Csongrád Megyei Hírlap, 1981. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Nemzetközösségi koherencia Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnök megnyitó beszédével nyílt meg szer­dán Melbourne-ben, négy­­venegy ország állam- és kormányfőjének részvételé­vel a brit nemzetközösség kétévenként esedékes csúcs­­konferenciája. Szerdán este a „Britannia” jacht fedélzetén II. Erzsé­bet angol királynő fogadta a konferencián részt vevő küldöttségek vezetőit. A csúcsértekezlet érdemi mun­kája ma kezdődik a zárt ajtók mögött. Szovjetunió“ Egyesült Államok ” párbeszéd kezdetei ImmÁR LASSAN tizedik —■““*—“—“ hónap­ja építgeti a Reagan-kor­­mány a maga új, hideghábo­rús politikai kurzusát és so­hasem titkolta, hogy „erőpo­zícióból” akarnak tárgyalni a Szovjetunióval. Miután pe­dig egész, erőltetett fegyver­kezési politikájuk alapját az a hamis, manipulatív dema­gógia alkotta, hogy az­ USA, sőt a nyugati Világ egésze „elmaradt” a fegyverkezés­ben a Szovjetunió és a többi szocialista ország mögött —■ ez az erőpolitikai kurzus a tárgyalások elvi tagadását is jelentette. Érthető, hogy ilyen körül­mények között az békéért ag­gódó világközvélemény és a szovjet politikusok is különö­sebb remények nélkül, nagy tartózkodásért tekintettek Gromiko szovjet és Márg amerikai külügyminiszter New York-i találkozója elé. Ez volt az első magas szintű kapcsolatfelvétel a szovjet fa az amerikai kormány között, Reagan hivatalba lépése óta. Nem lehetett kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a Gro­miko—Máig találkozó ered­ménytelenül végződik, hogy az amerikaiak kitartanak az „előbb fegyverkezési döntés, azután tárgyalás” politikája mellett, ENNÉL AZONBAN több ....... —­­ ■ tör­tént. Már a megbeszélések el­ső szakaszában megállapodás született arról, hogy Genf­­bel november 30-án szovjet —amerikai tárgyalások kez­dődnek a közép-hatósugarú rakéták problémájáról.­­Em­lékezetes: a nemzetközi hely­zet feszültségének egyik je­lentős, ha nem a legdöntőbb tényezője éppen­­ az ame­rikai elhatározás volt, hogy közép-hatósugarú rakétákat helyeznek el, Nyugat-Európá­­ban, a ezzel megbontják a jelenleg meglevő fegyverke­zési egyensúlyt.­ Röviddel az e­lső Gromiko—Halg találko­zó után — miután nyilván­valóan mindketten tanács­koztak kormányaikkal — másodszor is megbeszélést folytatott a két nagyhatalom külügyminisztere. E második találkozón olyan döntés szü­letett, hogy jövő év elején is­mét tárgyalásokat folytatnak egymással — ezúttal Génf­ben. Mindebből úgy tűnik, hogy tízhóna­pos szünet után nem­­csak helyreállt a magas szin­tű dialógus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, hanem biztosították e pár­beszéd folytonosságát is. A november 30-i dátum és a jövő év elejére jelzett újabb Gromiko—Máig találkozó azt a felismerést mutatja, hogy van miről tárgyalni és lehet ésszerű, a realitásokat fi­gyelembe vevő hangnemben párbeszédet folytatni egy­mással, ennél többet egyelőr — —-T-————- re alig­ha, lehet mondani. Mindenek­előtt, azért nem, mert, a Gro­miko—Máig megbeszélések eredményei az amerikai kül­politikai vonalvezetés általá­nos irányét semmiképpen sem módosították, az to­vábbra is változatlan. A Fe­hér Ház és a Pentagon irány­tűje továbbra is az erőltetett felfegyverzés és az erőpo­­litika alapján folytatott tár­gyalások irányába mutat. Azt is látni kell, hogy a Gromikov Halg tárgyalásoto­kon megszületett döntéseket a szovjet külpolitika és a