Csongrád Megyei Hírlap, 1984. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 41. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT A kubai fővárosban befejeződött a KGST 39. ülésszaka Szerdán Havannában be­fejeződött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítőéé­ Tanácsának 39. ülésszaka. A szocialista gazdasági közösségnek a múlt évi berlini ülésszaka óta elért fejlődését elemző tanácskozáson a tagorszá­gok miniszterelnökeik, illet­ve miniszterelnök-helyette­seik által vezetett küldött­ségekkel vettek részt. Meg­hívottként jelen volt több harmadik világbeli ország, s két latin-amerikai regio­nális gazdasági szervezet képviselője is. A tanácsko­zás munkájáról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A tanácsülés után a kubai fő­városban a KGST végrehaj­tó bizottsága is megtartotta ülését, amelyről szintén közlemény jelenik meg. Havannában szerda reg­gelre nyilvánosságra hozták valamennyi tagország kül­döttségvezetőjének a ta­nácsülés hétfői munkanap­ján, a nyitó plenáris ülésén elmondott felszólalását. Dzsambin Batmönd, a mongol delegáció vezetője beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjetunió és más KGST-tagállamok mi­lyen nagy segítséget nyúj­tottak Mongólia népgazda­ságának fejlődéséhez, több tucat ipari létesítmény és mezőgazdasági üzem létre­hozásával járulva hozzá az ország előrehaladásához. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mongóliában,­­részben a magyar geológusok rész­vételével folytatott feltárási munkák eredményeként ko­moly tartalékokra bukkan­tak különböző ásványkin­csekből, elsősorban szilárd fűtőanyagokból és színesfé­mekből. A román küldöttséget ve­zető Constantin Dascalescu miniszterelnök­ beszédében a KGST- tagországok együtt­működéséről szólva felhív­ta a figyelmet, arra, hogy meg kell gyorsítani az 1885- ben lejáró, gyártásszakosítá­si megállapodások megújítá­sát célzó munkákat, és a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy­­mindig biztosított legyen a tagországok ellátása a sza­kosítás keretében gyártott termékekből. Dascalescu Románia fej­lődése szempontjából döntő fontosságúnak nevezte, hogy a KGST-n belül meggyor­suljon a tudományos-műsza­ki haladás üteme. A román miniszterelnök szólt arról is hogy a KGST- ben ki kell dolgozni a hosz­­szú távú energetikai általá­nos egyezményeket, hogy a közösségen belüli­ igényeket jobban, stabilabban ki le­hessen elégíteni. Lubomír Strougal cseh­szlovák kormányfő hozzá­szólásában elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományos-technikai ha­ladás új, megnövekedett kö­vetelményeket támaszt a KGST egész tevékenységé­vel szemben. Rugalmasab­bá kell tenni a szocialista gazdasági integrációs szer­vezet" munkáját, nagyobb figyelmet kell fordítani az újító tevékenységre. Ehhez megfelelő feltételeket te­remt a következő ötéves népgazdasági tervek és a hosszabb távú­ fejlesztési programok most folyó egyeztetése. * Magyar idő szerint a ké­ső délutáni órákban kezdő­dött meg szerdán a KGST- ülésszak záró plenáris ülé­se a tagállamok küldöttsé­geinek, s a meghívottként részt vevő országok és nem­zetközi szervezeteik képvi­selőinek részvételével. Ezen az ülésen adóztak egyperces néma felállással a résztvevők a meggyilkolt Indira Gandhi emlékének, miután Fidel Castro meg­rendülten méltatta a ki-­­emelkedő állami vezető, a világ haladó mozgalma­it következetesen támogató nagy indiai politikus érde­meit. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára,­­ a kubai állam- és minisz­­t­­ertanács elnöke még ked­­­­den délután , baráti találko­­­­zóin fogadta a KGST 39.­­ ülésszakán részt vevő kül­döttségek vezetőit, a meg­­­­hívott résztvevők képvise­­­­lőit. A találkozón­­jelen voltak a KGST-tagországok kommunista és munkáspárt­jai gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai s a tag­államok állandó KGST-kép­­viselői is. Fidel Castro rész­letes áttekintést adott Ku­ba gazdasági és társadalmi fejlődéséről, a vendégek ne­vében pedig Nyikolaj Tyi­­honov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács el­nöke, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője mondott köszönetet a találkozóért, a KGST tanácsülésének meg­rendezéséért. Tejlkivásárlás fuvardíjkedvezménnyel A tégla- és cserépipari gyárak dolgozói az év első kilenc hónapjában a szom­bat-vasárnapi