Csongrád Megyei Hírlap, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD 11 MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 42. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Vásárhelyi kiadás Területfejlesztési és gazdálkodási1,indul a Jagexponza tervkoncepció 1986-tól 1990-ig A megyei tanács tegnapi ülésén megvitatta és javaslatokkal kiegészítette az elképzeléseket Pápai József tanácselnök vezetésével tanácskozott tegnap, szerdán délelőtt Csongrád Megye Tanácsa. A tanácselnök köszöntötte a testület tagjait, a városok és községek pártbizottsági titkárait és tanácselnökeit, a megye országgyűlési képviselőit, továbbá Jantner Antalt, az építési és városfejlesztési miniszterhelyettest és Bartha Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. A tanács a vb által javasolt napirendet elfogadva kezdett munkához. A tanácselnök beszámolt a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalásokról. Majd a testület a megye VII. ötéves tervének koncepcióját vitatta meg Petrik Istvánnak, a tanácselnök általános helyettesének írásos előterjesztése és szóbeli kiegészítője alapján. Petrik István szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a tanácsi gazdálkodás korszerűsítésének folyamatában nagy jelentőségű változások cselekvő részesei vagyunk. Ugyanis az MSZMP XIII. kongresszusa is szükségesnek tartotta a tanácsi önállóság, a testületek meghatározó szerepének növelését. Ezzel összhangban változik meg a tanácsi gazdálkodás feltétel- és követelményrendszere a következő tervciklusban. A helyi tanácsok feladata lesz a teljes alapfokú és nagyrészt a középfokú lakossági ellátás intézményrendszerének működtetése, fenntartása és fejlesztése. A megyei tanács a központi célok érvényesítéséért és a megye arányos fejlesztéséért felelős. Feladatait nem a közvetlen elosztás módszerével végzi. A tanácsok egységes középtávú tervet készítenek. Ez új tartalmi elemekkel bővül, például az állami költségvetés valamennyi helyi tanács számára biztosítja a működéshez, a felújításokhoz és a fejlesztésekhez szükséges gazdálkodási feltételeket. A helyi tanács dönt arról is, hogy egységes pénzalapjához mennyit költ fejlesztésre. A központi támogatás egyrészt feltétel nélküli lesz, ez az úgynevezett „normatív fejlesztési lehetőség”, másrészt a helyi tanácsok döntésétől függően pályázni szükséges a céltámogatási rendszerben meghatározott összegekért. A jövőben a tervek kétlépcsős rendszerben kerülnek jóváhagyásra, ennek az a lényege, hogy a testületek a koncepciókat is jóváhagyják és a terv elfogadására később kerül sor. Idő és lehetőség lesz arra, hogy a lakosság részt vegyen a tervek, elképzelések megvitatásában. Különösen nagy szerepe lesz a lakosságnak a területfejlesztési alap összegének meghatározásában, illetőleg, hogy azt milyen célra fordítsák. Mindezekkel összhangban a korábbinál jóval demokratikusabbá válik a tervezés, amelyben részt vesznek a különböző társadalmi szervek. A tanács elé kerülő koncepciót is megtárgyalta az SZMT elnöksége, a HNF két munkabizottsága és a megyei KISZ-bizottság. A társadalmi szervek a tervkoncepcióval egyetértettek, és alkalmasnak találták a tanácsi testületi vitára, s a tervkoncepció úgynevezett törzsváltozatának realitása mellett foglaltak állást. A tanácselnök általános helyettese a továbbiakban a legfontosabb társadalompolitikai jelentőségű feladatokról szólt: a lakásépítésekről és a lakásgazdálkodásról, továbbá a vízgazdálkodásról, valamint a középiskolai tantermek és műhelytermek építéséről. Nagyobbak a követelmények Befejezésül felhívta a figyelmet a következőkre. Alapvető cél: az elért ellátási szint megőrzése. Látványos előrelépésre