nemzetközi politikai er­ővi­­szonyok alakulása kényszerí­­tette ki. A Szovjetunió a leg­­feszültebb időszakokban sem vette át az amerikai „héják” hangnemét. Az erő pozíciója alapján történő tárgyaláso­kat természetesen elutasítot­ta , de mindvégig hangoz­tatta, hogy kész a reális ala­pon folytatott megbeszélé­­sekre és a magas szintű pár­­beszédet tartja a járható út­nak a két ország viszonyá­ban. Az amerikaiaknak te­kintetbe kellett venniük a nyugat-európai közvélemény mind hevesebb ellenállását is a közép-hatósugarú rakéták­ tervezett telepítésével kap­csolatban,­­ hogy az emberek felháborodása és kétségei a kormányok magatartását is befolyásolták. A HELYZETET és ezen "- ------------------ belül a szovjet-amerikai kapcsola­tokat továbbra is minden il­lúzió nélkül kell szemlélni. Az alapvető álláspontok kö­zötti különbség egyelőre nem csökkent. Illúziók nélkül is komoly eredménynek kell azonban tekinteni azt a tényt, hogy a dialógus meg­kezdődött. S a párbeszéd folytatása a­ jövő év elejéig biztosítottnak látszik a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között. — I —­e 2 Andrej Grem­iko találkozói New Yorkban Andrej Sremsko, az SZKP K3 PB tagja, külügyminisz­ter New Yorkban találko­­zott. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia, Mongólia, Kuba, Vietnam, Laosz, Afganisztán, Etiópia, Angola és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság az ENSZ-közgyűllás 30. ülés­szakán részt vevő küldöttsé­geinek vezetőivel, valamint az illető országok állandó ENS­Z-kén viselőivel. A talál­kozón jelen volt a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság állandó ENSZ-megfi­­gyelője is. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen megvi­tattak néhány nemzetközi kérdést azok közül, amelyek szerepelnek az ENSZ-köz­­gyűlés 38. ülésszakának na­pirendjén. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a világszer­vezet székhelyén találkozott Konsztantin Mleotakisz gö­rög külügyminiszterrel is. A találkozón kölcsönös érdek­lődésre számottartó, a jelen­legi ülésszak napirendjén is szereplő, időszerű nem­zetközi kérdéseket vitattak meg. A tárgyszerű é­s konstruktív légkörben le­­zajlott megbeszélésen mind­­két fél kifejezte készségét a kétoldalú baráti kapcsolatok továbbfejlesztésére. * V­ilágszerte meglepetés-­­ként hatott a pekingi ajánlat a Kínai Népköz­társaság és Tajvan konfö­­derációszerű egyesülésé­ről. Kínában meglehetősen régi jelszó Tajvan „békés egyesítése” az anyaország­gal, ez azonban sokáig af­féle bekebelezést jelentett volna, a mostani ajánlat azonban ■— legalábbis sza­vakban — valóban valami egyesülésfélét, a társadal­mi berendezkedés, sőt a hatalmi struktúra részleges meghagyását is beleértve. Persze ebből nem követke­zik, hogy bármelyik meg­figyelő különösebben ko­molyan venné egy ilyen lehetőség megvalósulását belátható időn belül. A fi­gyelem oka inkább az, va­jon milyen okok ösztönöz­hették Pekinget erre a gesztusra? A Kínai Kommunista Párt és a nemzeti burzsoá­zia Csang Kaj-sek vezette mozgalma, a Kuomintang valaha együttműködött. Két nevezetes egyezmé­nyük 1028-ben és 1087-ben köttetett. Az elsőt a csá­szári bürokrácia maradvá­nyai, a másodikat a japán fi pe­ngi ajánlat hódítók elleni küzdelem indokolta. 