Csongrád Megyei Hírlap, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

Magyar—kanadai tárgyalások Marjai József miniszterel­­nök-helyettes befejezte hi­vatalos kanadai látogatását. Útjának utolsó szakaszában Ottawában a szövetségi kormány több tagjával és a parlament elnökével folyta­tott megbeszéléseket. A tárgyalásokon mindkét rész­ről kifejezésre juttatták, hogy érdekeltek a nemzetkö­zi helyzet javulásában, és kifejezték reményüket, hogy a genfi szovjet-amerikai fel­ső szintű tárgyalásokon ér­demi előrelépések születnek. Egyetértettek abban, hogy a magyar—kanadai kap­csolatokban jelentős előre­haladásra van lehetőség. Ki­emelték, hogy­­az együttmű­ködés fejlesztése kölcsönö­sen előnyös az áruszállítá­sok területén, a harmadik­­piaci együttműködésben, kö­zös termelő vállalatok létre­hozásában. Mind a kormányszintű, mind a vállalati tárgyalá­sokon a konkrét lehetőségek számbavételén túlmenően megállapodtak abban, hogy támogatják a közvetlen és rendszeres kapcsolatok további kiépítését a kanadai központi és tartományi kor­mányzat az intézmények és szervezetek, a vállalatok és magyar partnereik között. A magyar miniszterelnök­helyettes és kísérete csütör­tökön Montrealból hazauta­zott Budapestre. A bejrúti szovjet nagykövetség közleménye Egészséges a három kiszabadult túsz A Szovjetunió bejrúti nagykövetsége szerdán az éjszakai órákban rövid köz­leményben­ mondott köszö­netet mindazoknak, akik részt vettek a három szovjet állampolgár kiszabadításá­ban. A szovjet külképviselethez közeli források megerősítet­ték, hogy a diplomaták jó egészségben vannak, de egyelőre pihenniük kell. A három szovjet diploma­ta 30 napos kálváriája ezzel véget ért. Negyedik elfogott társukat, Arkagyij Katkov konzulátusi attasét azonban a terroristák október 2-án hajnalban meggyilkolták. Jelenleg 12 külföldi állam­polgár van különböző szél­sőséges csoportok fogságá­ban.. Hat amerikai, négy francia, egy brit és egy olasz állampolgár tűnt el tavaly december és ez év szeptembere között. Az „Isz­lám szent háború” nevű csoport időközben bejelentet­te, hogy egyik amerikai tú­szukat, William Buckleyt, az amerikai külképviselet poli­tikai tanácsadóját kivégez­ték, de a holttestet mind­eddig nem találták meg. ■ " Gazdasági bűncselekmény Halálos ítéletek Az államot különösen nagy mértékben megkárosí­tó gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt a Kirgiz Köztársaság legfelsőbb bíró­sága a közelmúltban halálos ítéletet szabott ki két sze­mélyre.­­ Erről csütörtö­kön a Szelszkaja Zsizny cí­mű moszkvai lap számolt be. A bíróság mintegy másfél éven át tárgyalta a tokmaki h­úskom­b­i­n­á­tba­n el­kö­­ve­tett nagyi öss­zeg­ű s­i­k­k­asz­tás ügyét. A per két fő vád­lottja Bosztanov, a kombi­nát átvevőtelepének vezető­je és Nogojbajev állatátve­vő, a bizonylatok meghami­sításával, saját hasznukra történő tiltott felvásárlással és értékesítéssel mintegy egymillió rubel kárt okoz­tak a szovjet népgazdaság­nak. Bűncselekményükbe meg­vesztegetéssel bevonták a köztársaság több mezőgaz­dasági üzemének, állatfel­vásárló vállalatának vezető­jét is. A hosszú időn át foly­tatott sikkasztás a cikk sze­rint azért vált lehetővé, mert a húskombinát fölött felügyeletet gyakorló köz­­társasági minisztériumok teljesen elhanyagolták a vállalat ellenőrzését. Gandhitól Gandhiig A tavalyi október 31-e ** szörnyű nap volt az indiai fővárosban. Reggel három pisztolylövés dör­­rent a miniszterelnöki re­zidencia kertjében, majd a kis csattanásokat felvál­tó géppisztolysorozatok már mintegy szignált ad­tak egy tragikus­ véres naphoz. 