Csongrád Megyei Hírlap, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD 1I- HEGYEI 43. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 1., KEDD Vásárhelyi kiadás • ■Illést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, hétfőn Szegeden, Koncz János megyei titkár elnökletével kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül rész vettek a városi, városi jogú és a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai, továbbá a megyei pártbizottság vezető munkatársai. A megyei párttestület Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli előterjesztésében meghallgatta az MSZMP Központi Bizottsága 1986. június 18-i üléséről szóló tájékoztatót. A pártbizottság a tájékoztatót egyhangúan tudomásul vette. Megbízta a gazdaságpolitikai titkárt a határozat végrehajtásának koordinálásával, kötelezte a megyei pártbizottság osztályait, a városi, városi jogú és a megyei irányítású pártbizottságokat, hogy a határozatot dolgozzák fel, és tegyenek meg mindent annak megvalósításáért. Felkéri a megye állami, társadalmi és tömegszervezetei, valamint tömegmozgalmai vezetőit, hogy a dokumentumot megismertetve, tagságukat eredményesen mozgósítsák a határozat végrehajtása érdekében. Ezután a testület Horváth Károlyné megyei titkár előterjesztésében megvitatta a megyei pártbizottság 1981 februárjában elfogadott középtávú káder-utánpótlási és -képzési terve végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést, valamint az 1986—90. évekre vonatkozó javaslatot. A vitában felszólaltak: Szőnyi Ferenc, Székely Sándor, Judik István és Kis Lajos. A vitát Horváth Károlyné foglalta össze. A jelentést és a javaslatot — a vitában elhangzott kiegészítésekkel — a testület elfogadta. A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami szervek hatékonyan munkálkodjanak a párt káderpolitikai céljainak megvalósításán, a Központi Bizottság 1986. március 18-i határozata szellemében. A továbbiakban a megyei párttestület zárt ülést tartott. Gyárfás Mihály, a megyei fegyelmi bizottság elnöke előterjesztésében elfogadta a bizottságnak az 1985. november 1-jei pártbizottsági ülés óta hozott döntéseiről szóló tájékoztatóját. A családjogi törvény módosításáról Bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn együttes ülést tartott a Parlamentben : a családjogi törvény módosításának elveiről fejtették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó testület tagjai előzetesen kézhez kaptak — dr Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a hazai jogkodifikáció több évtizedes gyakorlata szerint három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az elérni kívánt cél — a koncepció — meghatározásával, ezt követően az elvek kialakításával, végül a jogszabály szövegtervezetének kidolgozásával. A jogalkotó munkába eddig rendszerint a harmadik szakaszban kapcsolódtak be a képviselők. Ez az első alkalom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhárom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai testületek, s igénylik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Ezzel a formával a törvényalkotásban is erősíteni kívánják a szocialista demokratizmust, a közösségi részvételt, a társadalom egészét érintő kérdések rendezésében. Utalt a miniszterhelyettes arra, hogy az eddigi vitákon — a Hazafias Népfrontban, a KISZ KB intézőbizottságánál, a Magyar Nők Országos Tanácsában és a Magyar Jogász Szövetségben — egyetértéssel fogadták a családjogi törvény módosításának fő céljait. Azt, hogy tovább kell erősíteni a család intézményét, a családi kapcsolatokban a felelősség vállalására, a kötelességérzet fokozására kerüljön egyre inkább a