munkával, időarányos tervük túltelje­sítésével segítették a saját­­ház-építők építőanyag-ellá­tásának javítását. Az or­szág nagy részén így is nagyobb a kereslet a kí­nálatnál, de néhány tiszán­túli gyár körzetében már értékesítési gondok kelet­keztek. Az idei építési idény befejezéséhez közeledve ugyanis mérséklődtek a vá­sárlások, s szeptember kö­zepétől annyira felduzzad­tak a készletek ezekben a gyárakban, hogy most már nincs elegendő helyük a fo­­­­lyamatosan megtermelt ter­mék tárolására. A gondok gy­ors áthidalá­sára összehangolt intézke­désekben állapodtak meg az építésügyi és a belke­reskedelmi tárca, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezetői. Az alapve­tő cél: az értékesítési és készletezési gondokkal küsz­ködő gyárakban átmeneti­leg se mérséklődjék, ha­nem­­tovább növekedjék a termelés. Ezért gondoskod­nak arról, hogy az érintett körzetekben felhalmozódott felesleg elszállításával a tá­volabbi TÜZÉP-telepeken enyhítsék a hiányt, és ked­vező feltételeket teremtse­nek a reagáns Fakás-építők jö­vő évi elővásárlásaira is. A sajátház-építők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésé­re a Tégla- és Cserépipari Tröszt november 1-től — amíg a készlet tart — az érintett öt üzemben: a szen­tesi gyárban a­ Poroton, a békéscsabai 4. számú gyár­ban az Uniform, a körösla­­dányi, a dévaványai és az orosházi gyárban pedig a kis méretű tégla vásárlói­nak fuvardíjkedvezményt ad. Annak a vásárlónak, aki TÜZÉP-utalványt hoz, a gyárban készpénzben fize­tik meg a fuvardíjkedvez­mény összegét. A felméré­sek szerint mintegy tíz­millió tégla halmozódott fel ezekben a gyárakban. A fuvardíjkedvezmény­t— ezer darabonként számolva — a szentesi I. és II. osz­tályú Poroton téglánál 1300, illetve 1200 forint, a békés­csabai 4. számú gyár Uni­form falazóeleménél 1100,­il­letve 1000, a másik három gyár kis méretű termékénél pedig 250, illetve 230 fo­rint. (MTI) Felavatták az ózdi salakfeldolgzó művet Szerdán ünnepélyes keretek között felavatták az Ózdi Kohászati Üzemekben a több mint kétmilliárd forintos költséggel létesített salakfeldolgozó művet. Az új üzem le­hetővé teszi, hogy az évtizedek során összegyűlt több mint­ 30 millió és az évente keletkező 220 ezer tonna kohósa­lakból hasznosításra kivonják a visszamaradt tizenöt szá­zalék vastartalmat. A salakfeldolgozás segítségével Ózdon évi 350 ezer tonna színvasat nyernek. Ennek felhasználásá­val jóval kevesebb kokszra lesz szükség a nyersvasgyár­­táshoz: évente 26 ezer tonna, tőkés importból származó kokszot takaríthatnak meg. Az ebből származó éves meg­takarítás­ összege több mint száznyolcvanmillió forint. Az alig több, mint tizenhat hónap alatt elkészült sa­lakfeldolgozó művet Gyer­es András, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke — aki látogatáson volt Borsod me­gyében — helyezte üzembe a vaskiválasztó berendezések és a szállítószalag elindításával. Vásárhelyi kiadás 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Politikai gyilkosság Új-Delhiben Merénylet áldozata lett Indira Gandhi minisztereinél­ Az indiai kormány rendkívüli ülésén Randzsiv Gandhit jelölte kormányfőnek Gyilkos merénylet áldozatává vált szer­dán Ú­j-Delhiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő néhány órá­val azután halt meg, hogy szikh szélsősé­­­­gesek a miniszterelnöki rezidencia köze­lében pisztolyokkal és automata fegyve­rekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő sze­rint 11 órakor következett be. •­­ Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indi­ra Gandhit azonnal kórházba szállították, és az orvosok haladéktalan műtétet haj­tottak­ végre a több sebből erősen vérző sérültön. Felsőtestéből hét lövedéket távo­lítottak­ el, de a kómába esett kormány­fő életét már nem tudták megmenteni. A hírügynökségek jelentése szerint In­dira Gandhi rezidenciájából közeli hiva­talába indult, amikor helyi idő szerint ki­lenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázsból tüzet nyi­tott rá. Feltételezik, hogy tettüket bosszú­nak szánták, amiért Indira Gandhi júni­usban parancsot adott az amritszári aranytemplomban elrejtőzött szikh terro­risták elleni rohamra. A merénylők kiléte, pontos száma és további sorsuk egyelőre nem ismeretes. Az UNI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége megölt, egyet pe­dig őrizetbe vett Egy rendőrségi szóvi­­­vő viszont rítlélemette, hogy a merényle­tet elkövető két személyt, letartóztatták. Az indiai­­ kormány rendkívüli ülésén vitatta meg,a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zai Szingh elnök megszakította külföldi körútját, és szerdán délelőtt Észak-Jemenből visszarepült Új-Delhibe. Radzsiv Gandhi, a miniszterelnök-asszony fia nyugat-bengáliai látogatását megsza­­­­kítva, ugyancsak visszautazott a főváros­­ba. Az Új-Delhibe vezető utakat erős rend­őri alakulatok zárták, le, a fegyveres erő­ket riadókészültségbe helyezték. Az ország rádióállomásai gyászzenét sugároznak. India népe megdöbbenéssel és felhábo­rodással fogadta a merénylet hírét. Az or­vostudományi intézet előtt, ahová a sérül­tet szállították, percek alatt hatalmas embertömeg verődött össze. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzet­közi életben is. Az­­ indiai kormány szerdai, rendkívüli ülésén Radzsiv Gandhit, a meggyilkolt miniszterelnök-asszony fiát jelölte kor­mányfőnek, aki még aznap letette a hi­vatali esküt Zail Szingh államfőnek. A 40 éves Radzsiv Gandhi 1983 eleje óta j az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt országos bizottságának a főtitkára. Egyete­mi tanulmányait Cambridge-ben végezte. 1981-beri Urisz Prades képviselőjeként be­jutott az indiai parlament alsóházába. Ezt a mandátumot előzőleg Szandzsai Gandhi, a néhai miniszterelnök-asszony repülőgép­­szerencsétlenségben elhunyt másik fia töltötte be. A kormány tizenkét napos országos gyászt hirdetett ki. A nemzeti lobogókat félárbocra eresztették a kormányépülete­ken Indiában a bankok, üzletek és a na­gyobb tőzsdék szerdán bezártak, számos iskolában szünetel a tanítás. . . Az indiai politikai ellenzék vezetői megdöbbenésüknek adtak hangot a véres merénylet kapcsán. Morardzsi Deszai, volt miniszterelnök. Gandhi asszony egykori politikai ellenfele azt mondta, hogy­­a leghatározottabban el kell ítélni", a me­rényletet. Csgran Szingh,­ egy másik volt miniszterelnök kijelentette: nagy­­szégyen és óriási bánat, hogy ilyen bűncselekmény megtörténhetett Indiában. Dzsagdzsivan Ram, a Dzsanata Párt volt vezetője az indiai hírszerzés és biztonsági szolgálat kudarcának minősítette a merényletet.­­ Fokozni kell a termelés nagyüzemi jellegét A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szakszö­vetkezetek és az egyszerűbb szövetkezeti normák helyze­téről­ és fejlesztési feladatai­ról tanácsk­ozott­­ szerdai ülésén, a TOT elnöksége Budapesten, a tsz-ek ■ házá­ban. Az elnökség megállapí­totta : a szakszövetkezetek annak ellenére eredménye­sen gazdálkodnak, hogy földjeik többsége gyenge minőségű. Erőiket az elmúlt időszakban összpontosítot­ták, számos szakszövetkezet egyesült, és a gazdálkodás feltételeit újabb központosí­tott beruházásokkal javítot­ták. A kiegészítő ágazatok­ban, egyebek között a bo­rászatban és az élelmiszer­­feldolgozásban is a koráb­binál magasabb színvonalon termelnek. A szakszövetke­zetek szolgáltatásokkal se­­gítik tagjaik gazdaságainak munkáját. Különösen a köz­ponti gépjavítás, a növény­­védelem és az anyagbeszer-zés jelent könnyebbséget a tagoknak. A mezőgazdasági szövet­kezetek keretében jelenleg­ 263 szakcsoport működik. 1982 óta ad lehetőséget az­ új jogszabály szakcsoportok létesítésére, ám nem olyan nagy az érdeklődés, mint ahogyan azt várták. A ter­melőszövetkezeteknek túlsá­gosan nagy erőpróbát jelen­tenek az adminisztratív és szervezési teendők, emiatt inkább a háztáji kisterme­lést támogatják szervezett formában. Az ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­portok száma meghaladja az ötszázat Alakításuk első időszakában ellentmondásos­­ helyzetet teremtett, például, hogy az úgynevezett általá­nos költségeik a­­közös gaz­daságra hárultak. Az elnökség rámutatott: a szakszövetkezetek és az egyszerűbb szövetkezeti for­­mák akkor dolgozhatnak jobban, ha egyfelől fokoz­zák a termelés­­ nagyüzemi jellegét, és ebben a folya­matban az eddiginél jobban érdekeltté teszik a szakszö­vetkezeti gazdálkodókat, és a szövetkezeti szakcsopor­tok tagjait egyaránt. Ugyan­akkor nagyobb segítséget kell adni szaktanácsadással és gépi munkákkal, vala­mint a szerződéses kapcso­latok erősítésével a szövet­kezetek ezen körének, amely különben maradandó helyet kapott a termelőszövetkeze­ti mozgalomban. (MTI)

Next