Csongrád Megyei Hírlap, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD 1I- HEGYEI 43. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 1., KEDD Vásárhelyi kiadás • ■Illést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­ga tegnap, hétfőn Szegeden, Koncz János megyei titkár elnökletével kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül rész vettek a városi, városi jogú és a megyei irányítású nagyközségi pártbizott­ságok első titkárai, illetve titkárai, to­vábbá a megyei pártbizottság vezető munkatársai. A megyei párttestület Sza­bó Sándor, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli előterjesztésében meg­hallgatta az MSZMP Központi Bizottsága 1986. június 18-i üléséről szóló tájékozta­tót. A pártbizottság a tájékoztatót egy­hangúan tudomásul vette. Megbízta a gazdaságpolitikai titkárt a határozat végrehajtásának koordinálásá­val, kötelezte a megyei pártbizottság osz­tályait, a városi, városi jogú és a megyei irányítású pártbizottságokat, hogy a ha­tározatot dolgozzák fel, és tegyenek meg mindent annak megvalósításáért. Felkéri a megye állami, társadalmi és tömegszer­vezetei, valamint tömegmozgalmai veze­tőit, hogy a dokumentumot megismertet­ve, tagságukat eredményesen mozgósítsák a határozat végrehajtása érdekében. Ezután a testület Horváth Károlyné megyei titkár előterjesztésében megvitat­ta a megyei pártbizottság 1981 februárjá­­ban elfogadott középtávú káder-utánpót­lási és -képzési terve végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló jelentést, valamint az 1986—90. évekre vonatkozó javaslatot. A vitában felszólaltak: Szőnyi Ferenc, Szé­kely Sándor, Judik István és Kis Lajos. A vitát Horváth Károlyné foglalta össze. A jelentést és a javaslatot — a vitában elhangzott kiegészítésekkel — a testület elfogadta. A megyei pártbizottság fon­tosnak tartja, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami szervek hatéko­nyan munkálkodjanak a párt káderpoliti­kai céljainak megvalósításán, a Központi Bizottság 1986. március 18-i határozata szellemében. A továbbiakban a megyei párttestület zárt ülést tartott. Gyárfás Mihály, a me­gyei fegyelmi bizottság elnöke előterjesz­tésében elfogadta a bizottságnak az 1985. november 1-jei pártbizottsági ülés óta ho­­zott döntéseiről szóló tájékoztatóját. A családjogi törvény módosításáról Bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, vala­mint szociális és egészség­­ügyi bizottsága hétfőn együt­tes ülést tartott a Parla­mentben : a családjogi tör­vény módosításának elveiről fejtették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó tes­tület tagjai előzetesen kéz­hez kaptak — dr Petrik Fe­renc igazságügyminiszter-he­­lyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a hazai jogkodifikáció több év­tizedes gyakorlata szerint három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az elér­ni kívánt­ cél — a koncepció — meghatározásával, ezt kö­vetően az elvek kialakításá­val, végül a jogszabály szö­vegtervezetének kidolgozá­sával. A jogalkotó munkába eddig rendszerint a harma­dik szakaszban kapcsolódtak be a képviselők. Ez az első alkalom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhá­rom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai tes­tületek, s igénylik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Ezzel a for­mával a törvényalkotásban is erősíteni kívánják a szo­cialista demokratizmust, a közösségi részvételt, a társa­dalom egészét érintő kérdé­sek rendezésében. Utalt a miniszterhelyettes arra, hogy az eddigi vitákon — a Hazafias Népfrontban, a KISZ KB intézőbizottságá­nál, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsában és a Magyar Jogász Szövetségben — egyet­értéssel fogadták a családjo­gi törvény módosításának fő céljait. Azt, hogy