Csongrád Megyei Hírlap, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
41. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága csütörtökön Szegeden, Gyárfás Mihály, illetve dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai elnökletével kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a megye állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Pócs Ervin, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. A megyei pártbizottság meghallgatta dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának a Központi Bizottság 1984. április 17-i üléséről szóló, az időszerű nemzetközi kérdésekkel és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladataival foglalkozó tájékoztatóját. A pártbizottság az elhangzott tájékoztatót egyhangúan és támogatólag tudomásul vette. Ezután a megyei párttestület Pápai József titkár előterjesztésében megtárgyalta a Jelentés az öntözéses gazdálkodás helyzetéről, javaslat a továbbfejlesztés feladataira című előterjesztést. E napirendi pont tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Baranyi Ferenc a MÉM főosztályvezetője. A vitában részt vettek: Molnár Lajos, a megyei TESZÖV elnöke, Tokaji István, a Derekegyházi Állami Gazdaság igazgatója, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, Osztreluczki Márton, a szentesi Árpád Tsz dolgozója, dr. Szániel Imre, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója, Pócs Ervin, Farkas Kálmán, a Pankotai Állami Gazdaság dolgozója, Baranyi Ferenc, Vajda György, a DÉMÁSZ vezérigazgatója. A vitát Papdi József foglalta össze. A megyei pártbizottság elfogadta az előterjesztést. Megállapította, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztése a megye természeti adottságai, sajátos termelésszerkezete és a tervszerűen megvalósuló komplex meliorációs program alapján fontos gazdaságpolitikai célkitűzés. Megyénk jó talajadottságú, azonban az ország egyik legaszályosabb területe. A termelési színvonal biztonságos, tartós növelésének akadályozó tényezője a növénytermelés szükségletétől gyakran elmaradó csapadékmennyiség. Ennek ellenére 1983-ig az öntözéses gazdálkodás folyamatosan veszített jelentőségéből, a meglevő kapacitásokat sem használták ki az üzemek. Ez egyrészt a közgazdasági feltételrendszer szigorodásával, másrészt szemléleti problémákkal függött össze. Adottságaink jobb hasznosítása érdekében a pártbizottság szükségesnek tartja a megyei öntözésfejlesztési program kidolgozását. Ennek megvalósítása a folyamatban levő meliorációs programmal összehangoltan történjen. A középtávú célkitűzéseket az üzemek az olcsó energia- és víztakarékos fejlesztési megoldásokra alapozzák. A pártbizottság felhívja a megyei, városi, községi párt-, állami, érdekképviseleti szervek, valamint intézetek, intézmények, üzemek vezetőinek figyelmét, hogy céljainknak megfelelően munkálják ki saját tennivalóikat, segítsék azok megvalósulását. A politikai munkában kapjon nagyobb szerepet a szemléletformálás, az öntözéses gazdálkodás ösztönzésének, a meglevő kapacitások teljesebb kihasználásának, az öntözésfejlesztési célok ütemes megvalósításának ellenőrzése. A megyei pártbizottság kéri a központi szerveket, hogy a termelési adottságok alapján a meliorációs programhoz hasonlóan kiemelten segítsék a komplex öntözésfejlesztési célkitűzések megvalósítását. Nyitástól zárásig 320 ezren látogatták a Vásárzárás Kőbányán Csütörtökön a 79. tavaszi BNV utolsó napján több kiállító értékelte a vásári eredményeket. Henryk Gawrowszki kereskedelmitanácsos elmondta, hogy eredményes volt a lengyel kiállítók részvétele. Számos szerződést kötöttek külkereskedőik, és több olyan megállapodást készítettek elő, amelyet az elkövetkezőkben, többek között a poznani nemzetközi vásáron véglegesíthetnek. A BNV-n öszszességében mintegy 30 millió rubel értékben írtak alá szerződést, többségében lengyel szállításokra. A legjelentősebb üzletet a Metronex kötötte, mintegy 9 millió rubel értékben szállít hazánkba elektronikai és számítástechnikai berendezéseket. Emellett megállapodtak bányagépek, bányászmentő-készülékek, s öntödei berendezések szállításában és tárgyalásokat folytattak járműipari és építőipari gépek magyarországi értékesítéséről. Josef Kopácek, a csehszlovák kiállítás igazgatója elmondotta: számos csehszlovák termék talált gazdára az idei BNV-n. Az aláírt