Csongrád Megyei Hírlap, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
2 Befejezte munkáját a DIVSZ-közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) DIVSZ vezető testületeit. Az belső nehézségeit, s világos , elnök tisztét — Valid Maszri sabbá vált számukra az egyes KNDK fővárosában, Phen személyében — továbbra is a tagszervezetek különböző sétaiban rendezzék meg. Libanoni Demokratikus Ifjúge is. A jövőben ezért még Az előterjesztett dokumensági Szövetség tölti be, a fő- körültekintőbben kell megtumokat — így a határozat titkárét pedig — Cservény határozni a világszervezet tervezetet és az akcióprogram Vilmos személyében — a akcióinak tartalmát, hogy a mot — a plenáris ülés részt- Magyar Kommunista Ifjúság világ ifjúságának gondjai hívevői egyhangúlag elfogad- gi Szövetség. ven tükröződjenek a DÍVSZ ták. A küldöttek közös üze- A közgyűlés Valid Maszri munkájában. Végezetül megnetben fejezték ki köszönő- zárszavával ért véget. A győződését fejezte ki, hogy a tűket a házigazda Magyar DÍVSZ elnöke a többi között világszövetség a vele szem- Kommunista Ifjúsági Szó- hangsúlyozta: az egyhetesben támasztott követelmévetségnek "a szívélyes vén- eszmecsere hasznos volt adnyéknek fiatalos, sokakat méglátásért, a tanácskozásból a szempontból is, hogy a vonzó és mozgósító prograzavartalan lebonyolításáért, résztvevők jobban mégis mok szervezésével igyekszik Ezután megválasztották a merhették a világszövetség majd megfelelni. Felhívás a világ fiataljaihoz „Világ fiataljai! A nukleáris megsemmisülés veszélyével nézünk szembe. A folytatódó fegyverkezési verseny, az új, mind bonyolultabb tömegpusztító fegyverek, és a nukleáris eszközök létrehozása semmivel nem tette biztonságosabbá a világot. Mind inkább aláássák a biztonságot, és visszafordíthatatlanná tehetik a fegyverkezési hajszát azok a tervek, amelyek e halált hozó versenyt a világűrre is ki akarják terjeszteni. Minden egyes új robbanófejjel, új rakétával, új bombázóval és minden atomkísérlettel egyre közelebb és közelebb jutunk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszatérés. Az új tudományos eredmények nagy része nem az emberiség javát szolgálja, hanem a katonai fejlesztést, csökkentve ezzel az emberiség fennmaradásának esélyeit. A nukleáris fenyegetés immár világméretűvé vált. Minden olyan háborús konfliktus, amelyben atomfegyvereket használnának, az emberiség teljes megsemmisüléséhez vezetne. Mindanynyiunk közös és sürgető feladata ezt megakadályozni, az atomfegyverkészletet eltüntetni Földünkről. A fegyverkezési verseny már ma is emberek halálához vezet. Áldozatai azok a milliók, akik az éhségtől és a népbetegségektől pusztulnak el. Fel tudnánk számolni az írástudatlanságot, leküzdeni az elmaradottságot, mindenkinek biztosítani az élelmet és az egészségügyi ellátást, ha a gazdasági fejlődésre fordítanánk azokat az erőforrásokat, amelyeket Nagaszaki és Hirosima atombombázása óta a világra kényszerített nukleáris fegyverkezés emészt fel. Legfőbb ideje, hogy döntő lépéseket tegyünk a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fejlesztés — megállításáért. A kor sürgető szükséglete, hogy minden erőt összefogjunk egy átfogó biztonsági rendszer megteremtése érdekében. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkezési verseny megállítható, az egész világot atomfegyvermentes övezetté alakíthatjuk. Mind több ember emel szót és cselekszik a béke, azélethez való joga védelmében. E nemes küzdelemnek mi is elkötelezettjei vagyunk. Korunkban, amikor az emberiség fennmaradása forog kockán, célunk elérése sürgős cselekvést,, érveket és józanságot követel. Felszántunk minden békeszerető fiatalt, hogy jövőnk érdekében munkálkodjék egy világméretű antinukleáris koalíció létrejöttéért. A koalíció fontos eleme minden olyan küzdelem és konkrét akció, amelynek célja a nukleáris háború megakadályozása, a világűr militarizálásának megállítása, az atomfegyver-kísérletek teljes betiltása, a nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése, és atomfegyvermentes övezetek létrehozása. Egyesíteni kell erőfeszítéseinket a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítése érdekében. A jelenlegi kritikus helyzetben az ifjúságnak e küzdelem élvonalában kell haladnia, megmutatva határozottságát és felelősségtudatát. Felszólítunk minden fiatalt, politikai, ideológiai nézeteitől, vallási meggyőződésétől függetlenül, hogy szervezzen párhuzamos és közös akciókat nemzeti, regionális, és nemzetközi szinten egyaránt; olyan akciókat, amelyek célja azonos: megszabadulni a nukleáris fenyegetéstől, garantálni a békét a Földön és a világűrben. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben tömörült fiatalok meggyőződése: a békéért együtt cselekedve hozzájárulhatunk közös vágyunk, az atomfegyverek nélküli világ megvalósításához.” --------------KOMMENTÁRUNK Antinukleáris koalíció Egy héten át tanácskoztak Budapesten a világ haladó és demokratikus ifjúságának képviselői, hogy hitet tegyenek a béke megőrzésének ügye mellett, és megvitassák a fiatalokat leginkább érdeklő kérdéseket. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tizenkettedik közgyűlése nem kis munkát végzett: sokszor az éjszakába nyúló vitákban próbálták kidolgozni az egységes platformot, noha természetesen az alapvető kérdésekben a küldöttek véleménye egységes volt. Nem szabad megengedni, hogy Földünk amúgy is törékeny békéjét bizonyos szélsőséges körök az atomháború fenyegetésével tovább gyengítsék, különösen napjainkban, amikor Washingtonban csillagháborús terveket dédelgetnek. Már négy éve, a prágai közgyűlésen is, a DJVSZ kiemelkedő fontosságot tulajdonított a háborúellenes tevékenység fokozásának, s ez most újabb lendületet kapott. A fővárosunkban eszmét cserélő fiatalok — akiknek módjuk volt több megyébe is ellátogatni — a plenáris, regionális és tematikus gyűléseken megfogalmazták igényüket a világ ifjúságának antinukleáris koalíciójának létrehozására. Mindenkit várnak e szövetségbe — pártállásától függetlenül is —, a „tagság" feltétele csak az, hogy támogassák a Föld elpusztításával fenyegető atomháború elleni küzdelmet, akciósorozatot. Igen, máris számos olyan megmozdulást tervez a DIVSZ, amelyek segítségével talán közelebb kerülhetne az emberiség a nukleáris fegyverek nélküli világ állapotához. Jövőre például nemzetközi békeőrséget kívánnak küldeni az USA-ba az atomfegyver-kísérletek elleni tiltakozásul. Nagyszabású kampányt bontakoztatnak ki Ázsia és Óceánia atomfegyvermentes övezetté nyilvánítását célzó kezdeményezések támogatására. S az is a béke ügyét szolgálja, hogy a szolidaritási akció keretében újabb nemzetközi kávébetakarító brigádokat küldenek Nicaraguába, vagy hogy tovább folytatják a békés küzdelmet a dél-afrikai Nelson Mandela kiszabadításáért a fajüldöző pretoriai rezsim tömlöcéből. Persze, jelen pillanatban — amikor az Egyesült Államok a SALT—II. szerződés megszegésével újabb „pofont” adott a békeszerető erőknek — távoli óhajnak tűnik a közeljövőben egy ilyen békeplanéta- Földünk létrehozása. Ám lankadatlan erőfeszítésekkel sikerülhet a ma még passzív erők bevonása is. Erre irányul a DÍVSZ jövőbeli tevékenysége is, amelynek előterébe került az együttműködés erősítése a különböző nemzeti és nemzetközi ifjúsági és békeszervezetekkel. A tét nem kicsi: vajon békében élhetnek-e majd unokáink is? A mi nemzedékünknek, a jelen, de inkább a jövő nemzedékének kell megtenni mindent, hogy az atomfegyverek fogalmával mihamarabb csak a lexikonokban találkozhassunk. E harc egy fontos fejezete volt a világ haladó és demokratikus ifjúságának budapesti fóruma. K. S. Rekonstrukció Decemberben befejeződik a Hortobágyi Nemzeti Park területén levő kunkápolnási mocsár rekonstrukciója. Nagy teljesítményű, ároknyitó gépekkel összekötik a kisebb mocsárfelületeket, hogy az olyan rendkívüli időjárású esztendőben, mint az 1986-os is volt, mesterséges úton megteremtsék a mocsárban az egyenletes vízborítást. A víz szükség szerinti utánpótlását azért kell ilyen módon megoldani, mert a Tisza korábbi tápláló áradásai a szabályozások befejezése óta elmaradtak. A kunkápolnási mocsár csaknem háromezer hektáros területe magában foglalja mindazokat az élőhelytípusokat, amelyek valaha jellemzőek volta a