték. Elsőként Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke kért szót. A zöldségtermelés helyi jelentőségéről és a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetekről beszélt. A rendelkezésre álló termálenergia maximális kihasználása az elkövetkezendő évek legfontosabb tennivalója Forráskút térségében. Csakis így tudják a rendkívül drága energia felhasználását a minimálisra csökkenteni. A háztáji, a kisüzemek szerepe óriási jelentőségű, segélyezése a nagyüzem feladata, ám nem a nagyüzem rovására. Szerződései alapján gondosan előkészített árut vesz át a közös, a kistermelőtől. Szitás Ágoston, a kiskundorozsmai József Attila Tsz elnöke, a paprika feldolgozása körüli problémákról, a szűkös feldolgozókapacitásról, Tóth Gergelyné a szeged-szőregi Tisza—Marosszög Tsz brigádvezetője a brigádmozgalom jelentőségéről. Sajtos Miklós a makói Rákóczi Szakszövetkezet tagja az akadozó alkatrészellátásról szólt. Pápai József, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában kiemelte azt a minőségi változást, amelyet az öt év alatt produkáltak Csongrád megye mezőgazdasági nagyüzemei, többek között a területi szövetség segítségéve. A tudomány eredményeit igyekeztek minél hamarabb a gyakorlat szolgálatába állítani, ami az eredményeken egyértelműen meglátszik. Röviden értékelte öt év munkáját, majd a további feladatokról szólva megállapította: csökkenteni kell a még meglévő differenciáltságokat, az alaptevékenységre konkrét és szigorú stratégiát kell kidolgozni, fejleszteni kell az együttműködéseket, és megfelelő termékstruktúra kialakításával növelve a rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, a veszteséges gazdálkodást, a minimálisra kell szorítani. Vass Imréné, a csanádpalotai Szabadság Tsz tagja, a nőbizottságok munkáját elemezte. Dr. Misi Sándor aMezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szövetkezeti és munkaügyi főosztályának vezetője, elismeréssel szólt a gazdaságok eredményeiről, majd hozzátette: a hatodik ötéves tervben is ezt a sikeres gazdálkodást kell folytatni a problémák megoldása mellett. Ábrahám Vince, a ruzsai Népszabadság Tsz elnöke elmondta, hogy a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek veszteségeinek megszüntetésére igenis akad számtalan lehetőség. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a negyedik kongresszusra való gazdaságpolitikai felkészülésről, majd a gazdálkodást, a szövetkezetek belső életét javító hozzászólásokhoz csatlakozott. A választás i résztvevők ezután megválasztották a TOT XV. kongresszusán résztvevő 28 küldöttet, s ezek közül hat szakembert a TOT tagjainak sorába javasoltak. A szavazatok összeszámlálása után határoztak a következő öt éves ciklusra az új megyei , TÉSZÖV-titkár személyéről is. A megyei párt-vb állásfoglalásával egyetértésben a megyei titkár Ráskó Pál lett. A társadalompolitikai titkárhelyettes, továbbra is dr. Farkas Miklós, a gazdaságpolitikai titkárhelyettes dr. Masa István. Az ellenőrző bizottság elnökévé Szitás Ágostont, a szegedi József Attila Tsz elnökét, a szövetség közgazdasági bizottságának elnökévé Szarvas Pált, a szentesi Felszabadulás Tsz elnökét, az ifjúsági bizottság elnökévé Kerekes Lászlót, a maroslelei Rákóczi Tsz elnökét, a nőbizottság elnökévé Gyovai Mihálynét, a mindszenti Lenin Tsz személyzeti vezetőjét, a termelési bizottság elnökévé Gémes Pált, a csngrád—bokrosi Kossuth Tsz elnökét, a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottság elnökévé pedig Szöllősy Károlyt, a nagymágocsi Egyesült Tsz elnökét választották meg. A küldöttközgyűlésen dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője Sándor Tibornak, a forráskút Haladás Tsz elnökének átnyújtotta a Kiváló Szövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést. Az esemény résztvevői határoztak arról, hogy az Országos Béketanácshoz tiltakozó táviratot juttatnak el a neutronfegyverek gyártása ellen. A. É. A küldöttközgyűlés elnöksége.Fotó: Nagy Lászlót