Csongrád Megyei Hírlap, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! rSkk­ . p-t­­ I ......................... . AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA vásárhelyi kiadás A SZOT elnökségének állásfoglalása Ez év február 1 1­-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzé­tett állásfoglalás a beérke­zett információk szerint szév­­es körben alapvetően pozi­tív visszhangot váltott ki. A SZOT elnöksége ugyan­akkor tudja, hogy a szak­­szervezeti szervek munkájá­val szemben megerősödött a tagság jogos kritikája. En­nek a­­bírálatnak az indo­kait részben a mozgalom te­vékenységén kívüli okokban kell keresni. A szakszerve­zetek ismerik a tagság jo­gos igényeit és fáradoznak a legtöbb áldozatot hozó munkások és értelmiségiek, pályakezdők, nagycsaládo­sok, nyugdíjasok terheinek a könnyítésén, ha ennek anyagi feltételeit a stabili­záció nehézségeivel küzdő gazdaság nem is tudja biz­tosítani. Ez azonban számos terü­leten nem jár kielégítő eredménnyel, ezért teljes mértékig érthető, hogy tag­ságunk jelentős része kere­si érdekvédelmi-érdekképvi­seleti munkánk javításához a mainál jobb szervezeti ke­reteket, feltételeket és szá­mos területen változáso­kat sürget. A SZOT elnök­sége támogatja az egyes szakszervezeteken belüli erő­teljesebb szakmai-szakma­csoportos szerveződéseket, tagozatok, önálló szervezeti formák, keretek létrehozá­sát, illetve az erre irányuló szándékokat. Lehetségesnek tartja, hogy az egyes szak­mai-ágazati szakszervezetek keretében szerveződő tago­zatok, vagy más szervezeti formák egymással a szak­mai-ágazati kereteken túl­menő, szakmaközi érdekkép­viseleti kapcsolatokat léte­sítsenek. Az elnökség indokoltnak tartja, hogy az alapszer­veze­­teken belül is legyen lehető­ség az azonos érdekű cso­portok törekvéseinek szerve­zett kifejezésére. A legutóbbi időkben új je­lenségekkel is találkoztunk, és ez tette szükségessé a SZOT elnöksége állásfoglalá­sának megjelentetését. Egy szűk csoport a szakszerveze­tek egységének megbontásá­ra, a mozgalmon kívüli szer­vezetek létrehozására irá­nyuló szándékát fejezte ki. Egyes személyek, csopor­tok a kétségkívül fennálló problémákat — amelyek megoldása érdekében a szak­­szervezetek is több ízben felléptek — arra használják ki, hogy sanda politikai szándékoktól sem mentes megfontolásból a gazdaság, a politikai intézményrendszer működésében fellelhető vala­mennyi konfliktus miatt a szakszervezeteket ültessék a vádlottak padjára. A SZOT elnöksége mind a tagságtól, mind a közvéle­ménytől igényli munkájának tárgyilagos megítélését, bele­értve a jogos bírálatot is. Ugyanakkor határozottan visszautasítja az alaptalan hangulatkeltést, és elutasítja azok szándékát, akik a szak­­szervezeti mozgalommal szembenálló szervezetek lét­rehozására tesznek kísérle­tet. A SZOT elnökségének­­ meggyőződése, hogy a fenti é­v­ekben kifejtett álláspontját a tagság túlnyomó többsége támogatja. . Bemutató Szegeden Árubőség — kevés megrendeléssel Az ember lassan már a kirakatokat is csak lopva meri megnézni. Főként a kí­nált cikkek mellé odatett árcédulák miatt. Kétszer is meggondolja, ha felsőruhá­zati cikket vagy netán cipőt, csizmát akar vásárolni. A divatot naprakészen követni ma már csak keveseknek adatik meg. Azon kevesek pedig legfőképpen butikok­ból öltözködnek. Mit kínál a megye keres­kedelmének a Déllöviköz Kereskedelmi Vállalat sze­gedi lerakata? Ezt tekinthe­tik meg a tegnap, hétfőn kezdődött és öt napig tartó árubemutatón a szakembe­rek. A tavaszi,nyári kollek­cióból igen bőséges az áru­kínálat; a Röviköz raktárhá­zában 60 millió forint érté­kű árualappal várják a megrendelőket. Kötött felső­ruházatból, fehérneműkből, ingekt­ől, blúzokból, alsóru­házati cikkekből, felnőtt- és gyermekholmikból nagy a választék. Céljuk, hogy mindez az üzletekben is megtalálható legyen. Gondok az áru eladásával vannak. A Rövikör szívesebben