Csongrád Megyei Hírlap, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
Várkonyi Péter Szófiában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására vasárnap Szófiába utazott Várkonyi Péter, az MSZMPKözponti Bizottságának titkára. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. Az MSZMP KB titkárát a szófiai repülőtéren Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Várkonyi Péter megérkezése után virágot helyezett el Georgi Dimitrov szófiai mauzóleumánál, és lerótta kegyeletét a bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakjának szarkofágjánál. Felbomlott koalíció MADRID, LISSZABON Kilépett a Demokratikus Szövetség (AD) nevű, eddig kormányzó jobboldali koalícióból a Portugál Szociáldemokrata Párt (PSD), és egyedül indul az áprilisi SHL parlamenti választáson. Erről döntött a párt vasárnap este befejeződött X. kongresszusa. A kongresszus ugyanakkor leváltotta Francisco Pimto Dasemao eddigi pártelnököt, ügyvezető miniszterelnököt, s a párt vezetését a négytagú kollektív testületre bízta. A győzelemre esélyes Portugál Szocialista Párt elutasít bármilyen együttműködést a kommunista párttal — mondotta Mario Soanes, a szocialisták főtitkára egy madridi lapnak adott nyilatkozatában. Alvaro Cumbal, a koroszmíniteta párt főtitkára vasárnap este egy rádiónyilatkozatban kijelentette, hogy semmi remény sincs egy tommunieta-szocialista választási szövetség létrejöttére. Hazánk vendége: Stefan Andrei A román külügyminiszter hazánkban tartózkodik. Stefan Andrei 1931. március 29-én született a Délj megyei Podari-Liveziben. Egyetemi tanulmányait a Bukaresti Építészeti Intézetben folytatta, majd tagja lett az egyetem oktatói karának, egyidejűleg a Kommunista Ifjúsági Szövetségben is tevékenykedett. Stefan Andrei 1954 óta tagja a Román Kommunista Pártnak. 1958-ban a Román Kommunista Egyetemisták Uniója végrehajtó bizottságának tagjává váasztották, s a nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozott Négy esztendővel később a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága irodájának tagja, a külügyi osztály vezetője lett. 1965-től a Román KP Központi Bizottsága külügyi osztályán töltött be vezető funkciókat. 1969-ben megválasztották a Román KP KB póttagjának. 1972 áprilisában, mint a Központi Bizottság tagját és a KB titkárát kinevezték a külügyi osztály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszusán 1974 novemberében, majd öt évvel később a XII. kongresszuson a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai végrehajtó bizottságának póttagjává választották, Stefan Andrei 1975 óta képviselő a nagy nemzetgyűlésben. 1978-ban nevezték ki a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterévé; ebben a funkciójában 1980 márciusában megerősítették. A külügyminiszter számos magas rangú román érdemrendnek és kitüntetésnek a birtokosa. (MTI) El nem kötelezett mozgalom Színek és árnyalatok Hetek óta nagy a diplomáciai sürgés-forgás Új-Delhiben. És ez nem csoda: március 7—11. között az indiai főváros ad otthont az el nem kötelezett országok csúcskonferenciájának. Majdnem száz ország állam- és kormányfője, valamint két felszabadítási mozgalom, a PFSZ és a SWAPO magas rangú képviselői foglalnak majd helyet az impozáns tanácskozási teremben. Hosszas vita előzte meg a csúcsértekezlet helyének és idejének megválasztását. 1979-ben Kuba adott otthont a rangos tanácskozásnak, a szigetország látta el három éven keresztül a mozgalom elnöki tisztét is. Az eredeti tervek szerint a soron következő találkozót az iraki fővárosban, Bagdadban kellett volna megrendezni tavaly ősszel, az iraki-iráni háború miatt azonban nem került sor arra. A helyszínváltoztatás egyben némiképpen jelzi azokat, az ellentéteket is, amelyek keresztülkasul szelik az el nem kötelezett országok egymáshoz fűződő, viszonyát. A dekolonizáció gyermeke Az el nem kötelezettek mozgalma több mint huszonegy évvel ezelőtt Belgrádban bontott zászlót. Lényegét tekintve a dekolonizáció gyermeke volt, hiszen akkor gyorsult fel az a folyamat, amelynek során történelmileg rövid idő alatt felbomlott a klasszikus gyarmati rendszer. Belgrádban még csak huszonöt ország államférfiai gyűltek össze. A kezdeményezők Nasszer, Nehru, Tito, Szukamo, a