19­14 októberének utolsó napján lőtte le két szikh testőre Indira Gan­dhit, s a kormányfő halá­la után pár órával­ már tombolt a bosszú Új-Delhi utcáin. Feldühödött, fa­natizált hinduk gyilkolták a békés szikheket: több százan haltak meg a me­rényletet követő napok­ban, miközben egy újabb Gandhi, Indira alig negy­venesztendős fia vette át a kormányfői tárcát. Egy év telt el, Indiában azóta nem kevés pozitív esemény történt. Bár a szikh szélsőségesek ke­­reszteshadjáratot indítot­tak a hatalom ellen, s vé­res terrorhadjáratuk újabb és újabb hullámokban árasztotta el tartományu­kat, pandzsábot és a szö­vetségi fővárost, Delhit. Radzsiv Gandhi egyéves kormányzása váratlanul nagy eredményeket hozott a Szikh válság rendezésé­ben. A nyáron sikerült megállapodnia a kor­mánynak a mérsékelt szikhekkel, s a megegye­zés nyomán szeptember­­­­ben korrekt választásokat tudtak rendezni pandzsáb­­ban. A megállapodás olyan politikai siker, amilyet eddig egyetlen kormány­nak sem sikerült elérnie a független India létrejötte óta. Radzsiv Gandhi egy évének csak egyik fontos sikere a szikh ügy előre­­­­mozdulása­. A politikusnak ifjú kormányfő a vártnál lényegesen gyorsabban szilárdította meg helyze­tét országában és pártjá­ban egyaránt. Rugalmas­nak, ötletesnek és határo­zottnak mutatkozott mind a gazdaság, mind a bel­politika, de talán legin­kább a külpolitika dolgai­ban. Az idén eredményes tárgyalásokat folytatott mindkét nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőivel, sze­mélyes fellépéseivel meg­erősítette országa kiemel­kedő, mértékadó szerepét az el nem kötelezettek mozgalmában. Fontos sze­repet tudott vállalni a legégetőbb nemzetközi gond, a fegyverkezés-le­szerelés ügyében is. Egy év nem nagy idő, é­s igen nehéz ezalatt kedvező bizonyítványt ki­érdemelni egy ilyen össze­tett, bonyolult országban, mint India. Radzsiv Gan­dhi első éve azonban min­denképpen igen jó osztály­zatot érdemel a politikai bizonyítványosztáskor. AVAR KÁROLY Olaszország Marad Craxi kormánya Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök csütörtö­kön elutasította a Craxi kor­mány október 17-én be­nyújtott lemondását, és az ötpárti koalíciót az olasz parlament két háza elé az államfő azután hozta meg, hogy Bettino Craxi miniszterelnök felkereste őt a Quirinale palotában, és pártjai között helyreállt az egyetértés, miután az el­múlt napokban „tisztázták a kormányváltságot kirob­bantó vitás kérdéseket. . . Az utóbbi napok fordula­tot hoztak azzal, hogy Craxi — aki az új kormány meg­alakítására megbízást kapott — sikeresen tárgyalt a koa­líciós pártokkal. Tárgyalásai eredményeként az öt párt gyakorlatilag „újrafogalmaz­ta” az olasz külpolitika fő irányvonalait, vagyis az ed­dig követett elveket pontosí­totta, konkrétabb formába öntötte. Craxi ezek után kereste fel Cossiga államfőt, és tá­jékoztatta őt a fejlemények­ről, Craxi korábbi kormá­nya így „meg sepr szűnt”. Új kormányalakítás helyett csak annyi történik, hogy a parlament két háza bizal­mi szavazást rendez az új­rafogalmazott külpolitikai okmány tartalmáról. Bár az Olasz Kommunis­ta Párt és a baloldal szem­be­helyezkedik a kormány­­válság effajta megoldásával, a folyamatot már nem lehet feltartóztatni: a jövő héten megkezdődik a vita a par­lamentben . Craxi