Csongrád Megyei Hírlap, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD •11 HEGYEI Vásárhelyi kiadás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA. 1983. JÚLIUS 1., PÉNTEK 10. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ÁRA: 1 40 FORINT Gondoskodás az idős emberekről Megyei helyzetkép és a soron következő feladatok Csongrád megye tanácsa tegnap, csütörtökön délelőtt megtartotta soros ülését Szegeden, a megyei párt- és tanácsi székház tanácstermében dr. Petrik Istvánnak, a megyei tanács elnöke általános helyettesének vezetésével. A testület a vb által javasolt napirend szerint kezdett munkához. Először a megyei tanács elnökének általános helyettese számolt be a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, és fontosabb tárgyalásokról. Ezt követően dr. Rózsa József, a vb egészségügyi osztályának vezetője terjesztette elő írásos beszámolóját az időskorúak egészségügyi és szociális ellátásának helyzetéről, s a további feladatokról. Majd dr. Kereszty Béla megyei főügyész fűzött rövid szóbeli kiegészítést a törvényesség helyzetéről készített írásos tájékoztatójához. A tanács dr. Kemenes Bélának, az ügyrendi bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította szervezeti és működési szabályzatát. Majd egyéb előterjesztésekkel foglalkoztak. Interpelláció sem írásban, sem szóban nem hangzott el. Részt vett a testület munkájában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja ,a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szegedi Tamásné, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Kotlász György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese. Differenciált ellátást,gondozást! Bevezetőképpen a demográfiai helyzetképről szólva a megyei főorvos arra utalt beszámolójában, hogy az utóbbi évtizedben világjelenséggé vált a lakosság elöregedése. Ez a jelenség összefüggésben van az orvostudomány és a technika fejlődésével, a betegségek feltárásának és gyógyításának eredményeivel. Megyénk 1970-ben első volt, 1975-től pedig a második helyre került az időskorúak számarányát tekintve. Örvendetes tény, hogy mind többen válnak idős korúvá, ugyanakkor számos tényező nehezíti a nyugdíjba kerültek életét. A megyei adatok szerint az időskorúak egyötöde magányos. A nyugdíjkorhatáron felüli népességet többnyire idős korúaknak tekintik, ugyanakkor nem mindig számolnak e korcsoport eltérő sajátosságaival. Például a frissen nyugdíjazottak és a legidősebbek között 25—30 év a korkülönbség. Ebből az következik, hogy differenciált, ellátási-gondozási megoldásokra van szükség! A megyei felmérések szerint a családos idős embereknek körülbelül a fele együtt él gyermekeivel. Általában a család közelsége addig megnyugtató az idősek számára, amíg önmaguk ellátására képesek. A súlyos beteg, teljes kiszolgálást igénylők esetében a mai család nem mindig képes vállalni az ápolási-gondozási kötelezettséget. Ilyen esetben ■ a kisebb jövedelmű családoknál többnyire felmerül a szociális otthoni elhelyezés szükségessége, mint kényszerű megoldás. Növekszik az olyan esetek száma, amikor egyik gyerek sem akarja vállalni a szülők gondozását, s ilyenkor az idős ember érdekében helyt kell adni a szociális otthoni elhelyezésnek. Az időskorúak egészségügyi ellátása a lakosság általános egészségügyi ellátásán belül azonos jogok és ellátási követelmények alapján történik. Mégis sok probléma adódik egészségügyi ellátásukban, akár a gyógyintézeti, akár a lakáson történő gyógyítás-ápolás körülményeit vizsgáljuk. Ugyanis megyénkben a 10 ezer lakosra jutó gyógyintézeti ágyszám kedvező, de krónikus ágyak esetében az országos átlag alatti. A krónikus gyógyintézeti ágyak hiánya miatt mind több esetben a szociális otthonok kénytelenek — rendeltetésüktől eltérően — átvállalni az idős betegek ellátását. A feladat egyértelműen az, hogy az aktív és krónikus ágyak arányát a szükséglet szerint megváltoztassák a közeljövőben, s az időskorúak gyógyintézeti ellátása érdekében a krónikus betegek gyógyítására szolgáló ágyak számát . 