hangsúly, a jogszabályi előírások még hatékonyabban szolgálják a gyermekek érdekének védelmét, s a házastársi jogok és kötelességek szabályai a házasság fennállása alatt, s annak felbomlása után is az eddiginél jobban biztosítsák a felek egyenlő teherviselését. Az eddigi viták tapasztalatai szerint mindenki elfogadja hogy egységesen 18 éves korban állapítsák meg a házasságkötési korhatárt, abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy kell-e „szigorítani” az úgynevezett közös megegyezéses válás feltételein. Ez utóbbi témában, egyáltalán a válásokkal kapcsolatban az a törekvés, hogy a bíróság csak azután mondja ki a házasság felbontását, ha meggyőződik a válni készülők közötti kapcsolat végleges megromlásáról, s a felek jól meggondolták szándékukat véglegesen elhatározták a válást. A vitában felszólaló képviselők közül Eke Károly (Csongrád megye) indítványozta: ugyanúgy, mint negyed századdal ezelőtt a Büntető törvénykönyv előzetes társadalmi vitájánál történt, most is bocsássák a sajtó útján a nyilvánosság elé a családjogi törvény tervezett módosításának elveit, hogy az állampolgárok széles körben véleményt mondhassanak, javaslatokat tehessenek. Papp Elemér (Zala megye) kezdeményezte: vegyenek fel a törvénybe olyan rendelkezést is, hogy az idős szülőkről való gondoskodás végett adott esetben lehessen a felnőtt ,,gyermeket” táppénzbe venni. Juhár János (Pes megye) véleménye: a házasságkötés előtti tanácsadás jelenlegi formájában - amelyet az érdekeltek amolyan szükséges rossznak tekintenek — vagy szüntessél meg, vagy pedig tegyék tartalmasabbá, hasznosíthatóbbá. Pregun István (Szabolcs Szatmár megye) az erkölcs nevelés fontosságáról szólva felvetette: be kellene vezetni az etikai oktatást — az általános iskolától kezdődően egészen a felsőoktatásig —, hogy a felnövekvő nemzedéket ilyen tudás, ember értékek(türelem, jóság, megbecsülés) is segíthessék a házasságra, családi életre felkészülésben. Kovács Lászlóné (Budapest) a bíróságot és a gyámhatóságok szóló együttműködésének szükségességére mutatott rá a válóperekkel kapcsolatban. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesti László (országos lista) és Antalffy György (Csongrád megye) vezetett . Petri Ferenc válaszolt az elhangzottakra, s utalt arra, hogy a törvénymódosítás szövegtervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságainak még módjukban lesz foglalkozni a családjog korszerűsítésének témájával. Makón, tegnap Megnyílt a belvízmentesítő tábor Tegnap, hétfőn reggel 7 órakor Makón, az Erdei Ferenc Szakközépiskola kollégiumában ünnepélyes keretek között nyitották meg a belvízmentesítő tábort. A megjelenteket, a városba érkezett jugoszláv és Szabolcs- Szatmár megyei fiatalokat, valamint a vendégeket, közöttük Sarró Ferencet, a városi tanács elnökét, Germánné Vastag Györgyit, a megyei KISZ-bizottság titkárát, Zsilák Józsefet, a városi KISZ-bizottság megbízott titkárát Oláh László, a városgondnokság intézményvezetője köszöntötte A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Sarró Ferenc mondott beszédet. Rövid tájékoztatást adott a város történetéről, majd szólt a VI. ötéves tervidőszakban elvégzett csatornázási munkálatokról. A KISZ Központi Bizottsága által szervezett belvízmentesítő építőtáborban eddig 1656 fiatal dolgozott. Szorgos munkájuk során 20 ezer 769 méter árkot ástak ki, amelynek értéke közel 12 millió forint. E táborokban 1982 óta dolgoztak már lengyel és Afrikából érkezett diákok is is. A jugoszláv fiatalok közül többen is részt vettek hasonló munkálatokban Makón. Szívesen jöttek, hiszen a fárasztó fizikai munka mellett jut majd idő a kikapcsolódásra és a