Csongrád Megyei Hírlap, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * HEGYEI 43. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel az Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellátásához. Ennek keretében részletesen szabályozta az államigazgatási szervek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a képviselők által tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. _________________ Kormányintézkedések a magasépítő-ipar helyzetének javítására A magasépítő-iparban — főként a lakásépítő vállalatoknál — számottevő veszteségforrások halmozódtak fel a változó építési igényekhez történő alkalmazkodás lassúsága, az árrendszer kötöttségei, valamint a munka szervezettségének és hatékonyságának gyengeségei miatt. Ezek a problémák már a vállalatok további működését, gazdálkodását akadályozzák, s ennélfogva veszélyeztetik a tervidőszakban kitűzött építési feladatok teljesítését. Ezért az Állami Tervbizottság a közelmúltban áttekintette az építőipar helyzetét, s a középtávú építési feladatok műszaki-gazdasági feltételeinek komplex vizsgálata alapján intézkedéseket hozott a magasépítő-ipar működő- és jövedelemtermelő képességének javítására. Az ÁTB határozatát csütörtöki ülésén megerősítette a Minisztertanács. Az intézkedések alapvető célja, hogy az alacsony hatékonyságú magasépítő-ipari vállalatok jövedelemtermelése már 1986 és 1988 között számottevően javuljon, váljék lehetővé az építési igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó termelési struktúra és eszközállomány kialakítása, fejlesztése. A háromlépcsős intézkedéssorozatból az első szakaszban oldják meg a legsürgősebb gondokat : a tavaly veszteségessé és alaphiányossá vált négy nagyvállalat, a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalat, a Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat pénzügyi helyzetének rendezését. Az eddig előkészített és rövidesen aláírásra kerülő megállapodástervezetek szerint a vállalatok értékesítik a veszteséget újratermelő, valamint kihasználatlan állóeszközeiket, leépítik felesleges készleteiket, korszerűsítik érdekeltségi rendszerüket, termelési szerkezetüket, és a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésével egyidejűleg gondoskodnak az improduktív létszám csökkentéséről. A Dél-Magyarországi Építő Vállalat például szegedi munkásszálló-komplexumát, s ipartelepének egyik 5000 négyzetméteres csarnokát értékesíti, az Építőgépgyártó Vállalat pedig nagykanizsai, barcsi, veszprémi gyáregységét adja el. Az építők és építőgépgyártók így felesleges tehertől szabadulnak meg, viszont az átadott termelőegységek megvásárlói a népgazdaságnak fontos és nyereséges termelésre hasznosítják az állóeszközöket. Központ intézkedésre a Magyar Nemzeti Bank hitelnyújtással segíti a feleslegessé vált állóeszközök megvásárlását A rendezés egyik feltételeként azonban rögzíteni kell hogy a hitellel fedezett állóeszköz-értékesítésből származó bevételt az érintett vállalatok csak a költségvetési tartozásaik kiegyenlítésére, valamint a bankkal szembeni kötelezettségeik teljesítésére használhatják fel. Fontos központi intézkedés az is, hogy az érintett három nagy lakásépítő vállalat idén és jövőre a kész lakások átadása után elszámolható nyereségadó-kedvezményt egyéb adókból is visszatarthatja. Ezek a vállalatok ugyanis a maximáltáras lakásépítés keretei között nem jutnak annyi nyereséghez, hogy igénybe vehessék az idén életbe lépett nyereségadó-kedvezményt. Az ösztönző kedvezmény összege Budapesten kész lakásonként 24 ezer, vidéken 20 ezer forint, így a mostani döntés tovább javítja a vállalatok érdekeltségét a lakásépítési feladatok elvállalásában, és jó minőségű teljesítésében egyaránt. A központi intézkedések sorának második szakaszában — ez év szeptemberéig — az alágazat termelésének csaknem a felét adó, mintegy harminc alacsony hatékonyságú magasépítő-ipari vállalatnak kell legalább kétéves racionalizálási programot kidolgoznia működése és jövedelmezősége javítására. A programok elkészítését irányelvek kiadásával segíti a minisztérium. A vállalatok a teljesítmények és a keresetek jobb összhangjának kialakítására növelik az építési munkák szervezettségét és javítják a minőséget. Ugyancsak fontos cél a kereslethez igazodó vállalkozókészség fokozása, hogy a magasépítő-ipar jobban bekapcsolódjon a magánépítkezésekbe, növelje a közvetlen piaci értékesítésű lakások mennyiségét. Intézkednek a kihasználatlan házgyárak hasznosításáról, a kereslettel nem indokolt gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításáról, vagy a kapacitások más irányú konvertálásáról, például a lakossági építési szolgáltatások bővítéséről A vállalatok szervezeteincs korszerűsítésekor számításba kell venni céltársulások, közös vállalkozások létrehozását is. A racionalizálási programok tapasztalatairól az ÉVM beszámol az Állami Tervbizottságnak, és javaslatokat tesz a vállalatok fejlesztési elképzeléseit támogató —, feltételekhez kötötten, külön elbírálás alapján adható — esetleges központi segítségnyújtásra is Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek, amelyek reális racionalizálás: programjuk szerint számottevően javítják gazdálkodásuk hatékonyságát, és tevékenységüket biztonságos alapokra helyezik. Ezekkel a vállalatokkal a minisztérium ugyancsak írásos megállapodásokat köt. A központi intézkedések harmadik szakaszában, az 1988-tól érvénybe lépő szabályozás előkészítésének keretében újólag áttekintik az egész építőipar cél- és eszközrendszerét. A háromlépcsős rendezés az építőipari vállalatokat hatékonyabb munkára szorítja, segíti a VII. ötéves tervben megjelölt fontos építőipari feladatok teljesítését, a szükséges fejlesztési források megteremtését, és egyúttal azt is, hogy a vállalatok jobban gyarapítsák a népgazdaság erőforrásait. (MTI) Az információm érték! A SZÜV is a piacról él A nemrég befejeződött Szegedi Ipari Vásár első tapasztalatait még csak mostanában kezdik értékelni a részt vevő cégek, a kiállító vállalatok, szövetkezetek. Nem csoda, hogy az érdeklődésről igen, de a konkrét megrendelésekről, a várható újabb igényekről még nem tud pontos információt adni a SZÜV, vagyis a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szegedi számítóközpontja sem. Ellenben készségesen nyújt felvilágosítást bárkinek, aki a jövőben partnerük lehet, aki a piaci körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalat tevékenységéről részletesebb tájékoztatást kér.* A Csongrád megyei cégekkel kapcsolatot tartó szegedi SZÜV-központ egyébként régi kiállítója az ipari vásárnak. (Csak röviden: a budapesti székhelyű vállalat valamennyi megyében létrehozta számítóközpontjait, a szegedi az országban harmadikként, 1964-ben alakult.) Az idei ipari seregszemlén olyan lokális hálózatot mutatott be, amellyel személyi számítógépek összekapcsolása valósítható meg. A rendszerbe mindenfajta számítógép beépíthető, tehát nem gond, ha egy vállalat előzőleg — számítógépes koncepció hiányában — sokfélét vásárolt össze. A SZÜVRAAB „újításával” ezek a gépek magasabb szervezettséggel végezhetik el a munkát. Valamennyi berendezésről elérhető a központi tár, és kapcsolható a nyomtató. A lokális hálózat iránt nagy volt az érdeklődés, hiszen a szegedi számítóközpont vállalkozik a bemutatott rendszer telepítésére. A SZÜV, ha történetesen nem is jelenik meg újdonsággal, akkor magáért a részvételért épített volna standot. Hogy forogjon a neve, hogy az érdeklődőknek megadhassák a szakemberek a szükséges „koordinátákat”, hogy szolgáltatásaikról tájékoztatást nyújtsanak. Új