Csongrád Megyei Hírlap, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJA», EGYESÜLJETEK! B TjtXfi :mik­Tk­rVin vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tegnap délelőtt Felavatták a szegedi rádióstúdiót Magyar Rádió, Szeged. Mától kezdi meg működését, s köszönti így a hallgatókat a Magyar Rádió szegedi stú­diója, amelynek avató ün­nepségét tegnap délelőtt tartották Szegeden, a Ta­nácsköztársaság útján levő, gyönyörűen felújított és be­rendezett épületben. Először hangzott fel a szignál, mely mától, a reggel 5 óra 30-tól 8 óráig tartó adásidőben jel­zi, hogy az Alföldi Hírmon­dó szól, valamint Bács-Kis­­kun, Békés és Csongrád me­gyékből következnek hírek, információk A szignál tegnap az ün­nepség résztvevőit köszön­tötte Ezt tette Hárs István, a Magyar Rádió elnöke is az­zal az örömteli hírrel, hogy a szegedi stúdióval együtt immáron hat a vidéki rádió­stúdiók száma. Köszöntötte mindazokat, akik eljöttek az ünnepségre, köztük Szabó Miklóst, a Békés megyei pártbizottság első titkárát, Pápai Józsefet, a megyei ta­nács elnökét, valamint Bács megye képviselőit, azon vál­lalatok vezetőit, amelyek a stúdió épületének felújítá­sán dolgoztak Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke avatóbeszédében szólt arról, hogy társadalmunk, benne a tömegkommunikáció is, a reformok idejét éli, egy új kibontakozás felé halad A szocialista közgondolkodás erősítése, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése iránti igény egyre több he­lyi döntést követel, és meg­követeli a helyi információs igények mind teljesebb ki­elégítését. Sürgető szükség­­szerűség, hogy a vélemény­nyilvánítás, a társadalmi párbeszéd színhelyei, a tö­megkommunikációs fórumok minél közelebb kerüljenek az élethez, a történések szín­helyeihez A Magyar Rádió­nak rendkívüli hitele van hallgatósága körében A sze­gedi rádiósok tovább növel­hetik ezt a bizalmat. Szű­­­kebb hazájukra jellemző műsorokat készíteni, a helyi dolgokban is megtalálni az általános érvényűt, egységes szellemben dolgozni, társa­dalmi és politikai céljaink, szándékaink szellemében — ezt várják tőlük a hallgatók szűkebb pátriájukban A szegedi stúdió nagy le­hetősége, hogy felmutassa a dél-alföldi megyék jelentős kincseit, hogy — ha szerény mértékben is — hirdetője le­gyen az itteni tudományos, kulturális, művészeti, embe­ri vállalkozásoknak. Felada­ta, hogy gondosan kövesse a térség változásait, jelzéseket adjon, neveljen a társadalmi fegyelemre, a magasabb munkakultúrára, az igénye­sebb életvitelre. Legyen he­lyi motorja a kibontakozás gazdasági-társadalmi prog­ramjának. E stúdiónak szolgálnia kell azokat, akik román, vagy szlovák szóval tájékozódnak ma is a legjobban szűkebb és tágabb világukban: be kell mutatnia az ezen a vidéken élő nemzetiségiek életét, tá­mogatnia kell anyanyelvi és kulturális identitásuk őr­zését, fórumot kell biztosí­tania nemzetiségi közössége­inknek Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára többek között a következő gondolatokkal köszöntötte a stúdiót és munkatársait: a stúdió a rádiózásban vala­mi újnak a kezdetét, ugyan­akkor nekünk, a Szegeden, a Csongrád megyében élőknek egy korszak lezárását is je­lenti. A tömegkommunikáci­ós hálózat vált teljessé, ha nem is véglegessé. A szegedi rádióstúdió már felavatása előtt elkezdte önálló életét A szerkesztőség működésé­nek eddigi rövid időszaka alatt jó kapcsolatot épített ki a helyi politikai, társadal­mi és állami szervekkel, a lapok szerkesztőségeivel, a művészeti alkotóműhelyek­kel.. A jövő — a hallgatókkal, a közönséggel való kapcsolat — építése még előttük áll A politika számára külö­nösen fontos, hogy a stúdió tájékoztató munkája, köz­hasznú információi és ri­portjai szocialista valósá­gunkat körültekintően mu­tassák be. Sokat várunk a rádió szegedi stúdiójától. Bí­zunk abban, hogy működése tovább erősíti a dél-alföldi régió megyéinek kapcsola­tát, egymás jobb megismeré­sét, a tapasztalatok kölcsö­nös cseréjét, az együttmű­ködést. Mindhárom