Csongrád Megyei Hírlap, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszter­nek az 1987. évi költségve­tés végrehajtásával kap­csolatban tett képviselői észrevételekre adott vála­szával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth La­jos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Ká­rolyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesz­tett­ zárszámadás helyzetér­tékelése, irányvonala támo­gatást kapott. Több felszóla­ló hangsúlyozta, hogy mi­nőségi változást kell elér­nünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külke­reskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat, így például a költség­­vetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költség­­vetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azon­ban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvető­en ugyanis a jelenleg ész­­szerűtlenül kiterjedt támo­gatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktu­sával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adó­dó követelményeket minden­kinek a maga munkaterüle­tén el kell viselnie — hang­súlyozta. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspoliti­kánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság ja­vításával gyorsan nem ké­pesek előteremteni. Így, ha radikálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói ár­szint nem valósítható meg. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy hely­telen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizs­gálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alap­vetően eltér például a KGST-partnereink árrend­szereitől, így az áru- és gaz­dasági kapcsolatok beágya­zása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénz­ügyi áthidalásokkal valósít­ható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egy­idejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, te­hát a támogatások e szem­pontok figyelembevételével szeb­getik­ még. .. . . A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab­ban alkalmazzák a felszá­molási eljárást, és szigorít­ják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gaz­dálkodókkal szemben. Egyet­értett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteség­rendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hi­telt, ne bocsásson ki kötvé­nyeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azo­kat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számve­vőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásá­nak kimunkálására vonat­koztak. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jö­vedelemtermeléssel nincse­nek alátámasztva. Kijelen­tette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igénye­ket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegel­ni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgássza­badságot adunk, mert a ki­bontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenlegi­nél nagyobb összegeket ha­gyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tud­juk a tudományos műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben, és nem vál­lalhatunk garanciát a reál­érték megőrzésére az ellá­tások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet­­bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági mun­káért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többlet­­kiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testü­letek, a védelmi ágazatok ki­adásai az új helyzethez iga­zodnak, itt­ is érvényesüljön a takarékosság Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forint­tal. A pénzt pályázatok út­ján osztják el. Szeretnénk, ha az alapot vállalati pénz­eszközök, sőt, lakossági ado­mányok is bővítenék. 1989- től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felső­­oktatást mindenképpen ki­emelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetéseket le­vonni például a személyi jö­vedelemadó teljesítmény­visszatartó hatásáról. Leg­alább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parla­ment elé lehessen terjeszte­ni az adórendszer működé­sének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézago­kat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrek­cióját még idén a Parla­ment elé terjeszti. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányzati munkában nagyléptékű re­­formintézkedések kidolgo­zása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági tör­vény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló tör­vény tervezete; meg kíván­ják valósítani az egységes társadalombiztosítási járu­lékot; a támogatáspolitika több évre előretekintő irányvonalát a közeljövőben tárgyalják meg az állami szervek, a költségvetési re­form koncepciója lényegé­ben kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási re­form munkálatai folynak, döntés született abban a lé­nyeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépé­seinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrend­szer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon van­nak. Bejelentette azt is, hogy e sokrétű, szerteágazó munka kormányzati koordi­nálására különbizottság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erő­művel kapcsolatos képvise­lői felvetésekre is. Felolvas­ta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyű­lés elnökének, s amelyben a miniszter a k­ormány nevé­ben bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében —ala­pos előkészítés után — jel­­entést nyújtanak be az Or­szággyűlésnek. A Miniszter­­tanács felajánlja, hogy a ki­tűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő kép­viselőnek megteremti a hely­színi tájékozódás