partnereket szerezve maguknak, no meg a többi megyében található számítóközpontnak. Nem titkolt célja a nyereségérdekeltségben dolgozó Csongrád megyei központnak az új partnerek felkutatása, s azoknak újfajta szolgáltatások biztosítása. Mert ahogy változik a világ, úgy keresi a SZÜV is a lehetőségeket a megújulásra, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Mert ma már — esetleg — nem elég adatfeldolgozást vállalni. A SZÜV szakemberei vallják, hogy az információ m érték. S a számítógépes szolgáltatásnak a világért sem lehet egyetlen célja a létszám-megtakarítás, hanem a minél pontosabb, minél gyorsabb, naprakész információnak a vezetőhöz való eljuttatása. ♦ Az elvek tehát ismertek. Lássuk akkor, mit nyújt a SZÜV szegedi számítóközpontja a Csongrád megyei vállalatoknak, szövetkezeteknek. A vállalat „vállalkozik” a rendszerszervezés teljes munkafolyamatának kivitelezésére, szaktanácsadásra, elvégzi bármilyen nagyságrendű számítógépes feldolgozás adatrögzítését, fogadni tudja a megrendelő által esetleg többféle adathordozón is rögzített adatokat további feldolgozásra. Készséggel átvesz kész minta-, vagy típusrendszereket, s azokat a helyi igényeknek megfelelően adaptálja. A központi számítógéptől távol, kihelyezett egységekről is elérhetővé válhatnak a számítógépes szolgáltatások, akár képernyős terminálról, akár úgy, hogy kis gépet összekapcsolnak a központi berendezéssel. Ez az úgynevezett táv-adatfeldolgozás szintén a SZÜV egyik jelentős szolgáltatása. Olyan feladata is van továbbá, hogy egy adott cégnek megtervezi a számítógépes bázisát, „komplex vállalkozás” címen. Kidolgozza, hogy a megrendelőnek mire van szüksége számítógépek vonatkozásában, szervezeti felépítést és az ügyvitelszervezésben módosításokat javasol. A feladatok megoldására a szegedi számítóközpontnak rendelkezésére áll egy R—35-ös és egy R—20- as nagygép, valamint különböző személyi számítógépek. A SZÜV partnerkapcsolatai eddig szinte kimondottan a bérmunkára épültek, de ma már egyszeri feladatokat is megoldanak, legyen az programírás, vagy egyszerű szaktanácsadás. Sajnos, a hazai számítógépes kultúra, valamint az infrastruktúra helyzete, a postai vonalak hiánya még nem teszi lehetővé, hogy lakossági szolgáltatást végezzen a SZÜV. Még a különböző megyei számítóközpontok, valamint az anyavállalat között sincs számítógépes kapcsolat. Történt viszont kísérlet a számítógépek összekapcsolására a Békéscsabán, Debrecenben és Miskolcon levő SZÜV-központokban. Az Agroker-vállalatok részére kialakított rendszerben pillanatok alatt lehívhattak például — bérelt vonalakon — olyan adatokat, hogy hol, melyik városban juthatnak hozzá az anyagbeszerzők különböző alkatrészekhez. Az effajta adatszolgáltatásban lenne igazán fantázia! Csak hát mennyibe kerül manapság önálló vonalhoz jutni .• A szegedi számítóközpont közel 50 partnere közül a legrégebbiek és legnagyobbak: a Tisza Fűszert a Dégáz, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, az Állami Biztosító és az OTP. A szegediek — újabb partnerek megnyerése érdekében — az idei ipari vásár alkalmából szóróanyagként a tájékoztatójuk mellé külön válasz- levelezőLapokat nyomtattak. Ezeken azt kell feltüntetniük az új érdeklődőknek, hogy milyen témában kérnének segítséget a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalattól. F. K. Tehenészeti rekonstrukció Nagyszabású rekonstrukció színhelye a Szegvári Puskin Tsz kórógyszentgyörgyi tehenészeti telepe. Egyebek között 600 új férőhelyet alakítanak ki a jószágok részére, és számos kisegítő létesítmény is szerepel a 43 millió forint beruházásban. A kivitelezési tennivalók jórészt áthúzódnak a jövő esztendőre. Képünk a fejőházhoz csatlakozó, úgynevezett előváró épületszerkezeti munkájáról készült. (Fotó: Pintér József)