1990-ig oly mértékben növelték, hogy az összes ágyaknak kitegye a 30 százalékát. Jogos igénye minden idős embernek, hogy minél tovább eredeti környezetében maradhasson. Ennek egyik feltétele a jól működő és megfelelően együttműködő körzeti orvosi, házi betegápolói, szociális gondozói hálózat. Nagyon lényeges, hogy a járóképtelen betegeket a körzeti orvos rendszeresen ellenőrizze. Ha a szakképzett ápolók rendszeresen elvégzik a beteg körüli egészségügyi teendőket, ha a házi szociális gondozószolgálat biztosítja az egyéb ellátást, akkor kevesebb idős embert kell gyógyintézetbe utalni. Megyénkben 103 ezer nyugdíjkorhatáron felüli lakos él, közülük 94 ezer 300- an részesülnek nyugdíjban, vagy járadékban. Mivel a nyugdíjasoknak csaknem fele 2 ezer forinton aluli nyugdíjat, járulékot kap, ezért az elmúlt években a tanácsi szociális segélyezés javítására eredményes erőfeszítéseket tettek. Igény az emelt szintű szociális otthon A megyei főorvos részletesenfoglalkozott a szociális gondoskodás új vonásaival. Az országban több helyen már működik és megyénkben is igény mutatkozik a hetes öregek napközi otthona iránt, mely a nappali ellátás mellett lehetőséget nyújt az éjjeli benntartózkodásra is. Új típusú, s még az országban egyetlen intézmény a hódmezővásárhelyi rokkantak háza —„Arany-ház”' —, amelyekben a vak, hallássérült és mozgássérült idős emberek speciális gondozást nyújtó napközi otthona működik. Szegeden az idén februárban nyílt meg a gerontológiai tanácsadó. Indokolt ennek a megye más területein való létrehozása. Emelt szintű ellátást nyújtó szociális otthon nyílt Szegeden kísérleti jelleggel az idén tavasszal. A Tolbuhin sugárúti 110 személyes új intézmény a magasabb jövedelmű idősebb emberek igényeit hivatott önköltséges formában kielégíteni. A területi szociális gondoskodás alapintézménye az öregek napközi otthona. Jelenleg megyénkben 37 napközi otthon működik 1145 hellyel. A házi szociális gondozószolgálat valamennyi településen működik,, a rendszeres szociális gondozásban részesülők száma tavaly átlagosan 2 ezer fő volt. Az elmúlt időszakban Szegeden, Ópusztaszeren, Ásotthalom- Irodasoron bővültek a szociális otthonok, valamint megyei fenntartásba került a vakok otthona Szegeden. Még ebben az ötéves tervben megtervezik a 200 személyes vásárhelyi szociális otthont, mely a következő tervidőszakban épül fel. Makón 20 hellyel bővül a meglevő szociális otthon, a későbbiekben szükséges Csongrádon is szociális otthont építeni. Az öregekről való szociális gondoskodásból kiveszik a részüket a társadalmi szervezetek. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt megyei szervezete, a szakszervezetek tevékenysége elismerésre méltó. A szociális intézmények felújításában, korszerűsítésében és bővítésében 1974-től kezdve szervezett társadalmi munkák során 14 millió forint érték keletkezett; ez megfelel 97 szociális otthoni helynek. A csvilád és a volt munkahely felelősségét többen hangsúlyozták A beszámoló feletti vitában elsőként dr. Csáki Éva (Szeged) mondott véleményt, mely tükrözte a szociálpolitikai albizottság véleményét is. Két dolgot emelt ki: a szülők gondozását a családon belül kell megoldani, s az idősek panziójára egyre nagyobb igény van. Kedvezőnek ítélte a nyugdíjasok szempontjából a gyógyszerárak változását. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) szerint az időskorúakkal való foglalkozás valóban közüggyé lett, a szakszervezetek is többet foglalkoznak az idősek ügyével, mint korábban. Dr. Vigh Jánosné (Szatjmaz), a szegedi járásban élő idősek, akik közül mintegy 1200-an magányosak, problémáira hívta fel a figyelmet. Kerekes Mihályné (Magyarcsanád) példákkal■ bizonyította: Makón és környékén jól gondoskodnak a gyarapodó számú öregekről. Gát László (Csongrád) arra hívta fel a figyelmet, hogy Csongrád egyike a legöregebb magyar városoknak. Valóban szükséges új szociális otthont építeni. Beszélt a házi szociális gondozás előnyeiről, illetőleg az öregekben élő félelemről, gyanakvásról, mellyel a jóindulatú segítséget fogadják olykor. Engi Antalné (Domaszék) ugyancsak az öregek bizalmatlanságát említette, valamint azt, hogy emiatt is sok az ellátatlan idős ember a szegedi járásban. Ábrahám Vince (Csanytelek) ismertette, hogy a termelőszövetkezetek milyen sokoldalúan foglalkoznak és törődnek idős tagjaikkal. Rúzsán soron következő feladat, hogy öregek napközi otthonát hozzanak létre. Szabó Gáborné, a Hazafias Népfront megyei elnökségének megbízásából szólt hozzá a beszámolóhoz. Szerinte a munkahelyeknek sokkal többet kellene tenni is Tanácsi testületi ülésekről jelentjük nyugdíjasaik érdekében. Örömmel nyugtázta, hogy a népfront jelzéseire a tanácsoknál gyorsan történik intézkedés. Amikor segítenek, nem jótékonyságot gyakorolnak a nyugdíjasokkal! Javasolta, hogy a házi szociális gondozókat az egészségügyi dolgozókkal azonos bérezésben részesítsék. Szükségesnek ítélte, hogy a családok serepe