Csongrád Megyei Hírlap, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
Iráni botrány Vádemelés Megtörtént, az első hivatalos vádemelés az Irán-kontra botrány ügyében, s ez mindjárt szenzációs fordulatot hozott. Carl „Spitz” Channel, aki konzervatív mozgalmak, így a nicaraguai ellenforradalmárok javára gyűjtött hatalmas pénzösszegeket, a bíróság előtt Oliver North alezredest, a Nemzetbiztonsági Tanács volt munkatársát nevezte meg bűntársaként. Channel ellen egyelőre amiatt emeltek vádat, hogy a kontrák javára összegyűjtött pénzösszegekről az adományozók előtt azt állította: az összeget „jótékony célú adományként” le lehet számítani az adóalapból. Ugyanakkor ez nem igaz, s ezzel súlyosan megkárosította az adóhatóságokat. Az is kiderült, hogy az összegeket az akkor érvényes rendelkezések ellenére az ellenforradalmárok felfegyverzésére fordították. Channelnek North továbbította a kontrák pénzzel kapcsolatos igényeit. A hivatásos pénzgyűjtő ekkor felkereste a jómódú adományozókat és nagyobb összegeket szerzett tőlük az ellenforradalmárok segélyezésére. 2 Világszerte: majális Világszerte hagyományosan a városok legszebb útvonalai és terei szolgálnak a május 1-jei felvonulások és nagygyűlések színhelyéül, persze, csak ott, ahol engedélyezik a dolgozók seregszemléjét. Moszkvában természetesen a Vörös téren tartják a felvonulást, s a hagyományok szerint pontban 10-kor kezdődik a központi ünnepség. A felvonulás után a főváros nagyobb parkjaiban igazi népünnepélyek zajlanak, este fényárban úszik a város. Szófiában a Dimítrovmauzóleum mellvédjéről köszöntik a párt- és állami vezetők a felvonuló dolgozókat. Hanoiban számtalan körzetben tartanak karnevált és utcabált. A munka ünnepét Vietnamban egyébként öszszevonják a dél-vietnami felszabadulás, április 30. megünneplésével. Szintén többnapos a munkaszünet Jugoszláviában, tavaly négy napig tartott az ünnep. Pekingben és Bukarestben nincs központi felvonulás, de különböző ünnepségeket tartanak. Prágában a festői Letna-síkon gyűlnek össze a felvonulók, akik ott meghallgatják az ünnepi beszédet, majd a parkokban folytatódik J. majális. Japánban több százezren is elférnek abban a parkban, ahol a szakszervezeti főtanács vezetői mondanak beszédet. Belgiumban a legnépesebb munkáskörzetekben, például a Limburg - szénmedencében vannak a legnagyobb gyűlések. Franciaországban külön-külön ünnepelnek a három szakszervezeti központhoz tartozó dolgozók. A francia majálist évről évre színesebbé és harcosabbá teszik a bevándorlók menetei. Az Egyesült Államokban, Chicagóban, mindig külön jelentősége van a munka ünnepén tartott felvonulásoknak, hiszen az ottani, 1886-os véres események emlékére hirdette meg a II. Internacionálé 1890-ben a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepét. Befejeződtek a magyar-osztrák tárgyalások A hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön reggel találkozott Peter Jankovitsch-csal, az Osztrák Szocialista Párt külügyi szóvivőjével. Várkonyi Péter ezt követően nyilatkozott az osztrák sajtó, a rádió és a televízió képviselőinek. Miközben az osztrák tájékoztatás érdeklődésének középpontjában ezekben a napokban a Kurt Waldheim államfővel szemben hozott amerikai intézkedés áll, élénk visszhang kísérte a magyar külügyminiszter látogatását is. A csütörtöki lapok beszámoltak a látogatás eseményeiről, kiemelve, hogy a vendég és házigazdái egybehangzóan példásnak ítélték meg a sokrétű magyarosztrák együttműködést. A jelentések hírt adtak a két magyar—osztrák egyezmény aláírásáról, elismerően méltatva azt a tényt, hogy rövid idő alatt született meg a nukleáris létesítményekkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket szabályozó, igen széles körű megállapodás. Várkonyi Péter délután látogatást tett a Collegium Hungaricumban, ahol az osztrák—magyar egyesület (OME) is