1040-ban azon­ban megkezdődött a két rivális párt közötti hábo­rú, amely a Kuomintang vereségével és Tajvanra szorulásával ért véget. A többi már a közelmúlt. Amikor az Egyesült Álla­mok elismerte a népi Kí­nát, ez Tajvan számára sú­lyos diplomáciai vereség volt, bár az Amerikával és általában a Nyugattal fenntartott különleges taj­vani kapcsolatok koránt­sem szűntek meg. Reagan egyik választási ígérete a Tajpejjel fenn­tartott kapcsolatok erősíté­se és a fegyverszállítások folytatása volt. Peking vi­szont, amelynek az ameri­kai katonapolitika a Szov­jetunió „visszaszorításában” kiemelkedő szerepet szán, szüntelenül tiltakozik Taj­van bármilyen támogatása ellen. Az ügy tehát mind Peking, mind Washington számára tartósnak ígérkező dilemma. A furcsa ajánlat egyik tényezője kétségtele­nül mind Tajpej, mind Washington megnyugtatá­­­sánek szándéka. Egy ilyen gesztus nyomán az ameri­kai kongresszusban még mindig erős Tajvan—Lobby nehezebben érvelhet azzal, hogy az esetleg Pekingnek juttatott modern amerikai hadfelszerelés Tajvant ve­szélyeztetheti. Ez a dolog külpolitikai oldala. Ami a belpolitikát illeti, Kína iszonyatos gazdasági gon­dokkal küzd: reeska-ropog a „négy modernizálás” épü­lete, „kiigazítások" követik egymást. P­adnanek minden gaz­dasági támogatásra a korábbinál is nagyobb szüksége van. Ma nagy méretekben megindulna a hazai rokonok segélyezése, ha sikerülne felkelteni a tajvani tőke érdeklődését bizonyos anyaországbeli beruházások iránt — nos ez a remény mesél egy gesztust — gondolhatták Pekingban — és az „aján­lat” mm»­ét­*«tt... HARMAT ENDRE VARSÓ : Két lengyelországi hír A fiatalok élet- és mun­kakörülményeiről, az ország társadalmi-gazdasági helyze­téről tanácskozott kedden Varsóban a LEMP Politikai Bizottsága. Elhatározták, hogy a legközelebbi jövő­ben összehívják a Központi Bizottság soron következő, IV. teljes ülései A sziléziai „szezyglowice” szénbányában véget ért ez egyhetes sztrájk, miután a körzeti bíróság úgy döntött, hogy szabadon bocsátja a bánya „Szolidaritás­’ szerve­zetének vezetőjét. Tadeuse Arentet azt követően vették őrizetbe, hogy megtorló ak­ciót szervezett a bánya ága­zati szakszervezetének ve­zetője ellen, miután az a televíziónak adott nyilatko­zatában támogatásáról biz­tosította a kormány rende­letét a bányászok szabad szombati munkavállalásának ösztönzéséről. A rent szaba­don bocsátása után a helyi bányász „Szolidaritás” ab­bahagyta a munkabeszünte­tési akciót, de „az ügy vég­leges tisztázásáig” sztrájk­­készültséget tart fenn. A sztrájk napi 14,8 ezer tonna széntől fosztotta meg a nép­gazdaságot. Ny. Faggyejev Budapesten Szerdán Budapestre érke­zett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának titkára. I10 tartózkodása során Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a KGST végrehajtó bizottságának so­ros elnökével folytat tár­gyalásokat a bizottság kö­vetkező ülésének előkészíté­sével kapcsolatos kérdések­ről. Kína nemzeti ünnepén Harminckét évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki Pekingben a népköztársasá­got -­ azóta október elseje Kína nemzeti ünnepe. Az 1040-es nap fordulatot je­lentett a sok évezredes kul­túrával rendelkező kínai nép számára. A népköztársaság az impe­rialisták kiszolgálóinak, a kizsákmányolóknak az el­űzését hozta, ő az új, szaba­dabb és boldogabb élet le­hetőségét jelezte. A népi Kí­na fejlődésének első évti­zedében gyors léptekkel ha­ladt előre , fejlődött az ipar, a kultúra, a népgazda­ság legfontosabb szektora a mezőgazdaság is minden év­ben többet adott. Ezekhez az eredményekhez nagyban hoz­zájárult az a sokirányú se­gítség, amit a