szerződések értéke meghaladja a 30 millió rubelt. A Kovo prágai külkereskedelmi vállalat több megállapodást kötött műszerek magyarországi értékesítésére, a Strojexport pedig a Magyar Államvasutak számára 25 kisvonatot szállít a helyközi járatokhoz. Rudolf Seiferein, az NSZK-kiállítás igazgatója arról számolt be, hogy 281 vállalatuk állított ki, jó néhány közülük először jött el a BNV-re. Számos üzleti tárgyalást folytattak, egyebek között már az 1986 —90-es évek szállítási lehetőségeiről. A hagyományos partnerek, ezúttal is kötöttek üzleti megállapodásokat, a Mercedes például kamionokat szállít Magyarországra, a Glöckner-cég pedig vízátemelő szivattyúkat adott el. A Siemens képviselői a kooperációs együttműködés kiszélesítéséről tárgyaltak. A tavaszi vásár jó alkalmat kínált a hazai szövetkezetek és intézmények számára is, hogy felmérjék és összehasonlítsák fejlettségük szintjét és versenyképességüket a külföldi cégekével. A BNV ezúttal is egyfajta erőpróba volt. S ha a magyar résztvevőknek nem is sikerült mindenben állni a versenyt a nemzetközi élvonalba tartozó külföldi vállalatok gyártmányaival, az mindenképpen örvendetes, hogy több iparágban a magyar termékek figyelmet keltettek, megnőtt irántuk a kereslet. Például a szerszámgépek iránt, amelyekből a hazai gyártók és a Technoimpex a legkorszerűbb számítógép-vezérléses megmunkálóközpontokat, s robotokkal kiszolgált, zárt rendszerű, nagy pontosságú gyártósorokat kínálták, és nem is eredménytelenül. E gépsorok megbízhatóságát bizonyítja, hogy több autógyár, így a szovjet Moszkvics és az osztrák Stever Puch is vásárolt belőlük. Járműiparunk ajánlatában is egész sor újdonságot fedezhettek fel az érdeklődők, a nagy teljesítményű motoroktól a jövő formatervezett áramvonalas autóbuszáig. A legnagyobb sikert a BNV-n korunk új és mindenütt fellelhető technikája, az elektronika aratta. Ez az iparág a múlt évi vásárhoz képest négyszeresére növelte kiállítási területét. A legrangosabb külföldi komputergyárak mellett ott sorakoztak a magyar számítógépes programgyártók: a Videoton, a MÖM, a SZÁMAIIK, a TAKI stb. Ezek a vállalatok gondoskodtak iparáguk népszerűsítéséről is, hiszen nap mint nap szervezték a hozzá nem értő vásárlátogatóknak is érthető játékos programozói (Folytatás a 3. oldalon.) Az idei BNV egyik slágerterméke az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár repülőtéri kiszolgáló autóbusza volt. A várócsarnoktól a repülőgépig viszi az utasokat, s ott egyúttal lépcsőként is szolgál a beszálláshoz. (Fotó: Enyedi Zoltán) 1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK Áruforgalmi jelentés az év első négy hónapjáról Eiért kereslet az élelmiszerek és az élvezeti cikkek iránt A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első harmadában a kiskereskedelem 143,6 milliárd forint értékű árut értékesített, folyó árakon 9, összehasonlítható árakon pedig 0,8 százalékkal többet, mint az elmúlt év első négy hónapjában. Folyó árakon legjobban — 9,7 százalékkal — az iparcikkek, ezt követően — 8,1 százalékkal — az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma növekedett. A jelentésből kitűnik az is, hogy az év első négy hónapjában nem volt egyenletes a forgalom alakulása, hónaponként jelentős mértékben ingadozott: januárban például 9,5, februárban 12,2, márciusban 5,3, áprilisban 9,8 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. Az állami kiskereskedelem a négy hónap alatt 9,4, a szövetkezeti 7,8, a magánkereskedelem pedig 24 százalékkal növelte forgalmát. Az áprilisi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy a kiskereskedelem kínálata a hónap folyamán összességében kiegyensúlyozott volt, bár néhány termék változatlanul hiányzott az üzletekből. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránt rendkívül élénk volt a kereslet, elsősorban az ünnepek előtti napokban. A kereskedelem az igényeket kielégítette. Hús- és húskészítményekből — beleértve a húsvéti füstölt árukat is — jó volt az ellátás. Édesipari termékekből, valamint konzervekből és mirelitárukból egyes helyeken előfordultak hiányok. A banán második felében a tavalyi burgonya néhány megyében már elfogyott, s emiatt a szabadpiaci árak megemelkedtek. Zöldség- és gyümölcsfélékből a téli tárolású termékek kínálata kielégítőnek bizonyult. A megelőző hónapokhoz képest javult a háztartásvegyipari termékek, kínálata. Folyamatos volt az ellátás például borotválkozási szerekből, zománcfestékekből, fakonzerváló szerekből. Megélénkült a kereslet a férfi, női és gyermek tavaszi-nyári ruhák és cipők iránt. Alsóruházatból a kínálat jobb volt, mint a korábbi hónapokban, viszont nem bizonyult megfelelőnek a választék férfi és női átmeneti kabátokból, s időnként kevés volt a fiúruha és a női pantalló is. Az előző hónapokhoz képest a vegyes iparcikkele egy részének kínálata javult. Többi között fürdőkádból zár- és lakatfélékből, néhány hűtőszekrénytípusból, továbbá automata mosógépből kínáltak többet a korábbiaknál. Kisebb volt a hiány szeg- és csavaráruból is, s többségében kielégítették a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek iránti keresletet Változatlanul kevésnek bizonyult a fekete és horganyzott cső; ebben a hónapban sem volt elegendő radiátor, s nem oldódott meg az alkatrészellátás sem. A híradástechnikai cikkek közül táska- és zsebrádió, magnetofonos rádió, fekete-fehér televízió, magnókazetta van elegendő, változatlanul kevés viszont a színes televízió, és gyenge a lemezjátszókínai láz is. "A' " tüzelőanyagok iránt mérséklődött a kereslet, az idei kedvezményes akció során kevesebb szenet adtak el, mint egy évvel korábban. Kokszból és tűzifából is elegendőek a készletek, minő-ségi szenekből azonban vál. Kádár János fogadta Armand Hammert Armand Hammer, a neves amerikai közéleti személyiség, az Occidental Petroleum Corporation, igazgató tanácsának elnöke Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön reggel Budapestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket folytat az amerikai vállalat és magyar partnerei közötti együttműködés további bővítéséről a bányászat, az energetika és a vegyipar területén; áttekintik a közös, harmadik piacokon történő fellépés kiterjesztésének további lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Armand Hammert. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. Előkészületek a betakarítási szezonra A nyári betakarítás előkészítésében részt vesznek a MEDOSZ képviselői. Ellenőrzik a munka- és a balesetvédelmi előírások betartását, figyelemmel kísérik, hogy megfelelők-e a munkakörülmények, illetve a szociális ellátás. Amint a MEDOSZ- ban elmondták: ezekben a napokban több száz munkavédelmi felügyelő, szakszervezeti megbízott járja a mezőgazdasági üzemeket, igyekeznek feltárni a hiányosságokat, és intézkednek azok megszüntetésére. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a berendezések biztonsági előírásainak betartására. A statisztikák szerint ugyanis a nyári munkák során előforduló baleseteknek csaknem 70 százaléka a gépek, szerszámok használatával kapcsolatban következik be. Éppen ezért a tavaszi gépszemléknél mindenütt jelen vannak a szakszervezet megbízottjai is. Tapasztalható, hogy a géppark egy része elöregedett, az üzemeltetéshez csak alapos vizsgálat után adják meg az engedélyt. A szállítás is veszélyforrás, ám nem is annyira a gép hibája, mint inkább az emberi figyelmetlenség idézi elő a bajt. Ezért az előkészületi munkáknál a MEDOSZ megyebizottságai segítik és ellenőrzik a balesetvédelmi oktatást, s e tanfolyamok szervezésében szintén sok helyen részt vállalnak. Az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemekben a szociális ellátás sokat javult. Az aratók jó munkakörülmények között dolgozhatnak. A gazdaságok biztosítják — amennyiben a dolgozók igénylik — a napi ötszöri étkezést. Egyszer tett ételt, is visznek az aratóbrigádokhoz. A gazdaságok konyháin a nehéz munkára való tekintettel feljavított, kalóriadús étrendet állítanak össze. Gondoskodnak a hűsítő ital utánpótlásáról. A mezei munkások kulturált étkeztetésére Tolna, Baranya és Szolnok megyében mozgó ebédlőket rendszeresítenek. Az állami gazdaságok teherautóit átmenetilegétteremmé alakítják, s a tábla szélén, fehér asztal mellett ebédelhetnek az aratók. A tmk-műhelyek leleményes megoldásai sok helyen lehetővé teszik a mozgó zuhanyozók, tisztálkodók használatát, ám a szakszervezeti aktivisták tapasztalatai szerint néhol — mint például Nógrád és Heves megyében — erre az indokoltnál kevesebb figyelmet fordítanak az üzemek vezetői. Pedig a Szolnok megyei példák is bizonyítják, hogy az alkalmi zuhanyozók felállítása nem annyira a pénz, mint az ölletesség kérdése.. (MTI)