tovább kell erősíteni a család intéz­ményét, a családi kapcsola­tokban a felelősség vállalá­sára, a kötelességérzet foko­zására kerüljön egyre inkább a hangsúly, a jogszabályi előírások még hatékonyab­ban szolgálják a gyermekek érdekének védelmét, s a há­zastársi jogok és kötelessé­gek szabályai a házasság fennállása alatt, s annak felbomlása után is az eddi­ginél jobban biztosítsák a felek egyenlő teherviselését. Az eddigi viták tapasztalatai szerint mindenki elfogadja hogy egységesen 18 éves korban állapítsák meg a házasságkötési korhatárt, ab­ban azonban már megoszla­nak a vélemények, hogy kell-e „szigorítani” az úgy­nevezett közös megegyezéses válás feltételein. Ez utóbbi témában, egyáltalán a válá­sokkal kapcsolatban az a törekvés­, hogy a bíróság csak azután mondja ki a há­zasság felbontását, ha meg­győződik a válni készülők közötti kapcsolat végleges megromlásáról, s a felek jól meggondolták szándékukat véglegesen elhatározták a válást. A vitában felszólaló kép­viselők közül Eke Károly (Csongrád megye) indítvá­nyozta: ugyanúgy, mint ne­gyed századdal ezelőtt a Büntető törvénykönyv elő­zetes társadalmi vitájánál történt, most is bocsássák a sajtó útján a nyilvánosság elé a családjogi törvény ter­vezett módosításának elveit, hogy az állampolgárok szé­les körben véleményt mond­hassanak, javaslatokat tehes­senek. Papp Elemér (Zala megye) kezdeményezte: vegyenek fel a törvénybe olyan rendelke­zést is, hogy az idős szülők­ről való gondoskodás végett adott esetben lehessen a fel­nőtt ,,gyermeket” táppénzbe venni. Juhár János (Pes megye) véleménye: a házas­s­ágkötés előtti tanácsadás jelenlegi formájában - amelyet az érdekeltek amo­lyan szükséges rossznak te­kintenek — vagy szüntessél meg, vagy pedig tegyék tar­talmasabbá, hasznosíthatób­bá. Pregun István (Szabolcs Szatmár megye) az erkölcs nevelés fontosságáról szólva felvetette: be kellene vezet­ni az etikai oktatást — az általános iskolától kezdődő­en egészen a felsőoktatásig —, hogy a felnövekvő nem­zedéket ilyen tudás, ember értékek­­(türelem, jóság, meg­becsülés) is segíthessék a házasságra, családi életre felkészülésben. Kovács Lász­lóné (Budapest) a bíróságot és a gyámhatóságok szóló­ együttműködésének szüksé­gességére mutatott rá a vá­lóperekkel kapcsolatban. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesti László (országos lista) és Antalffy György (Csongrád megye) vezetett . Petri­­ Ferenc válaszolt az elhang­zottakra, s utalt arra, hogy a törvénymódosítás szöveg­­tervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságai­nak még módjukban lesz foglalkozni a családjog kor­szerűsítésének témájával. Makón, tegnap Megnyílt a belvízmentesítő tábor Tegnap, hétfőn reggel 7 órakor Makón, az Erdei Fe­renc Szakközépiskola kollé­giumában ünnepélyes kere­tek között nyitották meg a belvízmentesítő tábort. A megjelenteket, a városba ér­kezett jugoszláv és Szabolcs- Szatmár megyei fiatalokat, valamint a vendégeket, kö­zöttük Sarró Ferencet, a városi tanács elnökét, Ger­mánné Vastag Györgyit, a megyei KISZ-bizottság tit­kárát, Zsilák Józsefet, a vá­rosi KISZ-bizottság megbí­zott titkárát Oláh László, a városgondnokság intéz­ményvezetője köszöntötte A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Sarró Ferenc mondott beszé­det. Rövid tájékoztatást adott a város történetéről, majd szólt a VI. ötéves terv­időszakban elvégzett csator­názási munkálatokról. A KISZ Központi Bizottsága által szervezett belvízmente­sítő építőtáborban eddig 1656 fiatal dolgozott. Szorgos munkájuk során 20 ezer 769 méter árkot ástak ki, amely­nek értéke közel 12 millió forint. E táborokban 1982 óta dolgoztak már lengyel és Afrikából érkezett diákok is is. A jugoszláv fiatalok kö­zül többen is részt vettek hasonló munkálatokban