ismét teljes jogkört élvező kor­mánya már holnap összeül a legfontosabb teendők át­tekintésére. Eközben a kor­mány külpolitikai tevékeny­sége sem szakad meg. Rea­gan elnök bizalmas jellegű, személyes üzenetet intézett Craxi­hoz, amely a genfi fegyverzetcsökkentési tár­gyalások kérdéseivel foglal­kozik. AZON A NAPON, ami­kor a MI—2-es helikopter­be ültünk, a dél-ukrajnai atomerőmű második blokk­jának reaktorába már be­táplálták a fűtőanyagot. A reaktorban most már min­den bizonnyal iszonyú hő uralkodik; az energetikusok azt mondják, megtörtént az üzemegység átadása. Ilyenkor sok feladatot kell megoldani, egyebek kö­zött a turbina beindításá­nak pillanatára el kell ké­szíteni annak a nagyfeszült­ségű vezetékrendszernek minden egyes elemét, ame­lyik az atomerőművet a Moldovai Köztársaság re­gionális távvezeték-hálóza­tával összeköti. Ennek ered­ményeképpen egymillió ki­lowatt áram jut az Odesz­­sza—moldovai energiarend­szerbe. A következő évben a szerelés folytatódik a vo­nal tovább épül Romániá­ba, majd Bulgária felé. To­vábbi két vezeték Ukrajna északi körzeteit köti össze az erőművel. Tehát a 750-es vezeték­­hálózat van napirenden. Odessza területre Moszkvá­ból, Leningrádból, Tbiliszi­ből, Lvovból, Minszkből és Kisinyovból érkeztek szere­lők, hogy a 187 kilométe­res szakaszt elkészítsék. Ezernél több ember dolgo­zik itt. Hajnalban indulnak munkába és sötét este van, amikor visszaérnek. Ilyen a befejező munkák szigorú ritmusa. AZ MI-2-ES PILÓTÁJA, A. I. Geraszimenko, mielőtt „földobná” gépét, egy ki­csit táncoltatja egy hely­ben, hogy a motort és a légcsavarokat kipróbálja. Megráz egy kicsit, majd mint a futball-labdát, köny­­nyedén a felhők közé emel bennünket. Úszni kezd alattunk a föld. Mezők, utak, tenger­­öblök. Kisebb, nagyobb fal­vak. A nagyszerű körpano­ráma magával ragadna ben­nünket, de a motor zúgá­sa eszünkbe juttatja, hogy nem moziban vagyunk. Egymás után nézzük a tá­jat egy nagy látcsövön ke­resztül. Beszélgetni nincs kedvünk. Amikor az em­ber látószöge ilyen óriási mértékben kitágul, mindig így van. A moldovai hálózat fö­lött, ameddig a látástávol­­ság engedi, sűrűn sorjáznak a magasfeszültségű kábelek. Tovább kelet felé számta­lan más vezeték keresztezi őket különböző irányokba: egy örökké tartó elektro­mos vénasszonyok nyara ezüstös pókhálója. Kilenc évvel ezelőtt a vastag tü­körjég és az orkánerejű szél gyufásdobozként roppantot­ta össze az itt emelkedő sú­lyos vasbeton oszlopokat, tépte a vezetékeket. — És nem kizárólag itt, hanem sokfelé másutt is — igazít ki az „Odesszaenergo” elektromos termelési egye­sülés vezérigazgatója, V. I Korszunyenko. — Erre per­sze különösen nehéz volt a helyzet. Olyan mint az er­dőirtáson. Vaszilij Ivanovics jól em­lékszik minderre. Akkor is helikopteren repült és azt számolgatta, mibe kerül ne­künk a természet stresszes idegállapota. Pár perces repülési idő múltán láthatóvá válnak az új vezetékrendszer, a mi 750-esünk első p­ariker tartó­oszlopai, amelyek magassá­guk, nagyságuk és vakító fehér színük révén élesen elütnek a többitől. A kije­viek dolgoznak itt, a 35-ös gépesített alakulat. A he­likopter lejjebb száll, csök­kenti sebességét. A köz­ponti energiahálózat-építő vállalat részlegének főmér­nöke, G. N. Szafenov és V. P. Guscsin igazgató a tér­dén hajtja szét irattáskáját. A térképen pontosan be van jelölve a 495 támasz­tóoszlop helye, ők pedig külön-külön mindegyik ké­szültségi