Kínai Nép­köztársaság kapott a Szovjet­uniótól és a többi szocialis­ta országtól. Az ország fejlődésében azonban hamarosan törés következett be; a Kínát irá­nyító maoista klikk szakított a szocialista közösséggel, az­­országban pedig elnyomó rendszert, b­írokratilus-kato­­nai diktatúrát valósított meg. Mas halála után, örö­kösei korrigálni akarják a gazdaságban és a társadal­mi fejlődésben elkövetett ha­talmas hibákat, de eközben arra törekednek, hogy meg­őrizzék mindennek alapját, a maoizmus kispolgári-ka­landor irányvonalát. To­vábbra is élesen szovjetelle­nes hegemonista politikát folytatnak, fenyegetik a szo­cialista Indokínát, Mongó­liát. Kína ezzel végső so­ron az Egyesült Államok szövetségesévé lett, szinte minden nemzetközi kérdés­ben azonos platformra he­lyezkedik az imperialista ha­talmakkal. A szocialista országok több alkalommal a kapcsolatok rendezését javasolták. Nem a Szovjetunión és szövetsé­gesein múlott, hogy nem normalizálódott a viszony Kínával. Országunkban nagyrabecsüléssel tekintünk az egymilliárdos kinni nép tehetségére, szorgalmára. Szeretnénk, ha alkotó erőit, országa kincseit a szocializ­mus, a béke javára használ­nák fel. (KB) A Kínai Népköztársaság megalakulá­sának 32. évfor­dulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, táviratban üdvözölte Cseo Ca-jangot, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökét. Tanácsi testületi ülésekről jelentjük az októberi tanácsülés előőkészítése Makón A makói városi tanács vb tegnapi ülésén — amelyet tíz­ forgo litván tanácselnök vezetett — a soron következő, októberi tanácsülés elé kerülő jelentéseket értékelték. A végrehajtó bizottság — tegnapi döntése alapján —, javasolja a tanácsnak, hogy októberi ülésén (amelynek pontos idejét később állapítják meg) értékelje az V. ötéves pénzügyi és városfejlesztési terv teljesítését. A témából Sípos Sándor pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető készített záró­­jelentést. A testület értékeli továbbá a városban élő idős korú­ak, nyugdíjasok életkörülményeit, szociális ellátottságukat, különös tekintettel arra, hogy az átlag életkor következe­tes hosszabbodása folytán jelenleg is nagymértékben sza­porodik az állami támogatásra szoruló idős korúak, segé­lyezettek száma. Beszámolót kap továbbá a tanács az egészségügyi ható­sági munkáról, az egészségügyi osztály tevékenységéről. Előterjesztések és interpellációk szerepelnek még a tanács­ülés elé kerülő napirendben. Gondoskodtak Szegváron a fiatalokról Tegnap délután Pokorny János elnökletével ülést tar­­tott Szegvár nagyközség ta­nácsa. Először a tanácselnök beszámolóját hallgatta meg a testület a nagyközség ifjú­ságpolitikai helyzetéről. Az 3800 fős lakosságból 2204 a 80 éven aluli fiatal. Dina­mikusan növekszik az utób­bi években a mezőgazdaság­­ban foglalkoztatottak aránya. A Szegváron dolgozó fiata­lok 82 százaléka a helyi ter­­melőszövetkezetben talált munkát magának. A dolgozó fiatal anyák helyzetén sokat könnyít a bölcsőde, amelynek bővítésé­vel 40 gyerek elhelyezésére nyílt lehetőség. A központi óvodát szintén korszerűsítet­ték és bővítették. Az általános iskolások lét­száma évente több mint 800 fő. A tantestület tagjai kö­­rében javult a kollektív szel­lem, csökkent a képesítés nélküli nevelők száma, szak­mailag megfelelnek a okta­tási reform új követelmé­nyeinek. A megnövekedett létszámú tanuló és napközis csoportok elhelyezése indo­kolttá teszi a négy­ tantermes iskola megépítését. Folya­matban van a tornaterem építése. Javult a pályaválasztást segítő tevékenység. A testne­­velés és a tömegsport ki­ter­jesztése érdekében a nagy­­községi tanács, a Puskin fisa, a Háziipari szövetkezet és az ÁFÉSZ nyújt jelentős ártyo­­gi támogatást. Felismerve, hogy a fiata­lok letelepedésének, helyi munkavállalásának alapvető feltétele a lakásépítés tám­o­­gatása, ezért a község veze­tősége ifjúsági lakótelep épí­tését határozta el. A munká­latok során már elkészült nyolc tanácsi szolgálati la­kás, ahol a beköltözők több mint 80 százaléka 30 éven aluli, közöttük öten pedagó­gusok. A helyi üzemek, in­tézmények közül a KSZV szegvári telepe és a Puskin Tsz is segíti a lakásépítést. Az utóbbi években sokat javult a fiatalok közéletben való részvétele. A testület ezután elfogad­ta a beszámolót, majd Témás Sándor elnök tájékoztató je­lentését hallgatta meg a Puskin Tsz ötödik ötéves ter­vének teljesítéséről és továb­­bi feladatairól. A továbbiakban a testület elfogadta a lakások elosztá­sáról és lakásbérletről szóló rendeletet, vaamint jóvá­hagyta a közműfejlesztési hozzájárulás összegének megállapítását. A. A. SOROKBAN Mint a The Washington fost szerdán amerikai kor­­mányforrásokra hi­vatkozva közölte, Reagan elnök az IMX-rakétarer­dszer kiépíté­se és a bét bombázók so­rozatgyártásának megkezdé­se mellett döntött. Az elnök pénteken készül „fontos vé­delmi tárgyú bejelentéseket tenni”, de a The Washing­ton Post címoldalas jelen­­téséből ítélve a Fehér Ház szokás szerint előre kiszívat­­ragtat­va a döntések ténye­ A fejlődő országok ENSZ- csoportja kedden Vanuatu és Belize felvételével 123 tagúra nőtt. Szerdán Teherán központ­jától délre a városra zuhant az iráni légierő egyik szál­lítógépe. A szerencsétlenség következtében életét vesz­tette Mussza Namdzsu iráni hadügyminiszter, Valiollah Fallahi tábornok, a hadse­reg vezérkari főnöke, vala­mint több más, a gépen utazó igen magas rangú ka­tonatiszt. A Belgrádban szerdán kibőví­tett teljes ülést tartott a JKSZ Központi Bizotsága. A plé­­numon fő napirendi pont­­ként az ország jelenlegi társadalmi-gazdasági helyze­tének értékelése és a soron­­lévő legfontosabb feladatok meghatározása szerepelt. * Továbbra is heves ütkö­zetekről érkeznek hírek az iraki—iráni frontról. Irin azt jelentette, hogy haderői kedden megerősítették állá­saikat az abadani frontcsa­­kaszon, amelynek egy részét a hét végén foglalták visz­­sza az irakiaktól, a a város 11 hónapos ostrofilgyik­űjét áttörő harcokban több mint 1000 iraki vesztette életét. Irak hétfőn elismerte, hogy a fokozott iráni kato­nai tevékenység miatt csa­­patvisszavonást­ hajtott vég­re Abadan északi külváro­sából a Karun folyó nyu­gati partjára. Szerdán Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter vezetésével — Otto Rösch, az Osztrák Köz­társaság szövetségi hadügy­minisztere meghívására a magyar katonai küldöttség utazott hivatalos baráti lá­togatásra Ausztriába. • Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Alhadzsi Shetru Shagari-t, a Nigériai Szö­­vetségi Köztársaság elnökét az ország függetlensége ki­­kiáltásának 21. évfordulója alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke és Pója Frigyes külügymi­niszter Ciprus nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban köszöntötte Sz. Kipriánu­t, a Ciprusi Köztársaság elnö­két, illetve I. Rolandisz külügyminisztert is. CSÜTÖRTÖK, 1981. OKTÓBER 1.

Next