Csongrád Megyei Hírlap, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Kohl előkészületei jövő hétfőn­­kezdődő szov­jetunióbe­­ látogatásának je­gyében Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár csütörtö­kön Bonnban fogadta a genfi és a madridi tárgya­lt­okon résztvevő amerikai küldöttségei­ vezetőit, Paul Nitzét és Max Kampelmant. A két amerikai diplomata tájékoztatta a nyugatnémet kormányfőt a tárgyalások pillanatnyi helyzetéről. A­­ közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban Kohl kancel­lár kijelentette: Moszkvá­ban a NATO tárgyalási po­zícióját fogja képviselni. Mind a kancellár, mind az amerikai diplomaták azt mondották, remélik hogy a hét szocialista ország veze­tőinek június 29-i nyilatko­zata nyomán még az idén konkrét eredmény születhet Genfben. Azonos álláspontot han­goztatott Kohl. Nitze és Kampelman az európai biz­tonsággal és együttműkö­déssel foglalkozó madridi konferencia kilátásait illető­­­en is. Úgy ítélték meg, hogy­­ a spanyol közvetítő javas­lat nyomán lehetséges a madridi konferencia sikeres befejezése. " Napirenden: a gazdaságos anyag- és energia­fel­használás segítése Ülésezett az SZMT elnöksége Ellenőrzési jogkörével él­ve tűzte napirendre az SZMT elnöksége tegnap Szegeden, az SZMT-székházban meg­tartott ülésén a gazdaságos anyag- és energiafelhaszná­lásra irányuló kormányprog­ram és az ezzel összefüggő SZOT elnökségi irányelvek végrehajtását segítő szak­­szervezeti feladatokról szóló előterjesztést. Az illést dr. Dob­óczky Károlyné, az SZMT titkára vezette, a té­ma előadója Csikós Mihály, az ÉDOSZ és Kovács Lajos, a MEDOSZ megyei bizottsá­gának titkára volt. A beszámoló bevezető mondatai is azt erősítették meg, hogy népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szaka­szában alapvető feltétel a gazdálkodás hatékonyságá­nak további javítása. Ezért is szükséges, hogy a válla­latok a rendelkezésre álló termelési anyagokkal, az energiával az eddigieknél is ésszerűbben gazdálkodjanak. Mit tehet ennek segítése ér­dekében a szakszervezet? Tudatában vannak annak például, hogy az élelmiszer­­ipari ágazatiban is jelentős szerepe van az ésszerű ta­karékosságnak, hiszen a tel­jes, a 160—170 milliárd fo­rint értékű anyagfelhaszná­láson belül már néhány ti­zed százalékos költségmeg­takarítás is több százmillió forintos nagyságrendet je­lent. Ennek megfelelően Csongrád megye élelmiszer­­ipari vállalatai — a szak­­szervezet segítségével — a gazdaságos anyag- és energia­felhasználási programot eredményesen valósítják meg. Kielégítő anyagi ösz­tönzési, premizálási rend­szert is teremtettek a ta­karékosság fokozására. To­vábbi feladat, hogy a dol­gozók szélesebb körét is ér­dekeltebbé tegyék anyagilag, ha a takarékosságban újabb eredményeket érnek el. Mindezek szorgalmazása ér­dekében sokat tettek a szak­­szervezeti vezetők és aktívak is. A mezőgazdaságban lehet­séges anyag-, és energiata­karékosságra is nagy figyel­met kell fordítani. Szinte valamennyi területen mód van bizonyos megtakarítá­sokra, de ezek közül kieme­lendő a takarmányozás, a tárolási módszerek javítása, a korszerű növényvédelem stb. Általában a mezőgazda­ságban az ösztönzési rend­szer is kapcsolódik az ener­giatakarékossághoz. Termé­szetesen vannak olyan terü­letek, ahol nem lehet mérni az energiafelhasználást. Vi­­i­szont a jövőben még na­­­­gyobb hangsúlyt kell féke­­tetni a készletgazdálkodásra, az anyagfelhasználásra, vagy­­ akár a gépállási idők csök-­k kentésére. Szóba került a termálvíz-felhasználás, a kü­­­­­lönböző gépek