Csongrád Megyei Hírlap, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

Kádár János Londonba érkezett Megkezdődtek a magyar-angol tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja a brit kormány meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságba utazott. Kísére­tében van Várkonyi Péter külügyminiszter, a KB tag­ja, Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, Karvalics László, a KB agitációs és propaganda­osztályának, Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete a helyszínen csatlakozott a kísérethez. A magyar különrepülőgép délelőtt 11 óra után néhány perccel szállt le a londoni Heathrow repülőtérre, ahol katonai tiszteletadással fo­gadták a párt főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját. Kádár János szívélyes kézfogással köszöntötte a vendéglátók képviseletében üdvözlésére megjelent Malcolm Rifkind külügyi államminisztert és Peter William Yaroint, Nagy-Britannia budapesti nagykövetét, majd a kíséret tagjaival együtt elhaladt a brit királyi légierő díszőrsé­­gének sorfala között. A repülőtéri fogadtatás után a magyar vendégek és a társaságukban levő szemé­lyiségek szállásukra , a sok évszázados, közkedvelt óriás­park déli peremén álló Hyde Park Hotelbe hajtattak. Délután Kádár János és kísérete elsőként a British Museumba látogatott, ahol Kenneth Cooper, a múzeum­ban működő brit nemzeti könyvtár, a British Library főigazgatója adott tájékoz­tatást a mintegy 15 millió kötetet (könyvet, iratot, új­ságot) őrző könyvtárról. Ez­után rögtönzött tárlaton a könyvtár Hungarica-gyűjte­­ményének néhány darabját mutatták be. Közöttük Má­tyás király egy 1488-ban kelt levelét, egy Corvinát, vala­mint a legkorábban, magyar nyelven kinyomtatott köny­vek egyikét. Végül a könyv­tár a British Museumban őr­zött Magna Charta egy ha­sonmáspéldányával ajándé­kozta meg az MSZMP főtit­kárát, aki a szíves gesztust megköszönve, elismerő so­rokat írt a vendégkönyvbe. A múzeumi séta után Ká­dár János Sir Alan Traillnél, London főpolgármesterénél tett látogatást. Ezt követően a brit miniszterelnök hiva­­­­talában megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások Marga­ret Thatcher kormányfő és Kádár János között. Mielőtt a hivatalként és lakhelyül szolgáló Downing Street 10. számú épületbe kalauzolta volna vendégét, Thatcher asszony a bejárat előtt várta, és szívélyesen üdvözölte az MSZMP főtit­kárát. (Lapzártáig a tárgya­lások részleteiről nem kap­tunk jelentést.) Kádár Jánost a londoni repülőtéren Malcolm Rifkind külügyminisztériumi államtitkár üdvözölte. (Telefoto— AP—MTI—RS) Szeged biztonságos vízellátását szolgálja Elkészült az északi vízmű Szegeden 12 éve ismeret­len fogalom a vízkorlátozás, szótárunkból kiiktathattuk a locsolási tilalom kifeje­zést. Hogy milyen áron, és milyen erőfeszítésekkel si­került a legaszályosabb hó­napokban is biztosítani a város ivóvizszükségletét, azt csak a vízművek dolgozói tudnák megmondani. Mint ahogy annak is ők a tudói, hogy a város alatti vízkész­let az igények növekedésé­vel egyre csak fopv­é­s­seg tehermentesítésére már évekkel ezelőtt gondolni kellett. A vízügyi kutatások vég­eredményben afelé mutat­tak, hogy a felszín alóli víz­kitermelést — az eddiginél nagyobb területről — ki kell majd egészítenie hosz­­szabb távon az úgynevezett parti szűrésű víznyerési le­hetőségnek, aztán pedig a felszíni vízkivételnek. E program első része fejező­dött be azzal, hogy tegnap, csütörtökön délelőtt ünnepé­lyesen bekapcsolták