és felelőssége növekedjék. Dr. Rusz Márk országgyűlési képviselő az időskorúaknak a családban betöltött szerepéről, a hetes öregek napközi otthonának létjogosultságáról szólt, s hangsúlyozta: kiemelten foglalkozzanak a tanyán élők jobb ellátásával. Ocskó Imre (Kistelek) arról tájékoztatta a testületet, hogy az áfészek miként törődnek a falun, tanyán élő idős emberekkel. Dr. Komócsin Mihály véleménye szerint kár volt a beszámoló témáját leszűkítani csak az idősekről való szociális gondoskodásra, egészségügyi ellátásukra. Nagyon lényeges az időseket körülvevő emberi gondoskodás szerepe. A nyugdíjjogosultság körének kiterjesztése, az egészségügyi ellátás állampolgári joggá válása, azöregek napközi otthonainak létrehozása rálnd bionyíték arra, hogy az állam átfogóan gondoskodik az öregekről. Rámutatott arra, hogy a megye foglalkoztatási struktúrájával függ össze, hogy a nyugdíjak átlagösszege mintegy 390 forinttal kevesebb az országosénál. Mint mondotta: a legrászorultabbak gondjaival kell elsősorban foglalkozni, mindenképp szükséges a kórházak krónikus ágyainak számát, a szociális otthonok férőhelyeinek számát növelni, az igények(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János találkozója a Kolumbiai KP főtitkárával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieirával, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik feladatairól. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva Közép- és Latin-Amerikai helyzetére. A két párt vezetői aggodalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib térségben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért küzdő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erőket. Kifejezték szolidaritásukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és építő munkájuk eredményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság között. A találkozón jelen volt. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vidrával, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. (MTI-fotó — Telefotó—KS) A törlk kormányfő látogatásai Kádár János és Losonczi Pál fogadta Billend Itusut folytatódtak a megbeszélések Billend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, csütörtöki programját Székesfehérváron kezdte, az Ikarus Karosszéria és Járműgyárat kereste fel. A vendéget elkísérte útjára Nagy János külügyi államtitkár, Fóti Iván, hazánk törökországi és Osman Basman, Törökország budapesti nagykövete. A magasrangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gábor András ipari miniszterhelyettes, a megye, a város s az üzem vezetői üdvözöltek. Balla Károly,a gyár igazgatója és Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előállító, nagymúltú hazai iparvállalat eredményeiről. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese kalauzolásával — a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délután az Országházban hivatalában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Nagy János külügyi államtitkár, Ercament Yavuzalp külügyi államtitkár, Fóti Iván és Osman Basman. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délután a KB székházában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik együttműködése eredményesen fejlődik és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ercament Yavuzalp, valamint Fóti Iván és Osman Basman. Csütörtökön kétoldalú megbeszélésekre került sor a Bülend Ulusu kíséretében levő személyiségek és magyar partnereik között. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésiavi miniszter Sabahattin Ozbek élelmezési-, mező- és erdőgazdasági miniszterrel találkozott. A megbeszélés során áttekintették a növénytermesztésben, állattenyésztésben és az erdőgazdálkodásban adódó együttműködési lehetőségeket. Megállapították, hogy lehetőség kínálkozik közös fellépésre a harmadik piacon. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Candemir Onhan török miniszterelnökségi tájékoztatási államtitkárral tárgyalt a két hivatal és a tájékoztatási intézmények munkájáról, az együttműködés lehetőségeiről. Megállapították, hogyadottak a lehetőségek a kapcsolatok továbbfejlesztésére, különösen a két ország televíziói és újságírói között. Este Bülend Ulusu, és felesége lázár György és felesége társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttes tánckara és Rajkó-zenekara folklór műsorát az együttes székházában. Az előadáson jelen volt a török miniszterelnök kíséretének és a magyar tárgyalócsoportnak több tagja. (MTI)