lehetőség­­ét. A kormán­y tehát nyi­tott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész ala­pos elemzésekkel megvéde­ni álláspontját az Ország-­Folytatás a­z oldalon.) A pénzügyminiszter válasza Szavaznak a T. Ház tagjai. (MTI-telefotó) K­ isz igényekhez igazítani a szakmunkásképzést Ülést tartott a megyei tanács Az nyilvánvaló, hogy halaszthatatlanul reform szüksé­geltetik a szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktató­nevelő munkájában is, s ez a reformigény ma m­ár a 24. órában ért. Ugyanakkor joggal vetődött fel a megyei ta­nács tegnapi ülésén Szegeden az a dilemma: hogyan lehet a megújítás konkrét feladatait meghatározni akkor, ami­kor a gazdasági megújulás még csak az első lépéseknél tart? A tanácsülés elé terjesztett beszámoló a szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkájáról — különös figyelemmel a műszaki fejlesztés igényeire —, va­lamint a további feladatokról élénk vitát váltott ki a ta­nácstagok körében. Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: kiemel­ten kell törődni a lányok pályaválasztási lehetőségeivel, valamint az igen nagy számú fiatal betanított munkássá képzésével. Visszatérve a bevezető gondolatra, Farkas Katalin (Szeged) adta közre aggodalmát a gazdaságban is meglevő értékzavar miatt, mondván, ilyen körülmények között ne­héz konkrét iskolai feladatokat, elvárásokat meghatározni. Szólt arról is, hogy hiányzik a megfelelő, korszerű techni­ka az iskolákból, a gépparkok, tanműhelyek állapota tra­gikus. Érdekes felvetése: a szakképzés és a gazdaság vi­szonyát tudományos kutatók elemezzék. Ezen javaslata be­került a beszámoló határozatába. Sági Mihályné (Puszta­szer) a mezőgazdasági dolgozók utánpótlásának gondjait tette szóvá. Gál László (Csongrád) pesszimista hangvételű hozzászólásában a gyakorlat oldaláról mondta el aggodal­mait, tapasztalatait. Az oktatásnak meg kellene előzni az olyan nagy változásokat, amilyeneket ma élünk, de leg­alább együtt haladni velük. Mi ezt most nem mondhatjuk el. Kevés anyagiakat fordítottunk az elmúlt négy évtized alatt az oktatásra, a szakemberképzésre. Példaként emlí­tette, hogy Csongrádon a tanműhely felújítása már elodáz­hatatlan, a diákok olyan gépen is tanulnak, amelyet 1961-ben nullára írtak. A modern gépeket csak elméletben ismerik. A nem megfelelő pályaválasztás és a tanulók ne­­veltségi szintje között szoros az összefüggés. A vállalato­kat pedig érdekeltté kell tenni abban, hogy nagyobb részt vállaljanak a szakemberképzésből. A tananyagban túlteng az elmélet, változtatásra szorul. Fér Wagner Péterné (Szentes) szerint lassú az oktatás­ügy reagálása a változtatási igényekre, a döntés is több évet vesz igénybe. Javasolta, ott szülessen meg a döntés, ahol végrehajtják a feladatot. Jó nevű iskolák muzeális taneszközökkel dolgoznak, az adóreform pedig azokat az iskolákat sújtja, amelyek termelőmunkát végeznek. Ezeket mentesíteni kellene az áfa alól. A személyi jöve­delemadó miatt óraadó tanárok lépnek vissza az oktatás­ból. Földesi Ferenc (Vásárhely) szerint a szakmunkásfiata­lok többségének általános neveltségi, műveltségi szintje felhívja a figyelmet a közismereti — főleg humán — tárgyak oktatási színvonalára. Az oktatási intézmény és a vállalat viszonyában ne legyen szegény rokon az iskola. Kérte, hogy a tervezett gépjavító bázis Vásárhelyre kerül­jön. Kapás Ferenc (megyei tanács) szorgalmazta a nem­zetközi színvonalhoz való közelítés feladatainak kidolgo­zását Az idegen nyelv oktatása fontos, de elég egyszerre egy, a két idegen nyelv egy időben történő tanítása ma még meghaladná az erőket. Boldizsár Gábor (a Művelődési Minisztérium főosztály­vezető-helyettese) szólt a gimnáziumi és a szakmunkás­­képzés közötti eltérő színvonalról, a tragikus méretet öltő pályaelhagyásról. Jónak ítélte meg a beszámolót, de hiányolta belőle az elhelyezkedési gondok, a műszaki fej­lesztés helyi feltételei, valamint a végzett tanulók felké­szültségi szintjének elemzését. Hantos Zoltán (Szeged) ja­vasolta, hogy a határozatban foglaltak egy részének vég­rehajtásában kapjon munkát a megyei tanács vb ipari osztálya is. Perjési László (Szeged) pedig arra tett javas­latot, készüljön felmérés a megyében: a végzettek közül hányan helyezkednek el szakmájukban. A testület beszámolót fogadott el a tervgazdasági bi­zottság munkájáról, s számos előterjesztés felől döntött. Némi vita után — ebben szót kért Szabó Mihály (Szeged), Perjési László, Ocskó Imre (Kistelek), Földesi Ferenc és Bódi György (Zsombó) — jóváhagyta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark továbbfejlesztéséhez szük­séges pénzügyi fedezet megteremtésére irányuló kötvény­­kibocsátási javaslatot. Személyi kérdésekről is döntöttek. A testület Csernus Ferencet — személyzeti és oktatási osz­tályvezetőt és Bérczi Gyulát — tervosztályvezetőt — sa­ját kérésükre, nyugdíjba vonulásuk miatt, felmentette tisztségük alól. Csernus Ferenc átvette az Április Negye­dike Érdemrendet. A tanácsülés a személyzeti és oktatási osztály élére Molnár Sándort, a terv- és munkaügyi osz­tály élére pedig Rantal Zoltánt nevezte ki július 1-jétől — a két osztályt a módosított ügyrend alapján összevonták. A szentesi városi tanács megyei tanácstagja korábban lemondott, a tegnapi testületi ülésen Ferwagner Péterné mandátumát erősítette meg a testület Szerető Bálintné (Csanytelek) interpellációjában kérte a Csanyteleki Általá­nos Iskola négy óvodai csoportjának meghagyását a jövő tanévre. Választ 15 napon belül kap. A testület Pápai József tanácselnök vezetésével tar­totta ülését. H.K. 45. évfolyam, 156. szám ★ 1988. július 1., péntek­i ára: 1­80 forint

Next