Csongrád Megyei Hírlap, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD •11 HEGYEI Vásárhelyi kiadás A M­AGYAR SZO­C­I­A­L­I­S­T­A M­U­N­K­Á­S­P­Á­RT LAPJA. 1983. JÚLIUS 1., PÉNTEK 10. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ÁRA: 1­ 40 FORINT Gondoskodás az idős emberekről Megyei helyzetkép és a soron következő feladatok Csongrád megye tanácsa tegnap, csütörtökön délelőtt megtartotta soros ülését Szegeden, a megyei párt- és tanácsi székház tanácster­mében dr. Petrik Istvánnak, a megyei tanács elnöke ál­talános helyettesének veze­tésével. A testület a vb ál­tal javasolt napirend szerint kezdett munkához. Először a megyei tanács elnökének általános helyet­tese számolt be a végrehaj­tó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, és fontosabb tárgyalásokról. Ezt követően dr. Rózsa Jó­zsef, a vb egészségügyi osz­tályának vezetője terjesztet­te elő írásos beszámolóját az időskorúak egészségügyi és szociális ellátásának hely­zetéről, s a további felada­tokról. Majd dr. Kereszty Béla megyei főügyész fűzött rövid szóbeli kiegészítést a törvényesség helyzetéről ké­szített írásos tájékoztatójá­hoz. A tanács dr. Kemenes Bélának, az ügyrendi bizott­ság elnökének előterjesztése alapján módosította szerve­zeti és működési szabályza­tát. Majd egyéb előterjesz­tésekkel foglalkoztak. Inter­pelláció sem írásban, sem szóban nem hangzott el. Részt vett a testület mun­kájában dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP KB tagja­ ,a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szegedi Tamás­­né, az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetője, dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Kot­lász György, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese. Differenciált ellátást,gondozást! Bevezetőképpen a demog­ráfiai helyzetképről szólva a megyei főorvos arra utalt beszámolójában, hogy az utóbbi évtizedben világje­­lenséggé vált a lakosság el­öregedése. Ez a jelenség összefüggésben van az or­vostudomány és a technika fejlődésével, a betegségek feltárásának és gyógyításá­nak eredményeivel. Me­gyénk 1970-ben első volt, 1975-től pedig a második helyre került az időskorúak számarányát tekintve. Örvendetes tény,­­ hogy mind többen válnak idős korúvá, ugyanakkor számos tényező nehezíti a nyugdíj­ba kerültek életét. A me­gyei adatok szerint az idős­korúak egyötöde magányos. A nyugdíjkorhatáron felü­li népességet többnyire idős korúaknak tekintik, ugyan­akkor nem mindig számol­nak e korcsoport eltérő sa­játosságaival. Például a fris­sen nyugdíjazottak és a leg­idősebbek között 25—30 év a korkülönbség. Ebből az következik, hogy differen­ciált, ellátási-gondozási meg­oldásokra van szükség! A megyei felmérések szerint a családos idős embereknek körülbelül a fele együtt él gyermekeivel. Általában a család közelsége addig megnyugtató az idősek­ szá­mára, amíg önmaguk ellátá­sára képesek. A súlyos be­teg, teljes kiszolgálást igény­lők esetében a mai család nem mindig képes vállalni az ápolási-gondozási kötele­zettséget. Ilyen esetben ■ a kisebb jövedelmű családok­nál többnyire felmerül a szociális otthoni elhelyezés szükségessége, mint kény­­szerű megoldás. Növekszik az olyan esetek száma, ami­kor egyik gyerek sem akar­ja vállalni a szülők gondo­zását, s ilyenkor az idős ember érdekében helyt kell adni a szociális otthoni el­helyezésnek. Az időskorúak egészség­­ügyi ellátása a lakosság ál­talános egészségügyi ellátá­sán belül azonos jogok és ellátási követelmények alap­ján történik. Mégis sok probléma adódik egészség­­ügyi ellátásukban, akár a gyógyintézeti, akár a laká­son történő gyógyítás-ápolás körülményeit vizsgáljuk. Ugyanis megyénkben a 10 ezer lakosra jutó gyógyin­tézeti ágyszám kedvező, de krónikus ágyak esetében az országos átlag alatti. A kró­nikus gyógyintézeti ágyak hiánya miatt mind­­ több esetben a szociális otthonok kénytelenek — rendelteté­süktől eltérően — átvállalni az idős betegek ellátását. A feladat egyértelműen az, hogy az aktív és krónikus ágyak arányát a szükséglet szerint megváltoztassák a közeljövőben, s az idősko­rúak gyógyintézeti ellátása érdekében a krónikus bete­gek gyógyítására szolgáló ágyak számát . 