Csongrád Megyei Hírlap, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _____ “ ­EN ZOLTÁN FOTÓMONTÁZSA) Éljen más elseje! (­MI­KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) V­an az emberiségnek néhány kiemelkedően jeles napja, amit a világon szinte min­denütt megünnepelnek. Ilyen a má­jus elseje is. A legtöbb országban, ma már szabadon, ünneplőbe öltöz­ve vonulhatnak az utcára az embe­rek. Sajnos, valószínűleg az idén is lesz néhány pontja a világnak, ahol ezt nem tehetik meg. Chile, Dél- Afrika diktátorai most sem hazud­tolják meg magukat, gumibotok várnak a felvonulókra. Hazánkban több mint negyven éve szabadon, felvonulással, vidámság­gal köszöntik az emberek a munkás­­osztály nagy nemzetközi ünnepét. A munkát ünnepeljük e tavaszi na­pon, azt a munkát, ami emberré, vagyis gondolkodó, alkotó lénnyé tett bennünket. Ha azt halljuk: munka, általában izmos, fiatal férfi képe villan az agyunkba, aki kala­pácsot tart a kezében, vagy az izzó kohó előtt elszántan csapolja a va­sat. Használják ugyan ma is a kala­pácsot, de már nem ez a munkás fő „fegyvere” , hanem egyre in­kább az eszére, gondolataira, az al­kotókészségére van szükség. Már megyénk néhány vállalatánál is számítógép vezérli a termelést, lézersugár teszi pontossá a mérést. Akad néhány robot is az üzemek­ben, a mezőgazdaság jövőjének ala­kításában pedig a biotechnológiá­nak lesz döntő szerepe. A számító­gépet kezelő, a műszerfalak között otthonosan mozgó embert lehet-e hagyományos fogalmaink szerint munkásnak nevezni? Úgy gondolom, lehet, sőt kell is, bár a szónak — ahogy a fejlődés során mindig­­ új tartalma van. Társadalmunk, gazdaságunk eljutott egy szintre, ahonnét tovább kell tudni lépni. A hagyományos gazdálkodás, a hagyó­ Az alkotói munka ünnepén mányosan végzett munka ma már kevés. Nem az a lényeg, hogy kitölt­­sük a nyolc órát, hanem hogy ered­ményes, hasznot hajtó munkát — és csak ilyet — végezzünk. Aki képes erre, az alkotó ember, legyen bár mérnök, igazgató, kutató, tanár vagy kétkezi munkás. A megújulni képes, küzdelmet fel nem adó ember: ő korunk hőse!­et kell ünnepelni ezen a tavaszi napon! Nagy szükség van rá, nemcsak a gyárakban, üzemekben, szövetkeze­tekben, de a hivatalokban is. Ne akadályozza az új törekvéseket, a pecsét (vagy a jószándék) hiánya. Ne legyen a fejlődés gátja néhány megkövesedett szemléletű ember. Ha van ma még ilyen (márpedig van!), sürgősen ki kell mozdítani széké­ből. Oda is újat akaró, kezdeménye­ző emberek kellenek, szerencsére, ők vannak többen. V­állalataink egy része rájött, a hagyományos termékeiből már nem tud megélni, válta­ni kell. Néhányan hozzá is kezdtek. Akadt, amelyik merőben újat, mondhatni, forradalmi változást szeretne véghezvinni a termékszer­kezetében. Teljesen új utakon akar a gyár elindulni. Lehet, hogy meg­botlik, az is lehet, hogy utat té­veszt. Nehéz ezt a kezdetkor vilá­­gosan látni. Egy a biztos: meg kell próbálni! Aki semmit sem csinál, nem is hibázik. Aki pénzt fektet be nem holtbiztos üzletbe (de ugyan melyik ilyen?), kockáztat. Vagy so­kat veszít, vagy sokat nyer. Egyre világosabb mégis: ez a jövő útja. Csongrád megyében erősek a me­zőgazdaság hagyományai, színvona­la meghaladja az országos átlagét. A gazdák ugyan minden évben pa­naszkodnak az időjárásra, azonban a terméseredmények folyamatosan javulnak. Ott tartanak, hogy a tu­domány eredményeit is képesek fo­gadni a szövetkezetekben, állami gazdaságokban. Az iparban is van­nak jól gazdálkodó, a körülmények kihívására válaszolni tudó vállala­tok, de az ellenkezőjére is akad példa. Visszhangoznak már agyunk­ban a kifejezések, annyit halljuk ezeket­, de nem véletlenül. Ezek a szavak rejtik magukban azt a több­letet, ami nélkül nincs megújulás, nincs továbblépés. M­ájus első napjának reggelén a szülők kézen fogják gyerme­keiket, mennek felvonulni, szórakozni, ünnepelni. Nyelvünk szép kifejezése a majális: benne van a májusfa, a léggömbök, a körhinta. A munkatársak ma is sok helyen együtt töltik ezt a napot — megis­merhetik egymás, nem hétköznapi arcát. A mindennapi rohanásban ritkán jut idő egy kiadós beszélge­tésre — május elsején a ligetben, egy pohár sör mellett, erre is van alkalom. Az ország májusfája alatt a legtöbben a becsülettel elvégzett munka tudatában vonulhatnak el, hiszen hozzájárultak hazánk gyara­podásához, nemzetközi hírnevének megőrzéséhez. Ha megéltünk, és számba vesszük, mit is végeztünk, nem kell szégyenkeznünk. Jogos büszkeség tölt el mindenkit, aki ehhez munkájával hozzájárult. STEIN ZOLTÁN Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János az ünnepi röpgyűlésen megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szíve­sen jött ide, jól érezte ma­gát a munkások körében. Gratulált az eredmények­hez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jelle­mezve — rámutatott: fej­lődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendők­ben is. Ugyanakkor igaz az a gyakran­ hallható megál­lapítás, hogy nehéz az or­szág helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok te­kintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a m­ai problé­mák gyökerei? Mindenek­előtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, amennyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolko­dásunkon, a gyakorlatun­kon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink el­fogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szük­séges, de érthetően népsze­rűtlen intézkedések jelez­ték már ezt a felismerést; ilyen volt például a bér­emelések áprilisig történő elhalasztása, ami többéves gyakorlatot próbált megvál­toztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok, úgymond, megelőlegezték az egész év­re tervezett teljesítmény­növekedést, s már az esz­tendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igen ám, csakhogy az elképze­lések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyak­ran a bérek mögött kullog­tak ... — Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt fő­titkára —, hogy a szocializ­mus a munka társadalma. Persze, minden más társa­dalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azokban a fejlett tő­kés országokban, amelyek­ben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend no meg az utcára kerüléstől való féle­lem áll a valóban impozáns eredmények mögött. Mi szocialista kibontako­zást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visz­­szatérve Kádár János. " — Határozott lépésekre van szükség ennek­­ érdekében — folytatta —, s ezek kö­zött van sok kényszerű in­tézkedés is. Olyan munka­­programot hirdetünk, amely eddig, tapasztalatainkra építve nem rövid időre, ha­nem hosszabb távra meg­alapozza fejlődésünket. Szo­cialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jö­vőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyar­­ország iránt érzett felelős­ségünk. Programunk, előrehaladá­sunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Cél­jaink eléréséhez minden le­hetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szocialista elveink­ben rejlő erőre, ugyanak­kor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekeltségére. Ezért válik egyre fontosab­bá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örök­ké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól el­vonják a nyereséget, és az­zal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciá­lás érvényesüljön a munkás­közösségeken belül is. Min­den termelőegységre és mindenkire igaz a követel­mény: aki becsülettel, ered­ményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fej­lődésire. Ugyanakkor ezt ne ■kapják meg a tengők-len­­gők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy nap­jainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyorsan változó igények sze­rint kell a termelési szer­kezetet átalakítani, termék­­váltást végrehajtani, és jó­val nagyobb figyelmet for­dítani a minőségre. Nem­csak a tőkés megrendelők, szocialista­­partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvé­seire, akaratára, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, elő­rehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapa­doknál dőlnek el — hang­súlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára ki­emelte, hogy melegen üdvö­zöljük a Szovjetunióban ki­bontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az át­alakítás folyamata a szocia­lista országok közötti együtt­működésre, így a magyar— szovjet kapcsolatokra is ha­tással van. Mint mondotta, most jobban értjük egy­mást, közös munkánk még harmonikusabb, mint ko­rábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világ­­politika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegy­verzetkorlátozási, leszerelé­si javaslatok olyan fontos megegyezések­ lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerű­en nemet mondani. A béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárulni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű államokkal — ahogyan ez most, a svédországi látoga­tás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy .. ünnepét úgy készülünk köszöntem, hogy fűzze szándékainkat, törekvéseinket, az elszánt­ságunkat céljaink megvaló­sítására, és szolidaritásun­kat mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta be­fejezésül Kádár János, át­adva jókívánságait a jelen­levőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozgalom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre látogatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a nagy múltú mun­káskerület elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről, gond­jairól, terveiről. Kérte a városrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókí­vánságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkeres­te a főtitkár a Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlé­­sen találkozott a dolgozókkal. ------------- ex............ 44. évfolyam­ 102. szám ★ 1987. péntek május 1., ★ ára: 2,20 forint

Next