Ma­kón. Szívesen jöttek, hiszen a fárasztó fizikai munka mellett jut majd idő a ki­­kapcsolódásra és a szórako­zásra is. A város több pontján az ünnepség után megkezdték az árkok kiásását. Ezeken a helyeken már megtörtént a műszaki előkészítés, a szin­tezési művelet. Az elkészí­tett árkok járdalappal törté­nő kibélelését is elvégzik majd a fiatalok. Július 26-ig egy másik tur­nus is érkezik Makóra IDinamikusan fejlődő ágazat: Háztáji és kisegítő gazdaságok Csongrád megyében a me­zőgazdasági termelés fontos ágazata az állattenyésztés. A felmérések alapján az állat­sűrűség 100 hektár mezőgaz­dasági területre vetítve 47. Az úgynevezett alaptevé­kenységből ez az ágazat az elmúlt évben 51 százalékban részesedett. Megyei sajátos­ság, hogy a kistermelői rész­arány az átlagosnál nagyobb. A tejtermelés 28, az étke­zési tojástermelés 73 száza­lékát, a vágóállat-termelés több mint felét a kisterme­lők adják. Különösen magas ez a termelési volumen a sertéságazatban, mivel a vágósertések 64 százalé­kát a kistermelői udvarok­ban, illetve a háztáji gaz­daságokban nevelik fel. Megyénkben a bruttó ter­melési értéknek összességé­ben a 40 százalékát a ház­táji és kisegítő gazdaságok produkálják. Természetesen vannak, akik keresetük kiegészítésé­re hizlalnak állatokat, s a nyugdíjasok foglalkoznak e hasznos tevékenységgel. Akad, aki hobbiból tart ál­latot, mondhatni, szenve­déllyel végzi ezt­ a munkát. Nem utolsósorban vannak , olyanok, akiknek egyszerűen­­ létfeltétel a jószágtartás, mivel csökkent munkaké­­­­pességük mellett az ebből­­ származó jövedelemre fel­tétlenül szükségük van. Ép­pen ezért érthető, hogy a­­ -kisüzemi gazdaságok tevé­kenysége elismert, főként, mert mindenki tudja, hogy az effajta munka igényes, s általában, a kis volumen miatt, a nagyüzemeknek gazdaságtalan. Feltétlenül említést érdemel, hogy a­­ nagyüzemi gazdaságok mel­lett a kistermelői, háztáji tevékenység hozzájárul a lakosság élelmiszer-ellátá­sához és az exportigények kielégítéséhez is. Nos, ezen másodlagos gaz­daságok csakis a nagyüze­mek hathatós segítségével tudnak termelni, s ez ma már mindenütt igen magas színvonalú. A háztáji ága­zat szerves része a gazdasá­goknak. Mind több üzemben alakulnak ki a bértartás fel­tételei, rendszerei, szinte minden állatfajra kidolgoz­va. A háztáji és kisegítő gaz­daságokban az elmúlt év végén össze­sen 25 ezer 300 szarvas­­marhát tartottak, amely­ből 11 ezer a tehén. A megye szarvasmarha-ál­lományának 25,6 százalékát és a tehénállomány 30,4 szá­zalékát tartják a kisterme­lők, s országos átlagban ez az arány 19 százaléknak fe­lel meg. A tehénlétszám az elmúlt öt évben 16 százalékkal csökkent, de az állomány minőségi javulásával a tejtermelés csak 5 százalék­kal maradt el az öt évvel korábbitól, vagyis az 1980. évi 41,2 millió literről 39,2 millió literre csökkent. Az egy tehénre jutó éves tejho­zam az elmúlt évben 3 ezer 330 liter volt, amely 200 li­terrel több az öt évvel ez­előttinél. A kisüzemi szarvasmarha­állomány eltartására a me­zőgazdasági nagyüzemek gyepterületeket, mellékter­mékeket — kukoricaszárat —lucernaterületet, sőt ólomszalmát is biztosítanak, jóréészt kedvezményes áron. A tejet a tejipar és a nagy­üzemi gazdaságok begyűjtő­helyein vásárolják fel, sok­helyütt még tejszállító ló­fogatot vagy gépjárműveket is beállítanak az idősebb, távoli tanyákon dolgozó kis­termelők munkájának meg­könnyítésére. .Vágómarhából az elmúlt évben 2 ezer 605 tonna volt a kistermelők által átadott mennyiség. Az állattenyész­tésen belül mégis a sertés­tartásban a legaktívabb a kisüzemek szerepe. Tavaly összesen 335 ezer s­ertést tartottak, amelyből 30 ezer 200 az anyakoca — ez a megyénkben tar­tott sertés- és kocaállo­mánynak 55, illetve 60,8 százalékát teszi ki.