második világháború utáni korszak jelentős egyéniségei ma már nem élnek. A mozgalom tovább fejlődött, mégha a megváltozott világpolitikai körülmények közepette az egykor szorosabbnak látszó szálak ma lazulni látszanak. A volt gyarmatok hamar fölismerték, hogy az alkotmányjogi függetlenség nem sokat ér, ha gazdaságilag nem tudnak megállni saját lábukon. Ezért a mozgalom, akárcsak a múltban, a jelenben is az igazságosabb gazdasági világrendért száll síkra. Az elmúlt időszakban egyre több ország kérte fölvételét az el nem kötelezett országok közé. Ezzel kétségtelenül sokszínűbb lett a mozgalom, de egyúttal gazdaságilag és politikailag elmélyültek a törésvonalak. A gazdasági fellendüléshez fűzött remények nem váltak valóra Az olajárrobbanás nagymértékben sújtotta azokat az országokat, amelyek nem rendelkeztek „fekete arannyal”, ugyanakkor mérhetetlenül gazdaggá tette a szerencséseket, az értékes nyersanyaglelőhelyek birtokosait. Az éles gazdasági különbségek politikai ellentétekkel párosultak. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen a mozgalom egyik lényeges alapszabálya csak azt mondja ki, hogy a tagállamok nem vehetnek részt semmilyen katonai tömb tevékenységében. A társadalmi berendezkedésre vonatkozóan azonban nincsenek megkötések és így az el nem kötelezettek soraiban épp úgy megtalálhatjuk a szocialista Kubát, mint a tőkés berendezkedésű Thaiföldet, amelynek szoros kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal. Ez a sokféleség szükségszerűen magával hozza az érdekek ütközését és ezzel együtt az eltérő véleményeket is. Ennek következtében az el nem kötelezett országok különböző szintű összejövetelei nem mentesek a vitáktól. Az ASEAN-országok — a Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld, Malaysia és Szingapúr — élesen támadják Vietnamot azért a katonai segítségért, amit a kambodzsai hazafias erőknek nyújtott. Kambodzsa képviselete még ma sem tisztázott Úgy tűnik, hogy a délkelet-ázsiai ország helye üresen fog maradni Új-Delhiben. Ez kétségtelenül a haladó országok sikerének számít, hiszen sok Amerika-barát ország azt javasolta, hogy Kambodzsa képviseletében a Szihanuk herceg vezette emigráns ellenforradalmi kormányt hívják meg. Hasonlóan komoly nézeteltérések mutatkoznak az Afganisztán körüli helyzet megítélésében is. A Nyugatbarát kormányok szeretnék az el nem kötelezettek fórumát arra felhasználni, hogy valamilyen formában beavatkozzanak Afganisztán belügyeibe. Ez történt egy évvel ezelőtt is, amikor a külügyminiszteri értekezleten a hangadóknak — így például Pakisztánnak — sikerült elérniük, hogy a kiadott dokumentum nemtetszését fejezze ki az afganisztáni állapotok miatt. Valószínűnek látszik azonban, hogy a csúcstalálkozón ilyen megfogalmazás már aligha kerülhet be a megszerkesztendő záróközleménybe. A jelentősebb problémák között említhetjük még a latin-amerikai kérdést." A csúcstalálkozót megelőzően a térség problémáját az el nem kötelezettek koordinációs irodája 1983 januári managuai értekezletén tekintette át, »mehren a résztvevők A csúcskonferencia problémája. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) elítélték az Egyesült Államok politikáját, rámutatva arra a felelősségre, amely Washingtont terheli a Latin- Amerikában kialakult feszültséggócért És még nem is beszéltünk az Afrika déli részének helyzetéről és a körülötte dúló vitákról, vagy akár Egyiptom szerepéről, a Közel-Keletről, az Indiaióceán kérdéséről stb. 2 - B5H33HE1 Budapest: Németi Irén, a Nők Kapja főszerkesztője, a Magyar Nők Országos Tanácsa képviseletében hétfőn az Angolai Népi Köztársaságba utazott. A MNOT elnökségének tagja részt vesz az angolai nőszervezet első kongresszusán, amelyet március 2—8. között tartanak Luandában. Budapest: A tudománypolitikai bizottság meghívására hétfőn — delegáció élén — Budapestre érkezett Georgiosz Liánisz görög kutatási és technológiai miniszter. Washington: Reagan el nök hétfőn újabb hatvanmillió dollárt kért az amerikai kongresszustól a Salvador- hadsereg számára, fegyver, lőszer és helikopterpótalkatrészek beszerzésére. Washington: Angela Davis amerikai polgárjogi harcos, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja egy bostoni rendezvényen a militarizmus, a