1990-ig oly mértékben növelték, hogy az összes ágyaknak kitegye a 30 százalékát. Jogos igé­nye minden idős embernek, hogy minél tovább eredeti környezetében maradhasson. Ennek egyik feltétele a j­ól működő és megfelelően együttműködő körzeti orvo­si, házi betegápolói, szociá­lis gondozói hálózat. Nagyon lényeges, hogy a járóképte­len betegeket a körzeti or­vos rendszeresen ellenőriz­ze. Ha a szakképzett ápolók rendszeresen elvégzik a be­teg körüli egészségügyi te­endőket, ha a házi szociális gondozószolgálat biztosítja az egyéb ellátást, akkor ke­vesebb idős embert kell gyógyintézetbe utalni. Megyénkben 103 ezer nyugdíjkorhatáron felüli la­kos él, közülük 94 ezer 300- an részesülnek nyugdíjban, vagy járadékban. Mivel a nyugdíjasoknak csaknem fe­le 2 ezer forinton aluli nyugdíjat, járulékot kap, ezért az elmúlt években a tanácsi szociális segélyezés javítására eredményes erő­feszítéseket tettek. Igény az emelt szintű szociális otthon A megyei főorvos részle­tesen­­foglalkozott a szociá­lis gondoskodás új vonásai­val. Az országban több he­­lyen már működik és me­gyénkben is igény mutatko­zik a hetes öregek napközi otthona iránt, mely a nap­pali ellátás mellett lehetősé­get nyújt az éjjeli benntar­­tózkodásra is. Új típusú, s még az országban egyetlen intézmény a hódmezővásár­helyi rokkantak háza —­­„Arany-ház”' —, amelyekben a vak, hallássérült és moz­gássérült idős emberek spe­ciális gondozást nyújtó nap­közi otthona működik. Sze­geden az idén februárban nyílt meg a gerontológiai tanácsadó. Indokolt ennek a megye más területein való létrehozása. Emelt szintű el­látást nyújtó szociális ott­hon nyílt Szegeden kísérleti jelleggel az idén tavasszal. A Tolbuhin sugárúti 110 személyes új intézmény a magasabb jövedelmű idő­sebb emberek igényeit hiva­tott önköltséges formában kielégíteni. A területi szociális gon­doskodás alapintézménye az öregek napközi otthona. Je­lenleg megyénkben 37 nap­közi otthon működik 1145 hellyel. A házi szociális gon­dozószolgálat valamennyi te­lepülésen működik,, a rend­szeres szociális gondozásban részesülők száma tavaly át­lagosan 2 ezer fő volt. Az elmúlt időszakban Szegeden, Ópusztaszeren, Ásotthalom- Irodasoron bővültek a szo­ciális otthonok, valamint megyei fenntartásba került a vakok otthona Szegeden. Még ebben az ötéves terv­ben megtervezik a 200 sze­mélyes vásárhelyi szociális otthont, mely a következő tervidőszakban épül fel. Ma­kón 20 hellyel bővül a meg­levő szociális otthon, a ké­sőbbiekben szükséges Csong­­rádon is szociális otthont építeni. Az öregekről való szociá­lis gondoskodásból kiveszik a­­ részüket a társadalmi szervezetek. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt megyei szervezete, a szak­­szervezetek tevékenysé­ge el­ismerésre méltó. A szociális intézmények felújításában, korszerűsítésében és bővíté­sében 1974-től kezdve szer­vezett társadalmi munkák során 14 millió forint érték keletkezett; ez megfelel 97 szociális otthoni helynek. A csvi­lád és a volt munkahely felelősségét többen hangsúlyozták A beszámoló feletti vitá­ban elsőként dr. Csáki Éva (Szeged) mondott véleményt, mely tükrözte a szociálpoli­tikai albizottság véleményét is. Két dolgot emelt ki: a szülők gondozását a csalá­don belül kell megoldani, s az idősek panziójára egyre nagyobb igény van. Kedve­zőnek ítélte a nyugdíjasok szempontjából a gyógyszer­árak változását. Dr. Do­­bóczky Károlyné (Szeged) szerint az időskorúakkal való foglalkozás valóban közüggyé lett, a szakszer­vezetek is többet foglalkoz­nak az idősek ügyével, mint korábban. Dr. Vigh János­­né (Szatjm­az), a szegedi járásban élő idősek, akik közül mintegy 1200-an ma­gányosak, problémáira hív­ta fel a figyelmet. Kerekes Mihályné (Magyarcsanád) példákkal■ bizonyította: Ma­kón és környékén jól gon­doskodnak a gyarapodó számú öregekről. Gát László (Csongrád) arra hívta fel a figyelmet, hogy Csongrád egyike a legöregebb magyar városoknak. Valóban szük­séges új szociális otthont építeni. Beszélt a házi szo­ciális gondozás előnyeiről, illetőleg az öregekben élő félelemről, gyanakvásról, mellyel a jóindulatú segítsé­get fogadják olykor. Engi Antalné (Domaszék) ugyan­csak az öregek bizalmatlan­ságát­­ említette, valamint azt, hogy emiatt is sok az ellátatlan idős ember a sze­gedi járásban. Ábrahám Vince (Csanytelek) ismertet­te, hogy a termelőszövetke­zetek milyen sokoldalúan foglalkoznak és törődnek idős tagjaikkal. Rúzsán so­ron következő feladat, hogy öregek napközi otthonát hozzanak létre. Szabó Gáborné, a Hazafi­as Népfront megyei elnöksé­gének megbízásából szólt hozzá a beszámolóhoz. Sze­rinte a munkahelyeknek sokkal többet kellene tenni i­s Tanácsi testületi­­ ülésekről jelentjük nyugdíjasaik érdekében. Örömmel nyugtázta, hogy a népfront jelzéseire a taná­csoknál gyorsan történik in­tézkedés. Amikor segítenek, nem jótékonyságot gyakorol­nak a nyugdíjasokkal! Ja­vasolta, hogy a házi szociá­lis gondozókat az egész­ségügyi dolgozókkal azonos bérezésben részesítsék. Szük­ségesnek ítélte, hogy a csa­ládok serepe és felelőssége növekedjék. Dr. Rusz Márk országgyűlési képviselő az időskorúaknak a családban betöltött szerepéről, a hetes öregek napközi otthonának létjogosultságáról szólt, s hangsúlyozta: kiemelten foglalkozzanak a tanyán élők jobb ellátásával. Ocskó Imre (Kistelek) arról tájé­koztatta a testületet, hogy az áfészek miként törődnek a falun, tanyán élő idős emberekkel. Dr. Komócsin Mihály vé­­leménye szerint kár volt a beszámoló témáját leszűkí­­­­tani csak az idősekről való­­ szociális gondoskodásra, egészségügyi ellátásukra. Nagyon lényeges az időse­ket körülvevő emberi gon­doskodás szerepe. A nyug­díjjogosultság körének ki­­terjesztése, az egészségügyi ellátás állampolgári joggá válása, az­­öregek napközi otthonainak létrehozása rálnd bi­onyíték arra, hogy az állam átfogóan gondos­kodik az öregekről. Rámuta­tott arra, hogy a megye fog­lalkoztatási struktúrájával függ össze, hogy a nyugdí­jak átlagösszege mintegy 390 forinttal kevesebb az or­szágosénál. Mint mondotta: a legrászorultabbak gondjai­­val kell elsősorban foglal­kozni, mindenképp­ szüksé­ges a kórházak krónikus ágyainak számát, a szociál­­is otthonok férőhelyeinek számát növelni, az igények­(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János találkozója a Kolumbiai KP főtitkárával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Gilberto Vieirával, a Kolumbiai Kom­munista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélése­n tájék­oz­­tatták egymást pártjaik fel­adatairól. Véleményt cserél­tek a kommunista mozgalom, valamint­ a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, külö­nös figyelmet fordítva Kö­zép- és Latin-Amerikai hely­zetére. A két párt vezetői aggo­dalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib térség­ben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásuk­ról