hortobágyi mocsarakra. A hatalmaskiterjedésű nádasokat kákás, gyékényes foltok szakítják meg. A nádasok között néhol nyílt vízfelületek csillannak meg, de ezeket többnyire beborítja a buján feltöltő hínárnövényzet. A mocsarat széles gyűrűként öleli körül a réti zóna, megteremtve az átmenetet a száraz puszta és a vízi világ között. VILÁGPOLITIKAI HÍRADÓ Pravda-bírálat az amerikai szerződésszegésről A Pravda szombati számában a lap washingtoni tudósítója megjegyzéseket fűzött az amerikai kormányzatnak ahhoz a döntéséhez, hogy hadrendbe állítja a nukleáris töltetű manőverező robotrepülőgépekkel ellátott B—52-es bombázók közül a 131-ediket, de ezt a lépését nem szándékozik ellensúlyozni az elavult Poseidon atom-tengeralattjárók kivonásával, s így túllépi a SALT—II. megállapodásban megszabott korlátokat. Mint a hírmagyarázó rámutat, Reagan elnöknek ezt a hadügy- és külügyminiszterének bevonásával hozott döntését, amely a fegyverzetkorlátozási megállapodás Az Egyesült Államok legalább 13 millió dollárt fordított az iráni fegyvereladások hasznából a nicaraguai kontrák titkos támogatására akkor, amikor a kongresszus törvényben tiltotta az ellenforradalmárok katonai segélyezését. Az ABC televíziós hálózat hitelt érdemlő értesülései szerint a fegyvereladások — állítólag még a kormányzati vezetők elől is eltitkolt — hasznából 8,5 millió dollárt fordítottak fegyverek és felszerelések beszerzésére. Másfél millióért vettek öt használt repülőgépet az utánpótlás eljuttatására, félmilliót a személyzet, köztük a Nicaraguában elítélt Eugen Hasenius fizetésére. A szállítási költségek másfél millió dollárba kerültek, kétmilliót pedig az operáció egyéb költségeire fordítottak, egyebek között az illetékes hondurasi hatóságok lepénzelésére, megtorpedózásával egyenlő, ,,a szovjet katonai fenyegetésről” szóló olyan rágalmakkal próbálták alátámasztani, amelyek szerint a Szovjetunió állítólag megsérti a SALTA II-t. E hazugságok áradatával szemben a döntés indítékai nagyon is átlátszóak: a SALT I II., amely mindig is dühöt keltett az enyhülés ellenfeleiben, nincs ínyére a katonai-ipari komplexumnak és politikai képviseletének, mert akadályozza, hogy teljen szabad kezük legyen a végeláthatatlan fegyverkezési hajsza folytatásában. Amint azonban ismertté vált Washingtonnak az a döntése, hogy felborítja a SALTA II. megállapodást. Mint jelentettük, a pénzösszeget állítólag egyedül Oliver North alezredes, a nemzetbiztonsági tanács most leváltott vezető munkatársa kezelte, s az egy svájci bank útján jutott el ahhoz az utánpótlási hadművelethez, amelyet egy nyugdíjas repülőtábornok, Richard Secord irányított. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy legalábbis a központi hírszerző ügynökségnek tudomása volt a titkos akcióról: a CIA ugyanarról a hondurasi repülőtérről, Ilopangóból folytatja Nicaragua elleni felderítő akcióit, ahonnan a „magánjellegű” segélyeket szállító gépek indultak ki. Az adatok nyomán az amerikai kommentátorok egyre inkább úgy vélik, hogy a hírszerző ügynökség, de a Fehér Ház magas beosztású képviselői is tudtak az illegális manőverről. A szenátus felderítéssel és titkos manőverekkel foglalmáris éles hazai bírálatok hangzottak el az elnök címére, s a kormányzatnak minden jel szerint még sok elfogulatlan véleményt kell hallania a kongresszus részéről. A törvényhozás ugyanis a katonai költségvetés vitájában külön felszólította a Fehér Házat a SALTO II. további tiszteletben tartására, mert az, mint mondták, „megfelel az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek”. A mostani döntés tehát azt jelenti, hogy a kormányzat dölyfösen visszautasítja a kongresszus követeléseit, és a szerződés felborításával ismét a militarizmus képviselőjének mutatkozik az egész világ előtt — hangoztatja a Pravda hírmagyarázata okozó felügyeleti bizottsága az újabb közlések nyomán már ma, hétfőn megkezdi vizsgálatát az „iráni kapcsolat”, illetve a kontráknak a manőver hasznából juttatott titkos katonai támogatás ügyében. A bizottság jelenlegi republikánus elnöke, David Durenberger és rangidős demokrata párti tagja, Patrick Leahy közös