rendel a háziipari, ipari szövetkeze­tektől, mert kisebb árszín­vonalon, alacsonyabb áron kínálják portékáikat. Kere­settek a szabadidőruhák, ezekből sokat lehet eladni. Igen szépek a kínált nyári férfiingek, amelyek egy ré­sze még csak mintadarab. Főként vietnami bérmunká­ban készülnek, és a Konsu­­mexen, valamint a Hunga­­rotexen keresztül hozzák forgalomba. Kevesebb a Fá­kon márkájú férfiing. Azok­nál a holmiknál, amelyeken a kereskedők, majd a vásár­lók a Sziulett márkavédje­­gyet látják, tudni kell, hogy garantált minőséget jelente­nek. A bemutatott cikkeken szereplő árak nagykereske­delmi árak. Erre még rájön a 25 százalékos áfa és egy bi­zonyos szorzókulcs. Nem kell túl sokat számolni ah­hoz, mibe kerül mindezek után egy férfiing, amelynek nagykereskedelmi ára 350 forint — egy bakfis úszó­­dresz 500, bikini 500, férfi úszónadrág 344, kamasz úszónadrág 296, vagy netán egy alsógatya 70 forintos „alapáron" —, mire a vá­sárlóhoz kerül. A bébihol­mikról nem is beszélve. Bi­zony „felköthetjük a nadrá­gunkat", ha megérkezik az igazi tavasz, kitör a nyár. A bemutatóteremben csak ízelítőjét kaphatják a meg­rendelők annak, ami a ha­talmas raktárban van. Az árukiadó-vezető megjegyez­te: — árubőség — kevés megrendeléssel. Ez a jelen­legi helyzet. Januárban — az üzletek feltöltése miatt — nagyon sok munkájuk volt. De lecsökkent a forgalom. Tavaly akkora volt a keres­let például pelenkából, hogy el kellett osztani. Most „le­szakadnak­” tőle a polcok. Keresett cikk még az ol­csóbb Foki fonal — ugyanis sokat, inkább megkötik az asszonyok maguk a gyerek­holmit­­, de ebből gyenge az ellátás. És ma már nem­csak a vásárló, a kereskedő is meggondolja mit vesz és milyen áron. A Röviköt szegedi leraka­ta az öt nap alatt legalább 20 millió forint értékű meg­rendelésre számít. Részlet az árubemutatóból. (Fotó: Schmidt Andrea) Napirenden: a bűnmegelőzés .Beszélgessünk az alko­holizmusról” összefoglaló címmel. Forgó Zsuzsa, a vá­rosi tanács vb-titkára elnök­letével, háromszor — egyen­ként 15 perces — referátum hangzott el tegnap Csongrá­­don, a bűnmegelőzési aktí­vaülésen. Tariné Barta Klá­ra, a Vöröskereszt városi titkára az alkohol okozta társadalmi problémákról, Hatvani Mária, a városi ta­nács vb osztályvezető-he­lyettese a hatósági beavat­kozás kezdeményezésével kapcsolatos tudnivalókról. Balog Imre, a városi rend­őrkapitányság vezetője a belügyminisztériumi szervek és a csongrádi rendőrkapi­tányság intézkedéseiről, azok végrehajtása során szerzett tapasztalatok tanulságairól tájékoztatta a résztvevőket. * Az elmúlt években talán semmi egyébről nem tanács­koztunk annyit, mint, a ma­gyar társadalmat okkal nyugtalanító betegség, az al­koholizmus terjedéséről. Az alkoholizmus okozta tragé­diák és gazdasági károk közismertek. A most el­hangzott tények, számada­tok, esetek csak további adalékok voltak, a hallgató­ságra mégis szuggesztíven hatottak. A legszomorúbb azonban a referátumok egy­bevágó, nagyon negatív konklúziója: számos terüle­ten sok-sok komoly intézke­dés történt az utóbbi évek- Aktívaülés Csongrádion­ ben, ám az alig kimutatható eredmény ezekkel semmi­képp nincs arányban, mert az intézkedéseket behatároló, lelassító vagy meggátló jog­szabályok a pozitív változást eleve nem garantálhatják. A bejelentéstől az intézkedé­sig, illetve az intézkedéstől annak megvalósulásáig, a cselekvésig oly hosszú az út, hogy a beavatkozás ezért rendszerint késő. (Húsz év alatt mindössze három bete­get sikerült a nagyfai intéz­ménybe bejuttatni Csong­­rádról. Egyikük a napokban érkezett haza — része­gen . ..) Az alkoholisták száma (az országban 400-500 ezer) nem csökken, sőt a nők körében növekszik. Az alkoholizmus­sal összefüggő halálesetek (az országban évente 3-3,5 ezer) és a széthullott csalá­dok, veszélyeztetett gyerme­kek száma, valamint az okozott gazdasági károk ér­téke évről évre nagyon ma­gas. Mi tehát a