szórakozásra is. A város több pontján az ünnepség után megkezdték az árkok kiásását. Ezeken a helyeken már megtörtént a műszaki előkészítés, a szintezési művelet. Az elkészített árkok járdalappal történő kibélelését is elvégzik majd a fiatalok. Július 26-ig egy másik turnus is érkezik Makóra IDinamikusan fejlődő ágazat: Háztáji és kisegítő gazdaságok Csongrád megyében a mezőgazdasági termelés fontos ágazata az állattenyésztés. A felmérések alapján az állatsűrűség 100 hektár mezőgazdasági területre vetítve 47. Az úgynevezett alaptevékenységből ez az ágazat az elmúlt évben 51 százalékban részesedett. Megyei sajátosság, hogy a kistermelői részarány az átlagosnál nagyobb. A tejtermelés 28, az étkezési tojástermelés 73 százalékát, a vágóállat-termelés több mint felét a kistermelők adják. Különösen magas ez a termelési volumen a sertéságazatban, mivel a vágósertések 64 százalékát a kistermelői udvarokban, illetve a háztáji gazdaságokban nevelik fel. Megyénkben a bruttó termelési értéknek összességében a 40 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok produkálják. Természetesen vannak, akik keresetük kiegészítésére hizlalnak állatokat, s a nyugdíjasok foglalkoznak e hasznos tevékenységgel. Akad, aki hobbiból tart állatot, mondhatni, szenvedéllyel végzi ezt a munkát. Nem utolsósorban vannak , olyanok, akiknek egyszerűen létfeltétel a jószágtartás, mivel csökkent munkaképességük mellett az ebből származó jövedelemre feltétlenül szükségük van. Éppen ezért érthető, hogy a -kisüzemi gazdaságok tevékenysége elismert, főként, mert mindenki tudja, hogy az effajta munka igényes, s általában, a kis volumen miatt, a nagyüzemeknek gazdaságtalan. Feltétlenül említést érdemel, hogy a nagyüzemi gazdaságok mellett a kistermelői, háztáji tevékenység hozzájárul a lakosság élelmiszer-ellátásához és az exportigények kielégítéséhez is. Nos, ezen másodlagos gazdaságok csakis a nagyüzemek hathatós segítségével tudnak termelni, s ez ma már mindenütt igen magas színvonalú. A háztáji ágazat szerves része a gazdaságoknak. Mind több üzemben alakulnak ki a bértartás feltételei, rendszerei, szinte minden állatfajra kidolgozva. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az elmúlt év végén összesen 25 ezer 300 szarvasmarhát tartottak, amelyből 11 ezer a tehén. A megye szarvasmarha-állományának 25,6 százalékát és a tehénállomány 30,4 százalékát tartják a kistermelők, s országos átlagban ez az arány 19 százaléknak felel meg. A tehénlétszám az elmúlt öt évben 16 százalékkal csökkent, de az állomány minőségi javulásával a tejtermelés csak 5 százalékkal maradt el az öt évvel korábbitól, vagyis az 1980. évi 41,2 millió literről 39,2 millió literre csökkent. Az egy tehénre jutó éves tejhozam az elmúlt évben 3 ezer 330 liter volt, amely 200 literrel több az öt évvel ezelőttinél. A kisüzemi szarvasmarhaállomány eltartására a mezőgazdasági nagyüzemek gyepterületeket, melléktermékeket — kukoricaszárat —lucernaterületet, sőt ólomszalmát is biztosítanak, jóréészt kedvezményes áron. A tejet a tejipar és a nagyüzemi gazdaságok begyűjtőhelyein vásárolják fel, sokhelyütt még tejszállító lófogatot vagy gépjárműveket is beállítanak az idősebb, távoli tanyákon dolgozó kistermelők munkájának megkönnyítésére. .Vágómarhából az elmúlt évben 2 ezer 605 tonna volt a kistermelők által átadott mennyiség. Az állattenyésztésen belül mégis a sertéstartásban a legaktívabb a kisüzemek szerepe. Tavaly összesen 335 ezer sertést tartottak, amelyből 30 ezer 200 az anyakoca — ez a megyénkben tartott sertés- és kocaállománynak 55, illetve 60,8 százalékát teszi ki.Országosan, sajnos, nálunk is, érződött egy kedvezőtlen