Cukoripar, 1981 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Cukoripar XXXIV. évf. (1981.) 1. szám A vizsgált cukorrépa állomány növényszáma kedvező, 103 320 db/ha, és minden egyes répa­gyökér betakarítását feltételezve a termés 53,67 t/ha. Kiegyenlített gyökértömegnél és tőelosz­lásnál ez a növényszám megközelítené a hektá­ronkénti 55—57 t betakarítható termésmennyi­séget. Valójában azonban más eredményt ka­punk, ha először értékeljük az össztermésen be­lül az egyes répaegyedek tömeg szerinti meg­oszlását. A hektáronkénti répaállományból 61 377 egyednek gyökértömege 50 dkg/db alatt marad és átlagtömegük 21 dkg. E tömegkategóriába tar­tozó répák 40—50%-ának tömege a 20 dkg-ot nem éri el, átmérőjük 5—6 cm-nél kisebb, így betakarításra nem kerülnek. A 0—50 dkg-os ré­paegyedek a teljes termésmennyiségnek 24,8%­­át teszik ki, de ennek jelentős része betakarítási veszteségként vehető számításba. Betakarítható termést lényegében az állománynak csak közel 40%-a hoz. A gyökértermés legnagyobb részét — 62,6%-át — az 50—100 és 101—150 dkg tö­megkategóriába tartozó 38 376 db répa adja. Ezek érik el a feldolgozás szempontjából a leg­kedvezőbb technológiai minőséget is. A 151 dkg­­nál nagyobb tömegű — 3567 db/ha — répák az össztermésből 12,6%-kal részesednek. Ezek a ré­pák már túlzottan nagyok, minőségi tulajdonsá­gaik rosszabbak, és betakarításuk általában na­gyobb fejezési veszteséggel jár. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a répa­állomány rendkívül heterogén, jelentős a kü­lönbség az egyedek produktivitása között, ami döntően hat a terméshozamra. Nagyon sok az ap­ró, gyenge technológiai értékű répa, mely beta­karítható termést alig hoz, de vizet és tápanya­got ennél nagyobb arányban fogyaszt. Érdemes tehát megvizsgálni azokat a tényezőket, melyek az állomány heterogenitását kiváltják. Ezek is­merete és az előidéző okok leküzdése a cukorré­pa-termésátlag növelésének egyik fontos ténye­zője lehet. Az állományheterogenitás egyik fő okaként említik a növények soron belüli eloszlásának egyenlőtlenségét, bár a répa a tenyészterület nagyságából eredő eltéréseket jól kompenzálja. A továbbiakban arra kerestünk választ, hogy a tő­eloszlás valójában hogyan hat a termésmennyi­ségre és minőségre. Szántóföldi körülmények között nagy tömegű mérést végeztünk, hogy a 14,5 cm-es gomoly tá­volságra vetett répaállományban milyen a répa­egyedek tenyésztávolság és tömeg szerinti meg­oszlása (1. 2. táblázat). A tenyésztávolság egy adott répa és két közvetlen szomszédos répa kö­zötti felének összege. A vizsgálati adatok szerint 10 cm alatti te­nyésztávolság elhanyagolhatóan kis arányban fordul elő. A betakarításkori növényszám 29,6 %-a a 10,5—15,0 cm-es tenyésztávolság kategó­riába tartozik, mely az össztermésnek 24,6%-át teszi ki. E kategórián belül a vetésminőségből eredően a répák 59%-ánál a tenyésztávolság nem éri el a 14 cm-t. A már kedvezőbb tenyésztávol­­ság-tartományban — 15,5—25,0 cm között — az állomány 47,5%-a található, közel ilyen arányú termésrészesedéssel. A hiányos kelés és a te­­nyészidő alatti ritkulás következtében a répa­egyedek 17,4%-a 25,5—40,0 cm tenyésztávol­ság között helyezkedik el. Az ennél nagyobb tá­volság gyakorisági értéke jelentéktelen. A tenyésztávolság növekedésével együtt kis­mértékben nő a répák átlagos tömege és a na­gyobb tömegkategóriába tartozó répák aránya. Azonban 0—40 cm-es tenyésztávolságig legna­gyobb gyakoriságot az 50 dkg-nál kisebb répák mutatják. Legkedvezőbb tömeg szerinti elosz­lást 20,5—30,0 között kapunk. A táblázati ada­tok és az 1. ábra alapján megállapítható, hogy a tenyésztávolság és a répa átlagos gyökértömege között az összefüggés laza de szignifikáns. A te­nyésztávolság változása vizsgálati körülménye­ink között csak 5—6%-ban befolyásolja a répa fej­lettségbeni kiegyenlítetlenségét. Az eltérő tenyésztávolság, illetve tenyészterü­let hatással van a répa cukortartalmára is (3. táb­lázat). Legmagasabb a cukortartalom a 20,5—30 cm-es tenyésztávolság-tartományban, ahol opti­mális a répák tömeg szerinti eloszlása is. Ennél kisebb, vagy nagyobb tenyésztávolság a cukor- A tenyésztávolság hatása a cukorrépa gyökértömegére /Kondoros 1978/ 2. táblázat Tenyész­távolság cm 0% ö­m­­ért­ö­me­g kat­e­gó­ri­a dkg Összesen 0-50 51-100 Tül 150 151-200-----­■ZÜT-250— gyökértömeg gyökértömeg gyökértömeg gyökértömeg gyökértömeg gyökértömeg t/ha% étl. t/ha átl . dkg t/h­ a /0 átl. dkg t/h­a % átl. dkg t/h­a yo átl. dkg . t/ha átl. dkg 0 -10,0 0,4054,0 13 0,3446,0 69 0,74 1,4 27 10,5-15,0 4,2432,1 20 5,0738,4 72 2,5619,­­ 122 1,08 8,2 176 0,26 1,9 21113,2124,6 43 15,5-20,0 4,1532,4 22 4,8838,1 71 2,3618­­ 119 1,12 8,8 182 0,30 2,324312,8123,9 45 20,5-25,0 2,4219,3 24 5,0940,7 74 3,6629 , 123 0,81 6,5 165 0,54 4,3 22012,51 23,3 60 25,5-30,0 1,0417,7 23 1,70 29,0 73 2,4141­ 1, 122 0,43 7,4 175 0,28 4,8 228 5,8610,9 64 30,5­ 40,0 0,8714,2 21 2,0233,0 78 2,0233,01 126 0,6510,6 176 0,56 9,2228 6,1211,4 69 40,5­­ 0,21 8,7 21 0,8736,0 79 0,64 26 ■ 130 0,4317,8 175 0,2711,1 220 2,42 4,5 82 összesen 13,3324,8 21 19,9737,2 7313,6425,4■ 123 4,52 8,5 175 2,21 4,1 22553,67100,052

Next