az észa­ki vízmű egyik szivattyúját. Olvasóink nem először találkoznak az új vízbázis nevével , építése közben többször is hírt adtunk a munkálatok előrehaladásá­ról. Most arról számolha­tunk be, hogy határidőre megvalósult a hatodik öt­éves terv legnagyobb, 510 millió forint értékű szegedi kommunális célú beruházá­sa. Mint a tegnapi avatáson Takács Antal, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazga­tója hangsúlyozta: az algyői Tisza-szakasz közelében ki­épített 15 víztermelő kút napi 30 ezer köbméternyi teljesítménye tulajdonkép­pen nem többlet, hanem a város alóli vízkivétel bi­­kentője. A próbaüzem tech­nológiai folyamatának lezá­rultával a Szeged vízkészle­tével való ésszerű gazdálko­dást teszi lehetővé majd. Tizenöt kilométeres utat tesz meg az ivóvíz, mire el­éri a városi hálózatot — ennek ismeretében válik érthetővé, hogy e beruházá­sok nyolcvan százaléka lát­hatatlanul, a föld alatt szol­gálja a várost. A Tisza-töl­­téshez közeli vízműtelepen egyébként valóban minden kész a próbaüzemre: a ter­vező és kivitelező vállalatok példás munkát végeztek.­­A Keviép alvállalkozói a Köny­­nyűipari Szerelő Vállalat, a Csomiép, a Vízkutató és Fú­ró Vállalat, az Aknamélyítő Vállalat, a Démász voltak, a tervezésben a Keviterv és a Víziterv működött közre. A beruházási ügyek gazdája a vízművek műszaki osztálya volt, s a gépészeti szerelés­re is a leendő üzemeltetők vállalkoztak, így már építése közben felkészülhettek az üzemeltetésre, amelyhez — érdekességként hadd írjuk ezt is meg — mindössze há­rom emberre van szükség.) A tegnapi avatáson — melyen részt vett Pápai Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, Székely Sándor, a váro­si pártbizottság első titkára és Papp Gyula, Szeged ta­nácselnöke is . Varga Mik­lós, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese az ösz­­szehangolt, gondos munkát, és az új vízbázis jelentősé­gét méltatta. Utalt arra, hogy Szeged létében a víz mindig is nagy szerepet ját­szott. Kialakulásában épp­úgy, mint évszázadokon át fejlődésében, most pedig életének fontos alapeleme­ként. Az északi vízmű alkal­mas arra, hogy a következő tervciklusokban tovább épül­jön, s újabb víznyerési le­hetőségekkel egészüljön ki, attól függően, miként alakul a város vízigénye. A vízel­látás jelenlegi biztonságából adódóan egyébként a szege­di vízműveknek remélhető­leg lehetősége lesz arra, hogy a város szennyvíz-el­vezetési gondjait enyhítse, s a csatornázás, a szennyvíz­­tisztítás ügyét vegye­­ napi­rendre. Ahhoz hasonlóan, ahogy az északi vízmű ese­tében tette, a városi tanács 300 milliós támogatását egye­sítve a maga fejlesztési pénzforrásaival. P. K. Tegnap délelőtt, 11 óra 20 zírckor — az ünnepség vendégeinek jelenlétében — fölpör­gött az egyik szivattyúmotor Vásárhelyi kiadás VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * MEGYE/ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 42. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. NOVEMBER 1., PÉNTEK Erdei Ferenc munkásságából merítve Szociológiai vándorgyűlés Szegeden Erdei Ferenc, a korszakos jelentőségű és munkásságá­val ma is ható sokoldalú tár­sadalomkutató, szociológus­­szociográfus az idén decem­berben lenne 75 éves. Az év­forduló alkalmából határo­zott úgy a Magyar Szocio­lógiai Társaság, a Politika­­tudományi Társaság és a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat, hogy Szegeden ren­dez tudományos ülést az Erdei Ferenc által vizsgált, s ma sem kevésbé aktuális problémakörökről. A