­­Országosan, sajnos, ná­lunk is, érződött egy kedve­zőtlen tendencia a nyereség­­érdekeltség területén. En­nek hatására csökkent az állomány, amely főként a takarmányozási, az értékesí­tési és a közgazdasági fel­tételek romlása miatt követ­kezett be, s ez sok termelő kedvét szegte. A vágósertés­termelés 60 ezer 500 tonná­nyi volt, amely a csökkenés ellenére is meghaladja a megyei vágósertés-termelés 60 százalékát. Szerencsére, a hozott köz­ponti intézkedések megállí­tották az állománycsökke­nés folyamatát. Nőtt a vá­gósertések átvételi ára és javult a takarmányok minő­sége is. A vemheskoca-akció keretében ez évben már 7 ezer vemheskocasüldőt he­lyez ki az állattenyésztő ál­lomás, valamint a szalámi­gyár és húskombinát. Örvendetes, hogy — míg a nagyüzemekben csökkent — a kisüzemekben növekedett a juhtartás részaránya. Az elmúlt év végén 37 ezer 800 juhot tartottak, amely a megye juhállo­mányának 30 százaléka. Tulajdonképpen az ágazat fejlesztését a közgazdasági feltételek romlása akadá­lyozta, ám a kistermelők költségeit sok járulékos ki­adás nem terheli, s emiatt kitarthatnak állományuk mellett. A nagyüzemi gazda­ságok a gyepterületek bér­beadásával, esetenként szer­vezett­­értékesítéssel segítik a juhtartást. A szakemberek felmérései alapján megyénkben több mint 66 ezer udvarban tar­tanak valamiféle haszonálla­tot, kisebb-nagyobb meny­­nyiségben. A kisüzemi gaz­daságokból kikerülő termé­kek — ma már ez elvitat­hatatlan tény — nélkülözhe­tetlenek. Jelenük, akárcsak jövőjük, biztosított, hiszen ezt támogatják a központi intézkedések is. A. É. Szentesen is felkészült a gabonaipar A gabonaipar szentesi körzeti központjában is kö­rültekintően felkészültek a betakarításra, pontosabban a learatott termények foga­dására és tárolására. A megkötött szerződések szerint 70 ezer tonna ter­mést vesznek át folyamato­san az elkövetkező napok­ban, hetekben, és ennek a mennyiségnek a megfelelő tárolásáról már korábban intézkedtek. Az elmúlt évi gyakorlathoz hasonlóan most az idén is tartanak éjjeli szolgálatot az igényeknek megfelelően, tehát mindig átveszik a beérkező búzát a 23 tonna befogadóképességű silónál, ahol a technikai be­rendezések ezt biztosítják. A térségben megkezdődött betakarítással párhuzamban már átvettek mintegy 300 vagon árpát és az első beér­kező búzaszállítmányokat a hét végére várják. Ellenőrzés és jogsegély­­szolgálat A t­ermelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a TOT elnö­kének vezetésével megtar­tott ülésén a területi szövet­ségek ellenőrzési irodáinak múlt évi tevékenységét, va­lamint a jogvédelmi mun­kákat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai­nak jogsegélyszolgálati hely­zetét vitatta meg. A testület megállapította, hogy a terü­leti szövetségek ellenőrzési irodái a szövetkezetek belső ellenőrző, valamint tulajdo­nosi és a vezetői munkát se­gítő 1985. évi feladataikat a mezőgazdasági szövetkeze­tek IV. kongresszusának ha­tározataival összhangban, valamint a szövetkezetek belső ellenőrzéséről szóló rendeleteknek megfelelően a­­ szövetségek elnökségének ha­tározatai szerint végezték el. , A TOT elnöksége felkérte ■ a területi szövetségek el­nökségeit, hogy mielőbb te­kintsék át az ellenőrzési te­vékenység hatékonyságának ,­­növelése érdekében végzen­■ de feladatokat és fokozottan kísérjék figyelemmel az iroda ellenőrzései szerint az ■ érdekképviseleti kezdemé­■ nyeréseket és szükség sze­­­rint a testületi ülésen is fog­­­lalkozzanak az egyes szövet­kezetekben tapasztalt kriti­i­kus jelenségekkel. A TOT ezután az elnök­ség a jogvédelmi tevékeny­ség, valamint jogszegélyszol­­gálat helyzetét értékelte. A jogvédelem és a jogsegély­­szolgálat szervezése a TOT- nak és területi szövetségei­nek alapszabályukból folyó kiemelt kötelességük. (MTI)

Next