Csongrád Megyei Hírlap, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) csőlátó, a barátság szilárd szálai. Magyar részről ezért nagy hangsúlyt helyeznek a politikai, a gazdasági, a kulturális és az egyéb területeken folyó együttműködés elmélyítésére. Ezt szolgálják a két ország vezetőinek örvendetesen gyakori találkozói, mindenekelőtt a két testvérpárt főtitkárainak, Kádár Jánosnak és Gustáv Husáknak rendszeres, az együttműködés elmélyítésében meghatározó szerepet játszó megbeszélései. Grósz Károly szólt arról, hogy a Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt megnyilvánuló megújulási törekvések fontossá teszik egymás tapasztalatainak folyamatos tanulmányozását, az együttműködésben meglevő tartalékok feltárását a társadalmi élet minden területén. Még következetesebben kell törekedni az együttműködés elmélyítését gátló tényezők kiküszöbölésére. A gazdasági és a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlődése érdekében új módszerek, formák és eszközök alkalmazására, az érdekek hatékonyabb egyeztetésére van szükség. Erősíteni kell a vállalatok közvetlen, kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködését, s növelni kell a termelési kooperáció és a szakosodás szerepét. A közös feladatok megoldása, illetve az ehhez szükséges légkör biztosítása szempontjából növekvő szerepe van a társadalmi és a tömegkapcsolatoknak, a kulturális érintkezések elmélyítésének, a két országban élő nemzetiségek jó közérzete biztosításának, történelmi múltunk kölcsönös tiszteletének és a közös haladó hagyományok ápolásának. A Minisztertanács elnöke végezetül megelégedésének adott hangot, hogy a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben hazánk és Csehszlovákia azonos nézeteket vall, e kérdések megoldásában együtt munkálkodnak. Grósz Károly poharát emelte Magyarország és Csehszlovákia népeinek barátságára, a két testvérpárt, a két ország gyümölcsöző együttműködésére és fejlődésére. Lubomír Strougal válaszbeszédében mindenekelőtt a két szomszédos szocialista ország baráti kapcsolatainak jelentőségét emelte ki. Hangsúlyozta: — Barátságunkat kötelesek vagyunk ápolni, szélesíteni és megszilárdítani a szocialista alapelvek szellemében, amelyek helyes és korszerű értelmezése és társadalmi gyakorlata érdekében az utóbbi időben oly sok erőfeszítést teszünk. A megújulás igénye jellemzi a csehszlovák—magyar együttműködés formáit és tartalmát is; a mostani megbeszéléseknek is fő célja az új gondolkodás, az új gyakorlat meghonosítása a kétoldalú kapcsolatokban. E feladatok fogalmazódtak meg a két testvérpárt főtitkárának, Gustáv Husáknak és Kádár Jánosnak tavaly októberi találkozóján. A magas szintű találkozón egyetértettek abban, hogy a két ország példaszerű, dinamikus és sokoldalú együttműködése a legjobb hozzájárulás a szocializmus eszméinek valóra váltásához, a testvérországok közösségének általános felemelkedéséhez és a világbékéhez. A két ország kapcsolatrendszerét áttekintve a miniszterelnök aláhúzta, hogy az állami és a pártkapcsolatok a szocialista internacionalizmust példázzák. Számtalan bizonyítéka van a gazdasági és a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek kölcsönös együttműködésének csakúgy, mint a nemzeti kisebbségek kapcsolatainak. Sikeresen fejlődik a gazdaság, együttműködés is; növekszik a kereskedelmi forgalom, a kooperáció és a szakosítás aránya, s a Haldex vállalat esetében már a közös vállalkozásra is akad példa. Lubomír Strougal ezzel összefüggésben — az eddigi tapasztalatokra, a jószomszédságra, és a KGST- tagországok közösségének határozataira alapozva — dinamikusabb, gyorsabb ütemű előrelépést szorgalmazott a progresszív ágazatokban, a tudományban és a technikában, a közös vállalkozások területén. Országaink számára — amelyek a szocialista közösség nyugati peremén fekszenek — meghatározó jelentőségűek a kontinensünkön fennálló viszonyok. Ezért támogatunk minden pozitív lépést a genfi és a bécsi leszerelési tárgyalásokon, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai az egész világrész együttműködését szolgáló dokumentumok kidolgozására törekszenek. Úgy véljük, hogy az európai együttműködés ügyét jól szolgálhatnák a prágai gazdasági