Csongrád Megyei Hírlap, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Választott a tanácstestület Csongrád megye tanácselnöke: Lehmann István Mint köztudott, december óta üres a Csongrád Megyei Tanács elnöki széke. Meg­oszlottak a vélemények ar­ról, hogy a közelgő tanács­­választásokig bölcs dolog-e betölteni ezt a tisztet, vagy elegendő ezen átmeneti idő­szakra az ügyintézéssel meg­bízni az általános elnökhe­lyettest, vagy éppen ügy­vezető elnököt választani? (Ez utóbbit egyébként a ma még hatályos tanácstörvény nem teszi lehetővé.) Végül is az a felelős döntés szü­letett, hogy a megyei ta­nács még e viszonylag rö­vid időszakra sem maradhat elnök nélkül. A Hazafias Népfront megyei elnöksége azonnal akcióba lépett, meg­szervezte a jelölés előkészí­tését, minden eddiginél de­mokratikusabb módszerek­kel. Sem ők, sem a pártbi­zottság nem állított jelöl­teket, csak a legérintetteb­­bek, a megyei tanácstagok, illetve a helyi közigazgatá­si apparátusok tisztségvise­lői. A demokratikus igye­kezet szépséghibája „mind­össze” annyi volt, hogy a megkérdezettek csak né­hány vezető tisztségviselő személyében tudtak gondol­kodni, mivel nem ismernek másokat. A megyei tanács­tagok bevallása szerint jó­formán egymást is alig is­merik — pedig négy éve ül­nek együtt a tanácstestület­ben. Végül is három név köré csoportosultak a javas­latok: Bódi György, Leh­mann István és Szabó G. László. Népfrontos javaslat­ra a jelöltek „korteskör­­úton” mutatkoztak be a me­gye városaiban, városi jogú nagyközségeiben. A tegnapi megyei tanács­ülés fő napirendi pontja már a választás volt. Előtte azonban számos kérdés, il­letve vélemény hangzott el a jelöltekkel kapcsolatban, mellettük, avagy ellenük. Többen hívták fel a figyel­met az elfogulatlan vá­lasztásra, hangsúlyozva olyan szempontokat, mint: a foly­tonosság megőrzése, a szak­mai alkalmasság, illetve rá­termettség kérdése, vagy mint Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára, a vb állásfoglalását idézve rá­mutatott: a stabilitás igé­nye, követelménye. A 81 megyei tanácstagból egyébként 73-an voltak je­len, ennyien járultak az ur­nákhoz. A szavazatok ösz­­szeszámlálása után a követ­kező eredmény született: a megyei tanács új elnöke 42 szavazattal Lehmann Ist­ván. (Bódi György 25, Szabó G. László pedig 6 szavaza­tot kapott.) A megválasz­tott elnöknek elsőként Gál Zoltán belügyminiszter-he­lyettes gratulált, tolmácsol­va a Minisztertanács, il­letve a Belügyminisztérium üdvözletét. Hangot adott an­nak a véleményének, hogy Csongrád megyében lezárult egy olyan időszak, mely számos negatívummal volt terhes. Persze az elismer­ten pozitív vonások mel­lett. Bízik abban, hogy most már csak a feladatok meg­oldására fordítódhat min­den alkotóenergia. A ko­rábbi hibákért a mechaniz­muson túl felelőssé tette a tanácstestületet is, mond­ván, tagjaiból sokszor hi­ányzott a civil kurázsi, a bátorság, szembeszállni rossz döntésekkel, etikailag kifogásolható ügyekkel. Mindehhez hozzátette, hogy a korábbi viszonyok sem kedveztek az előbb emlí­tettek érvényesüléséhez. Hangsúlyozta a megújulás szükségességét, de együtt a pozitív hagyományok, a jó értelemben vett folytonos­ság megőrzésével. Az el­nöki tisztségről úgy véle­kedett, hogy annak betöltő­je első legyen az egyenlők között, szakítva a korábbi tekintélyelvű, prezidenciális rendszerrel. A megválasz­tott tanácselnököt erre al­kalmasnak tartja. A me­gyei testület jövőbeni sze­repéről pedig úgy véleke­dett, hogy