Csongrád Megyei Hírlap, 1984. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

J­AG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A M­A­G­Y­A­R SZO­C­I­A­L­I­S­T M­U­N­K­Á­S­P­ÁRT L­A­A 1984. AUGUSZTUS 1., SZERDA 41. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Szalmabegyűjtés, tarlóhántás • „Szomjaznak” a kukoricaföldek Ma befejeződik Csongrád megyében az őszi búza betakarítása A mai nappal Csongrád megyében a szakemberek be­fejezettnek tekintik az őszi búza betakarítását, mintegy 74 ezer 491 hektárnyi termő­­területen. Az őszi árpa ara­tása már korábban befeje­ződött, s a termésátlag, bár jobb az előző évinél, mégis kevesebb az előzetes becslé­sek szerinti mennyiségnél. Ennek oka, hogy az aratást később befejező gazdaságok — homokon termelő nagy­üzemek — egy része alacso­nyabb termést takarított be, illetve a gazdaságék­ közül többen nem a tisztított súlyt jelentették a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának. Az időjárás is többször­­hátráltatta a betakarítási munkákat, nemkülönben az eső. Ahol nincs szárítóberen­dezés, a lemaradás nagyobb mértékű, de kiesés volt a szá­rítóval immár rendelkező üzemekben is. Jól haladnak a rozs ara­tásával, valamint a szalma­­letakaríással és a tarlóhán­tással is. A tervezett másod­­fés tarlóvetések 65 százaléká­t vetették el az üzemek, tarlóburgonya termőterü­­® kevesebb a tervezettnél, mégpedig a „beszűkült” bur­­gonyapiac miatt A kukorica a címerhányás stádiumában van, egyre több táblán látni a vízhiányi tü­neteit A július eleji „hőség­­napok” után a homoktalajo­kon a kukorica hervadásos. A felső levelek száradásáé tünete tapasztalható. Az utóbbi időben lehullott csa­padék eloszlása igen szélső­séges volt — 6ét és 47,1 milliméter között változott. Így, az elmúlt évekhez ha­sonlóan a homoktalajokon, de a jobb minőségű talajo­kon is — Székkutas, Szentes térsége — már-már az aszály jelei mutatkoztak. A szalma betakarítása mintegy 40 ezer hektáron el­készült, ebből 35 ezer hek­tárnyit báláztak. Nyári ta­lajmunkákban részesült te­rület több mint 18 ezer hek­tárnyi. A felvásárlás alakulásában a vegetációs késés, egyes cikkekből a terméskiesés mellett szerepet játszott a tíz nagykereskedelmi jogo­­sultságú mezőgazdasági szö­vetkezetnek az árutömeghez viszonyítva megnövekedett termékforgalmazása is. A felvásárlók között bizonyos fokú árverseny, a felvásárló helyek nyitvatartásában el­térések is tapasztalhatók. A­rák a termelői értékesítés zavartalanabb lebonyolítá­sát és az árbevételi lehető­ségeket javítják, az előző évek gyakorlatával szemben. A kialakulóban levő gyakor­lat a termelői árakról szóló jogszabály előírásait sérti. A fogyasztói piacon azonban olyan értékesítési verseny még nem alakult ki, amely­nek következtében a terme­lői és a fogyasztói árak kü­lönbsége legalább viszony­lagosan mérséklődne. Jó lenne, ha a termelő gazdaságok — a megkötött termékértékesítési szerződé­ses kötelezettségeik tiszte­letben tartása mellett — a lakosság burgonya-, zöldség­és gyümölcsellátási részará­nyát növelhetnék. Termé­keikkel részt vehetnének a szegedi nagybani piacon, il­letve a megye városaiban és a forgalmi csomópontokban is. Amennyiben a tárgyi fel­tételek lehetővé teszik, nö­velnék közvetlen termék­­szállításaikat — megállapo­dás alapján — az állami élelmiszer-kiskereskedelem és vendéglátóipar áruházai­ba, üzleteibe. Keressék az áruszállítás növelésének le­hetőségét a nagyfogyasztók részére, szorgalmazzák a diszkontjellegű árusítás meg­szervezését és bevezetését. A. E. Az LVSZ nagygyűlése tiszteletére Fogadás a Parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ked­den a Parlamentben fogadást adott a Lutheránus Világ­szövetség VII. nagygyűlése résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke, továbbá az Elnöki Tanács több tagja. A kongresszus küldöttei és az LVSZ vezető tisztségviselői mellett ott voltak a társegyházak képviselői is. Palackozót avattak a Bükfürdőn Kedden átadták rendelte­tésének a Vas megyei Bük­fürdőn az új gyógy-, ásvány­víz- és üdítőital-palackozó üzemet. Két évvel ezelőtt ti­zenkét Győr-Sopron, Komá­rom, Vas és Veszprém me­gyei vállalat, állami