alkatrészei-­­ látási gondja, a Zil gépkoc­t esik lecserélésének problémá­­j­­a stb. Az előterjesztést követő hozzászólások után a testü­let elfogadta a beszámolót, s majd megvitatták az ötna-­­pos tanítási hét bevezetésé-­­ nek tapasztalatairól szóló előterjesztést, a szakszerve­zeti tisztségviselők oktatásá­nak 1982'83. évi tapasztalai­ról, a következő oktatási év feladatairól szóló beszámo­lót. Elfogadták az SZMT tit­kársága 1983. II. félévi mun­­katervét, majd meghallgat­ták Kovács Sándornak, az SZMT titkárának a két ülés között végzett munkáról szó­ló tájékoztatóját. 2 Befejeződött a KGST-vb moszkvai tanácskozása Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának vég­rehajtó bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszter­elnök-helyettesek vettek részt, illetve jelen volt a KGST és a jugoszláv kor­mány között létrejött meg­állapodással öszhangban Mi­­to Pejovszki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kor­mány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó kép­viselője. A végrehajtó bizottság át­tekintette, hogyan­ szélesedik a KGST-tagországok együtt­működése a fűtő-, energeti­kai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásá­nak javításában. Határoza­tot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munká­jéról szóló beszámoló előké­szítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a tag­államok a kommunista és munkáspártok által megsza­bott jelenlegi ötéves tervfel­adatok teljesítése során to­vább növelték nemzeti jöve­delmüket, ipari és mezőgaz­dasági termelésüket. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta azoknak az együtt­működési témáknak a jegy­zékét, amelyek sokoldalú alapon történő kidolgozásá­val a következő ötéves nép­­gazdasági tervek koordiná­ciója idején kerül sor. A tag­államok és a KGST szervei arra összpontosítják figyel­müket, hogy együttműködje­nek a legfontosabb gazdasá­gi és tudományos-műszaki kérdések megoldásában, többek között a fűtő- és nyersanyagtermelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas­és színesfémkohászat, a gép­­gyártás, az elektronikai és vegyipar, a szállítás fejlesz­tésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben­­kláírt, az ipari robotok ki­fejlesztésében, valamint sza­kosított és kooperációs gyár­tásuk megszervezésében foly­tatott sokoldalú együttmű­ködésről szóló egyezmény végrehajtása. Megállapítot­ták, hogy a KGST tagorszá­gaiban folyik a robotok nép­gazdasági alkalmazására vo­natkozó programok végre­hajtása. A KGST keretein belül meghatározták a ro­bottechnika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját, és folyik az ipari robotok szerkezetének egységesítése. A végrehajtó bizottság meg­határozta azokat a feladato­kat, amelyek, teljesítésével továbbra is biztosítható az általános egyezmény végre­hajtása. A végrehajtó bizottság ülésén áttekintette s az együttműködés más kérdése­it is, s­­ezekről, megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a köl­­l csönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. * Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép­­viselője csütörtökön haza­érkezett Moszkvából. Magyar felszólalás A Világélelmezési Tanács miniszteri tanácsülésének­­ általános vitájában szerk.