megyé­ben jelentős számú nemze­tiségi lakos él, a stúdió adá­sai hozzájuk is szólnak majd. A technikai lehetőségek pe­dig adottak ahhoz, hogy az adásokat bizonyos távolsá­gon belül, az országhatáron túl is hallgathassák. A nemzetiszínű szalag át­vágása helyett — stílszerűen — magnószalagon köszöntöt­te az ünnepség résztvevőit Várkonyi Balázs, a stúdió vezetője. Majd művészek, főszerkesztők, tanácsi veze­tők, nemzetiségiek képvise­lői, az utca emberei — mától már a szegedi rádió hallga­tói talán — válaszát közvetí­tette a magnószalag arra a kérdésre, mit várnak a sze­gedi stúdiótól Ki-ki foglal­kozása és igénye szerint partneri kapcsolatot, ver­senytársat társat, sok-sok információt, szépet, igazat, bölcs szavakat, nemzetiségi műsort, jó ügyek szolgálatát. Hárs István pedig köszö­netet mondott mindazoknak, akik segítették a szegedi stúdió létrehozását. A Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozói kö­zül Kovács Ferenc, Molnár Mihály, Prágai János, Szű­cs Ferenc és Váti Sándor, a Dél-magyarországi , Tervező Vállalat dolgozói közül Ben­­csik Pál, Csépe László, Józsa Gusztáv, Nagy László, Sági József és Szanka Károly vet­te át a Kiváló Munkáért ki­tüntetést. A Magyar Rádió elnöke jutalomban részesí­tette a Magyar Rádió műsza­ki igazgatóságának hat mun­katársát: Berta Józsefet, Halmos Sándort, Kiss Gusz­távot, Papp Lajost, Somlai Miklóst és Szekér Istvánt is. K. Bányász Rezső avatóbeszédét mondja Szállórészlet. (Fotó Enyedi Zoltán) -----------------44. évfolyam, 153. szám ★ 1987. július 1., szerda ★ ára: 1,80 forint Szerkezetváltás, egyensúlyjavítás Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyű­lés ipari bizottsága. A kép­viselők az ipar 1987— 1990-es évekre szóló szerkezetátala­kítási és egyensúly-javítási programját vitatták meg. Az ülésen részt vettek az Orszá­gos Tervhivatal, az Okisz, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság képviselői is. Kapolyi László ipari mi­­niszter elmondotta: a prog­ram elkészítésében részt vesznek a gazdaságirányítás társszervezetei, valamint a vállalatok szakemberei is. A készülő program az ipar fej­lesztésének legfontosabb fel­adatául a szerkezetváltás erőteljes gyorsítását, a vál­lalatok exportképességének jelentős javítását határozza meg, módosítva a kitermelő- és a feldolgozóipar között eddig kialakult arányokat. Úgy számolnak, hogy a fel­dolgozóipar műszaki meg­újítása, versenyképességének javítása révén mérséklődik a gazdaság anyag- és ener­giaszükséglete, s így lehető­vé válik a kitermelőiparban az elavult módon, gazdaság­talanul folyó termelés meg­szüntetése. Elsősorban azokon a terü­leteken lehet gyorsabb a fej­lődés, ahol piacképes gyárt­mányokat állítanak elő. Eb­be a kategóriába tartozik a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari gépgyártás, a szerszám­­gépgyártás, a közlekedésiesz­­köz-ipar, a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, a mű­szeripar, a gyógyszeripar, a gumiipar, a műanyagfeldol­gozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, vala­mint a konfekcióipar termé­keinek jelentős része. Elen­gedhetetlen a nem jövedel­mező tevékenységek határo­zott visszafejlesztése. A szén­­bányászatban és a vaskohá­szatban már megkezdődött a szerkezetátalakítás. A gép­iparban tervbe vették né­hány gazdaságtalanul műkö­dő — energetikai és vegy­ipari gépgyártással, valamint mezőgép- és élelmiszer-ipari gépgyártással foglalkozó — gyáregység, telephely meg­szüntetését. Több elavult ter­mék — daruk, lemezmeg­munkáló gépek, szivattyúk, egyes szerszámgépek — gyártását is beszüntetik A vegyiparban is erőteljessé válik a szerkezetátalakítás Leállítják a Budapesti Ve­gyiművek kénsavüzemét, a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat hidroszulfát-üzemét Megszüntetik a Villamosszi­­getelő és Műanyaggyárban a rétegelt lemezgyártást, a Taurusnál a kerékpártömlök előállítását, és fokozatosan csökkentik a diagonális ab­roncsok gyártását. Sor kerül 170-féle gyógyszer és 120-fé­­le kozmetikai, háztartás­vegyipari termék gyártásá­nak a leállítására is. Az ipar közép- és hosszú távú fejlesztéséhez elsősor­ban a ráfordítások csökken­tésével, a költségszerkezet javításával lehet biztosítani az eszközöket. Emellett nő a külföldi működő tőke bevo­násának szerepe, és a lakos­sági pénzeszközök felhaszná­lása is. Az ipar irányítói ar­ra törekednek, hogy a hitel­források odaítélése össz­hangba kerüljön a program­ban megfogalmazott célok­kal. Ennek érdekében a ban­kokkal egyeztetett, vállalko­zást segítő hitelezési politika kialakítására törekednek Azzal is számolnak, hogy a kiemelten fejlesztendő terü­leteken részvénytársaságok jönnek létre. Az ipari miniszter szóbeli kiegészítőjét élénk vita kö­vette. Több képviselő szor­galmazta, hogy a program kidolgozása során a jelelegi­­nél részletesebben foglalkoz­zanak a szerkezetátalakítás gyorsításához szükséges esz­közök biztosításával. A fel­szólalók hangsúlyozták: az ipar a népgazdaság fejlődé­se szempontjából meghatáro­zó ágazat, jövője döntő a gazdasági egyensúly javítása, az életszínvonal-politikai cé­lok elérése szempontjából. Éppen ezért indítványozták: az ipari bizottság javasolja a Parlamentnek az ipar szer­kezetátalakítási feladatainak kormányprogrammá nyilvá­nítását. Hírek a megyéből Középpontban a család Mártélyra július 6-tól 11-ig rendezi meg a megyei művelődési központ és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat a családi szabad­idős tábort, amelynek ke­retében a különböző közö­sen végzett tevékenység ürügyén (munka, játék, szórakozás) beszélgetnek a résztvevők a családon be­lüli kapcsolatokról, házas­társi, szülő-gyermek-testvér viszonyról, a családokban meglévő (vagy hiányzó) ér­tékekről, normákról, csalá­di szokásokról, hagyomá­nyokról . Grafikai művésztelep kiállítása Makón vasárnap délután 4 órakor kerül sor a Pro Urbe díjjal kitüntetett Grafikai művésztelep '86 kiállításának megnyitására. A tárlatot — melynek a József Attila Múzeum ad otthont — Rákos Istvánné, a megyei tanács vb műve­lődési osztályának vezetője nyitja meg. Sor kerül az alkotói díjak átadására is. A kiállítás augusztus 3-ig tart nyitva Tanácsi támogatás A héten kezdődött Vá­sárhelyen a tanácsi vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön iránti igények elbírálása. A szakemberek mintegy száz helyre mentek el ismét, hogy felmérjék a kérelme­zők szociális helyzetét. A régebbi kölcsönök segítsé­gével már megkezdődött a Hodtóban épült OTP-s la­kások eladása Ifiképző tábor A Csongrád megyei úttö­rőelnökség és az ifjú vezetői szakbizottság ifiképző tá­bort szervez Szegeden augusztus 3-tól KHg Azok jelentkezését várják, akik szeretnének részt venni volt úttörőcsapatuk mun­kájában, kedvet éreznek ehhez a mozgalmi tevé­kenységhez. A jelenleg már dolgozó ifivezetőket is szí­vesen látják. Jelentkezési határidő július 13. Cím: Mártélyi úttörőtábor, Hor­váth Tibor, 6636. A levele­zőlapon a nevet és a pon­tos címet kell feltüntetni. Vakációzó kisiskolások A Vöröskereszt szentesi városi vezetősége második alkalommal szervezte meg tíz idén a nagycsaládosok gyermekeinek nyári tábo­rát. Július 1-jétől 5-ig 46 hátrányos szociális körül­mények között élő kisisko­lás vakációzhat Egerben. Élelmiszerbolt Algyőn A kulturáltabb kereske­delmi ellátás és kiszolgálás érdekében a Dél-Tisza Menti Áfész felújította Al­győn a 408-as számú élel­miszerboltot. A rekonstruk­ciós munkálatokra 2 millió 900 ezer forintot fordítot­tak. A 278 négyzetméter alapterületű üzletben ke­nyeret, péksüteményt, ház­tartási vegyi árut, hentes­árut, mirelit- és édesárut vásárolhatnak a fogyasztók. Az üzlet ünnepélyes meg­nyitására tegnap, kedden délelőtt került sor. Gömbvillám (?) Fábiánsebestyénben Feltételezhetően gömbvil­­lám pusztított szombat dél­után a fábiánsebestyéni belső dűlőben. A különös természeti jelenség Németh Györgyné tanyáját „láto­gatta meg” Lesöpörte a li­­banevelő épület tetejét, ko­moly anyagi károkat oko­zott, szerencsére azonban személyi sérülés nem tör­tént

Next