működik, s ott találkozott Fritz Marsch-sal, az OME elnökével, az SPÖ központi titkárával. Várkonyi Péter ezután „Az európai biztonsági és együttműködési folyamat magyar szemszögből” címmel tartott előadást a bécsi diplomáciai akadémián. A magyar külügyminiszter látogatását befejezve csütörtökön este visszautazott Budapestre. Megalakult az új finn kormány Mauno Koivisto köztársasági elnök csütörtökön beiktatta hivatalába Finnország új kormányát. A négypárti kormánykoalíció a márciusi parlamenti választások győztese, a Nemzeti Koalíciós Párt és egy parlamenti hely elvesztésével magának vereséget elkönyvelő, ám még mindig az ország legnagyobb politikai erejének számító szociáldemokraták új szövetségére épül, melyet a finn kormányokban már hagyományosan részt vevő Svéd Néppárt, valamint a Finn Falusi Párt egészíti ki. A miniszteri tárcák legnagyobb része a szociáldemokrata és a koalíciós párt között őszlik meg. A 18 tagú kabinetben nyolc szociáldemokrata, hét koalíciós párti, két svéd néppárti és egy falusi párti politikus foglal helyet. Az új kormányfő Harri Holkeri, a Finn Bank igazgatója, a Koalíciós Párt egykori elnöke lett. Miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke,az előző kormány miniszterelnöke lett. A koalíciós párt elnöke, Ilkka Suominen a kereskedelem és iparügyi tárca; Christoffer Taxell, a Svéd Néppárt elnöke az oktatási; Pekka Vennamo, a Falusi Párt elnöke a közlekedési tárca birtokosa. Az új kormány a 200 fős parlamentben 131 fős többséggel rendelkezik. yy indokolhatja, hogy " Washington látszólag még nyugat-európai szövetségeseivel is vállalja a vitát, de kiáll az amerikai—szovjet megállapodás tervezete mellett? A legilletékesebb, az Egyesült Államok elnöke anapokban úgy nyilatkozott, hogy a készülő amerikai-szovjet megállapodás nyélbeütése kormányzatának legfontosabb célkitűzései közé tartozik. Kijelentette, hogy az USA a közepes és a rövidebb hatótávolságú , nukleáris eszközök terén „globális egyensúlyt” akar elérni. Kívánatosnak tartaná, ha az összes közepes hatótávolságú rakétát felszámolnák, de belemegy abba, hogy egyelőre százszáz robbanótöltetet megtartsanak. Az elnök — washingtoni megfigyelők egybehangzó véleménye szerint — lényegében figyelmen kívül hagyta jó néhány politikusa és a katonai tanácsadója kifogásait, ellenvéleményét. Reagan Nyugat-Európához is fordult, ahol több szövetségese azt veti szemére, hogy ha „Európa nukleáris fegyverek nélkül maradna, akkor az amerikai atomernyő híján a nyugat-európai országok védtelenekké válnának .. .” A Fehér Ház ura emlékeztetett arra, hogy nemcsak nukleáris töltetű rakéták léteznek, s még aközepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről történő megegyezés után is több ezer nukleáris fegyvert hagyna a kontinens nyugati felén (és partjai közelében!) az USA. A gorbacsovi diplomác*cia rendkívüli rugalmassága, a rengeteg, fantáziadús javaslat láthatólag máris politikai és propagandaeredményekre vezet. A nyugati közvélemény az óceánon innen és túl döntő többséggel a megegyezésre szavaz. Csak a fegyverkezésben ténylegesen érdekeltek emelnek szót a megállapodási szándék ellen. A szovjet—amerikai megállapodás tervezete a reykjavíki Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó során, illetve Schultz külügyminiszter legutóbbi tárgyalásai nyomán kialakult elvi megegyezésen alapul. Amit a Szovjetunió javasol, az kompromisszumos jellegű. Figyelembe veszi az előző amerikai javaslatok egyes elemeit, így például különbséget tesz a hadrendbe állított, illetve még nem telepített rakéták között, emellett pedig a március 4-én előterjesztett amerikai tervezetnek az ellenőrzéssel kapcsolatos igényei iránt is több megértést tanúsít a szovjet diplomácia. Itt lehet persze megjegyezni azt, hogy az ellenőrzés kérdéscsoportja volt minden eddigi leszerelési és fegyverzetkorlátozási