­­­dán felszólalt Somogyi Fe­­r­­enc, hazánk állandó ENSZ- képviselőjének helyette­se. Megállapítva, hogy az élel­mezés kérdése változatlanul p­ike az emberiség előtt álló nagy megoldatlan fel­adatoknak. Kiemelte: a világ élelmezési helyzete szoros összefüggésben van a nem­zetközi politikai helyzettel, a béke és a biztonság kér­déseivel. Delegáció a KNDK-ba Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a Magyar Újság­­írók Országos Szövetségének delegációja, amelyet Fodor László, a szövetség elnöke, a Népszava főszerkesztője ve­zet. A küldöttség a KNDK fővárosában Phenjanban ..Az imperializmus ellen, a barátságért, és a békéért” el­nevezésű nemzetközi újság­­író konferencián vesz részt. Mi szó született a héten , Amerikában.. . paper­­gate. Mintha kicsit isme­rős lenne, s a Watergate­­re emlékeztetne? Valóban, bár ma már nem minden­ki emlékszik rá. Pillant­sunk hát vissza tizenegy évet. 1972 derekán, az ameri­kai elnökválasztási hadjá­rat kellős közepén betörő­ket, fogtak a demokrata párt agytrösztjének szék­házában, a Watergate nevű épületmonstrumban. A be­törők nem pénzt kerestek, hanem papírokat. Jóval ké­sőbb kitűnt, hogy a repub­likánus párt jelöltjének, az akkor már négy éve elnö­­kösködő Nixonnak dolgoz­tak­. Az ügy felvert némi port, de Nixon november­ben simán és fölényesen nyert.­­ A bomba csak ezután robbant. Akkor, amikor kiderült, ho­ így a betörők­től a szálak egészen a Fe­hér Házig, az felhők­ irodá­jáig vezettek. Az ügyből — két újságíró szorgos nyo­mozása nyomán — nem mindennapos politikai bot­rány lett. Nixon igyekezett, eltussolni az ügyet, de mind mélyebben merült a hínárba. Lassan Amerika- és világszerte kirajzolódott, hogy a Watergate-betörés Papergate hátterében a kormányhata­lom nagyarányú jogtiprás­­sorozata­ rejtőzik. Két évig dagadt a botrány, amely végül Nixon elnököt le­mondásra késztette. Azóta a Watergate szó fogalom, és különösen az USA-ban. Most tehát vég­telenül kínos, amikor az új szót, azt, hogy paper­­gate hallja Reagan és tá­bora. E szó arra utal ugyanis, hogy — munka­társai révén — talárt ő is hasonló módszerrel élt há­rom éve a választási kampányban. Mi történt hát? Kipat­tant egy titok: napvilágra került, hogy 1980 őszén, a sorsdöntő elnökválasztási tv-vitában Reagan előre tudta, hogy mivel érvel, mit mond majd ellenfele. Carter elnök. Hogyan? Úgy, hogy Reaganéknak — állítólag — kémjük volt a Fehér Házban, aki a ke­zükre játszotta Carter el­nök vitavázlatát. Annyi tény, hogy az emlékezetes vitában Reagan meglepően magabiztosan, meglepően jobban szerepelt, mint a hivatalban levő Carter el­nök, aki pedig — termé­szetszerűen — sokkal jobb pozícióban, jobb informá­ciók, érvek birtokában le­­hetett... Most az a nagy kérdés, hogy igaz-e a hír, s ha igen, vajon Reagan maga tudott-e a megszerzett pa­pírokról? Az elnök embe­rei eleinte egyszerűen ta­gadták a vádat. Aztán már emlékeztek arra, hogy „je­lentéktelen­’ demokrata iro­­mányok valóban átkerültek a republikánus főhadiszál­lásra. Szerdán már ott tar­tott a dolog hogy Reagan kínos sajtóértekezleten volt kénytelen cáfolni mindent és megígérni, hogy alapos vizsgálatot rendel el az ügyben. Azt határozot­tan kijelentette, hogy az a bizonyos vitavázlat nem volt a megszerzett iratok között. A Watergate-papergate ** párhuzam tehát bi­zony kézenfekvő. Reagan elnök számára rengeteg foroghat kockán. Nem ke­vesebb, mint tagadhatat­lan, sokszor politikájától független, személyes nép­szerűsége — mégpedig a jövő évi választás küszö­bén. Néhány papír aka­dállyá tornyosulhat útjá­ban. AVAR KAROLT II nemzetközi szövetkezeti napra I A SZÖVETKEZETEK Nem­­­zetközi Szövetsége az első vi­­l­­ágháború okozta feszültség enyhítésére, a népek közöt­ti közeledés és a szövetkeze­ti eszme népszerűsítése cél­jából 1923-ban határozta el, hogy az év egyik napját, jú­lius első vasárnapját szö­vetkezeti világnappá nyil­vánítja. Felhívásában hang­súlyozta: ,,Legyen ez a nap világszerte hatásos hirdetője a szövetkezetek társadalmi, gazdasági haladását és a vi­lágbéke megteremtését szol­gáló összefogásnak". Az idén 61. alkalommal ünnepeljük a nemzetközi szövetkezeti na­pot.