Csongrád Megyei Hírlap, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . ünnepségek, kitüntetések Tegnap több helyen ke­rült ünnepségre sor hazánk felszabadulása, április 4. közelgő ünnepe alkalmából. A rendezvényeken megem­lékeztek az évfordulóról és kitüntetéseket adtak át a munkában élenjáróknak. ÚJSÁGÍRÓK KITÜNTETÉSE Hazánk felszabadulásá­nak 43. évfordulója alkal­mából csütörtökön a Par­lamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommu­nikáció dolgozóinak. Az ün­nepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, La­katos Ernő, az MSZMP agitációs és propaganda­osztályának vezetője, vala­mint az állami, a társadal­mi és a­­ tömegszervezetek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormány­­biztos köszöntötte a kitün­tetetteket és az ünnepség valamennyi részvevőjét. Majd átadta a kitüntetése­iket. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a Tv-híradó főszerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabad­ság rovatvezető-helyettese, Bürger Lajos, a Kelet-Ma­­gyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rá­dió politikai adások főszer­kesztőségének vezető szer­kesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosz­tályának vezetője, R. Szé­kely Julianna, az Új Tükör főmun­katársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újságírója. A tegnapi parlamenti ünnepségen vette át ki­tüntetését, a Munka Érdem­rend bronz fokozatát la­punk főmunkatársa, Szabó Róbert, illetve a Délma­­gyarország főszerkesztő­­helyettese, Szávay István. A Kiváló Munkáért kitün­tetést pedig a Szegedi Saj­tóház telefonközpont-keze­lője, Trabalka Istvánné kapta meg. VÁNDORZÁSZLÓ­ÁTADÁS MAKÓN Tegnap, csütörtökön dél­előtt rendezték meg Makón, a József Attila Művelődési Központ nagytermében azt az ünnepséget, amelyen a Makói Erdei Ferenc Keres­kedelmi Szakközépiskola KISZ-szervezete — 1973, 1982 és 1986 után immár negyedik alkalommal — át­vehette a KISZ Központi Bizottsága által adható legmagasabb kitüntetést, a Vörös Vándorzászlót. Egy­úttal sort kerítettek arra is, hogy a tanulóifjúság és a nevelőtestület megemlékez­zék hazájuk felszabadulásá­nak évfordulójáról. Pataki Ildikó iskolai KISZ-bizottsági titkár ün­nepi beszédét követően Be­­rényi Zsuzsanna, a megyei KISZ-bizottság titkára ad­ta át a zászlót a szakközép­­iskolásoknak. Keresztes Zoltán, a váro­si pártbizottság első titká­ra a megyei és a helyi párt­szervek nevében gratulált a­­kiváló KISZ-szervezetnek, majd Gyarmati András, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyúj­tott át négy tanulónak ki­tüntetést, a békemozgalom­ban mutatott aktivitásukért. Érdemes Társadalmi Mun­kás kitüntetést vehetett át Kacziba Györgyi, Marunák Ágnes és Tresnyák Ilona. Kiváló Társadalmi Munkás A jó munka elismerése kitüntetésben Makhándi Zsuzsanna részesült. A kitüntetések átvétele után az első osztályos ta­nulók KISZ-taggá avatásá­ra, az eskü letételére ke­rült sor. Az ünnepség az iskola színpadának hazánk felszabadulásának évfordu­lójára rendezett műsorával és a DIVSZ-induló hangjai­val zárult. TOVÁBBI ELISMERÉSEK Hazánk felszabadulásá­nak évfordulója alkalmá­ból számos makói és kör­nyékbeli KISZ-szervezet és aktivista kapott kitüntetést színvonalas közösségi mun­kájáért. A KISZ KB a Ki­váló KISZ-szervezet Zászló kitüntetést adományozta a József Attila Gimnázium KISZ-bizottságának és a Kossuth Tsz KISZ-alapszer­­vezetének. A KISZ KB di­csérő oklevelét kapta a vá­rosi kórház és rendelőinté­zet Hugonnai Vilma alap­szervezete, a Medicor ifjú­sági klub, a Kálvin utcai óvodaegység KISZ-alapszer­­vezete és a Taurus makói gyáregységének KISZ-alap­­szervezete. A KISZ Köz­ponti Bizottsága Kiváló If­júsági Vezető éremmel is­merte el Acsai Lajosné (Jó­zsef Attila Gimnázium) és Almási Pál (Lenin Tsz) munkáját. Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetés­ben Kissné Mágori Anikó, Panyor Istvánné, Szilvási Mária, Sárközi Irén, Ha­lász Andrea, Szilágyi Gyu­la és Medgyesi László ré­szesült. Pártbizottsága ülés Csanádpalotán A csanádpalotai nagyköz­ségi pártbizottság tegnap, csütörtökön délután ülésezett Antalné Agócs Mária titkár vezetésével. A testület jelentést vita­tott meg és fogadott el a tagkönyvcseréhez kapcsoló­dó beszélgetések, az összeg­ző taggyűlések politikai ta­pasztalatairól. Ezután pedig a beszámoló taggyűléseket értékelte a pártbizottság. Román vendégek megyénkben Felszabadulásunk 43. év­fordulója alkalmából szerdán este háromtagú pártdelegá­ció érkezett Szegedre romá­niai testvérmegyénkből. A megyei pártbizottság székhá­zában Szabó Sándor első tit­kár és a pártbizottság több vezető tisztségviselője teg­nap, csütörtökön reggel fo­gadta Eugen Florescut, az RKP Temes Megyei Bizott­ságának titkárát, a delegá­ció vezetőjét, Eleonora Vlai­­coni textilgyár-igazgató és Ioan Graure építőipari válla­lati párttitkárt. A kölcsönös, baráti üdvözléseket követő­en Szabó Sándor tájékoztat­ta vendégeinket megyénk gazdasági és politikai életé­ről, a pártmunkában aktuá­lis feladatainkról. Szó esett a tájékoztatóban arról is, hogy a Csongrád és Temes megyék közötti, régi keletű testvéri kapcsolatok tartal­masabbá tételét párt- és ta­nácsi szerveink mindennapi feladatnak tekintik. Eugen Florescu válaszában ugyan­csak beszélt a Temes megyé­ben élők munkájáról, sike­reiről, közelebbi és távolab­bi feladatairól. Egyetértett abban, hogy a két megye kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­ben számos területen van le­hetőség. Csongrád megyei látogatá­suk részeként a Temes me­gyei küldöttség tegnap dél­előtt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára kísére­tében látogatást tett a So­mogyi Könyvárban, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Délután a Magyar Kenderipari Tröszt újszegedi vállalatát keresték fel a ven­dégek, este pedig Schmidt József, a szegedi városi párt­­bizottság titkára kíséretében megtekintették a Szegedi Nemzeti Színház Cosi fan tutte előadását. Ma délelőtt Vásárhelyre látogatnak az RKP Temes Megyei Bizottságának képvi­selői, ahová elkíséri őket Bartha László, a megyei pártbizottság titkára. Felke­resik a városi pártbizottsá­got, ahol a város párt- és ta­nácsi vezetőivel folytatnak megbeszélést, majd a Csong­rád Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat munkájával, később pedig az Alföldi Ga­léria látnivalóival ismerked­nek. Kora délután Szeged Me­gyei Város Tanácsának szék­házában Székely Sándor vá­rosi pártbizottsági első titkár és Papp Gyula tanácselnök fogadja a testvérmegyei de­legációt, amely részt vesz a tanács dísztermében sorra kerülő április 4-i ünnepsé­gen. Megyénk vendégei szom­baton délelőtt Szegeden, a Belvárosi temetőben megko­szorúzzák a román hősök emlékművét. Az ünnepi ak­tust követően megismerked­hetnek a Szegedi Szabadtéri Játékok helyszínével és a Dóm téri panteonnal. Megbeszélés a megyei pártbizottságon. (Fotó: Pintér József) 45. évfolyam, 78. szám ★ 1988. április 1., péntek ★ ára: 1,80 forint ..... ■ Feloldott árbejelentési kötelezettség Április 1-jétől, mint isme­retes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbeje­lentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról kért tájékoz­tatást Szikszay Béla állam­titkártól, az Országos Árhi­vatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt ér­vényben az árváltozások ha­tósági teljes körű bejelenté­si kötelezettsége. Ez semmi­képpen nem jelentett ársto­pot — mondotta az államtit­kár —, de a rendelet a ta­pasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a ter­melők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél enge­délyezett áremelést, így a színesfémekből készült la­kásszerelvényeknél, izzólám­páknál, mert a gyártók alap­anyagköltségei számottevő­en emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben ér­vényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbe­jelentési kötelezettség elren­delésének hatására sok más — minden valószínűség sze­rint egyébként indokolt —­ árnövekedést későbbre üte­meztek a vállalatok, így a közvéleményben többé-ke­­vésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinasze­rű áremelkedés kezdődik.