biztosították a népel­nyomó diktatúrák és támo­gatóik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért küz­dő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erő­ket. Kifejezték szolidaritá­sukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és építő mun­kájuk eredményeit védelme­zik. Állást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai vál­sággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai föld­rész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére és hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben is elő­segítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsola­tok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Ko­lumbiai Köztársaság között. A találkozón jelen volt. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vid­rával, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. (MTI-fotó — Telefotó—KS) A törl­k kormányfő látogatásai Kádár János és Losonczi Pál fogadta Billend I­tusut foly­tatódtak a megbeszélések Billend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, csütörtöki programját Szé­kesfehérváron kezdte, az Ikarus Karosszéria és Jár­műgyárat kereste fel. A ven­déget elkísérte útjára Nagy János külügyi államtitkár, Fóti Iván, hazánk török­országi és Osman Basman, Törökország budapesti nagy­követe. A magasrangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gábor András ipari minisz­terhelyettes, a megye, a vá­ros s az üzem vezetői üdvö­zöltek. Balla Károly,­­a gyár igazgatója és Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előállító, nagymúltú hazai iparvállalat eredményeiről. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kál­mán, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese kalauzolásával — a főváros nevezetességei­vel ismerkedett. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délután az Országházban hivatalában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Nagy János kül­ügyi államtitkár, Ercament Yavuzalp külügyi állam­titkár, Fóti Iván és Osman Basman. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a KB székházában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biz­tonság és együttműködés problémáira. Megelégedés­sel állapították meg, hogy országaik együttműködése eredményesen fejlődik és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcso­latok további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, Ercament Yavuzalp, valamint Fóti Iván és Osman Basman. Csütörtökön kétoldalú megbeszélésekre került sor a Bülend Ulusu kíséretében levő személyiségek és ma­gyar­ partnereik között. Váncsa Jenő mezőgazda­sági és élelmezési­avi minisz­ter Sabahattin Ozbek élel­mezési-, mező- és erdőgaz­­dasági miniszterrel találko­zott. A megbeszélés során áttekintették a növény­ter­mesztésben, állattenyésztés­ben és az erdőgazdálkodás­ban adódó együttműködési lehetőségeket. Megállapítot­ták, hogy lehetőség kínálko­zik közös fellépésre a harma­dik piacon. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal el­nöke Candemir Onhan tö­rök miniszterelnökségi tájé­koztatási államtitkárral tár­gyalt a két hivatal és a tá­jékoztatási intézmények munkájáról, az együttműkö­dés lehetőségeiről. Megálla­pították, hogy­­adottak a le­hetőségek a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére, különösen a két ország televíziói és újságírói között. Este Bülend Ulusu, és felesége lázár György és felesége társaságában meg­tekintette a KISZ Központi Művészegyüttes tánckara és Rajkó-zenekara folklór mű­sorát az együttes székházá­ban. Az előadáson jelen volt a török miniszterelnök kísé­retének és a magyar tár­­gyalócsoportnak több tagja. (MTI)

Next