­­ A felszabadulás utáni fej­­l­­ődésünk során talán soha­­ nem volt ilyen időszerűsége a több mint hat évtizede­­ meghirdetett eszmének, kü­lönösen a béke megvédésére­­ irányuló szándéknak, mint­­ napjainkban, amikor a fegy­verkezési verseny és a nemzetközi feszültség élező­dése súlyosan veszélyezteti a békét, a népek biztonságát. A szövetkezés növekvő ere­je felbecsülhetetlen szere­pet tölthet be az emberisé­get fenyegető nukleáris há­ború elhárításában, a né­pek kölcsönös­ megértésért, gazdasági haladásért vívott küzdelmében. A magyar szövetkezeti mozgalom — széles körű nemzetközi kapcsolatai ré­vén és eredményes gazda­sági és társadalompolitikai tevékenységével — aktívan kiveszi részét a béke védel­méből. A gazdasági­ építő­munkában is sokoldalúan hasznosítja a nemzetközi ta­pasztalatokat. Hazánkban, a különböző rendeltetésű szövetkezetek el­ismert részei a gazdasági, társadalmi életünknek fon­tos tényezői szocializmust építő munkánknak. Kezde­ményezéseik, tapasztalataik méltán tartanak számot nagy nemzetközi érdeklődésre, kü­lönösen szocialista baráta­inknál és a fejlődő orszá­gokban. Szövetkezeteink akkor szol­gálják legjobban a béke­ü­gyet, nemzetközi kötele­zettségeik teljesítését, a nép­gazdaság és nem utolsósor­ban saját tagságuk érde­keit, ha minél jobban és hatékonyabban oldják meg a termelés, a kereskedelem, valamint a szolgáltatás te­rén rájuk háruló feladato­kat, ha a munkájukban fe­gyelmezetten érvényesítik pártunk által megfogalma­zott gazdasági és társada­lompolitikai követelményei­ket. MEGYÉNKBEN a szövet­kezeti mozgalom nagy ha­gyományokkal rendelkezik, a gazdaságban elfoglalt­­súlya és szerepe nagyobb az or­szágos átlagnál. Az egyes népgazdasági ágak között a mezőgazdaságban a legje­lentősebb a szövetkezeti szektor aránya, az össz me­zőgazdasági terület három­negyedén a mezőgazdaságban foglalkoztatott létszám mint­egy 82 századéka tevékeny­kedik. A 65 termelőszövet­kezetben, egy halászati szö­vetkezetben, 8 mezőgazdasági és egy méhész szakszövetke­zetben közel 10 milliárd fo­rint termelési értéket állí­tanak elő évente, s ezen túl­ igen jelentős a háztáji ter­melés volumene is. Megyénk szövetkezetei 1982- ben is­­jelentős részt vállal­tak a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításá­ban. A többlet exportválla­­lást sikeresen teljesítették. A kiegyensúlyozott belső ellá­tás mellett több gabonát, húst, zöldséget, gyümölcsöt adtak exportra. A sajátos megyei adottságok alapján egyes termelvényekből és termékekből területi ará­nyuknál és gazdasági sú­lyuknál lényegesen nagyobb arányban részesednek. Pél­dául a fűszerpaprika , 30; a vöröshagyma több mint 50; a baromfi 12 százalékát állítják elő az országos ter­melésnek. A hajtatott zöldség­­termelésben is kiemelt sze­repet töltenek be, hiszen az országos üvegházi és fóliás terület több mint egyharma­­dával rendelkeznek. Több területen nemz­etkö­­­­zileg is­­ figyelemre méltó gazdálkodási színvonalat és fajlagos mutatókat értek el (búza, kukorica, baromfi). Néhány területen azonban nem megfel­elő az előrelé­pés, jelentős tartalékok ma­radtak kihasználatlanul (szántóföldi takarmány­ter­melés, gyepgazdálkodás, egyes zöldség- és gyümölcs­­félék alacsony