fajüldözés és a reakció elleni harcra szólította föl honfitársait. Párizs: Szombaton, Párizsban felhívás elfogadásával befejeződött a Korea békés egyesítésének előmozdításán munkálkodó nemzetközi öszszekötő bizottság által szervezett konferencia. A kétnapos találkozón 30 ország, és sok nemzetközi szervezet képviselői voltak jelen. A résztvevők felhívást intéztek a világ kormányaihoz, a nemzeti és nemzetközi szervezetekhez, a békeszerető emberekhez. Ebben a többi között sürgetik az amerikai —japán—dél-koreai agresszív katonai csoportosulás kialakítására irányuló kísérletek meghiúsítását, a Dél- Koreában állomásozó amerikai csapatok teljes kivonását. Levelet intéztek az el nem kötelezett országok március 7-én megnyíló értekezletének részvevőihez. Sok még a tennivaló Wo/ciech Jaruzelski beszéde VARSÓ A párt ereje mindenekelőtt a munkásosztállyal, a dolgozó emberekkel való kapcsolatban rejlik, ezen a téren azonban sok még a tennivaló — ezt hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a LEMP varsói vajdasági szervezetének konferenciáján, amely a másfél hónapja tartó beszámolási kampány utolsó ilyen tanácskozása volt Mint mondotta, a vajdasági pártkonferenciák a párttagság tevékenységének élénküléséről tettek tanúságot, felszínre hozva egyben a még meglevő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jó néhány pártszervezet még mindig nem kellően aktív. Az első titkár egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a pártnak politikai offenzívába kell átmennie, még akkor is, ha sorai a válságos időszakban létszámban megfogyatkoztak. Jaruzelski rámutatott: a LEMP nem tekinti ellenfelének azokat, akik eszmeileg, vagy lélektanilag összeroppanva elhagyták a párt sorait. Ugyanakkor a pártba visszatérni kívánóknak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy méltóak a tagságra. Örvendetes fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hónapokban sokan jelezték a pártba való belépési szándékukat, s közülük csaknem 60 százalék 30 évnél fiatalabb. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiségiek egy része az elmúlt időszakban államellenes, a szocializmustól idegen tevékenységet folytatott. Mint mondotta, a párt, az állam messzemenő türelmességet tanúsít ezen a téren is, de nem riad viszsza attól, hogy adminisztratív eszközöket is igénybe vegyen olyanokkal szemben, akik nyilvánvalóan ellenséges magatartást tanúsítanak, szabotálják a szocializmust. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva ismételten emlékeztetett arra, hogy a kormány átfogó inflációellenes programot dolgozott ki. Felhívta a figyelmet a takarékosság, a termelékenység, a munkafegyelem fontosságára. A továbbiakban kijelentette: nem lesznek elsietett és nagy mértékű ármozgások. Közölte, hogy a vezetésnek nincs szándékában lényeges mértékben emelni az alapvető fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek árát még akkor sem, ha ezek szinten tartásához jelentős állami dotácóra van szükség. Ugyanakkor csak a végzett munka arányában lehet — még a reform viszonyai között is — bért emelni, jutalmat fizetni. A társadalmi igazságosság jegyében határozottan fellépnek a válságot kihasználó egyes csoportok mértéktelen gazdagodásával szemben. A notórius munkakerülőket, ha belátható időn belül nem helyezkednek el, közmunkára, például árvízvédelmi munkára kötelezik. Beszédének befejező, külpolitikai részében Jaruzelski arra emlékeztetett, hogy Lengyelország továbbra is a szélsőséges imperialista erők támadásának első vonalában van. Tevékenységük napjainkban a gazdasági területre összpontosul: mivel nem sikerült polgárháborút kirobbantaniuk Lengyelországban, most a gazdaságon keresztül akarnak minél több, s minél érzékenyebb veszteséget okozni. Ezért oly fontos, hogy a LEMP valamennyi tagja a gazdaság helyreállításáért, óvott küzdelem aktív résztvevője legyen — hangsúlyozta Jaruzelski. Eszmei-politikai kérdések a JKSZ KB előtt Hétfőn délelőtt Belgrádban megkezdődött a JKSZ Központi Bizottságának ülése, amelynek napirendjén időszerű eszmei-politikai kérdések megvitatása szerepelt A vitaindító beszámolót Kira Hadzsivaszilov, a JKSZ KB elnökségének tagja terjesztette elő. — Jelenlegi nehézségeinkből arra következtethetünk, hogy