vándorgyűlés tegnap, csütörtökön délelőtt a me­gyei tanács oktatási és to­vábbképzési inézetében Kul­csár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettese kö­szöntő szavaival kezdődött, tudományos kutatók, párt­os állami vezetők. Erdei Fe­renc szülővárosának képvi­selői, az életmű ismerői és a napirendre tűzött témakö­rök érdeklődői jelenlétében. A tudományos vándorgyűlé­sen részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Benke Valéria, az MSZMP KB tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának elnöke. Győri Imre, az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Nagy István, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöke is. A gyűlés megnyitó plená­ris ülésén Szentpéteri István, a József Attila Tudomány­­egyetem tanszékvezető egye­temi tanára szólt elsőként részletesebben Erdei Ferenc tudóssá, közéleti-politikai személyiséggé válásának mo­tívumairól, amelyhez a ki­vételes személyi képességek mellett joggal sorolható a szülőváros korabeli­­ dina­mizmusa, gazdasági-társadal­mi fejlődőképessége, a hala­dó szellemű makói értelmi­ségi kör léte és működése. Szentpéteri István referátu­ma példákkal támasztotta alá, hogy Erdei Ferenc szo­ciológiai, társadalomkutatói pályáját, indulását meghatá­rozta a makói élménysor, a mindennapok valósága, a pa­raszti társadalom ottani sa­játos strukturálódása. Átte­kintést adott arról, hogy a vándorgyűlés által vizsgált két kérdéskör — a telepü­lésszerkezet és közigazgatás, valamint a társadalmi meg­ismerés dilemmái — miként került Erdei vizsgálódásaiba, és milyen eredményre jutott a két fő probléma feltárásá­ban. A vendéglátó megye párt­os tanácsi vezetése nevében Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára üd­vözölte a vándorgyűlés részt­vevőit, s szólt a megyénk szülötte, Erdei Ferenc régi­ónkhoz mindenkor fűződő szoros kapcsolatairól. Ápol­juk emlékét, és nagyra be­csüljük munkásságát — szü­lővárosában nevét viseli kol­légium, köztér, iskola és ne­gyed száz szocialista brigád. A makói múzeumban a pá­lyát bemutató dokumentu­mokból, bútordarabjaiból emlékkiállítás jelzi a tisztelgő emlékezést, s realitássá lesz az elképzelés az Erdei Ferenc­­emlékház létrehozására. A­ megyei pártbizottság első titkára ezután tájékoztatást adott megyénk közigazgatá­sának történeti jellemzőiről és változásairól. Fél év­tizede tudatos felkészü­lés eredményeként a köz­­igazgatás modernizálásának jegyében került sor a makói járás megszüntetésére, és már az országos elhatározá­sok előtt az egyes hatáskö­rök decentralizálására. Me­gyénk közigazgatási és tele­pülésszerkezeti képe több sajátosságot tartalmaz: ma­gas, 70 százalékos a város­lakók aránya, ugyanakkor országos viszonylatban nagy számban élnek me­­gyénkben külterületeken. „Az elméletalkotó és poli­tikus: adalékok Erdei Ferenc portréjához” címmel, hang­súlyozottan vitaindító szán­dékkal tartotta előadását a plenáris ülésen Huszár Ti­bor akadémikus, az ELTE Szociológiai Intézetének igazgatója. Referátumában előrebocsátotta, hogy az emlékezés jegyében nem az életmű problémáit és részté­vedéseit megkerülő tudomá­nyos ülés szükségeltetik, hogy azután nyílt polé­­­mián kívüli, árnyképrajzoló bírálat kettőzze Erdei elméletalkotó, néhány vo­natkozásban túlhaladott, de érdemeit markánsan tükröző tevékenységét. Nehezítik a tevékenység teljes értékelé­sét a még hozzá nem férhe­(Folytatás a 3. oldalon.) A tudományos ülés hallgatóságának egy csoportja. (Fotó: Nagy László)

Next