termelési színvonala, magas költség­­ráfordítások). A mezőgazdasági szövet­kezetek az elmúlt években minden eddiginél kedvezőbb eredményt értek el a gaz­dálkodásban. A szövetkezeti eredmény növekedési üte­me az országost meghalad­ta, amit elsősorban a gabo­na-, zöldség- és szőlőterme­lés, valamint a magas szín­vonalú állattenyésztés és részben a bővülő kiegészítő tevékenység alapozott meg. Az elmúlt években először nem volt veszteségrendezési eljárás. Az eredményekben szerepet játszott, hogy a ter­melés biztonságát szolgáló meliorált területek aránya tovább emelkedett, aktívan bekapcsolódtak az energia­gazdálkodási programba, elő­reléptek — bár korántsem kielégítően — az üzemek közötti együttműködésben. Javult az üzem- és mun­kaszervezés színvonala, és a szakember-ellátottság. A szö­vetkezeti tagság élet- és munkakörülményei tovább javultak. Az elmúlt évben megyénk szövetkezeti ipara is rugal­masan alkalmazkodott a vál­tozó körülményekhez, tovább nőtt a szerepe a lakosság el­látásában, a hiánycikkek szűkítésében, és a vállalatok közötti kooperációban. Me­gyénk iparában is — a me­zőgazdasághoz hasonlóan — a szövetkezetek számát te­kintve, a megyénk része­sedése meghaladja a 6 szá­zalékot, a­­ nagy- és kiskeres­kedelem részére átadott áruk országos részesedési aránya mintegy 9 százalék, és a nem rubelelszámolású export részaránya is eléri a 7 százalékot. Az­ ipari szö­vetkezetek által előállított termelési volumen és a fog­lalkoztatottak számát te­kintve országosan a har­madik, a nem rubelelszámo­lású exportban a második helyet foglalják el. A ter­melési érték megközelíti a 4 milliárd forintot. SZERÉNY MÉRTÉKBEN­ tovább növekedett a terme­lés és a szolgáltatások vo­lumene. De az építőipari­­szövetkezetek mintegy 5 szá­zalékkal kisebb teljesít­ményt értek el. Eredményes Pérez de Cuellar az NDK-ban Négynapos hivatalos láto­gatáson a Német Demokra­­­­tikus Köztársaságban tart s­­ózkodik Pérez de Cuellar,­­ ENSZ főtitkára. Cuellar — aki szerdán délután érke­zett Berlinbe az NDK kor­mányának meghívására — csütörtökön találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával. Szerdán az ENSZ-politik­us Oskar Fischer külügymi­niszterrel tárgyalt időszerű nemzetközi kérdésekről, az ENSZ-nek a világbéke meg­őrzésében játszott szerepé­ről. Oskar Fischer vacsorát adott vendége tiszteletére. Pohárköszöntőjében az NDK külügyminisztere aggoda­lommal szólt arról, hogy az amerikai konfrontációs és fegyverkezési politika kö-­­ vetkezményeként veszélye­­­­sen kiéleződött a nemzetkö­zi helyzet. A Varsói Szerző­dés szervezetének tagálla­mai januári prágai politikai nyilatkozatukban ezért ter­jesztettek elő átfogó javaslat­­­tokat a béke és a nemzet­közi biztonság tartós szava­­tolására. Ugyanezt a célt szolgálta hét szocialista or­szág párt- és állami veze­tőinek kedden megtartott moszkvai találkozója is — mondotta. Figyelmeztetett arra is, hogy az új amerikai közép­hatótávolságú rakéták nyu­gat-európai telepítése rá­kényszeríti a szocialista kö­zösség államait, hogy intéz­kedéseket tegyenek a kato­nai-stratégiai egyensúly fenntartására. Ezt megkö­veteli a saját biztonságuk ugyanúgy, mint a világbéke fenntartása. „Nyíltan kimon­dom — hangsúlyozta Fischer —, hogy nem akarunk ilyen intézkedéseket”. Válaszában az ENSZ főtit­kára méltatta az NDK-nak a világszervezetben betöl­tött pozitív szerepét. A lesze­relésről szólva reményét fe­jezte ki, hogy a világhatal­­mak vezetőiben megvan a készség az atomfegyvernél tényleges csökkentésére. PÉNTEK, 1983. JÚLIUS 1.

Next