Cukoripar, 1970 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1970-01-01 / 1. szám

A GU­­A­RI­PAR ÉS A MAGYAR É­LE­L­M­E­Z­É­SIP­A­RI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK HAVI FOLYÓIRATA * 1970. JANUÁR-FEBRUÁR Ünnepi beszéd a Kaposvári Cukorgyár fennállásának 75. évfordulóján KAZARECZKI KÁLMÁN mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Kedves Elvtársak! A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése, személy szerint Dr. Dimény Imre minisz­ter elvtárs megbízásából és a magam nevében szeretettel üdvözlöm a 3/4 évszázada megalakí­tott Kaposvári Cukorgyár dolgozó kollektíváját és ezen a szép évfordulón megjelent kedves vendé­geket. A 75 éves kor tiszteletet parancsol az egyes em­ber életében is, mennyivel inkább egy gyár életé­ben, amely emberek ezreinek jelentette a mun­kát, a kenyérért folytatott küzdelmet, s egyben a harcot az emberibb életfeltételekért. Az a három emberöltő, amely ebben a gyárban megalapítása óta eltelt, magában foglalta országunk történelmi, társadalmi és gazdasági fejlődésének mindazon eredményét, keservét és küzdelmét, ami a klasz­­szikus kapitalista gazdálkodásból a monopol­­tőkés-fasiszta rendszeren át, a szocializmus építé­séig terjed. Ez a gyáralapítási jubileum önmagában is, minden emlékbeszédnél kifejezőbben jelképezi az emberi munka életet adó diadalát. Emlékműnél jobban szemlélteti a folytonos megújulást, a teremtő ember többet és jobbat akaró erőfeszíté­sének valóra válását. Minden ünnepi évfordulón önként kínálkozik a történelmi visszapillantás, rövid áttekintése annak az útnak, amelyen az ünnepelt végighaladt. A múlt ismerete reálissá teszi a ma eredményének értékelését, de segít a jövő feladatainak megoldá­sában is. A magyar ipar fejlődésében — az adott gazda­sági-társadalmi viszonyok között — vezető he­lyet foglalt el az élelmiszeripar. Az élelmiszer­­iparban is egyik legkorábban kifejlődött, ipari nagyüzem a cukorgyártás volt. Az Ácsi-, Hatvani-, Szerencsi- és Mezőhegyesi Cukorgyár után a Kaposvári Cukorgyár volt az ötödik üzem a magyar cukoriparban. A cukoripar az általános ipari fejlődés kibonta­kozása után is egyik igen lényeges ágazata élelmi­szeriparunknak, sőt az egész magyar iparnak. Mai életszínvonalunknak egyik alapvető tartozéka az a fejenkénti 36 kg-os cukorfogyasztás, ami a fel­­szabadulás előttinek kereken háromszorosa. A lakosság cukorfogyasztásának kielégítésén túl­menően a cukor fontos exportcikkünk is, így hozzájárul népgazdaságunk devizamérlegének javí­tásához. Rendkívül fontos a cukoriparnak a mezőgazdaság korszerű termelésszerkezete alaku­lásában betöltött szerepe is. A cukorrépa termelé­sével eredményesen foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek termelési kultúrája — nem utolsó­sorban éppen a cukoripar ösztönzésére és segít­ségével — fejlődik, eredményük kedvezően növek­szik. A cukorgyártás melléktermékeinek jórésze takarmányként, ill. mint talajjavító anyag szin­tén a mezőgazdaságba kerül vissza. A termelés intenzitása — és eredményessége is — nagymér­tékben függ a mezőgazdasági termelőüzemek és a cukorgyárak helyes együttműködésétől. A ma 75-ik születésnapját ünneplő Kaposvári Cukorgyár 1894-ben kezdte meg üzemelését a nem­sokkal korábban alakult Mezőgazdasági Ipari Rt. kezelésében. A gyár kezdetben napi 50 vagon répa feldolgozására volt képes és abból a nyerscukor finomításával csak a kampány után készített fehér cukrot. Mint alapításában, a továbbfejlesztésében is a Társaság profitérdeke volt az irányadó. 1901-ben a napi répafeldolgozást 100 vg-ra, az 1929-ben végrehajtott rekonstrukcióval pedig 160 vg-ra növelték. A gyárat répával a Somogy, Baranya, Tolna és részben Bács megyei nagybirtokok látták el. Abban az időben itt mintegy 750 férfi, 300 nő, és több mint 100 fiatalkorú dolgozott a kampány alatt. A szociális létesítmények mindössze 6 zuhanyozóból és 4 fürdőkádból álltak. A 30-as évek gazdasági válsága a tőkéseket arra kényszerítette, hogy a termelési kampányt 30 —40 napra szűkítsék. Ugyanakkor végsőkig fokozott tempóval napi 200 kg-ra emelték a répafeldol­gozást. Mint országszerte, ebben az időben itt is gyakoriak voltak az elbocsátások, nagy volt a munkanélküliség és csökkentek az egyébként is alacsony bérek. '•* r. , w У. N, . -r ■is, V- ri СО ■- r V to­p.«* .Ül fju * tA.w 4**a '

Next