fokát rávezetik a térképre. Az összkép hama­rosan kirajzolódik. A legjobban a kijeviek állnak. A huszonegyedik oszlopig a vezetékek már a tartóhengereken vannak és a szigetelők hosszú girland­jain kapaszkodnak. A viny­­nyicai és kisinyovi gépesí­tett alakulatok építési sza­kaszán a vezetékek elsza­kadtak. Helyenként trakto­rokat látunk, meg az oszlo­pokat beemelő gépeket. Innen a magasból a veze­tékdobok ezüstös cérnagu­rigára emlékeztetnek. Mint­ha egy gigantikus varrógép­be fűznék a szálakat, hogy „megvarrják” a távvezeték ruháját, Ukrajna déli ré­szének egyelőre egyetlen 750-esét. Egyedi volta nem kizáró­lag hatalmas kapacitásában, hanem a szerelés gyorsasá­gában is van. Hasonló veze­tékek rendszerint 4—5 év alatt épültek korábban, míg a mienket 9 hónap alatt szerelik össze. NEH­ÉZ elképzelni, hogy építéséhez mintegy 70 vagonnyi üvegszigetelőt és 4,5 ezer tonna jó minőségű kábelt használtak föl. Ha a kisinyovi főútvonalon jár­-iUnel jp.-H­.ao) .-jitig­nak Kucsurgan körzetében és magasan a fejük fölött 17 darab, kocsirúdvastag­­ságú feszes kábelt látnak, akkor tudják, hogy ő az, a 750 ezres feszültséggel dol­gozó hálózat. Razgyelnaja körzetében, ahol a poltavai gépesített osztag tevékenykedik, a tartóoszlopok még nem áll­nak. Ez a szakadék, meg a télies nap letérítette a pi­lótánkat a helyes útról. A helikopter tovább halad egyenesen, pedig irányt kel­lett volna változtatni. Va­szilij Ivanovics balra mu­tat kezével, mi pedig máris kanyarba zuhanunk. Az ember azt hinné, hogy nor­málisan ül, amikor a föld a kettős üvegfal alatt hirtelen jobbra, majd balra indul. Mint egy nagyméretű hinta. A pilóta egész úton hall­gatott, de amikor Sztrukovo falu közelébe érünk, ahol­­a szimferopoli gépesített alakulat telephelye van, fe­lénk fordul és odakiáltja: — Remekül főznek itt! Ahogy mondani szokás, az éhség nagy úr. Amíg ebé­delünk, a harmadik szakasz építésvezetője, A. B. Fegya­­jev részletesen beszámol ar­ról, hol tartanak a mun­kában. — A legfontosabb azon­ban mégis más: már csak összesen néhány napunk van hátra. — mondta V. I. Korszunyenko. Úgy mondta, mintha ezeken a napokon akkumulálódna mind a 750 kilovolt. VISSZAFELÉ a kijevi fő­útvonal mentén repülünk. Magasságunk 200 méter, se­bességünk 180 kilométer/óra. Sokáig kísérnek bennünket a fehér tartóoszlopok, me­lyeken az élet elektromos húrjai feszülnek. A. VOLCSEK • ITí-r jv?' .ő ••• .r:..-.dnc ■ - ; Odessza terület életéből Az élet húrjain 11 meliorációs program teljesítéséről tárgyalt a Teszöv elnöksége Még két hónap, és vége a VI. ötéves­ tervidőszak­nak, már a következő kö­zéptávú terv előkészítésén dolgoznak a szakemberek. A Csongrád Megyei Teszöv elnöksége is ebből a meg­fontolásból tekintette át a tegnap délelőtti ülésén a több középtávú terv idő­szakát átfogó komplex me­liorációs program és az ön­tözés helyzetét. Az Apátfalvi Aranykalász Tsz központjában megtar­tott ülésen a meliorációs tervek eddigi megvalósulá­sairól Haskó Pál, a szövet­ség titkára és Gémes Pál, a termelési bizottság elnö­ke tájékoztatták a testüle­tet, illetve az érdekelt me­zőgazdasági nagyüzemek meghívott képviselőit. A VI. ötéves tervidőszak­ban a melioráció döntő mértékben négy kiemelt térségre összpontosult. Érin­tette a Maros bal parti te­rületeit (Szőreg, Deszk, Kis­­szombori, továbbá Hódmező­vásárhely, Maroslele, Föl­deák és Makó térségét; 1985-ig részleges megvaló­sítással a sámsoni és élő­vízi