Cukoripar, 1955 (8 . évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

Dr. Sedlmayr: A magyar cukorrépanemesítés hatás lokalizálásával és más kérdéssel foglalkoznak. Előzetes jelentésben az Acta Agronomica-ban már be­számoltam ezekről a kísérletekről és a stádiumos fej­lődési elmélet gyakorlati alkalmazásáról a répaneme­sítésben. (13) b) A szelektív megtermékenyülésről szóló elmélet alapja a répa párostenyésztésének és heterózishatásá­­nak. Már 1938-ban megfigyeltem, hogy a cukor- és takarmányrépa közös elvirágzása esetén (más mag­hozótól térbelileg elkülönítve) az elméletileg várható 50%-nál több hibridet kapunk. A répa a genetikailag idegen pollent előnyben részesíti; ez a megfigyelés lehetővé teszi, hogy a fakultatív allogam­­eta vulgaris fajnál tömegkasztrálás nélkül heterózisnemesítést al­kalmazzunk. A szelektív megtermékenyülés ténye új világításban mutatja egyébként a családtenyésztés hatását, ahogyan ezt „A családtenyésztés kritikája“ című cikkemben kimutattam. (15) c) Vegetatív hibridek. Takarmányrépa (Rózsa­színű BETA), oltott cukorrépa (BETA C 242/53) magutódjai között hibridformákat találunk (9) a vé­letlen beporzás gondos kizárása ellenére, sőt a szokott dominancia viszonyok megfordulását is megfigyel­hettük. d) Vegetatív szaporítás. A NOVOCZEK (8) által ajánlott, általa „asexuális módszerének nevezett vege­tatív szaporítási módszer a nyugati cukorrépaneme­sítő üzemekben nem tudott elterjedni. Mazjumov ta­pasztalatai alapján továbbfejlesztettük ezt a módszert, mely érdekes elméleti (elöregedés, szövetek külön­­neműsége) és gyakorlati kérdések (kiváló répák vege­tatív fenntartása, különböző környezetben való neve­lése, elszaporítása stb.) tanulmányozását és megoldá­sát teszi lehetővé. A módszer alkalmazásáról Csapody Gyuláné számolt be. (3) e) Onto­genetikus vizsgálatokkal a ramonyi ta­nulmányút tapasztalatai alapján rendszeresen foglal­kozunk, mert ezek mélyebb betekintést adnak egyes fajták és törzsek egyedfejlődési ritmusába, így pl. a poliploid cukor- és takarmányrépa levél- és gyökér­fejlődésének összehasonlítása érdekes betekintést nyújt a poliploidok megváltozott anyagcsereritmu­sába. A poliploidok lassúbb fejlődése egy bizonyos átváltási pontig tart, melytől kezdve a fajtától és időjárástól függően­­— a tetraploidok asszimilatorikus hányadosa felülmúlja a kiinduló diploid fajtáét. Végül — anélkül, hogy ezzel kimeríteném a ré­pával kapcsolatos módszertani vizsgálatokat — meg szeretném említeni a répa f­­nyári dugvány vetésével végzett kísérletek eredményeit. Liszenko T. D. nyári burgonyavetési kísérleteiből kiindulva megkíséreltük a cukorrépadug­ványok nyári vetését. Az eddigi kísérletek mutatják, hogy a későn vetett, látszólag éretlen (biológiailag fiatal) répák jobban telelnek a veremben, életrevalóbb magbokrokat és nagyobb magtermést adnak. Még meg kell várnunk, hogy az ilyen „nyári dugványok“ magtermése is életrevalóbb répákat, nagyobb és biz­tosabb termést ad-e. Az eddigi kísérletekről Bánlaki Sándor számolt be. (2) Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a répával végzett élettani kísérletek igen hasznos mélyebb be­tekintést adhatnak a répa biológiájába és a répafélék­nél is alátámasztották a szovjet biológia néhány fon­tos tételét. A kísérleteket tovább folytatjuk. További feladatok: A magyar répanemesítés a BETA - 91 cukorrépa és a Rózsaszínű BETA takarmányrépa előállításával nem ért véget, hanem inkább csak kezdetét vette. Számtalan új feladat vár megoldásra, melyek közül csak néhányat szeretnék megemlíteni: 1. A rezisztencia tovább fokozása a nemesítési munka egyik legfontosabb feladata. Annál is inkább, mert egy új, eddig ismeretlen vírusbetegség, a sárga­ság veszélyezteti a répavetéseket. (6) Ez a veszedel­mes betegség Angliából kiindulva ma már egész Nyugat- és Közép-Európában elterjedt. Komoly ká­rokat okozott az utolsó években különösen Nyugat- Németországban. A közvetlen védekezés lehetetlen, a betegséget terjesztő levéltetvek irtása, a maghozók el­szigetelése rendkívül körülm­ényes és költséges. Re­­zisztens, fajták nemesítése eddig nem sikerült, mert a kultúrrépák között nem találhatók ellenálló alakok. A rezisztens Beta patellarist pedig eddig nem sikerült a Beta vulgarissal keresztezni. A vad rokonfajok alapos tanulmányozása, új fajhibridek előállítása remélhető­leg lehetővé teszi virusrezisztens kultúrfajták előálló tárát. A távoli alakok keresztezése a Beta nemzetség­ben is beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtet, ha sike­rül a fajhibridek sterilitását megfelelő módszerek al­kalmazásával áthidalni. 2. Egymagvú gomolyok vetése 3Ö°/o munkameg­takarítást jelenthet az egyelésnél. Eddig nem sikerült Magyarországon egymagvú gomolyokkal rendelkező répamagbokrokat találnunk, amelyek ezt a tulajdon­ságot szilárdan örökítették volna. Az egymagvú Beta lomatogena és Beta patellarissal való hibridizáció egyelőre komoly nehézségekkel jár. A poliploidok kö­zött azonban találtunk túlnyomóan egymagvú gomo­lyokkal rendelkező törzseket, amelyek kiinduló anya­gát képezhetik majd a monogerm répa nemesítésének. 3. A felmagzási hajlam csökkentése egyike a leg­égetőbb feladatoknak a magyar répanemesítésben. A magyar törzskönyvezett fajták (BETA - 91 és Rózsa­színű BETA takarmányrépa) ugyanis felmagzásra hajlamosabbak, mint a nyugati fajták. Ez normális években Magyarországon nem jelent ugyan hátrányt, egyes kivételes években, északi államokba való export esetén azonban a magyar fajták viszonylag erősebb elsőéves felmagzását okozhatja. A stádiumos fejlődési elmélet, a fény- és hőigények tanulmányozása és a répa jarovizálása kezünkbe adják a kulcsot a felmag­zási hajlam csökkentéséhez. A poliploidok ezen a té­ren is értékes kiinduló anyagot szolgáltatnak a neme­­sítőnek. 4. Jól eltartható répa nemesítése. A növekvő cu­korrépaterület, az emelkedő termések és az ezáltal mind hosszabbra nyúló kampány szükségessé teszik a répa tartósabb tárolását, a mai fajták eltarthatóságá­nak javítását. Ramonai példa nyomán ezt elsősorban Botrytis cinereaval szemben ellenálló biotípusok ki­választásával próbáljuk elérni. Bár a répa tárolása csak másodsorban nemesítési feladat, az, összehason­lító kísérletek mutatják, hogy a fajták eltarthatósá­gában meglepő különbségek vannak és így ez a fel­adat a további nemesítésben nem hanyagolható el.

Next