tárgyalás legkényesebb területe. Hiszen arról van szó, hogy a másik fél ellenőreinek lehetőséget kell adni: a fegyvergyárakban éppúgy, , mint a támaszpontokon, nézhessenek körül... Nemcsak a technikai lebonyolítás lehet szokatlan és körülményes, hanem bizonyos lélektani akadályozó tényezőket is le kell küzdeni ! Különben Genfben az egyik szovjet—amerikai tárgyalócsoport éppen az ellenőrzés kérdéseit vitatja meg, hol és hány helyszíni ellenőrző helyet jelöljenek ki, hogyan folyjék az ellenőrzés és így tovább. A szovjet tárgyalócsoport élére éppen most állították Vlagyimir Medvegyev vezérőrnagyot, akit az ellenőrzés kérdései régi szakértőjeként tartanak számon visszatérve az alapkérdésre: jelentkezik-e megegyezési készség Washingtonban, s ha igen, miért? Alighanem arra lehet alapozni az igenlő választ, hogy a fegyverkezés terheit most már az USA sem bírja! Illetve azt nem bírja, hogy egyszerre folytasson erőfeszítéseket a rakétafegyverkezésre, a hagyományos fegyverzet fejlesztésére és így tovább. Feltehető, hogy az amerikai kormányzat szelektálni, válogatni akar, s most már hajlandó például a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétafegyverkezésről lemondani. Éppen más erőfeszítések kedvéért... Viszont az bizonyos, hogy a leszerelés és fegyverzetkorlátozás kérdéskomplexumában még egy részmegállapodás is jelentős! Megéri, ha „csak” az úgynevezett „eurorakéták” dolgában jön is létre megegyezés! Van természetesen az amerikai szándékoknak sok egyéb motívuma is, kezdve a Ronald Reagan személyes becsvágyától, hogy tudniillik „a béke elnöke” címkével kerüljön be az amerikai történelemkönyvekbe, egészen addig, hogy növekszik világszerte és Amerika-szerte a tiltakozás az USA diktálta féktelen fegyverkezési hajsza ellen. Az amerikai egyházak is csatlakoznak Külpolitikai kommentárunk A rövid hét , a különböző tőmozgalmak akcióihoz döntő itt az, hogy a katonai kiok 250- 300 milliárd típos térné az USA a költségvetésére egy nagyobb súllyal nehéz Évente vagy 150 írdos a költségvetési vít, amit államkölcsönkiyek kiadásával, vág ki tudja? — a balés működtetésével a kormányzat. Az mindenképp rryl: a többi valutajenhez vagy márkák viszonyított értéke esökken. Az amerikaiság mutatói is nyugító módon alakulnak sajtó egyre többet lemaradásról a tecai versenyben! (Nime japán miniszter látogatása során arról van szó, hogy lehetne enyhíteni az az viszályon, amit a csúcstechnológia be, és az emiatt elható washingtoni pianista intézkedések a.) Az óceánok fia, legyen az atlantivágy a Cs óceán, mind többen kihiszik, vagy tt, hogy háború nem !Akkor miért fegyver! S ha nem szükséges fölösleges a fegyver hajszában résztakkor legfőbb ideje nezéssel annak végezni! PALFREF Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból: Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Szovjet vélemény a bécsi utótalálkozóról A tavaly novemberben kezdődött találkozó eddigi fordulóit értékelve a szovjet diplomata rámutat: a fordulók eredményei tükrözik, hogy az európaiak érdekeltek a helsinki folyamat továbbvitelében. A konferencia egyetlen felszólalója sem kérdőjelezte meg ennek jelentőségét, s még az Egyesült Államok sem lép fel nyíltan a helsinki záróokmány ellen, noha — enyhén szólva — nem tanúsít iránta lelkesedést. A bécsi utótalálkozón eddig 140 javaslatot terjesztettek elő, amelyek kiterjednek a záróokmány valamennyi tételére. Érlelődnek a feltételek ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés ügye új lendületet és dimenziókat kapjon. Kezdenek kialakulni a gazdasági, a humanitárius és az egyéb irányú együttműködés fejlesztésének szélesebb távlatai. Az ösztönzés e tekintetben is Európa szocialista részéből indul ki, s a szovjet átalakítási politika ugyancsak előmozdítja az előrehaladást. A kérdés most az, hogy az európai államok képesek lesznek-e kihasználni a helsinki folyamat gazdagításának új lehetőségeit, vagy ezek megvalósítatlanul maradnak. Az utóbbi eshetőség sincs kizárva, amennyiben a nyugati partnerek nem változtatják meg eddigi politikai gondolkodásmódjukat — írja Jurij Kasler, majd a bécsi tárgyalások néhány erre utaló jelére hívja fel a figyelmet. Noha a szocialista országok több tucat javaslatot nyújtottak be az európai biztonság erősítéséről, többek között a stockholmi konferencia folytatásáról, a Nyugat e témakörben egyetlen indítvánnyal sem jelentkezett. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese a bécsi találkozón igyekszik mellőzni a biztonság és leszerelés ügyeit. A NATO mindeddig nem adott választ a Varsói Szerződés tagállamainak tavalyi budapesti felhívására, amely azt javasolta, hogy a 90-es évek elejére csökkentsék 25 százalékkal a két európai katonai-politikai szövetség haderejét és hagyományos fegyverzetét. A genfi tárgyalásokon azt bizonygatják, hogy az Egyesült Államok és NATO- partnerei nem vállalhatják A bécsi utókonferencia eddigi menete is bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország által kezdeményezett helsinki folyamat az európai és a világpolitika elválaszthatatlan részévé és kedvező tényezőjévé vált — állapítja meg a Pravda csütörtöki számában Jurij Kaslev, a tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Cikke abból az alkalomból jelent meg, hogy május 5-én az osztrák fővárosban a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselői megkezdik a konferencia harmadik szakaszát, az európai rakéták felszámolását a Varsói Szerződés szervezetének hagyományos katonai erőben mutatkozó „fölénye” miatt. Bécsben viszont nem bocsátkoznak tárgyalásokba e hagyományos erőről. De még ha feltételezzük is ilyen fölény létezését, vajon a közepes hatótávolságú és hadműveletiharcászati rakéták felszámolása, valamint a hagyományos fegyverzetnek a hadszíntér nukleáris eszközöket is magában foglaló csökkentése — mint azt a Szovjetunió javasolja — nem mérsékelné-e a katonai szembenállást, és nem növelné-e a biztonságot Európában? Hasonló a helyzet egy másik, megnövekedett fontosságú területen, az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok terén. Nem titok, hogy ez a kérdéskör sok éven át ellennék forrása volt a kelet-nugati viszonyban, de a szovetunióbeli átalakítás és emokratizálás új helyzeteteremtett. A Szovjetunió bécsi találkozón javaslatot ír arra, hogy hívjanak ösze Moszkvában konferenct, amelyen meg- tárgyalhatók a helsinki folyamatba részt vevő országok hormitárius ügyekben, való gyüttműködésének kérdéseit széles összefüggésben a emberi jogokkal, ezen bel az állampolgári, politikai, gazdasági-szociális és kultális jogokkal. És mi volt válasz? Először meglepett majd idegesség, alkotási kísérletek, próbálkozók különféle követelésekámasztására. Ebban is ignyilvánul az új gondolsogmód hiánya, az attól valfélelem, hogy a Nyugat „ütőkártyáját” elveszíti. Az idő azonban mégis változnak Nyugat-Európában — csak lassan és bátortalan már érvényesülni jd az új szemléletmód i Európa és a világ ügyeire vatkozóan. Bécsben mind szocialista, mind a kapitali országok egész sor fonto javaslatot tettek a i gazsági-kereskedelmi, műszaki-ormányos és környezetvédő együttműködés fejlésére. Ami az emberi jogot és a humanitárius kapatokat illeti, az ebben a tóban benyújtott nagy százjavaslat — nem számítva el maximalista, m megvalósítatlan NATO- indítvány« — alapul szolgálhatalánosan elfogadhatóállapodásokhoz — írja ki, majd hangsúlyozza: ami találkozó a megállapok kidolgozásának, azzegező okmány elkészítése felelősségteljes szakra lép. Ezért különösen vntás, hogy a nyugati se közeledjenek a szocialis országai által tanúsított gondolkodásmódhoz. és közeledés nélkül nehezeptelhető el a jövő Eurója béke és az együttműlsEurópája. PÉNTEK, Sajus.