teendő? Az aktívaülés egyértelműen előtérbe helyezte a megelőző tevékenységet, hangsúlyoz­va, hogy ez össztársadalmi feladat, mindannyiónk min­dennapos feladata. Nem szabad szó nélkül elmenni az ilyen esetek mellett. Persze nem Nagyfa az egyedüli megoldás az intéz­kedések esetén sem. Csong­­rádon a Közlekedésbiztonsá­gi Tanács és a városi rend­őrkapitányság számos olyan intézkedést tett, amely ered­ményt hozott: csökkent a közúti balesetek száma. Nem árt tudni másutt sem, Csongrádon közismert: az ittas vezetőtől itt azonnal bevonják a jogosítványt. Vitában kevesen vettek részt, és inkább csak kiegé­szítették a referátumokat. Mayer János fiatal pedagó­gus az italfogyasztás kultú­rájáról szólva hiányolta, hogy nem tanítják Gulyás Katalin rendelőintézeti­ igaz­gatóhelyettes a tapasztala­tairól szólva megerősítetette, hogy a jogszabályokat kor­szerűsíteni kellene. Vincze Mária, a Hazafias Népfront városi titkára kifogásolta, hogy Csongrádon nincs spe­cialista pszichológus, aki az utókezelésekről gondoskod­hatna, pedig sokat segíthet­ne a megelőzésben is. Kifo­gásolta továbbá, hogy a szó­rakozóhelyek nem diktálják a kulturált magatartást, kocsmában például nem szégyen berúgni. Záróbeszédében Forgó Zsuzsa azt kérte, hogy a résztvevők a­­ Vöröskereszt akcióinak megértő fogadását segítsék elő a lakosság köré­ben. Z. K­. 45. évfolyam, ^ 51. szám ★ 1988. március 1., kedd ★ ára: 1 1,80 forint 's____________ Várkonyi Péter indiai tárgyalásai A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hét­főn Új-Delhiben fogadta Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök és San­­kar Dajal Sarma alelnök. Az udvariassági látogatáson je­len volt Oláh József, Ma­gyarország új-delhi nagykö­vete is. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvar Szingh külügyi ál­lamminiszterrel, majd szak­értők jelenlétében folytatták megbeszélésüket. A tárgya­lások egyik témakörét a két­oldalú kapcsolatok képezték: a két ország viszonyát vitás politikai ügyek nem terhe­lik, a figyelem tehát az együttműködésnek kölcsönös érdekeltségen nyugvó bőví­tésére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű szemé­lyi politikai érintkezések fo­lyamatosságát. Mindkét fél hangsúlyozott fontosságot tulajdonított a gazdasági­kereskedelmi együttműködés elmélyítésének, megelége­dettséggel állapítva meg, hogy tavaly a magyar—in­diai árucsereforgalom érté­ke átlépte a százmillió dol­láros szintet. Az érintett nemzetközi és regionális té­mák sorában szó volt az ál­talános biztonsági kérdések­ről, a kelet—nyugati vi­szonyrendszerről, az afga­nisztáni és a kambodzsai rendezéssel összefüggő fej­leményekről. Közösen osz­tott vélemény volt, hogy a regionális válsággócokat — amelyek megoldásában India aktív szerepet vállal — tár­gyalások útján kell elsimíta­ni. Az indiai fél tájékozta­tót adott a szomszéd orszá­gokhoz fűződő kapcsolatai­ról. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivata­lában felkereste Krisna Csandra Pant hadügyminisz­tert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hő­fokát jól jelzi, hogy a helyi sajtóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri lá­togatást. Például a kormány­zó Indiai Nemzeti Kong­resszus (I ) Párt lapja, a Na­tional Herald — ritka gesz­tusként — két teljes oldalas összeállítást közölt hazánk­ról vasárnapi számában. Jó néhány újság ismertette azt az interjút, amelyet Várko­­nyi Péter adott a PTI hír­­ügynökségnek, egy neves fo­lyóirat pedig méltató cikk­ben mutatta be Magyaror­szág nemzetközi tevékenysé­gét Gerberák a nőnapra­­ A Mindszenti Lenin Tsz kertészeti telepén piros, bordó, ciklámen­, fehér és sárga színekben pompáznak szálas vi­rágaik, a gerberák. A közelgő nőnapra felkészültek. Iga­zodva az ilyenkor szokásos többletigényekhez, mennyiséget növelő és minőséget javító, mesterséges beavatkozással, több bimbót hajtattak. (Fotó: Pintér József)

Next