­­ Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélye­sebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartásvegyipari alapanya­goknál fennmarad. Ez a be­jelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlt hetek­ben 50 vállalattal — zömé­ben fogyasztási cikkeket ter­melőkkel — folytatott kon­zultációkat, s e megbeszé­léssorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpoliti­kára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelke­déseket is részletekben, lép­csőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizá­rólag a nyereségpozíciók ja­vítását szolgálták volna, vagy annak alapján növel­ték volna a termékek fo­gyasztói árát, hogy beszállí­tó partnereik már előre anyagáremelést helyeztek ki­látásba. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott, ahol eddig mesterségesen vissza­tartották azt. A tapasztala­tok szerint azonban nem ér­ződik olyan túlfűtött árnöve­lési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 szá­zalékos árszínvonal-növeke­dés túllépésével fenyegetne — hangsúlyozta az államtit­kár. Mint ismeretes, a kor­mány a közelmúltban irány­elveket adott ki, önmérsék­letre szólítva fel a vállala­tokat az áremelések terüle­tén. Tapasztalható, hogy ezeket az intelmeket figye­lembe veszik, sok helyütt visszaléptek a tervezett ár­emeléstől. A legtöbben csak olyan áremeléseket hajtanak majd végre, amelyek elen­gedhetetlenek, hiszen a ter­melés során a beszállítók már növelték áraikat. Erő­södött a vállalatoknál az áralku szelleme, a termelők (Folytatás a 2. oldalon.) Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata__________ Tanácsülés Mindszenten Rangsorolt gazdálkodás lakossági segítséggel Mindszent Nagyközség Ta­nácsa Szécsi Ferenc elnök vezetésével tegnap délután ülést tartott. A testület tag­jai először beszámolót hall­gattak meg az elmúlt évi adótervek teljesítéséről, va­lamint az új adózási formák­kal kapcsolatos tennivalók­ról, majd az 1987. évi pénz­ügyi terv teljesítését vitatták meg. Ezt követően több, a tanács belső munkájával összefüggő előterjesztés ügyében született még dön­tés, illetve határozat. A tanácsi gazdálkodás több feltétele romlott 1987-ben. Az állami támogatások je­lentős csökkenése, valamint többfajta bevételi forrás szűkülése az előzetes tervek újragondolására kényszerí­­tették a nagyközség tanácsát, erőteljes rangsorolásra volt szükség a feladatok között. Előtérbe került a lakossági akarattal, érdekkel legin­kább találkozó fejlesztések ösztönzése, mint például az önerős gáz- és útépítés ese­tében. A nehezebb körülmé­nyek között is sikerült meg­őrizni az alapellátást nyújtó tanácsi intézmények ellátási színvonalát, sőt az egészség­ügy és művelődés területén bővítésekre is sor került: új tornatermek átadása, a sze­mészeti szakrendelés korsze­rűsítése stb. Teljes körű el­látást sikerült biztosítani a bölcsődéknél és óvodáknál, s már problémásabban, de el­látta feladatát a két iskolai napközi otthon is. Tanácsi szinten a bevételi terv a módosított előirány­zattal 97,3 százalékban telje­sült. Ez 66 millió 337 ezer fo­rint bevételt jelent, melyből 7 millió 943 ezer forint a ko­rábbi év pénzmaradványa. A teljesített bevételek 72,9 szá­zaléka állami hozzájárulás­ból, illetve a szabályozott bevételekből származik. Az érdekeltségi bevételek 14,5 százalékos részarányt képvi­selnek. Jelentős lemaradás történt a szabályozott bevé­telek közül a vállalatok, szö­vetkezetek városi-községi hozzájárulása és a béradó, valamint a földadó bevételi forrásainál, mivel a község­ben működő gazdálkodó szervek nyeresége, bérkifize­tése nem a tervezetteknek megfelelően alakult. A mű­ködési bevételeknél is 11 százalékos az elmaradás, mi­vel a gyermekintézmények kihasználtsága — főleg a ma­gas térítési díjak miatt — nem éri el a tervezettet. Az ár- és díjbevételeknél csak a művelődési ház ért el több­letet. 1987-ben is kiemelkedő társadalmi munkát végeztek a mindszenti lakosok. Ennek értéke 34 millió 902 ezer fo­rint, ami személyenként 4 ezer 332 forintot jelent. Végezetül megállapította a tanácsi testület, hogy az el­múlt évben csak visszafogot­tabb, rangsoroltabb gazdál­kodással sikerült a fizetőké­pességet és az intézményi el­látási szintet megtartani. Si­keres társadalmimunka-vég­­zéssel azonban több terüle­ten kiegyenlítődtek az állami pénzeszközök hiányából származó kiesések. O. F.

Next