ugyan nincsen mód, de a kiemelt célok teljesítésére minden erővel törekednünk kell. A gazdálkodás új követelményei feltételezik a nagyobb önállóságot, a kezdeményezést. Az új helyzethez kell igazítani a szemléletet, mely igényli a testületek szerepének növekedését, a határozott vezetést és a következetes ellenőrzést. Csongrád megye VII. ötéves megyei tervkoncepciójának alapvető célja, hogy az 1986—1990. közötti időszakra stratégiai jelleggel meghatározza az életkörülmények területi fejlődésének összehangolt működési, fenntartási, fejlesztési céljait és eszközeit. S egyben megjelöli az ebben az időszakban elérendő főbb célokat. A koncepció a megye területi sajátosságait figyelembe véve illeszkedik a népgazdasági tervezésbe. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM. A tervidőszakban folytatódik a megye népességének természetes fogyása, de ennek mértéke az élveszületési ráta lassú javulásával kisebb lesz, mint 1981—85. között. A népesség száma továbbra is döntően a községekben csökken, ennek üteme kisebb lesz, mint a hatodik ötéves tervidőszakban. A városi népesség száma és aránya a korábbi időszakokhoz képest jóval kisebb mértékben — lényegében Szegeden — növekszik. MUNKAERŐ, FOGLALKOZTATÁS. A mostani tervidőszakban a demográfiai tényezők által kialakult csökkenés a hetedik ötéves tervidőszak elején még folytatódik, majd fokozatos növekedésbe vált át. A munkaképes korúak aránya lényegében változatlan marad. A bevándorlás következtében Szeged munkaerőforrása a megyei átlagot meghaladóan növekszik. Csongrád térségében továbbra is számolni kell a munkaerő-túlkínálat fennmaradásával. Ebben a városban és térségében változatlanul időszerű ipartelepítéssel is javítani a foglalkoztatási lehetőségeket. Határozottabb lépésekre van szükség a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében. A VÍZELLÁTÁSRÓL. A megye, területén rendelkezésre álló víztermelő kapacitás 1985. végén minden bizonnyal eléri a napi 183 ezer köbméter mennyiséget. Ez körülbelül 2 százalékkal kevesebb a hatodik ötéves tervben előre jelzett kapacitástól. A hetedik ötéves tervidőszakban a termelt víz mennyisége körülbelül 12— 14 százalékkal növekedhet. A szegedi vízbázis fejlesztése mellett a jelenlegi víztermelő kapacitás nagyobb arányú növelése nem indokolt. Lakásépítés — önerőből AZ ÉPÍTŐIPARI KAPACITÁS alakulása. A megyében rendelkezésre álló építőipari kapacitás fokozatosan — a következő tervidőszak második felében esetleg dinamikusabban — mintegy 4—5 százalékkal növekedhet. Növekszik a lakosság önerős lakásépítési tevékenységének a szerepe. A lakásépítés mennyiségének csökkenése miatt a Szegedi Házgyár a lakáspanelek iránti kereslet mérséklődését elsősorban a betonszerkezetek gyártásával ellensúlyozhatja. Egyes építési szakmákban (például kőműves, ács, burkoló stb.) számolni kell a továbbiakban is munkaerőhiánnyal. A felújításra fordítható építési kapacitás aránya növekvő ütemű lesz, a tervidőszak folyamán eléri a 30—35 százalékot. A tervidőszak második felében Csongrád megyében is szükséges lesz a házgyári lakóépületek felújítási munkáira való felkészülés, s ez a tevékenység a 90-es években minden bizonnyal előtérbe fog kerülni. A KÖRNYEZETVÉDELEM fejlődése. A megye környezetének állapota minőségileg kielégítő. A következő tervciklusban ezt kell megőrizni, s a fejlesztések során biztosítani a kevés hulladékkal járó technológiák bevezetését. Kiemelkedő jelentőségű feladat továbbra is az egészséges ivóvíz biztosítása. A tervidőszak folyamán a termőföld más célra szolgáló igénybevételét továbbra is minimális szinten kell tartani. A hosszú távú meliorációs program keretében az erőforrásokat