vízrendszerek (Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Csanádpalota, Kövegy) tér­ségét. A­­testület megállapí­totta, hogy a tervidőszak­ra előirányzott melioráció összességében naturálisan 73 százalékban, pénzügyileg 88­ százalékban teljesül. Ennek eredményeként 1985. végé­re megyénk szántóterületé­nek megközelítően 38 szá­zaléka meliorált lesz. Részben a termelési bi­zottság jelentése, másrészt az élénk vita bizonyította, hogy a már megvalósult be­ruházások ugyan még nem mindenütt éreztették hatá­sukat, de több mezőgazda­­sági kultúra terméshozamá­ban már kimutatható növe­kedést eredményeztek. A »« su'Vi­.« ,... , mérések szerint például ló­babból hektáronként 10, ku­koricából 15—16, búzából öt mázsával növekedett a ter­méshozam a meliorált te­rületeken. Ami az öntözési lehetősé­geket illeti: a megye öntö­zőrendszerei jelenleg több mint 40 ezer hektár terület öntözésére és 3 ezer 200 hektár halastó vízellátására képesek. Az öntözővizet szállító főcsatorna-hálózat hossza 304 kilométer, és ebből 240 kilométer kettős rendeltetésű. Az öntözőbe­rendezések 70 százalékának a műszaki állapota gyenge. Az öntözési kedv a magas vízdíj és más okok miatt a tervidőszak folyamán­ visz­­szaesett, de az állandó és a változó vízdíj elengedése, továbbá a kézi munkaerő bérének adó alóli felmenté­se, a gépi berendezések vá­sárlásához biztosított pénz­ügyi kedvezmények javítot­tak a helyzeten. A szövet­kezetek ez évben csatlakoz­tak a meghirdetett Bauer programhoz, és 20 öntöző­­sigregát beszerzésével to­vábbi 2 ezer 300 hektárral növelték öntözési kapacitá­sukat. Minden­esetre, a VII. ötéves tervi fejlesztések,­­várhatóan, kedvezőbb po­zícióból indulnak. A vitában részt vett Tas­­nádi Gábor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának munkatársa, Kiss István, az Apátfalvi Aranykalász Tsz elnöke, Gyáni Lajos, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályve­zetője, Vajmi Ernő, a Vá­sárhelyi Vörös Csillag Tsz elnöke, Szaniszló József és Eszenyi László, a Csongrádi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke. Egyértel­műen amellett foglaltak ál­lást, hogy a program két ötéves tervidőszak alatti si­keres megvalósításában leg­nagyobb érdemeket szerzett szerveket az elnökség része­sítse elismerésben. Szóltak arról is, hogy — sajnos — az egész évben visszaduz­­zasztással feltöltött csator­nák gyors és nagyarányú eliszaposodása miatt évente csaknem teljesen új csa­tornát kell építeni. Az iszap néhol eléri az alagcsöveket, márpedig azok kimosatásá­ra gondolni is rossz. Szól­tak továbbá arról is, hogy a melioráció megszünteti a belvízveszélyt, aszályos idő­ben az öntözési lehetőség kivédi az aszály okozta ter­méscsökkentő hatásokat, azonban csak az egyéb tech­nológiai előírások együttes alkalmazásával lehet haté­kony. A testület a továbbiakban Szarvas Pál, a közgazdasá­gi bizottság elnökének tá­jékoztatója alapján áttekin­tette az elmúlt években a PM—MÉM által egyedileg felülvizsgált szövetkezetek gazdálkodási helyzetét. Az elnökség az előterjesztése­ket az elhangzott észrevéte­lek figyelembevételével el­fogadta. Z. B. Üdvözlő távirat Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Sadli Ben­­dzsedidnek, a Nemzeti Fel­­szabadítási Front Pártja fő­titkárának, köztársasági el­nöknek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Ab­­delhamid Brahimi minisz­terelnöknek küldött távira­tot. PÉNTEK, 1985. NOVEMBER 1. .

Next