gazdag­ság, termelőszövetkezet, áfész alakított gazdasági tár­sulást erre a célra a Fertői Nádgazdasági Vállalat gesz­torságával, s kezdett hozzá a palackozó építéséhez, a büki gyógyvíz további hasz­nosításának előkészületeihez. A Bük község határában 1957-ben feltört termálvíz legnagyobb értéke a jelentős kalcium, magnézium és hid­­rokarbonát tartalom. A ter­málvizet 1965-ben nyilvání­tották gyógyvízzé. A feltárás óta a forrás környékén kis fürdőváros alakult ki, amely folyamatosan tovább épül. A büki fürdőt ma már évente mintegy 900 ezren keresik fel. A víz elsősorban moz­gásszervi megbetegedések­­lekezelésére, nőgyógyászati bántalmakban szenvedők gyógyítására alkalmas. Ivó­kúra formájában gyomor­­savtúltengés, gyomor-, bél­és epebántalmak kezelésére is hatásos. Az új palackozót görög— NSZK—osztrák kooperáció­ban, árucsere-szerződés alap­ján korszerű töltősorral sze­relték fel, amelynek teljesít­ménye 5800 liter óránként Az üdítő italok egy részéhez görög alapanyagot használ­nak fel, s a már­­ ismert „Olimpos”-t üdítő italként hozzák forgalomba, másrészt új üdítő italként a Büki Ke­serűt palackozzák, amely tizenhat hazai gyógynövény kivonatából készül. Ez utób­bi kedvezően befolyásolja a szervezet vérellátását, a szív­működést, az anyagcserét. A koncentrátum nem tartalmaz semmiféle tartósítószert. A harmadik italféleség a Büki Ásványvíz, amely meleg hé­vízi forrásvízből készült, s szénsavval dúsítják. Tisztán, illetve szörppel, borral ele­gyítve egyaránt fogyaszt­ható. A palackozóüzem a tervek szerint még ebben az évben ötmillió liter üdítő­italt és 2,6 millió liter ásványvizet hoz forgalomba. A követke­ző évben pedig már évi ti­zenegymillió liter különböző üdítő­ital- és három-négy ■ millió liter ásványvíz elő­­­­állítását, forgalmazását ter­vezik. Ezzel elsősorban a ■ hazai ellátást javítják, de­­ exportálnak is. Szakszervezeti tanácskozás­ ok a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny indulásának tapasztalatairól A kongresszusi és felszabadulási mun­­­­kaverseny indításának tapasztalatairól ta­nácskoztak kedden a SZOT székházában az ágazati szakszervezetek és a szakszer­vezetek megyei (budapesti) tanácsainak képviselői. Megállapították, hogy a közel­gő pártkongresszus tiszteletére kiszélese­dett felszabadulási munkaverseny a dol­gozók nagy tömegeit mozgósítja olyan kezdeményezésekre, amelyek szűkebb munkahelyi feladataik teljesítésén túl, hozzájárulnak gazdaságpolitikai célkitűzé­seink megvalósításához is. Mint arra a tanácskozás résztvevői rámutattak, az igazán értékes, formális elemektől men­tes vállalások ott születtek, ahol a gazda­sági vezetők az első fél év eredményeit mérlegelve vitatták meg a dolgozókkal a soron következő teendőket. A szocialista brigádok többségének fel­ajánlásai szorosan kapcsolódnak a leg­fontosabb vállalati célkitűzésekhez, s leg­főképpen a gazdálkodás javítását szol­gálják. Vállalások egész sorát tették a ta­karékosabb anyag- és energiafelhasználás­ra, az eddig külföldről beszerzett anyagok és alkatrészek hazaival történő helyettesí­tésére, a vállalati exporttervek megvalósí­tásának támogatására. Sok példa bizo­nyítja, hogy a különféle szakterületek munkatársainak együttműködésével olyan összetett feladat is megoldható, mint pél­dául a gépek állásidejének csökkentése. Több helyütt erre vállalkoztak közösen a gépek kezelői, karbantartói, a munka irá­nyítói, szervezői. A vállalatok gazdálkodását segítő fel­ajánlások mellett azonban kissé háttérbe szorult a brigádok szocialista embert for­máló szerepe. A vártnál kevesebb olyan felajánlás érkezett, amely a közösségi szellem kibontakoztatására, erősítésére ösztönözné a dolgozókat, hogy az együtt tanulás, kulturálódás, szórakozás tartal­mat kapjon. A tanácskozáson foglalkoztak a szak­­szervezeti mozgalom munkaversennyel kapcsolatos sajátos feladataival­­ is. Fel­hívták a szakszervezeti aktivistákat: munkahelyükön igényeljék a gazdasági vezetőktől és működjenek velük együtt abban, hogy folyamatosan értékeljék a munkaverseny eredményeit, a brigádok anyagi elismerése arányos legyen teljesít­ményükkel. Emellett folyamatosan tájé­koztassák a dolgozókat­­ a kiemelkedő munkasikerekről. Végezetül