Csongrád— Gyála és a Tisza jobb parti területeire szükséges koncentrálni. A következő tervidőszakban — becslések szerint — mintegy 3200 ezer köbméter hulladék képződik a megye területén, ezért a tároló helyeket arányosan fejleszteni szükséges. A veszélyes hulladékok elhelyezésére a megye adottságai kedvezőtlenek. Együttműködés a szomszédos megyékkel A TERMELŐ ÁGAZATOK. A megye termelő ágazataiban — elsősorban az iparban — az előző időszaknál dinamikusabb fejlődést kell elérni. Ez az iparban alapvetően a struktúra átalakításával érhető el. A könynyűipar aránya várhatóan mérséklődni fog. Az élelmiszer-gazdaságban a belföldi kereslet kielégítése mellett az exportlehetőségekbővítése a fő feladat. Az állat(Folytatás a 3. oldalon.) Csúcsforgalom a megyei Zöldértnél A Csongrád Megyei Zöldért Vállalat évente 70—80 ezer tonnányi zöldséget, gyümölcsöt vásárol fel a termelőktől, és persze, ugyanennyit értékesít is — kisebb-nagyobb sikerrel. Ez a kereskedelmi vállalat elsődleges feladatának tekinti, hogy a megye lakosságát — az igények alapján — ellássák áruval. Régóta nem kötelességük a megye teljes ellátása, inkább tevékeny részvételről beszélhetünk, főként a tárolt termények tekintetében. Fontos ezt tudnunk, már csak azért is, mert a „zöldértéseket” gyakorta szidják, ha árudömping esetén a termelők nyakán marad az áru, de éri olyan vád is őket: alacsony árat fizetnek a zöldségért, gyümölcsért és magas árréssel értékesítik azokat. Nos, a fentiekből egyértelműen következik, hogy a vállalat nem köteles a megyében megtermett összes zöldséget, gyümölcsöt felvásárolni. Arra azonban kínosan ügyelnek, hogy minden leszerződött kilogramm árut átvegyenek szerződő partnereiktől. A szerződő partnerek viselkedését viszont ritkán kritizáljuk, már csak ezért is, mert érthető, hogy mindenki oda viszi a portékáját, ahol többet fizetnek érte. S itt jön a többcsatornás értékesítés, illetve azon „csatornák”, amelyek türelmesen kivárják, amíg a vállalat — a kereslet-kínálat alapján — meghatározza a napi árakat, s ezt gondosan kifüggeszti az átvevőhelyeken. Akkor azután „szabad a vásár”. A „csatorna” ráígér az árra két-három forintot, s persze a fogyasztói, az eladásiárra is „rátesz” még két-három forintot. Ekkor alakul ki — a fogyasztók által joggal szidott — „emeletes ár”. S a vásárló döbbenten áll a bolt előtt, látva a cédulát a barackon, a dinnyén, az almán. Így járt az idén a vállalat például a káposztával, amelyből köztudottan kevesebb termett a vártnál. A termelők még a leszerződött árumennyiséget sem adták át, s a Zöldért tehetetlenül állt. Ha emelte a felvásárlási árat, a másik „csatorna” tovább emelte, s úgy tűnik, ez a láncszem kiirthatatlan, hiába a sok intézkedés, a szigorúbb ellenőrzés. A kereskedők erre mondják, hogy kialakult mára egy igazi egészségtelen verseny, amikor valaki, vagy valakik egyszerűen elorozzák a tisztességgel leszerződött árut. Valahol tehát — továbbra is — a termékforgalmazás rendszerében keresendő a hiba. Nos, a Zöldért manapság nyereségérdekelt vállalat, így egyáltalán nem kötelesek a megyébe Budapestről, netán az ország más részéről visszaszállított, el nem kelt portékát átvenni — mint korábban. Az állami támogatás is megszűnt, önmagát kell eltartania a cégnek, s úgy tűnik, ezt csak minőségi áruk felvásárlásával és értékesítésével képesek elérni. Eddig felvásároltak a megye termelőitől 950 tonna vöröshagymát, amelyet Svédországba és az NSZK-ba szállítottak. E hét végén „utazik” Tuzsérról a Szovjetunióba az idei első nyers vöröshagyma-szállítmány. Indul a lecsószezon, tehát elérkezett a szántóföldi zöldségfélék, illetve a paprika és a paradicsom szedésének