az ne irányító ha­tóság, hanem érdekközös­ség legyen. Olyan műhely, ahol a helyi önkormányzatok képviselői, az autonóm kül­döttek egyeztethetik érde­keiket. Végezetül az új tanácsel­nök lépett a mikrofonhoz (képünk), megköszönve a tanácstestület iránta tanúsí­tott bizalmát, majd hitet tett a felelősséggel vállalt tisztség legjobb tudása sze­rinti betöltésére. O. F. ------ 1­­­46. évfolyam 51. szám ★ 1989. március 1., szerda­i ára: 1­4,30 forint ) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága. A testület március 7-re összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság meg­vitatta az MSZMP cselekvé­si programjának terveze­tét. Megállapította, hogy ha­zánk történelmi forduló­ponthoz érkezett. A fel­emelkedés és a válságból való kitörés érdekében tár­sadalmunkban megegyezé­sen alapuló új, nemzeti ösz­­szefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét ki­­teljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gaz­dagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő prog­rampártként készüljön a so­ron következő választások­ra. A párt, jellegének meg­felelően, jövőjét a reform­­kommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemi­ség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szo­cializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Köz­ponti Bizottság soron kö­vetkező ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a Magyar Nép­hadsereg helyzetéről, és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kér­désekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politiká­ját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú­ távú feladatairól készített elő­terjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság ha­zánk államhatárának meg­bízható őrizetét, a határfor­galom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontossá­gúnak tartja. Kezdeménye­zi, hogy a kormány te­(Folytatás a 2. oldalon.) Párttestületi tanácskozás Csongrádon és Szentesen Tegnap délután ülést tar­tott az MSZMP Csongrád Városi Bizottsága. Elsőként elfogadta a testület — az el­hangzott módosító javasla­tokkal együtt — a pártbizott­ság, valamint a végrehajtó bizottság 1989. I. félévi mun­ka- és üléstervét. Sebők László, a városi pártbizott­ság titkára előterjesztésében tájékoztató hangzott el a vá­ros és térsége 1988. évi gaz­dasági tevékenységének ta­pasztalatairól, majd módosí­tották a városi pártbizottság hatásköri listáját. A testületi ülés további ré­szében — a várakozástól el­térően — nagy vita alakult ki a munkahelyi és a lakóte­rületi pártalapszervezetek szerepéről szóló helyi eszme­cserék tapasztalatairól. Fá­bián György első titkár a té­ma kapcsán elmondta, hogy az alapszervezeti viták a leg­több helyen néhány ember párbeszédére korlátozódtak, a tagság nagy részét nem ér­dekelte a kérdés. Tanulság a jövőre nézve: ezeknek a vi­táknak csak a lehetőségét kell megteremteni, és nem szükséges elvárni minden párttagtól, hogy részt vegyen ezekben. Ez az anyag az egy­szerű emberek számára ne­hezen érthető. A városban és a térségében a tagság megér­ti a létrejövő lakóterületi pártalapszervezetek jelentő­ségét. A munkahelyi alap­szervezetek tagjai azonban úgy gondolják, hogy ezáltal csökken az ottani pártmun­ka hatékonysága és a szerve­zettség. Úgy érzik továbbá: ha ők kivonulnak a munka­helyről, akkor más megy majd a helyükre. Többen ja­vasolták, hogy a körzeti és az üzemi alapszervezeteknek közös városi és lakóterületi politikát kell kialakítani egy­­egy konkrét feladat elvégzé­sére. Ehhez viszont nélkü­lözhetetlen a részletes tele­pülésfejlesztési program a körzetekben. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a pe­remkerületekben politikai klubjelleget ölthetne a moz­galmi munka. Legyenek a körzetek a terület politikai, közéleti és kulturális­ köz­pontjai. Felvetették, hogy a függetlenített pártmunkások, a tanácsapparátus tagjai, más szervezetek vezetői a lakókörzetben legyenek párt­tagok. A párt választási rendjé­vel kapcsolatban főként az hangzott el az alapszerveze­tekben, hogy alulról felfelé titkosan történjen. A Köz­ponti Bizottság a területi arányok figyelembevételével alakuljon meg. A vezetők két ciklusnál hosszabb ideig ne legyenek tisztségükben. Egyetlen pártfunkcionárius­nak se legyen semmilyen előjoga. A vitában véleményt nyil­vánított: id. Góg Mihály, He­gedűs Józsefné, Nagy Tiva­dar, Juhász Tibor, Baksa Rudolf, Bekuti István, Amb­rus József, Justin Imre, Se­bestyén István, Nagy Imre, Vincze Mária, Tóth Ferenc, Herczeg Mihály, Pleva Gyu­la, Koncz Béla, Thirring Ákos és Szatmári Emilné. Elhangzott olyan vélemény, hogy bizonyos párttisztségek betöltésére írjanak ki pályá­zatot. Akkor nem a szimpá­tia döntene a jelöltek meg­ítélésében. Többen elmond­ták, hogy az MSZMP egyelő­re ne vonuljon ki a munka­helyről. Ám ha kialakul a többpártrendszer, akkor a mozgalmi élet színtere igen­is a lakóterület legyen. A munkahelyen dolgozni kell, nem politizálni! Amennyiben a politikai munka a körze­tekbe helyeződik át, az otta­ni feladatok koordinálására már függetlenített vezetők kellenek. Csongrádon még nem érzékelhető, hogy más pártok is dörömbölnek az ajtón, így a kivonulás a gazdaságból még nem idő­szerű. A lakóterületen aktív mozgalmi életre van szükség ahhoz, hogy a munkahelyek párttagjai a körzeti alapszer­vezetet válasszák. Megren­dült az utóbbi időkben az idősebb párttagok bizalma. Hogy a lakóterületen ők is felsorakozzanak a tennivalók végrehajtására, vissza kell szerezni a bizalmukat. Ha a munkásoknak nem lesz lehe­tőségük az üzemekben politi­zálni, máshol aligha teszik ezt, mert nincsen rá idejük (Folytatás a 2. oldalon.) Mától város Mórahalom és Kistelek Jeles napot köszöntöttek tegnap Mórahalmon és Kisteleken, amiért is ün­nepi tanácsülést tartottak. Ezen az ülésen került sor e nagyközségek várossá nyil­vánítására. Mórahalmon, a Himnusz hangjai után Murányi György tanácselnök nyitot­ta meg az ülést és mondott beszédet, rövid áttekintést, adva a település történeté­ről, fejlődéséről, a lakosság összefogó munkájáról. Mi­ként azt az elnöki díszasztal mögötti felirat is hirdette, Széchenyit idézve: „Egynek minden nehéz, soknak sem­(Folytatás a 2. oldalon.) Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes Mórahalmon átadja a várossá nyilvánítás okmányát Murányi György tanácselnöknek Magyar—csehszlovák pénzügyi tárgyalások Villányi Miklós és Jan Stejskal pénzügyminiszter Bu­dapesten kedden megállapodást írt alá a magyar—cseh­szlovák idegenforgalom 1989. évi fizetőeszköz-ellátásáról. A megállapodás biztosítja a pénzügyi feltételeit a két ország közötti turizmus korlátozásmentes lebonyolításának. A tárgyalófelek véleményt cseréltek a KGST valutáris, pénzügyi mechanizmusának átalakításáról, és áttekintették a nemzetközi pénzügyi rendszer egyes kérdéseit. Jan Stejskalt fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes. A csehszlovák pénzügyminiszter kedden elutazott ha­zánkból.

Next