fórum összehívására és a humanitárius kérdésekkel foglalkozó moszkvai konferencia megrendezésére tett javaslatok is — mondta Lubomír Strougal, majd poharát emelte a Magyar Népköztársaság felvirágzására, a magyar nép sikereire és boldogulására, a Magyar Szocialista Munkáspárt forradalmi céljainak teljesülésére, a két állam barátságára és testvériségére. A délutáni plenáris, illetve partneri tárgyalásokat követően a csehszlovák kormányfő elutazott hazánkból. Ma életbe lép az új földtörvény A törvény jelentőségéről Fenyő György, MÉM-főosztályvezető Jászonyi Ferencnek, az MTI munkatársának elmondotta: a törvény tovább erősíti a földtulajdon és a földhasználat egységét, továbbá bővíti a gazdálkodó szervezetek rendelkezési jogát a termőföld felett. Elősegíti egyebek között a termőföld védelmét és hatékony hasznosítását. A föld nemzeti kincs — ezt hangsúlyozza a törvény szelleme, betűje — s a mezőgazdaság semmi mással nem pótolható legfontosabb termelőeszköze, ezért a termelésből való kivonása esetén térítést, úgynevezett földvédelmi járulékot kell majd fizetni. Ez is ösztönzi a területet felhasználókat arra, hogy minél kisebb és lehetőleg gyengébb minőségű földet vegyenek igénybe más célra. A földvédelmi járulék és a földdel nem a törvény előírásainak megfelelően gazdálkodókra kirótt bírság összege a Földvédelmi Alapba kerül. Ebből támogatjuk például azokat a nagyüzemeket, akik ismét művelésbe akarnak vonni korábban más célra fölhasznált területeket. A törvény a földeket — a korábbitól eltérően — rendeltetésszerűen csoportosítja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földhasználati és az ingatlanforgalmi szabályokkal. Továbbra is fönnmarad viszont a külterületi, a belterületi, illetve a zártkerti meghatározás. Az állami és a szövetkezeti földtulajdonra azonos szabályozás vonatkozik, így a két tulajdonforma között szabadabbá válik a földcsere is a 2-----------------------------A többéves előkészítő munka után és a társadalmi vitákon elhangzottak figyelembevételével — az Országgyűlés törvényalkotó munkája nyomán — szeptember 1-jén életbe lép az új földtörvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a földre vonatkozó szabályozást, ideértve az ingatlanok tulajdonszerzését is. földtulajdon átruházása. Ez összefüggésben van az önálló vállalati gazdálkodás elvével is, nevezetesen azzal, hogy a vállalati és a szövetkezeti szektor közötti földátadást, -cserét az arra jogosult testületek határozzák meg, hatósági jóváhagyás nélkül. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban az állami földek kezelőit az eddiginél nagyobb lehetőségekkel ruházza fel a törvény. A kezelői jognak a tulajdoni joghoz való közelítése bővíti az állami vállalatok döntési hatáskörét. A termelési biztonság növelése érdekében — amint a jogszabály kimondja — a kezelői jog megvonása esetén a föld kezelőjét méltányos kártalanítás illeti meg. Erre korábban nem volt lehetőség. A szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységét a törvény azzal is teljesebbé tesz, hogy lehetővé válik a mezőgazdasági téeszek számára a használatukban levő állami földek úgynevezett megváltása. Ez a lehetőség fennáll a tanácsi kezelésben levő állami földek szövetkezeti tulajdonba adásánál is, térítés ellenében. A törvény ezentúl nem teszi lehetővé telkek tartós használatba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartós használatba, és a telket beépítették, a korábban kifizetett használatba vételi díj ellenében a telket tulajdonba kapják, további illetékfizetési kötelezettség nélkül. Fontos része a törvénynek, az illetményföld használatát továbbra is fönntartja azzal, hogy az ebben részesíthetők körét a munkahelyi kollektívák határozhatják meg. Az illetményföld nagyságának felső határát 6 ezer négyzetméterben szabályozza. A háztáji földek tekintetében a törvény életbe lépése nem hoz változást. Ami a magánszemélyek ingatlan- és földtulajdonszerzését illet: változás lesz, hogy a földtulajdonszerzés családi alapon — hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz — történik. Családnak számítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabályozás ezzel azt kívánta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdonnal rendelkezők köre. Emellett a művelési ág kialakításában a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak, a hatósági beavatkozás lehetősége erősen szűkül. Ezzel azonban növekszik felelősségük is — mondotta befejezésül a főosztályvezető. KOMMENTÁRUNK Nem kell profi közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megjövendöljük: a Johannesburgból keltezett hét végi hír befolyásolja majd a világpiac aranyárait Vasárnap — hangzik a jelentés — végetért a Dél-afrikai Köztársaság történetének leghosszabb (pontosan háromhetes), és messze a legnagyobb (háromszázharmincezer embert érintő) tömegsztrájkja. Az első mérleg megvonása szerint „bejött a papírforma”. Egyik fél sem beszélhet kudarcról vagy diadalról, és inkább a kompromisszum a megfelelő kifejezés arra, ami végül is történt. Mitkövetelt a NUM, a bányászok szakszervezete, és mi valósult meg ebből? Harmincszázalékos fizetésemelést hangoztatott a három héttel ezelőtti vasárnapon kelt hivatalos (vagyis a szakszervezet által elfogadott) munkabeszüntetési felhívás, valamint még két határozott óhajt: a munkafeltételek Aranyigazság „radikális” megjavítását és a korábbinál „sokkal nagyobb” kártérítést a munkahelyi balesetek áldozatainak, illetve családtagjaiknak. Ezek a feltételek első pillanatra a világ bármely részén elképzelhetők lennének — de valóban csak első pillantásra. Mert a harmincszázalékos emelési követelés egyszerűen soknak, méghozzá irracionálisan soknak tűnik azoknak, akik nem tudják, hogy egy iszonyatosan nehéz munkát végző, három műszakban dolgozó dél-afrikai arany- vagy szénbányász éppen a harmadát kapja a hasonló munkát végző fehér osztályos társa fizetésének. Ami a második pontot, a munkakörülmények javítását illeti, egy nemzetközi statisztika szerint tavaly mintegy nyolcszáz (!) bányász vesztette életét Dél-Afrikában, és nagy bajok voltak a kártérítésekkel is. A mostani megállapodás lényege: 17—23 százalékos béremelés, a biztonsági követelmények megvizsgálása és a munkahelyi balesetek áldozatai ezentúl háromévi fizetésüknek megfelelő összeget hagyhatnak családjukra. Ramaphosa, a NUM főtitkára nem alaptalanul elégedett, nem kevés,amit apartheid-közegben elért. Ráadásul ez nemcsak gazdasági, hanem politikai siker is. Az export nyolcvan, és a devizabevétel ötven százaléka az aranybányászatból származik, és a sztrájkolók zöme ebben az ágazatban dolgozik. Ilyen körülmények között többszörösen igaz, hogy ez a monstresztrájk egyszerre volt gazdasági és politikai erőpróba — méghozzá olyan, amelyben a fekete többség ismét ízelítőt adott erejéből. HARMAT ENDRE 70. születésnapján Aczél György köszöntése Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatójának tiszteletére, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága hétfőn ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a titkárság tagjai, valamint Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte Aczél Györgyöt. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Aczél Györgyöt a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki hetvenedik születésnapja alkalmából, a szovjet—magyar barátság és együttműködés erősítésében és fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenységéért. London, Párizs, Berlin ,■ sötétbe borult ezen a napon. A lengyel határokat ötvenegy német hadosztály lépte át, majd befutott Hitlerekhez az angol—francia hadüzenet. Ezzel — csaknem fél évszázada, 1939. szeptember elsején — megkezdődött a második világháború. A lengyel állam összeomlásával a szovjet csapatok is elfoglalták a mai nyugat-belorusz és nyugat-ukrán területeiket. A nácikkal való összetűzés nélkül megtehették ezt: egy héttel azelőtt írták alá a Németország és a Szovjetunió közötti szerződést. Bár ez a megállapodás időleges nyugalmat, kétéves további felkészülési időt adott Moszkvának — kényszerű lépés volt. A Szovjetunió csak a nyugati hatalmakkal, Angliával és Franciaországgal akart tárgyalni; antifasiszta, Hitlerellenes front létrehozásán fáradozott, de Párizs és London akkor még nem mutatott erre hajlandóságot, így — elkerülendő a csapdát, hogy egyedül maradjon és magányosan keveredjen bele a Németország elleni háborúba — aláírta azt a szovjet —német meg nem támadási szerződést, amelyről mindkét fél tudta: időleges. S, amikor a nyugati hatalmak, a polgári demokráciák előtt világos lett, hogy a közös fő ellenség a nácizmus, létrejött — 1941-ben — az igazi szerződés, a szovjet—amerikai— brit antifasiszta koalíciós megegyezés. És legyőzték Hitlert. Csaknem öt évtized múltán égnek, szép fényesen a lámpák Párizsban is, Londonban is, Berlinben is, Moszkvában is. Valamennyi európai városban. Mi több, új energiaforrás táplálja őket: az atom. Aligha lehet ennél különb jelképet választani haszon és veszély, az ember választási lehetőségének bemutatására. Minden történelmi visszaemlékezés annyit ér, amenynyi tanulságot a mának nyújt. Nem szabad erőltetett párhuzamokat keresni, egészen más világban élünk most, mint akkor, de vanegy gondolat, amely éppen e régi lapok forgatásakor ötlik eszünkbe, s az akkori nyugati hatalmak akaromnemakarom húzódozásával függ össze. Emlékezzünk, egészen a katasztrófa bekövetkeztéig, sőt még egy ideig azután sem tudták rászánni És kialudták a lámpák magukat arra, hogy komolyan tárgyaljanak a Szovjetunióval. De vajon milyen mértékben és egyáltalán hasonlít-e az az állapot a maihoz? Hiszen ma élénk tárgyalások folynak, mi több, remény van a történelem első tényleges leszerelési megállapodásának az aláírására. Ez mind igaz. Nyilvánvaló azonban, hogy a mai nyugati hatalmak (külöböző irányító erőik) még mindig nem döntötték el: őszintén, hosszú távon és barátian együtt kívánnak-e működni, bizalmat építeni a kommunisták vezette országokkal, vagy sem. Akkor is volt veszély, ma is van. Akkoriban — tehát a négy évtizeddel ezelőtti időszakban — tizenkettő után egy percvel jött létre a fenntartások nélküli és tartós antifasiszta együttműködés — most még tizenkettő előtt vagyunk. De a Damoklész kardja itt lebeg a fejünk fölött: nincs náci hatalom, de van atomháborús fenyegetés, fegyverkezés, olyan bizalmatlanság, amely a másik félben ellenséget, rémképet lát (vagy rajzol), és az emberiség érdekeivel szöges ellentétben fenntartja sündisznó állásait. Megakadályozza, hogy a tényleges feladatoknak szenteljünk minden erőt: a jólét megteremtésének, környezetünk védelmének, az emberiség egészséges, fennmaradásának. Ha így tekintjük a helyzetet, akkor 1939. szeptember 1-je és 1987. szeptember 1-je összehasonlítása már egyáltalán nem látszik erőltetettnek: mindig idejében kell szövetkezni! Akkoriban, tehát azokban az időkben, amelyekre most emlékezünk, már csak valami ellen lehetett összefogni: a nekilendült fasiszta gőzhengerrel szemben. Ma szerencsére egy másik szótag: az „ért” érvényes: a békéért, a leszerelésért, a gazdasági és az emberi együttműködésért, az életre alkalmas környezet megteremtéséért. És ebben a mai szövetségben részt vehet mindenki — függetlenül attól, melyik oldalon álltak elődei öt évtizeddel ezelőtt. Érdemes tehát emlékezni, ezért nyilvánította a Béke Világtanács szeptember elsejét a békéért a fegyverkezési hajsza ellen folyó általános harc napjának. A lámpák égnek Európa ** fővárosaiban. Az államférfiak sokkal tudatosabban szemlélik a helyzetet, legtöbbjük világosabban lát, mint elődeik 1939-ben. Ez reményt ad arra, hogy e nap következő évfordulóin még biztatóbb sorokat írhatunk le, mint most. TATÁR IMRE Sikeres próba Az első jelentések szerint sikerrel próbálták ki a földön az amerikai űrrepülőgépek indításához használt szilárd hajtóanyagú segédrakéta első módosított példányát. Az Utah államban háromnapos késéssel megtartott próbánál nem mutatkozott hiba, de legalább kéthetes munka kell még ahhoz, hogy ez — a rakéta szétszerelése után — teljes bizonyossággal állapíthassák meg. A szakértők még legalább további három földi próbának akarják alávetni a kísérleti példányokat, mielőtt engedélyeznék, hogy ismét hasznosítsák azokat az űrrepülőgépeknél. Mint emlékezetes, a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját egy hasonló rakéta műszaki hibája okozta. A TAURUS GUMIGYÁR MAKÓI GYÁREGYSÉGE férfi és női munkavállalókat keres három műszakos, gépi betanított munkakör ellátására. Kereseti lehetőség: 5000—7000 Ft. ▲ Jelentkezni lehet: MAKÓ, RÁKOSI ÚT 3. KEDD, 1987. SZEPTEMBER 1.