Csongrád Megyei Hírlap, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

VILAU PHALETAHJAI. EGYESÜLJETEK! CSON­GRÁD MEGYEI _____________ ./• • AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácskozott a SZOT Az írásos dokumentumok­hoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szó­beli kiegészítést. Hangsú­lyozta: az új alapo­kmánytól nem várható,­­hogy önma­gá­ban, felülről megoldja a szervezet belső konfliktusa­it. Elvárható viszont, hogy szilárd alapokat biztosítson a további működéshez, ah­hoz, hogy egyetlen szerve­zet se távolodjon el a szö­vetségtől, s ne gyengítse, hanem inkább erősítse a mozgalom szervezeti egysé­gét. Ez azért fontos, mert a mozgalom ereje tagsága tö­megességében, szervezeti egységében, tehát szövetség jellegében rejlik — mond­ta. Rámutatott, hogy az új alapokmány tervezete csu­pán a majdani országos szövetségre vonatkozó sza­bályokat tartalmazza. Ki­mondja, hogy a szakszerve­zetek egyetlen funkció tel­jesítését vállalják: a bérből és fizetésből élők érdekei­nek képviseletét és a szak­szervezeti tagok érdekeinek védelmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom politikai pártokból való függetlensé­ge, illetve a baloldali moz­galmak legjobb hagyomá­nyainak továbbvitele­­ mel­lett. A szövetségi rendszer fel­építéséről szólva kiemelte: ez országos szövetséget az országos szakmai, ágazati és rétegszervezetek, illetve országos szövetségek hez-Pénteken ülést tar­tott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának ter­vezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesztette a szak­­szervezetek eddigi alap­szabályát, hogy a tiszt­­újítások során megva­lósulhasson a mozga­lom szervezeti, tartalmi megújítása. A szakta­nács elé két vitaanyagot terjesztettek: a szak­­szervezetek országos tanácskozása által meg­bízott Alapokmányt Elő­készítő Bizottság terve­zetét és a SZOT elnök­ségének ennek alapján kidolgozott javaslatát­ hozják létre, s a jelenlegi el­gondolások szerint tagjai is csak ezek lehetnek. Az alap­okmány azt nem kívánja korlátozni, hogy milyen taglétszámú szervezetek csat­lakozhatnak az országos szö­vetséghez. Arra is felhívta a figyel­met, hogy bár az alapok­mány tervezete nem foglal­kozik a tagszervezetek struktúrájával, a mozgalom új szervezetének felépítését mégsem lehet a véletlenre, az esetlegességre bízni, mert ez káoszt, anarchiát okozna, kockáztatná a szakszerveze­ti mozgalom egységét. Erre vonatkozóan az országos ta­nácskozás döntései az irány­adóak, s azokat kell a vá­lasztási folyamatban érvé­nyesíteni. A SZOT titkára szerint tisztázni kell azokat a fo­galmakat, amelyeket ma ugyan sokan használnak, de sokféleképpen is értelmez­nek. Az egyik ilyen a kon­szenzus, azaz az egyezség elve, amely a szakszervezeti mozgalomban a kisebbség álláspontjának figyelembe­vételét is kell hogy jelentse. A mozgalom a jövőben csak néhány kérdésben kíván a többségi elv alapján dönte­ni. A mozgalom demokrati­zálódása fejeződik ki a SZOT elnökségének abban a javaslatában is, hogy az új szervezeti struktúrában a szakszervezetek vezető tes­tületeibe az egyenrangú tagszervezetek lehetőség szerint létszámarányosan delegálják majd képviselői­ket. A SZOT titkára javasolta, hogy a szaktanács a terveze­tet­­bocsássa tagsági vitára, amelynek alapján majd a szakszervezetek előreho­zott, rendkívüli kongresszu­sa dönt új alapokmányának elfogadásáról. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a javaslat ügyében döntés nem született, mert a tanácskozás időközben ha­tározatképtelenné vált. (A szerk.). Pártdokumentumok □ Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bi­zottságának e heti ülésén el­fogadott dokumentum a be­vezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentő­ségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának ki­alakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988 májusi orszá­gos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai re­formok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreha­tó változására azért van szükség, mert jelentős ered­ményeink, az ország moder­nizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy—másfél évtized során fokozatosan gazda­sági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánk­ban. Az 1956. és 1987. kö­zött alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kime­rítette tartalékait, sok