levélben kérte fel Reagan elnököt, feltétlenül gondoskodjék arról, hogy ne semmisítsék meg titokban az akcióra vonatkozó bizalmas okmányokat. A két szenátor egyúttal közölte: a bizottság újból kihallgatja majd Casey CIA-főnököt, de egyúttal azt a két volt nemzetbiztonsági tanácsadót is, akik az ügyben szerepeltek, Robert McFarlent és John Poindextert. A két volt tanácsadót hivatalosan is beidézik a bizottság elé, ahol eskü alatt kell vallomást tenniük. Újabb leleplező részletek az „iráni kapcsolatról” „Totális háború” Libanonban Vasárnap hajnal óta Libanon minden frontján teljes erővel dúl a siíta Amalmozgalom és a palesztinok közötti háború. A Damaszkuszban folyó politikai egyezkedések zsákutcába jutottak, a Szíria által támogatott Palesztinai Nemzeti Megmentési Front — amely eddig Arafat ellenfeleit tömörítette — most teljes egységben cselekszik a PFSZ VB elnökével. Szíriára — az ellene Nyugat- Európában folyó kampány mellett — mind nagyobb nyomás nehezedik az arab világ részéről, hogy tegyen valamit az összecsapások megfékezésére. Libanonban a palesztinok fokozatosan elveszítik eddigi híveiket. Huszein Huszeini, a parlament (siíta) elnöke szerint az ország élethalál harcot vív, Katami kormányfő pedig ismételten figyelmeztette a palesztinokat: Palesztina felszabadításához nem Dél-Libanonon keresztül vezet az út. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) nevű szervezet Damaszkuszban közölte, hogy a bejrúti Burzs Barazsne táborba vegyi anyagokat tartalmazó rakéta csapódott be, s ez új fejezete a palesztinok elleni irtóhadjáratnak. Az Amal mozgalom közleményei minden felelősséget a palesztinokra hárítanak. Magduse dél-libanoni városka elpusztult a harcokban, környéke azonban még mindig palesztin kézben van, bár ezt az Amal cáfolja. Rasidije, Tyr melletti tábort az Amal két hónapja tartja ostrom alatt. A lapértékelések szerint totális háborúban az elmúlt 24 órában több mint negyven ember meghalt, a sebesültek száma meghaladta a százat. Dél-Libanonban tízezer palesztin kényszerült elhagyni lakóhelyét. Nyugat- Bejrút déli részén éjjelnappal lövedékek csapódnak be és már egy rövid utcai tartózkodás is életveszélyes. Megsebesült egy finn ENSZ- katona is Bejrútban az UNIFIL épülete előtt. A városrészben fejvadászok lövöldöznek a gépkocsikra, az emberek többsége vasárnap is jobbnak látta otthon maradni. Laoszi-thaiföldi tárgyalások Jó kezdő lépésnek értékelik Vientiánéban a szombaton véget ért kétnapos laoszi-thaiföldi megbeszéléseket. A két fél megállapodott abban, hogy további tárgyalásokat folytat a vitás kérdések rendezése, a kapcsolatok helyreállítása és továbbfejlesztése érdekében. A thaiföldi szakértői küldöttséget Arun Phamuphong, a thai kormányfő tanácsadója, a laoszit Souban Sarithilath külügyminiszterhelyettes vezette. Ezek voltak a legmagasabb szintű megbeszélések 1984, a thai— laoszi viszony megromlása óta. A találkozóról kiadott közlemény szerint a két fél egyetért abban, hogy a kapcsolatok alapelveit rögzítő 1979-es laon thai közös nyilatkozat szellemében helyre kell állítani és tovább kell fejleszteni a két délkeletázsiai ország jószomszédi viszonyát. Megerősítették, hogy érvényben levőnek tekintik az 1978-ban kötött kereskedelmi, kishatárforgalmi egyezményét is. Nyílt légkörben tekintették át a kapcsolatok fejlesztését gátló kérdéseket, s megállapodtak, hogy ezek rendezése érdekében további tárgyalásokat tartanak. Sarithilath laoszi külügyminiszter-helyettes thaiföldi látogatásra szóló meghívást fogadott el. A thaiföldi küldöttséget szombaton fogadta Phoumi Vongvichi megbízott laoszi köztársasági elnök és Phoue Sipraseuth miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter is. Thaiföld és Laosz viszonya főleg akkor romlott meg — emlékeztetnek megfigyelők —, amikor a kambodzsai kérdés miatti nézetkülönbségeket Bangkok közvetlenül érvényre juttatta Laosszal való kapcsolataiban is. Előbb kereskedelmi korlátozásokat rendelt el, később támogatni kezdte a laoszi ellenforradalmár diverzánsokat, 1984 nyarán a thai haderő néhány hónapra megszállt három határ menti laoszi falut. HÉTFŐ, 1986. DECEMBER 1.