hangsúlyoz­ták, hogy most már a felajánlások tet­tekre váltásán a sor. Nagyüzem a hűtőházakban Teljes kapacitással dolgo­zik a hűtőipar tíz gyára; há­rom műszakban, éjjel-nap­pal, hétvégeken is fogadják a nyersanyagot, fagyasztják, hűtik a beérkező terméke­ket Több helyen az időhöz kevésbé kötött tésztás mire­litcikkek előállításával most időlegesen felhagytak, s a munkaerőt a friss zöldségek, gyümölcsök feldolgozására csoportosították át. A tava­szi, nyár eleji szélsőséges időjárás miatt ugyanis egy­szerre kellett megbirkózni a hirtelen beért zöldborsó és málna, majd pedig a zöld­bab feldolgozásával. Társadalombiztosítási vezetők eskütétele Kedden, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság vezetője előtt esküt tettek a főigazgatóság és a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok vezetői. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a Minisztertanács törvényerejű rendeletet, il­letve határozatot hozott a társadalombiztosítás irányí­tási rendszerének korszerű­sítéséről, mely szerint a tár­sadalombiztosítást önkor­mányzati jellegű szervek közreműködésével az állam irányítja. A törvényerejű rendelet kimondja: a társadalombiz­tosítás állami irányítását úgy kell erősíteni, hogy­­ a szakszervezetek irányítása alatt kialakult demokratikus formákat meg kell őrizni. Ennek megvalósítására az érdekképviseleti és állami szervek részvételével Orszá­gos Társadalombiztosítási Tanács alakult, amely a Mi­nisztertanács tanácsadó és véleményező testülete. A keddi eseményen Falu­­végi Lajos miniszterelnök­helyettes köszöntötte az es­küt tett vezetőket, és ki­emelte, hogy a társadalom­­biztosítás állami irányítás­sal az össztársadalmi érde­kek talaján, az eddigi érté­keket megőrizve és tovább­fejlesztve fejtheti ki tevék­­­kenységét. A társadalom­­biztosítás irányításának kor­szerűsítésével, a kormány­­tanácsadó és véleményező testületének, az Országos­­ Társadalombiztosítási Ta­­­­nácsnak az életrehívásával is lehetővé vált, hogy a tár­sadalmi felügyelet még job­ban érvényesüljön. Ma már a lakosság leg­szélesebb rétegeinek ügyeit csak úgy lehet igazán jól intézni, ha folyamatossá vá­lik a társadalmi és a hiva­tali szervezetek közötti pár­­beszéd — mondta Faluvégi Lajos, majd a kormányzat­nak a szociálpolitika és a társadalombiztosítás fejlesz­tésével kapcsolatos elgon­dolásairól szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy elsősorban a leg­jobban rászorulóknak kell többet nyújtani, lehetővé kell tenni, hogy az állam­polgárok jobban belelássa­nak ügyeik intézésébe, és ehhez korszerűsíteni kell a társadalombiztosítással kap­csolatos hivatali munkát is. Szeged árvízvédelléről A nem hozzáértő látogató­nak is élményt nyújt az a kiállítás amelyet tegnap, kedden délelőtt nyitott az ATIVIZIG Újszegeden a KISZ-tábor tőszomszédsá­gában a vízügyi múzeummá alakult gátőrházban. Kardos Imre igazgatóhelyettes fő­mérnök tartotta a megnyitót. A vizet, a várost szerető, szenvedéllyel méltatta meg­nyitó beszédében az árvíz­­védelem fontosságát. Sok évtizedes fotók, száz­évesnél öregebb dokumen­tumok adnak ízelítőt a za­bolátlan folyó szelídítéséért folytatott elszántságról, aka­rásról. Nézhető gömbioptra, szögfelrakó vonalzó, fotókon a kistiszai zsilip összeomlá­sa 1887-ben. Található még térkép az Alsó-Tiszavidékről az 1700-as évekből, a Tisza Völgyének Átnézeti térképe a folyó eredetétől a Dunáig és még számtalan hasonló emlék. A kiállítás anyagát — a szegedi gyűjtés mellett ,— az Esztergomi Vízügyi Múzeum és a nagycenki Széchenyi Múzeum kölcsön­­dokumentumai teszik teljes­sé. Megállásra, olvasásra késztet többek között egy eredeti kézírás, amely így kezdődik: „Nagy Méltóságos Gróf Belső Titkos Tanácsos Úr! Kegyelmes Uram!”... írták ezen mód szépen, te­kintélyt tisztelőn Szegeden 1846. augusztus 17-én a leg­nagyobb magyarnak, Szé­chenyi Istvánnak. A kiállítás hétfő kivételé­vel „naponta délelőtt 9-től 12-ig és délután 2-től 5-ig látható. Megközelíthető ac 71-es autóbusszal, amelyről a Bérkert és a Szövetség utca sarkán kell leszállni, innen alig 500 méteres sétá­val érhető el a Vízügyi Emlékhely. ACS. S. SÁNDOR Porcelánra rajzolt térképkülönlegesség

Next