vo­natkozásban hibásnak bizo­nyult. Az új helyzethez va­ló igazodás hiánya megtör­te az életviszonyok jelen­­tős javulásának két évti­zedes folyamatait, vissza­eséshez, ebből adódóan nö­vekvő társadalmi feszültsé­gekhez, a vezetéssel szem­beni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre köve­teli meg a gazdaság, a tár­sadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szé­lesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lása, pluralizálása. A való­ságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intéz­ményrendszerek átalakításá­hoz azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi in­tézkedések pedig nem vol­tak kielégítőek. A gazda­sági reform új stratégiájá­nak kidolgozása folyamat­ban van; a gazdaság sta­bilizálása, a szerkezeti vál­tás, a kibontakozás meg­alapozása hosszabb időt igé­nyel. Az állásfoglalás a továb­biakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tart­ja, hogy újabb kezdeménye­zésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az or­szág szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia ki­munkálását. Ennek a gaz­daság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelmé­nyeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ága­zatokban a közösségi, álla­mi tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazda­sági rendszeren kell alapul­nia.” A dokumentum ugyan­akkor leszögezi: a gazdasá­gi reformnak feltétele a po­litikai intézményrendszer át­alakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társada­lom működésének eddigi gyakorlata nem tudta meg­teremteni Magyarországon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifeje­ződhet, és képviseletet nyer­het. A pártértekezlet meg­fogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megte­remtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folya­matok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrend­­szer körülményeinek meg­változtatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus ha­talomgyakorlás a társada­lom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti de­mokrácia révén, a több­pártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdemé­nyezi, hogy ennek feltéte­lei létrejöjjenek és alkot­mányos garanciát kapja­nak” — szögezi le az állás­­foglalás, majd arra figyel­meztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi fo­lyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly tár­sadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódá­sa, ellenőrizhetetlenné vá­lása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos át­menetre, a politikai folya­matok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okoz­hat az események kierősza­kolt felgyorsítása, vagy mes­terséges fékezése. A társa­dalomban megjelent politi­kai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelős­ségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások (Folytatás a 2. oldalon.) A felszabadulási évforduló alkalmából: Ünnepségek, kitüntetések Hazánk felszabadulásának közelgő, 44. évfordulója al­kalmából több helyen tar­tottak már pénteken is ün­nepségeket megyénkben, ahol kitüntetések és más elismerések átadásával is méltányolták a politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. ösz­­szeállításunkban a tegnapi eseményekről számolunk be. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Szegeden, a megyei párt­­bizottságon tegnap megren­dezett ünnepségen Papliczky Pál, a pártbizottság munka­társa mondott ünnepi be­szédet, majd Vastagh Pál első titkár kitüntetéseket adott át A Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetésben részesült Reseterics Sándor­­né, Kiskundorozsma lakóte­rületi pártalapszervezeti tit­kár. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést vette át Eszenyi László, a Csongrád városi pártbizott­ság tagja és Weninger Ri­chard, a Szegedi Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben ré­szesült Balázs Gyula, a Ma­kó városi pártbizottság po­litikai munkatársa; Újvári Márta, a Szeged városi párt­­bizottság politikai munka­társa; Selley Ferenc, a Sze­gedi Gabonatermesztési Ku­tató Intézet pártalapszerve­zeti titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Domonkos László, a Szege­di Gyufagyár pártalapszer­­vezeti titkára; Megyesi Ist­ván, a Makó városi pártbi­zottság politikai munkatár­sa; Mózes Magdolna, a vá­sárhelyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet párt­alapszervezeti titkára; Sa­­rusi Kiss László, a szentesi postahivatal pártalapszerve­zeti titkára. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság Országos Elnök­sége a magyar—szovjet ba­rátság ápolása­­és erősítése érdekében kifejtett kiemel­kedő tevékenységéért a Tár­saság aranykoszorús jelvé­nyével tüntette ki Balogh Józsefet, a MÁV Szegedi Igazgatóság MSZBT-tagcso­­portjának ügyvezető elnö­két; Bokányi Dezsőnét, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanárát. Az arany­koszorús jelvényt Budapes­ten veszi át Garainé Csaná­di Mária, a megyei pártbi­zottság politikai munkatár­sa. A Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola MSZBT-tagcsoportja és ügy­vezető elnöke, Fábián Györgyné aranykoszorús plakettben részesül. JATE A szegedi József Attila Tu­dományegyetem dolgozói közül Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült Bics­­kei Dezsőné adjunktus, Er­dei Imre­­szakvezető tanár, Erdélyi Lajos docens, Fiam Sándor asztalos, Gellén Fe­renc­né ügyintéző, Kovács Anna programozó, Pintér Ferenc docens, Valaczkay László docens és Visy Csa­ba adjunktus. Miniszteri di­cséretet kapott Am­brusné Buliás Rózsa szakvezető ta­nár, Eperjesi Józsefné se­gédlaboráns, Katona István­né hivatalsegéd, Krémer Sándor tanársegéd, Lagdán­­né Szélpál Éva előadó, Mik­lós Józsefné anyagkezelő, Nahóczky Endréné techni­kus, Nádházi Pál gépkocsi­­vezető, Tóth János tanárse­géd és Tóth Sándor adjunk­tus. Kiváltó tanulmányi eredményéért a művelődési miniszter a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem ki­tüntetést adományozta Akó­­csiné Patkós Erzsébet mate­matika—fizika—számí­tástechnika szakos tanár­nak, és Kovács Judit jo­gásznak. Az egyetemi tanács Jó tanuló — jó sportoló címmel tüntette ki Gulyás László harmad- és Klivényi Gábor ötödéves hallgatókat, Hámori Attila negyedéves hallgató pedig jó tanuló , jó népművelő kitüntetést kapott A kitüntetéseket Csákány Béla, az egyetem rektora adta át a JATE ünnepsé­gén. TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA A szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán Szocia­lista Kultúráért kitüntetés­ben részesült Hézse Ferenc tanszékvezető főiskolai ta­nár, Gyetvai György do­cens és Szögi Istvánné ad­junktus. Kiváló Tanárjelölt lett Túras Géza negyedéves biológia—technika, Lipták Emília negyedéves ma­gyar—orosz, Fehér Ka­talin negyedéves magyar —orosz és Miilós Katalin negyedéves matematika— orosz szakos hallgató. A Jó tanuló — jó sportoló címek között első helyezést ért el Ajtony Krisztina másodéves orosz—testnevelés és Ra­­dóczi Tibor harmadéves ma­terma­ti­ka—tes­tnev­el­és szakos hallgató, második he­lyezést Torba Csilla ne­gyedéves földrajz—testne­velés és Tóth István har­madéves földrajz­—­testneve­lés szakos hallgató, harma­dik helyezést pedig Bagi Csilla negyedéves matema­tika—orosz és Nemes Nagy Tibor negyedéves földrajz— tesnevelés szakos hallgató. Ki­szöv Tegnap délután Szegeden, a Kiszöv székházában is el­ismerések átadására került sor. A Szövetkezeti Ipar Kivá­ló Dolgozója kitüntetést kap­tak: Szélpál László, a Sze­gedi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet csoportvezetője, Horváth István, az Apolló Cipőipari Szövetkezet szak­munkása, Szabó Istvánné, a Szegvári Háziipari Szövet­kezet elnöke, Kovács Ká­­rolyné, a Szegedi Háziipari Szövetkezet szövőnője, Pász­tor Péter, a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Kisszövetkezet szabásza, Kozma Kálmán, a Szegedi Építőipari Kisszö­vetkezet jogtanácsosa, Tóth Lajosné, a Hódmezővásár­helyi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet főkönyve­lője, Varga Béla, a Makói Vas- és Fémipari Szövetke­zet csoportvezetője, Hevesi Illésné, a Csongrádi Háziipa­ri Kisszövetkezet vezető meósa, Cseri Jánosné, a vá­sárhelyi Agyag- és Szilikát Kisszövetkezet főkönyvelője. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Kiss Jó­zsefné, a Makói Háziipari Kisszövetkezet gépi kötője. Budapesten, az Okisz szék­házában tegnap megtar­tott ünnepségen a megyei Kiszöv tagszövetkezeteinek dolgozói közül a Munka Ér­demrend kitüntetést kapták. (Folytatás a 2. oldalon.) ünnepség a megyei pártbizottságon, előtérben a kitüntetettek.(Fotó: Enyedi Zoltán) 46. évfolyam 77. szám ★ 1989. április 1., szombat ★ ára: 4,30 forint

Next