tendencia a nyereségérdekeltség területén. Ennek hatására csökkent az állomány, amely főként a takarmányozási, az értékesítési és a közgazdasági feltételek romlása miatt következett be, s ez sok termelő kedvét szegte. A vágósertéstermelés 60 ezer 500 tonnányi volt, amely a csökkenés ellenére is meghaladja a megyei vágósertés-termelés 60 százalékát. Szerencsére, a hozott központi intézkedések megállították az állománycsökkenés folyamatát. Nőtt a vágósertések átvételi ára és javult a takarmányok minősége is. A vemheskoca-akció keretében ez évben már 7 ezer vemheskocasüldőt helyez ki az állattenyésztő állomás, valamint a szalámigyár és húskombinát. Örvendetes, hogy — míg a nagyüzemekben csökkent — a kisüzemekben növekedett a juhtartás részaránya. Az elmúlt év végén 37 ezer 800 juhot tartottak, amely a megye juhállományának 30 százaléka. Tulajdonképpen az ágazat fejlesztését a közgazdasági feltételek romlása akadályozta, ám a kistermelők költségeit sok járulékos kiadás nem terheli, s emiatt kitarthatnak állományuk mellett. A nagyüzemi gazdaságok a gyepterületek bérbeadásával, esetenként szervezettértékesítéssel segítik a juhtartást. A szakemberek felmérései alapján megyénkben több mint 66 ezer udvarban tartanak valamiféle haszonállatot, kisebb-nagyobb menynyiségben. A kisüzemi gazdaságokból kikerülő termékek — ma már ez elvitathatatlan tény — nélkülözhetetlenek. Jelenük, akárcsak jövőjük, biztosított, hiszen ezt támogatják a központi intézkedések is. A. É. Szentesen is felkészült a gabonaipar A gabonaipar szentesi körzeti központjában is körültekintően felkészültek a betakarításra, pontosabban a learatott termények fogadására és tárolására. A megkötött szerződések szerint 70 ezer tonna termést vesznek át folyamatosan az elkövetkező napokban, hetekben, és ennek a mennyiségnek a megfelelő tárolásáról már korábban intézkedtek. Az elmúlt évi gyakorlathoz hasonlóan most az idén is tartanak éjjeli szolgálatot az igényeknek megfelelően, tehát mindig átveszik a beérkező búzát a 23 tonna befogadóképességű silónál, ahol a technikai berendezések ezt biztosítják. A térségben megkezdődött betakarítással párhuzamban már átvettek mintegy 300 vagon árpát és az első beérkező búzaszállítmányokat a hét végére várják. Ellenőrzés és jogsegélyszolgálat A termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének vezetésével megtartott ülésén a területi szövetségek ellenőrzési irodáinak múlt évi tevékenységét, valamint a jogvédelmi munkákat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak jogsegélyszolgálati helyzetét vitatta meg. A testület megállapította, hogy a területi szövetségek ellenőrzési irodái a szövetkezetek belső ellenőrző, valamint tulajdonosi és a vezetői munkát segítő 1985. évi feladataikat a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusának határozataival összhangban, valamint a szövetkezetek belső ellenőrzéséről szóló rendeleteknek megfelelően a szövetségek elnökségének határozatai szerint végezték el. , A TOT elnöksége felkérte ■ a területi szövetségek elnökségeit, hogy mielőbb tekintsék át az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának ,növelése érdekében végzen■ de feladatokat és fokozottan kísérjék figyelemmel az iroda ellenőrzései szerint az ■ érdekképviseleti kezdemé■ nyeréseket és szükség szerint a testületi ülésen is foglalkozzanak az egyes szövetkezetekben tapasztalt kritiikus jelenségekkel. A TOT ezután az elnökség a jogvédelmi tevékenység, valamint jogszegélyszolgálat helyzetét értékelte. A jogvédelem és a jogsegélyszolgálat szervezése a TOT- nak és területi szövetségeinek alapszabályukból folyó kiemelt kötelességük. (MTI)