ideje, amely egyúttal azt is jelenti, hogy minden háziasszony és család számára „hozzáférhetőbbek” lesznek a zöldségfélék. Csökken az áruk. Burgonyából az idén éppen olyan sok termett, mint tavaly, és az ára is alacsony. A Zöldért szakemberei szerint óriási termésmennyiség várható, s az értékesítésénél sem lesz különösebb fennakadás, mert a kereskedők már jelezték a külföldi vásárlóknak: megyénk partner, ha szállításról, vagyis burgonyaeladásról van szó. Ez ideig csak nyári és őszi burgonyából a vállalat 6 ezer tonnányit vásárolt fel a termelőktől, őszibarackból szintén és egyszerre igen sok termett. A fajták összeértek, szép kis bonyodalmat okozva termelőnek, felvásárlónak egyaránt. A vállalat eddig 600 tonna barackot vett át, ám még a szezon közepén tartunk, s eredetileg 2 ezer tonnányira szerződtek. Tegnap, július 31-én, az őszibarack felvásárlási ára — a legjobb minőségűé — 14 forint, s a boltokban 17—18 forint a fogyasztói ára. A gyümölcs rendkívül gyorsan érik, sokszor a darabos áruként átvett barackból egy nap alatt lébarack lesz a tárolókban. Indul a görög dinnye szezon is, manapság már 10— 12 forintért kapható. De ez még igazán a sárgadinnye szezonja. Sajnos, uborkából igen kevés termett, illetve gombabetegség tizedelte meg a töveket. S, hogy ezek után az ára hogyan alakul? Nem lehet kétséges. Á. É. Hírek a megyéből Segítség az időseknek Gyakran kérnek segítséget az idős emberek Vásárhelyen a városi tanács vb egészségügyi osztályától téli tüzelőjük beszerzéséhez. Legtöbbjüknek vannak hozzátartozóik, akik azonban dolgoznak, s így nem tudják szüleik helyett átvállalni a sorban állást. Az osztály a házi szociális gondozói hálózat segítségével igyekszik a legindokoltabb esetekben segítséget nyújtani. Dicsérendő a tüzéptelep kirendeltségvezetőjének emberséges, segítőkész magatartása, amelynek eredményeként több gondot sikerült már megoldani. Divatruhák az NSZK-ba Még javában tombol a nyár, a Szentesi Háziipari Szövetkezetben azonban már az őszi szezonális cikkeket csomagolják a tőkés piacra. Hetente indulnak a szállítmányok az NSZK-ba, a nürnbergi partnervállalathoz. A szövetkezet árbevételének egytizede származik a tőkés, egyötöde pedig szocialista exportból. Az első félévben 2,3 millió forintot hozott a szentesiek „konyhájára” a nyugatnémet partner részére végzett bérmunka. A szövetkezet tervei között szerepel új mintaszalon nyitása Szentesen, előreláthatólag a jövő év elején. I Új műtrágyaüzem Makón Alig több mint fél év alatt megépült a Makói Kossuth Termelőszövetkezet folyékony műtrágyagyártó üzeme. A mintegy 7 és fél millió forint költségből megvalósult üzem a gazdaság saját szükségletét hivatott kielégíteni. Az új létesítmény műszaki átadására augusztus 8-án kerül sor, a próbaüzemelés azonban napokon belül megkezdődik. Pártközi megbeszélések Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára július 27. és 30. között a VIT-en résztvevő magyar küldöttség díszvendégeként részt vett a XII. Világifjúsági Találkozón Moszkvában. Fogadta őt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. Megbeszélést folytatott Konsztantyin Ruszakovval, az SZKP Központi Bizottságának titkárával, valamint Oleg Rahmanyinnal, az SZKP KB tagjával, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettesével. A találkozókon véleménycserét folytattak az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól, továbbá a két párt együttműködésének további fejlesztéséről az agitáció és a propaganda terén. A megbeszéléseken részt vett Bajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Berecz János szerdán hazaérkezett Moszkvából. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa.