Csongrád Megyei Hírlap, 1984. december (41. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Mai számunkban: (2—3. oldal.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás 1. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. DECEMBER 1. SZOMBAT A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt Xill. kongresszusára II szocialista rend építése erkölcsi és politikai egységbe kovácsolta népünket Megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet ünnepi zászlódíszbe öltö­zött péntekre Szeged. A vá­ros középületein elhelyezett feláratokon a 40-es szám a négy évtizeddel ezelőtt meg­alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front emlékét idézi. Erre az országos je­lentőségű eseményre emlé­kezve ünnepi gyűlést rende­zett a városi tanács díszter­mében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága. Délelőtt 10 órakor érke­zett a nagyállomásra az a Budapestről induló külön­vonat, amely a meghívott vendégeket hozta Szegedre, köztük a magyar társadalmi és szellemi élet sok jeles képviselőjét. Többen a 40 évvel ezelőtti személyes em­lékeikkel jöttek el, hogy részt vegyenek az egész ma­gyar nép ünnepén Szegeden. Az állomáson a vendégeket Csongrád megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetői fogadták, és ifjúgár­disták virággal köszöntötték. A városi tanács díszter­mében rendezett ünnepség 11 órakor kezdődött. Az el­nökségben foglaltak helyet Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benke Va­léria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke, Gáspár Sándor, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a magyar országgyűlés elnöke, Havalecz Istvánné nyugdíjas, a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megalakító gyűlésének egyik résztvevője, Kapolyi László ipari miniszter, dr. D. Kál­­dy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök­­elnöke, a Lutheránus Világ­­szövetség elnöke, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­pagandaosztályának vezető­je, Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke, Pozs­ony Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, dr. Udvardy Jó­zsef szeged—Csanádi megyés­püspök. A Himnusz elhangzása után az ünnepi műsorban Bodor György, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Illyés Gyulát Haza a magas­ban című versét szavalta. Majd dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi­­Bizott­ság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte az ünnepség résztvevő­it, és mondott megnyitó be­szédet. Ezt követően emlék­­beszédet mondott Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Felszólal­tak: Forgács István, a 40 év­vel ezelőtti, szegedi esemé­nyek egyik résztvevője és Szögi Etelka, a Szegedi Tex­tilművek foncnője, az üze­mi KISZ-bizottség szervező titkára. Az ünnepi ülés dr. Komó­csin Mihály zárszava után a Szózat hangjaival ért vé­get, amelyet­ Mihálka György vezetésével a Szakszerveze­tek Munkáskórusa és a Dé­­mász kórusának egyesített kara énekelte. A meghívott vendégek, különvonattal a délutáni órákban utaztak vissza Budapestre. (Az ünnepi programról a továbbiakban dr. Komócsin Mihály megnyitó beszédét, Kállai Gyula ünnepi meg­emlékezését, Forgács István és Szögi Etelka felszólalását közöljük.) Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Vendégeink! Negyven évvel ezelőtt e város falai között nagy je­lentőségű történelmi ese­ményre került sor. Megala­kult, és meghirdette prog­ramját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Talán nem volt véletlen, hogy­ éppen itt, Szegeden tör­tént ez az esemény. Mi, Csongrád megyeiek, szegedi­ek azt valljuk, hogy a törté­nelem igazságtétele volt, hogy a szovjet hadsereg ép­pen ebben a térségben lép­te át a magyar határt, és kezdte meg hazánk felsza­badítását. E táj — Békés— Csanád—Csongrád megye — elnyomott ipari és agrár nincstelenjei sok vért és ve­rítéket áldoztak a kizsákmá­nyoló osztályok és a népel­nyomó rendszer elleni harc­ban. A magyar dolgozók di­csőséges 1919-es forradalma idején is az első napoktól kezdve az itt élő népnek harcolnia kellett a Magyar Tanácsköztársaságra törő el­lenforradalmárok és a külső intervenciósok — a román és a szerb királyi csapatok, valamint a francia gyarmati katonaság — ellen. * Talán az is történelmi igazságtétel volt, hogy a reakciós Horthy-rendszer fel­számolása, az új népi ha­talom kiépítése éppen ebben a városban kezdődött. Ezt a várost Horthyék fasiszta ideo­lógiájuk szülőhelyének te­kintették. 25 éven keresztül minden eszközzel megpró­bálták bázisukat kiépíteni. De minden terror, demagó­gia ellenére e városban a kommunisták vezetésével, a baloldali munkásmozgalom szüntelenül élt és tevékeny­kedett. Kapcsolatot épített a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel. Ami­kor a szovjet hadsereg fel­szabadító tette megnyitotta a lehetőséget, itt, Szegeden sem voltunk kevesen, akik megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett. A kommunisták kezdemé­nyezésére rövid idő alatt, sok minden történt azokban a napokban és hetekben vá­rosunkban. Már a szovjet hadsereg megérkezése előtti napokban létrehoztuk a rend fenntartására — szervezett munkásokból — a polgár­őrséget. Közvetlenül a fel­­szabadulás utáni napokban megszerveztük a lakosság el­­látását, üzembe helyeztük a közműveket. 1944. október 15-én már megkezdődört a gyárak termelésének bein­dítása. A gyártulajdonosok szabotálásának és tehetetlen­kedésének leküzdésére októ­ber 20-án megalakult a Sze­gedi Kenderfonógyárban, majd a többi vállalatnál is az üzemi tanács (amelyek későbbi üzemi bizottságként az egész országban elterjed­­ten tevékenykedtek). Amit a féktelen elnyomás és terror miatt korábban nem tudtunk megtenni, hogy fegyverrel szolgáljuk a fasizmus elleni harcot, azt tettük a felsza­badulás napjától kezdve a szovjet hadsereg utánpót­lását segítve, a vasúti és közúti szállítás feltételeinek megteremtésével, a sérült haditechnika javításával, a sebesült harcosok gyógyítá­sával és számos egyéb mó­don. Élve a szabadság adta le­hetőségekkel, már az első napokban megkezdtük a de­mokratikus politikai élet és az új népi hatalom meg­szervezését. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. Majd ösztönzésére sorra jöt­tek létre a többi demokra­(Folytatás a 4. oldalon.) Dr. Komócsin Mihály: Megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett A vendégek fogadásán, a pályaudvaron (balról jobbra): Kállai Gyula, Benke Va­léria, Gáspár Sándor, Aczél György, Pozsgay Imre (háttérben), dr. Komócsin Mi­hály, Lakatos Ernő. (Enyedi Zoltán és Somogyi Károlyné felvételei) Az ünnepi gyűlés elnöksége

Next