társadalmunk és szocialista önigazgatási rendszerünk válságos fejlődési szakaszba jutott. A puszta megállapítások azonban semmit sem érnek, meg kell találnunk a problémák lényegét és okait — hangoztatta. Az anyagi gondokról, a dolgozók életszínvonalának csökkenéséről, a hiánycikkekről szólva a beszámoló kifejtette: az új megoldások keresése közben sokszor a legjobb akarat ellenére is előfordulnak tévedések és hibák, s ezek zavart kelte- nek a kommunisták, a dolgozók soraiban. A továbbiakban az ellenség fokozódó tevékenységére tért át, hangoztatva, hogy a forradalom és a szocialista önigazgatás ellenségei a mostani helyzetben alkalmat látnak aknamunkájuk növelésére. — Ha ezekkel az erőkkel nem számolunk le — hangoztatja a beszámoló —, azok hatással lehetnek a közvéleményre, különösen a tudományos és a művelődési életben dolgozókra, meg a tanuló ifjúságra. A belső ellenség tevékenysége komoly veszélyt jelent. Nem szabad megengedni, hogy a tájékoztatási eszközökben, a kulturális intézményekben, vagy a szépirodalomban teret kapjon az ellenzék. A beszámolót követő útjárban húszan kértek szót. A plénum előkészítéseként egyébként az egyes köztársaságokban és tartományokban megtartott párttanácskozásokon rendkívül időszerűnek minősítették a téma napirendre tűzését Az általános értékelés szerint a gazdasági gondok túlságosan lekötötték a párt figyelmét, háttérbe szorult az eszmei-politikai helyzet rendszeres, bíráló elemzése, holott az utóbbi időben a súlyos gazdasági helyzettel összefüggésben éppen ezen a területen jelentkezett a szocialista- és önigazgatásellenes erők támadása. A központi bizottsági ülésnek ezekben a kérdésekben kellett állást foglalnia.” Hozzájárulás a béke megőrzéséhez A viták, ellentétek dacára az a tény, hogy sor kerül a mozgalom legmagasabb szintű tanácskozására, feltétlenül eredménynek számít. A meglevő nehézségek, a mozgalom megosztására irányuló imperialista erőfeszítések a politikai repedéseket nem tudták szakadékká szélesíteni, és így remény van arra, hogy a csúcstalálkozó újabb lendületet ad majd a mozgalomnak, amely eddigi pozitív állásfoglalásaival már jelentős tekintényt vívott ki a nemzetközi politikában, a béke megőrzéséért, a leszerelésért, az emberiség jobb jövője biztosításáért vívott harcban. g. fehér péter Moszkvai forduló A szovjet fővárosban ma, kedden kezdődik a szovjet-kínai külügyminiszter-helyettesi , konzultáció második fordulója. Az elmúlt év ősze óta tartó megbeszélésektől aligha várható látványos és még kevésbé gyors fordulat, a nemzetközi közvélemény mégis nagy figyelemmel kíséri ezeket a tárgyalásokat. Elvégre nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ismert, és nemegyszer viharos történelmi előzmények után hogyan alakul a Szovjetunió és Kína viszonya, amely befolyásolhatja a világpolitika egészének alakulását is. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha a jelenlegi tárgyalások meglehetősen korlátozott célokat tűztek maguk elé: a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság államközi kapcsolatainak normalizálását Tudjuk, ez sem lenne kis feladat. Hiszen, a gyakorlatilag 1969 óta folyó, s a kínai fél hibájából mindmáig eredménytelen tárgyalásokat Peking 1980 elején egyoldalúan megszakította „az afganisztáni fejleményekre” hivatkozva. Azóta azonban sok minden történt. Részben a Pekinget Washington (tajvani fegyverszállítások,) és Tokió (tankönyvvita, újrafegyverkezés) irányából ért traumaszerű csalódások, részben — egyéb körülmények mellett — a belpolitikai és személyi változások nyomán a kínai alapállás némi változáson ment át. Ezt mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy a KKP legutóbbi kongresszusának anyagaiból már kimaradtak a szokásos éles szovjetellenes vádaskodások, és helyébe bizonyos tárgyalási készség lépett. A Szovjetunió mindvégig türelmes, elvileg szilárd, maradéktalanul konstruktív álláspontja — gondoljunk csak Brezsnyev taskenti és bakui, valamint Jurij Andropov november 22-i beszédére — elvezetett odáig, hogy a két ország között legalábbis elkezdődhetett a közeledést, az államközi kapcsolatok normalizálását szolgáló párbeszéd. A jövőben sem Moszkván múlik majd, hogy ez a párbeszéd sikeres legyen. HARMAT ENDRE KEDD, MÁRCIUS 1.