Cukoripar, 1955 (8 . évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Dr. Sedlmayr: A magyar cukorrépanemesítés hatás lokalizálásával és más kérdéssel foglalkoznak. Előzetes jelentésben az Acta Agronomica-ban már beszámoltam ezekről a kísérletekről és a stádiumos fejlődési elmélet gyakorlati alkalmazásáról a répanemesítésben. (13) b) A szelektív megtermékenyülésről szóló elmélet alapja a répa párostenyésztésének és heterózishatásának. Már 1938-ban megfigyeltem, hogy a cukor- és takarmányrépa közös elvirágzása esetén (más maghozótól térbelileg elkülönítve) az elméletileg várható 50%-nál több hibridet kapunk. A répa a genetikailag idegen pollent előnyben részesíti; ez a megfigyelés lehetővé teszi, hogy a fakultatív allogameta vulgaris fajnál tömegkasztrálás nélkül heterózisnemesítést alkalmazzunk. A szelektív megtermékenyülés ténye új világításban mutatja egyébként a családtenyésztés hatását, ahogyan ezt „A családtenyésztés kritikája“ című cikkemben kimutattam. (15) c) Vegetatív hibridek. Takarmányrépa (Rózsaszínű BETA), oltott cukorrépa (BETA C 242/53) magutódjai között hibridformákat találunk (9) a véletlen beporzás gondos kizárása ellenére, sőt a szokott dominancia viszonyok megfordulását is megfigyelhettük. d) Vegetatív szaporítás. A NOVOCZEK (8) által ajánlott, általa „asexuális módszerének nevezett vegetatív szaporítási módszer a nyugati cukorrépanemesítő üzemekben nem tudott elterjedni. Mazjumov tapasztalatai alapján továbbfejlesztettük ezt a módszert, mely érdekes elméleti (elöregedés, szövetek különneműsége) és gyakorlati kérdések (kiváló répák vegetatív fenntartása, különböző környezetben való nevelése, elszaporítása stb.) tanulmányozását és megoldását teszi lehetővé. A módszer alkalmazásáról Csapody Gyuláné számolt be. (3) e) Ontogenetikus vizsgálatokkal a ramonyi tanulmányút tapasztalatai alapján rendszeresen foglalkozunk, mert ezek mélyebb betekintést adnak egyes fajták és törzsek egyedfejlődési ritmusába, így pl. a poliploid cukor- és takarmányrépa levél- és gyökérfejlődésének összehasonlítása érdekes betekintést nyújt a poliploidok megváltozott anyagcsereritmusába. A poliploidok lassúbb fejlődése egy bizonyos átváltási pontig tart, melytől kezdve a fajtától és időjárástól függően— a tetraploidok asszimilatorikus hányadosa felülmúlja a kiinduló diploid fajtáét. Végül — anélkül, hogy ezzel kimeríteném a répával kapcsolatos módszertani vizsgálatokat — meg szeretném említeni a répa fnyári dugvány vetésével végzett kísérletek eredményeit. Liszenko T. D. nyári burgonyavetési kísérleteiből kiindulva megkíséreltük a cukorrépadugványok nyári vetését. Az eddigi kísérletek mutatják, hogy a későn vetett, látszólag éretlen (biológiailag fiatal) répák jobban telelnek a veremben, életrevalóbb magbokrokat és nagyobb magtermést adnak. Még meg kell várnunk, hogy az ilyen „nyári dugványok“ magtermése is életrevalóbb répákat, nagyobb és biztosabb termést ad-e. Az eddigi kísérletekről Bánlaki Sándor számolt be. (2) Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a répával végzett élettani kísérletek igen hasznos mélyebb betekintést adhatnak a répa biológiájába és a répaféléknél is alátámasztották a szovjet biológia néhány fontos tételét. A kísérleteket tovább folytatjuk. További feladatok: A magyar répanemesítés a BETA - 91 cukorrépa és a Rózsaszínű BETA takarmányrépa előállításával nem ért véget, hanem inkább csak kezdetét vette. Számtalan új feladat vár megoldásra, melyek közül csak néhányat szeretnék megemlíteni: 1. A rezisztencia tovább fokozása a nemesítési munka egyik legfontosabb feladata. Annál is inkább, mert egy új, eddig ismeretlen vírusbetegség, a sárgaság veszélyezteti a répavetéseket. (6) Ez a veszedelmes betegség Angliából kiindulva ma már egész Nyugat- és Közép-Európában elterjedt. Komoly károkat okozott az utolsó években különösen Nyugat- Németországban. A közvetlen védekezés lehetetlen, a betegséget terjesztő levéltetvek irtása, a maghozók elszigetelése rendkívül körülményes és költséges. Rezisztens, fajták nemesítése eddig nem sikerült, mert a kultúrrépák között nem találhatók ellenálló alakok. A rezisztens Beta patellarist pedig eddig nem sikerült a Beta vulgarissal keresztezni. A vad rokonfajok alapos tanulmányozása, új fajhibridek előállítása remélhetőleg lehetővé teszi virusrezisztens kultúrfajták előálló tárát. A távoli alakok keresztezése a Beta nemzetségben is beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtet, ha sikerül a fajhibridek sterilitását megfelelő módszerek alkalmazásával áthidalni. 2. Egymagvú gomolyok vetése 3Ö°/o munkamegtakarítást jelenthet az egyelésnél. Eddig nem sikerült Magyarországon egymagvú gomolyokkal rendelkező répamagbokrokat találnunk, amelyek ezt a tulajdonságot szilárdan örökítették volna. Az egymagvú Beta lomatogena és Beta patellarissal való hibridizáció egyelőre komoly nehézségekkel jár. A poliploidok között azonban találtunk túlnyomóan egymagvú gomolyokkal rendelkező törzseket, amelyek kiinduló anyagát képezhetik majd a monogerm répa nemesítésének. 3. A felmagzási hajlam csökkentése egyike a legégetőbb feladatoknak a magyar répanemesítésben. A magyar törzskönyvezett fajták (BETA - 91 és Rózsaszínű BETA takarmányrépa) ugyanis felmagzásra hajlamosabbak, mint a nyugati fajták. Ez normális években Magyarországon nem jelent ugyan hátrányt, egyes kivételes években, északi államokba való export esetén azonban a magyar fajták viszonylag erősebb elsőéves felmagzását okozhatja. A stádiumos fejlődési elmélet, a fény- és hőigények tanulmányozása és a répa jarovizálása kezünkbe adják a kulcsot a felmagzási hajlam csökkentéséhez. A poliploidok ezen a téren is értékes kiinduló anyagot szolgáltatnak a nemesítőnek. 4. Jól eltartható répa nemesítése. A növekvő cukorrépaterület, az emelkedő termések és az ezáltal mind hosszabbra nyúló kampány szükségessé teszik a répa tartósabb tárolását, a mai fajták eltarthatóságának javítását. Ramonai példa nyomán ezt elsősorban Botrytis cinereaval szemben ellenálló biotípusok kiválasztásával próbáljuk elérni. Bár a répa tárolása csak másodsorban nemesítési feladat, az, összehasonlító kísérletek mutatják, hogy a fajták eltarthatóságában meglepő különbségek vannak és így ez a feladat a további nemesítésben nem hanyagolható el.